Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-19 / 142. szám
1991. JÚNIUS 19., SZERDA RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE luzunzz] 5 r 2 $ Közhasznú munka Nőtincs. Harminc munkanélkülit tartanak nyilván a nőtincsi polgármesteri hivatalban. A megyei munkaügyi központtal történt egyeztetésük alapján tíz fő közhasznú munka végzésére kaptak hozzájárulást december 31- ig. Jelenleg öten ténykednek a községben, köztisztasági, belvízrendezési és parkgondozási területen. A polgármesteri hivatal tervezi, hogy igénybe veszi a munkanélküliek alkalmazásának lehetőségét a szociális gondozás terén is. A község határában található Irma-forrástól vezető csurgót illetve a zúzott kőből készített járdát alakítják ki például azok, akik úgy gondolják, hogy a munkanélküli-segély és a munka nélküli életmód nemcsak az otthon való heverésre jogosít. Uránusz-mérleg Rétság. Június 21-én (pénteken) délután fél négykor tart ülést Rétság város önkormányzati kép- viselő-testülete, a városháza tanácskozótermében. Elsőként az Uránusz Kft. számol be tevékenységéről, majd Ocsovai Istvánná a felügyelő bizottság elnöke ismerteti az Uránusz ügyvezető igazgatójának premizálási feltételeit. Harmadik napirendi pontként az 1991-es évi költségvetés módosítását ismerteti Kapecska Ferencné a rétsági önkormányzati testület jegyzője, majd egyéb a képviselőktől, illetve a lakosságtól érkező témákról tárgyalnak a testület tagjak Külföldiek kedvence Diósjenö Lakókocsik Diósjenőn Diósjenö. A németek és a hollandok inkább saját lakókocsijaikkal járják Európa útjait, és a magyar árak még most is igen olcsóak nekik. Az a szokásuk, hogy egy-egy holland, vagy német utazási irodánál összeállnak nyolcan-tízen egy karavánba. S így indulnak útnak. Fő a biztonság! A hegyek alatt húzódó, strand mellett lévő diósjenői kemping mindig is a hazai és külföldi turisták egyik kedvelt célpontja volt. Itt május 1-jétől szeptember har- mincadikáig fogadják a vándorokat. Sok a külhoni látogató, hiszen a kemping szerepel a nemzetközi katalógusokban is. A hazai turisták inkább a komfortos, és komfort nélküli szobákat veszik igénybe. Szükség esetén 1—2 éjszakára itt is igényelhetik a helyiségeket, de hosszabb időre Salgótarjánban rendelhetik meg. Az akác és a repce virágzásával egy időben indul a méhész szezonja. A profi kaptárosok már hónapokkal előtte föltérképezik hazánk tájait és jobban tudják, hogy hol, mikor nyílik az akác, mikor virágzik a repce, mint az erdészek, vagy a mezőgazdászok. Ilyenkor teherautóikkal útnak indulnak, több száz méhcsaláddal a platókon, majd a tetthelyre érve vagy lakókocsit állítanak a fák közé, vagy fóliaborítású sátrat bütykölnek össze, de hónapokig ez lesz a lakásuk, itt élik életüket. Mellettük pár méterre pergetőberendezés, kannák sora és egyéb, a kívülálló számára ismeretlen felszerelés. Ok a méhészek. Ebből élnek és kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy hamisítatlan kapitalisták. Hiszen a termés javát ők csak kipergetik,^ viszont a munka a méheké.' Ok zúgják körbe nap mint nap, óráról órára az akácerdőt, rajzanak a repcetáblák fölött és hamisítatlan biztonsággal megtalálják azt a helyet, amit mi kaptárnak hívunk, de ők ősi ösztönüknél fogva életüknek tartanak. Oda hordják a virágport, amiből méz lesz, hogy alkalmasint gyermekünk torokfájására vagy reggelink vajaskenyere mellé csöpög- tétve jóízűen elnyalogassuk. Urbán Ferenc feleségével harminc éve a méhészkedésből —, és a méhészkedésnek él. Nőtincs határában találkoztunk velük, de őszintén be kell vallanunk, nem mertünk közelebbi ismeretséget kötni az U rbán családdal. A jókora repcetábla mellett sorjázó kaptá- rak fölött ugyanis felhőként rajzónak a méhek. Később közelébb jöttek és megnyugtattak, hogy ezektől a méhektől nem kell félni. Urbán Ferenc „kedvenceivel” De jobb a békesség. Mi nem féltünk. Ez csak természetes. Mint az is természetes, hogy a szíves invitálás ellenére sem mentünk közelébb. Elmondták, hogy Rétságon laknak és életük eleme a méhészszezonban a vándorlás. Ha valaki távolról nézi őket, akár kempingezésnek is felfoghatná életformájukat, ám hozzá kell tenni, hogy itt nap mint nap a nomád életmód mellett igencsak kemény munkát kell végezni. Nyolcszáz család méh tartozik hozzájuk és nem biztos, hogy holnapután még itt vannak. Elég egy felelőtlen permetezés és vége a méheknek, vége a vállalkozásnak. Most még bíznak. És pergetnek. Sólymos László Fotó: Rigó Tibor Kábeltévé és falustúdió Kábeltelevízió bevezetését tervezik Nőtincsen. Jelenleg már 120 jelentkező kéri az új televíziós rendszerbevezetését, ám az önkormányzat alapos számítások után 180 jelentkezőt vár, mert ekkor már lakásonként húszezer forint alatti összeget kell befizetni. Már szervezik a kábeltévé-egyesületet, és terveik között szerepel, hogy a község, és a környező települések életét bemutató anyagok feldolgozására és sugárzására alkalmas stúdiót alakítanak ki Nőtincsen. Sokat várnak az égi csatornák segítségével a szlovák adások hibátlanabb vételétől, hiszen az óvodában és az iskolában szlovák nyelvű oktatás is folyik. Felújítják a kastélyt Osztozni egymás örömeben A belső vakolatok és a nyílászáró szerkezetek már készek a tereskei Barcsa-kastélyban. Egy gvömrői lakos megvásárolta a rendkívül szép környezetben lévő épületet, és Jászberény mellől Alattyáról bejáró szakemberek segítségével tataroztatja azt. Jelenleg a külső vakolásokat végzik, de hátravan még a belső szakipari munka, a fűtés-, és vízvezetékszerelés.-RT-SOLKiszántották a körömvirágot Kétbodonyban két idős ember hajladozgat ütemes tempóban a krumpliágyások fölé. Mozdulatukban az ősi beidegződés a föld, és a földben termő, általuk elültetett növények szeretete érződik, Bagyinszki Gyuri bátyánk —ő kérte, hogy igy hívj uk—feleségével egy nyolcszáz négyszögöles területet művelnek, amelyben krumplit és kukoricát termelnek. Eddig ebben mi az érdekes, kérdezheti joggal az olvasó? Kérem szépen ha más nem, kezdjük" azzal, hogy Gyuri bátyánk most éppen nyolcvanhárom éves. Felesége: ugye megértik, hölgyeknél nem illik kiírni a kort. De Bagyinszki néni nevetve újságolta, hogy még „csak nyolcvanegy” éves. Korábban Gyuri bátyánk gazdálkodó volt, majd a rendszerváltás idején megkellett szabadulnia lovaitól, jószágaitól, és belépett a termelőszövetkezetbe. Ott kocsisként, mindenesként foglalkoztatták de az aratás idején ő volt a szövetkezetnél a kazalrakók királya. Amikor legutóbb Kétbodonyban jártunk nem kis bosszúsággal vették tudomásul, hogy fenntartjuk őket munkájukban, mert mint mondták, ha a krumplit meg kell kapálni, akkor azt meg kell kapálni. És ez alatt nem beszélgetni kell. De invitálásunkra pár percet szántak ránk — véletlenül sem annak látszatát keltve, mintha ők pihennének — és elmondták, hogy ebben az évben, május 30-án ünnepelték házasságkötésük hatvankettedik évfordulójukat. Hatvankét év. Egy Emberélet. Egy emberöltő. Két ember egymás mellett ennyi ideig csak úgy bírja ki, ha mindkettő azonosul a másikkal. Osztoznak egymás örömeiben, bánatában, megszokják egymás lélegzetvételét, sóhajtását, nem fáj a munkában meggömyedt derék, ha a párja megsimogatja, édesebb lesz a reggeli kávé egy hálás mosolytól, ízletesebb lesz a tarisznyába készített kapálás közben elfogyasztott ebéd, ha megkérdezik egymástól, ma mit vigyünk? Bagy inszkiék így élnek. Éljenek minél tóvább így. —Sólymos— Józanul, hideg, igazi mérnökfejjel gondolkodó vezető Kovács Péter, a romhányi Rákóczi Mezeje Mgtsz einöke. Egyike azoknak a menedzsereknek, akik habozás nélkül őszintén válaszolnak azokra a kérdésekre is amelyek nem az általa irányított termelőegység „napfényes” oldalát mutatják. —Az elvem, hogy a búzán és az el nem adható termékeken kívül, olyannal is kell foglalkozni, ami pénzt jelent. Most tárgyalunk egy gyógykozmetikumokat gyártó kft. létrehozásáról. Ennek az alapjait már meg is teremtettük, fő célunk a munkahelyteremtés. Aki a környéken él, vagy ismerős errefelé világosan látja, hogy ezt a körzetet sem kerülte el a munka- nélküliség szele. A gyógynövény-kozmetikumok egyik alapnövénye a körömvirág. A termelőszövetkezet, és a gyártó cég — amellyel a kft.-t megalakítják —- egyeztette a termelés lehetőségeit, illetve a piaci igényeket. — Megkaptuk a magot, és annak rendje s módja szerint el is vetettük, és mivel ennek szedése csak kézi erővel történhet, a környező községekben a polgármesteri hivatalok segítségével kihirdettük, hogy szeptemberig munkalehetőséget biztosítunk azoknak, akik pénzt akarnak keresni. Sajnos, a magoknak mindössze 25 százaléka kelt ki, így annak további termesztése merő pazarlás lett volna. így kiszántottuk a területet. De nem adtuk fel, ősszel újra vetünk, hogy ezzel is munkát adjunk a környékbelieknek. Helyszíni bejárás Romhány. A megyei önkormányzat megrendelésére elkészült az a terv, amely a Magyar- nándor—Romhány—Bércéi ivó- vízellátására készült. A romhányi önkormányzat és a vízügyi szakemberek helyszíni bejáráson, és az azt követő egyeztető tárgyaláson értékelték a tervezet pontjait. Szóba került többek között az is, hogy erről a gerincvezetékről biztosítják Szente, Kisecset, Szé- csénke, és Nógrádkövesd ivó- vízellátását is. Ebben a térségben már meg is kezdték a vízműtársulat szervezését. Polgári örök Szátok. Önkéntes tűzoltótestületet alakítottak Szátok községben. Ezzel párhuzamosan megalakították az önvédelmi csoportot is. Zahar Zoltán, Boskó Ferenc és Dobsonyi Róbert vállalta ezt a feladatot. A szátoki polgármesteri hivatal mintegy ötven személyt írt össze, akiket meghallgatásra kérnek, és közülük választják ki a legalkalmasabbakat. Zuhanyozó a gyerekeknek Tereske. Az egykori Huszárkastély helyén működő tereskei általános iskolában vizes blokkot létesítettek a polgármesteri hivatal segítségével. így a testnevelési órák után a kellőképpen kimelegedett, és kiizzadt gyerekek tisztálkodását sikerült megoldani. A vizesblokk beépítése mellett elektromos hőtárolós kályhákat is szereltek. A munkálatok költsége hatszázezer forint. Az iskola felújítási munkáinak ez a szakasza részét képezi annak a 2,1 millió forintos bővítő beruházásnak, amelyet már korábban már elkezdtek. Maszekok Szátok. Fuvarozó, kőműves, lakatos, fakitermelő, karosszérialakatos és szobafestő kisiparosok ténykednek Szátok községben,' összesen tizennégyen. A vállalkozási kedv fellendülésével várható, hogy számuk növekszik. Tereskei szolgáltatóház Hárommillió forintos költséggel szolgáltatóházat alakítottak ki Tereskén. A tájjellegű épületben helyet kapott a takarékszövetkezet, a férfi és női fodrászat, és kiépítettek egy hentes-, illetve egy zöldségesüzletrészt is. A polgár- mesteri hivatal több vállalkozóval tárgyalt már, és jelenleg is folynak az egyezkedések, hogy a helyi és környékbeli lakosok ellátása érdekében minél hamarabb beinduljon ez a két kereskedelmi egység is. Rétság és környéke
