Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-19 / 142. szám

1991. JÚNIUS 19., SZERDA RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE luzunzz] 5 r 2 $ Közhasznú munka Nőtincs. Harminc munkanél­külit tartanak nyilván a nőtincsi polgármesteri hivatalban. A me­gyei munkaügyi központtal tör­tént egyeztetésük alapján tíz fő közhasznú munka végzésére kap­tak hozzájárulást december 31- ig. Jelenleg öten ténykednek a községben, köztisztasági, belvíz­rendezési és parkgondozási terü­leten. A polgármesteri hivatal tervezi, hogy igénybe veszi a munkanélküliek alkalmazásának lehetőségét a szociális gondozás terén is. A község határában található Irma-forrástól vezető csurgót illetve a zúzott kőből készített járdát alakítják ki pél­dául azok, akik úgy gondolják, hogy a munkanélküli-segély és a munka nélküli életmód nemcsak az otthon való heverésre jogosít. Uránusz-mérleg Rétság. Június 21-én (pénte­ken) délután fél négykor tart ülést Rétság város önkormányzati kép- viselő-testülete, a városháza ta­nácskozótermében. Elsőként az Uránusz Kft. számol be tevékeny­ségéről, majd Ocsovai Istvánná a felügyelő bizottság elnöke ismer­teti az Uránusz ügyvezető igazga­tójának premizálási feltételeit. Harmadik napirendi pontként az 1991-es évi költségvetés módosí­tását ismerteti Kapecska Ferencné a rétsági önkormányzati testület jegyzője, majd egyéb a képvise­lőktől, illetve a lakosságtól érkező témákról tárgyalnak a testület tagjak Külföldiek kedvence Diósjenö Lakókocsik Diósjenőn Diósjenö. A németek és a hol­landok inkább saját lakókocsi­jaikkal járják Európa útjait, és a magyar árak még most is igen olcsóak nekik. Az a szokásuk, hogy egy-egy holland, vagy né­met utazási irodánál összeállnak nyolcan-tízen egy karavánba. S így indulnak útnak. Fő a bizton­ság! A hegyek alatt húzódó, strand mellett lévő diósjenői kemping mindig is a hazai és külföldi turis­ták egyik kedvelt célpontja volt. Itt május 1-jétől szeptember har- mincadikáig fogadják a vándoro­kat. Sok a külhoni látogató, hiszen a kemping szerepel a nemzetközi katalógusokban is. A hazai turisták inkább a kom­fortos, és komfort nélküli szobá­kat veszik igénybe. Szükség ese­tén 1—2 éjszakára itt is igényel­hetik a helyiségeket, de hosszabb időre Salgótarjánban rendelhetik meg. Az akác és a repce virágzásával egy időben indul a méhész szezon­ja. A profi kaptárosok már hóna­pokkal előtte föltérképezik ha­zánk tájait és jobban tudják, hogy hol, mikor nyílik az akác, mikor virágzik a repce, mint az erdészek, vagy a mezőgazdászok. Ilyenkor teherautóikkal útnak indulnak, több száz méhcsaláddal a plató­kon, majd a tetthelyre érve vagy lakókocsit állítanak a fák közé, vagy fóliaborítású sátrat bütyköl­nek össze, de hónapokig ez lesz a lakásuk, itt élik életüket. Mellet­tük pár méterre pergetőberende­zés, kannák sora és egyéb, a kívül­álló számára ismeretlen felszere­lés. Ok a méhészek. Ebből élnek és kis túlzással azt is mondhat­nánk, hogy hamisítatlan kapitalis­ták. Hiszen a termés javát ők csak kipergetik,^ viszont a munka a méheké.' Ok zúgják körbe nap mint nap, óráról órára az akácer­dőt, rajzanak a repcetáblák fölött és hamisítatlan biztonsággal meg­találják azt a helyet, amit mi kap­tárnak hívunk, de ők ősi ösztönük­nél fogva életüknek tartanak. Oda hordják a virágport, amiből méz lesz, hogy alkalmasint gyerme­künk torokfájására vagy regge­link vajaskenyere mellé csöpög- tétve jóízűen elnyalogassuk. Urbán Ferenc feleségével har­minc éve a méhészkedésből —, és a méhészkedésnek él. Nőtincs határában találkoztunk velük, de őszintén be kell vallanunk, nem mertünk közelebbi ismeretséget kötni az U rbán családdal. A jókora repcetábla mellett sorjázó kaptá- rak fölött ugyanis felhőként raj­zónak a méhek. Később közelébb jöttek és megnyugtattak, hogy ezektől a méhektől nem kell félni. Urbán Ferenc „kedvenceivel” De jobb a békesség. Mi nem fél­tünk. Ez csak természetes. Mint az is természetes, hogy a szíves invi­tálás ellenére sem mentünk köze­lébb. Elmondták, hogy Rétságon laknak és életük eleme a méhész­szezonban a vándorlás. Ha valaki távolról nézi őket, akár kempinge­zésnek is felfoghatná életformá­jukat, ám hozzá kell tenni, hogy itt nap mint nap a nomád életmód mellett igencsak kemény munkát kell végezni. Nyolcszáz család méh tartozik hozzájuk és nem biztos, hogy hol­napután még itt vannak. Elég egy felelőtlen permetezés és vége a méheknek, vége a vállalkozásnak. Most még bíznak. És pergetnek. Sólymos László Fotó: Rigó Tibor Kábeltévé és falustúdió Kábeltelevízió bevezetését tervezik Nőtincsen. Jelenleg már 120 jelentke­ző kéri az új televíziós rendszerbeveze­tését, ám az önkormányzat alapos szá­mítások után 180 jelentkezőt vár, mert ekkor már lakásonként húszezer forint alatti összeget kell befizetni. Már szer­vezik a kábeltévé-egyesületet, és ter­veik között szerepel, hogy a község, és a környező települések életét bemutató anyagok feldolgozására és sugárzására alkalmas stúdiót alakítanak ki Nőtin­csen. Sokat várnak az égi csatornák se­gítségével a szlovák adások hibátla­nabb vételétől, hiszen az óvodában és az iskolában szlovák nyelvű oktatás is folyik. Felújítják a kastélyt Osztozni egymás örömeben A belső vakolatok és a nyílászáró szerkezetek már készek a tereskei Barcsa-kastélyban. Egy gvömrői lakos megvásárolta a rendkívül szép környezetben lévő épületet, és Jászberény mellől Alattyáról bejáró szakemberek segítségével tataroztatja azt. Jelenleg a külső vakolásokat végzik, de hátravan még a belső szakipari munka, a fűtés-, és vízvezetékszerelés.-RT-SOL­Kiszántották a körömvirágot Kétbodonyban két idős ember hajladozgat ütemes tempóban a krumpliágyások fölé. Mozdula­tukban az ősi beidegződés a föld, és a földben termő, általuk elül­tetett növények szeretete érző­dik, Bagyinszki Gyuri bátyánk —ő kérte, hogy igy hívj uk—fe­leségével egy nyolcszáz négy­szögöles területet művelnek, amelyben krumplit és kukoricát termelnek. Eddig ebben mi az ér­dekes, kérdezheti joggal az olva­só? Kérem szépen ha más nem, kezdjük" azzal, hogy Gyuri bá­tyánk most éppen nyolcvanhá­rom éves. Felesége: ugye megér­tik, hölgyeknél nem illik kiírni a kort. De Bagyinszki néni nevet­ve újságolta, hogy még „csak nyolcvanegy” éves. Korábban Gyuri bátyánk gazdálkodó volt, majd a rendszerváltás idején megkellett szabadulnia lovaitól, jószágaitól, és belépett a terme­lőszövetkezetbe. Ott kocsisként, mindenesként foglalkoztatták de az aratás idején ő volt a szö­vetkezetnél a kazalrakók kirá­lya. Amikor legutóbb Kétbo­donyban jártunk nem kis bosszú­sággal vették tudomásul, hogy fenntartjuk őket munkájukban, mert mint mondták, ha a krump­lit meg kell kapálni, akkor azt meg kell kapálni. És ez alatt nem beszélgetni kell. De invitálá­sunkra pár percet szántak ránk — véletlenül sem annak látsza­tát keltve, mintha ők pihennének — és elmondták, hogy ebben az évben, május 30-án ünnepelték házasságkötésük hatvankette­dik évfordulójukat. Hatvankét év. Egy Emberélet. Egy emberöltő. Két ember egy­más mellett ennyi ideig csak úgy bírja ki, ha mindkettő azonosul a másikkal. Osztoznak egymás örömeiben, bánatában, meg­szokják egymás lélegzetvételét, sóhajtását, nem fáj a munkában meggömyedt derék, ha a párja megsimogatja, édesebb lesz a reggeli kávé egy hálás mosoly­tól, ízletesebb lesz a tarisznyába készített kapálás közben elfo­gyasztott ebéd, ha megkérdezik egymástól, ma mit vigyünk? Bagy inszkiék így élnek. Éljenek minél tóvább így. —Sólymos— Józanul, hideg, igazi mérnök­fejjel gondolkodó vezető Kovács Péter, a romhányi Rákóczi Meze­je Mgtsz einöke. Egyike azoknak a menedzsereknek, akik habozás nélkül őszintén válaszolnak azok­ra a kérdésekre is amelyek nem az általa irányított termelőegység „napfényes” oldalát mutatják. —Az elvem, hogy a búzán és az el nem adható termékeken kívül, olyannal is kell foglalkozni, ami pénzt jelent. Most tárgyalunk egy gyógykozmetikumokat gyártó kft. létrehozásáról. Ennek az alap­jait már meg is teremtettük, fő célunk a munkahelyteremtés. Aki a környéken él, vagy ismerős erre­felé világosan látja, hogy ezt a körzetet sem kerülte el a munka- nélküliség szele. A gyógynövény-kozmetiku­mok egyik alapnövénye a köröm­virág. A termelőszövetkezet, és a gyártó cég — amellyel a kft.-t megalakítják —- egyeztette a ter­melés lehetőségeit, illetve a piaci igényeket. — Megkaptuk a magot, és an­nak rendje s módja szerint el is vetettük, és mivel ennek szedése csak kézi erővel történhet, a kör­nyező községekben a polgármes­teri hivatalok segítségével kihir­dettük, hogy szeptemberig mun­kalehetőséget biztosítunk azok­nak, akik pénzt akarnak keresni. Sajnos, a magoknak mindössze 25 százaléka kelt ki, így annak továb­bi termesztése merő pazarlás lett volna. így kiszántottuk a területet. De nem adtuk fel, ősszel újra ve­tünk, hogy ezzel is munkát adjunk a környékbelieknek. Helyszíni bejárás Romhány. A megyei önkor­mányzat megrendelésére elké­szült az a terv, amely a Magyar- nándor—Romhány—Bércéi ivó- vízellátására készült. A romhányi önkormányzat és a vízügyi szak­emberek helyszíni bejáráson, és az azt követő egyeztető tárgyalá­son értékelték a tervezet pontjait. Szóba került többek között az is, hogy erről a gerincvezetékről biz­tosítják Szente, Kisecset, Szé- csénke, és Nógrádkövesd ivó- vízellátását is. Ebben a térségben már meg is kezdték a vízműtársu­lat szervezését. Polgári örök Szátok. Önkéntes tűzoltótestü­letet alakítottak Szátok község­ben. Ezzel párhuzamosan meg­alakították az önvédelmi csopor­tot is. Zahar Zoltán, Boskó Ferenc és Dobsonyi Róbert vállalta ezt a feladatot. A szátoki polgármesteri hivatal mintegy ötven személyt írt össze, akiket meghallgatásra kér­nek, és közülük választják ki a legalkalmasabbakat. Zuhanyozó a gyerekeknek Tereske. Az egykori Huszár­kastély helyén működő tereskei általános iskolában vizes blokkot létesítettek a polgármesteri hiva­tal segítségével. így a testnevelési órák után a kellőképpen kimele­gedett, és kiizzadt gyerekek tisz­tálkodását sikerült megoldani. A vizesblokk beépítése mellett elektromos hőtárolós kályhákat is szereltek. A munkálatok költsége hatszázezer forint. Az iskola fel­újítási munkáinak ez a szakasza részét képezi annak a 2,1 millió forintos bővítő beruházásnak, amelyet már korábban már el­kezdtek. Maszekok Szátok. Fuvarozó, kőműves, lakatos, fakitermelő, karosszéria­lakatos és szobafestő kisiparosok ténykednek Szátok községben,' összesen tizennégyen. A vállalko­zási kedv fellendülésével várható, hogy számuk növekszik. Tereskei szolgáltatóház Hárommillió forintos költség­gel szolgáltatóházat alakítottak ki Tereskén. A tájjellegű épületben helyet kapott a takarékszövetke­zet, a férfi és női fodrászat, és ki­építettek egy hentes-, illetve egy zöldségesüzletrészt is. A polgár- mesteri hivatal több vállalkozóval tárgyalt már, és jelenleg is folynak az egyezkedések, hogy a helyi és környékbeli lakosok ellátása ér­dekében minél hamarabb beindul­jon ez a két kereskedelmi egység is. Rétság és környéke

Next

/
Oldalképek
Tartalom