Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-19 / 142. szám

3 1991. JÚNIUS 19., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP IWI'IWI Áldás és békétlenség Névtelen kíváncsiskodó? Lakossági fórum Katona Bélárai A kijelölt helyen mór három hónapja „várakoznak1' a be­tonlapok, de igazán csak most szúrtak szemet. Lapunk egyik rovata, konkrétan a Kíváncsiskodó rendkívül sok levelet, tele­fonhívást kap, sőt számo­sán személyesen is keres­nek minket ebben az ügy­ben a szerkesztőségben Az azonban bosszant minket, ha kíváncsiskodóink a név­telenség álarca mögé rej­tőzve revolvereznek máso­kat, akár joggal, akár jog­talanul. Mint például leg­utóbb is. Már a boríték is önmagáért beszél. Feladó­ként ennyi szerepelt: Ke­reskedő. A címzett: Kíván­csiskodó. És az Űj Nógrád címe. Neve azonban még véletlenül sem. Bár az ilyenfajta levele­ket eldobni szokás mi nem ípv tettünk Elolvastuk. Nos, a névtelen levélírónk konk­rétan megnevezett egy sze­mélyt, akit szerinte egy té­mában meg kellene kérdez­ni. Az aláírása ennyi: egy kereskedő. Én, személy szerint úgy gondolom, hogy ön annyira kereskedő, amennyiben én vagyok a Hold krátereinek toronyugró bajnoka. Mert ha valóban kereskedő len­ne, akkor talán tudná, mi a becsület! És alá merné írni kis levelét. Remélem, egy pillanatig sem várja, hogy névtelenül feltett kér­désére mi a lapunk nevé­vel fémjelzett választ ad­junk. ön állítólag „több ke­reskedővel történt megbe­szélése” alapján írta leve­lét hozzánk. Ezek szerint vagy igaz, amit ön ír, vagy azt kell mondanunk, kive­szett a becsület a kereske­dők egy részéből? Szerin­tem ezt a tisztességes ke­reskedők erősen kifogásol­nák. És ha hozzánk telefo­nálnak, vagy minket keres­nek, még csak azt sem tud­juk nekik mondani, kit ke­ressenek, ki az ő fogadat- lan prókátoruk, mert ön, a „becsületes” kereskedő nem merte adni nevét leveléhez. Én viszont igen: Sólymos László Mátraalmás, az ideiglenesség bája (Folytatás az 1. oldalról) betonlapokat, s az sem volt titok senki előtt, mit akarok csinálni. Most pedig tilta­koznak. A képviselő-testület áldá­sát adta a vállalkozásra, vi­szont már a polgármesteri hivatalba is eljutott a tilta­kozás, az ominózus aláírások­kal megerősítve. Morgens­tern Ferenc polgármester a további lépésekről szólt: Lapunk hétfői számában beszámolót adtunk a „fia­tal szabaddemokraták” Szurdokpüspökiben rende­zett táboráról. Mielőtt bár­ki is gondolkodóba esne, visszatérünk a régi elneve­zéshez. Nem a fiatal sza­baddemokraták, hanem a Fiatal Demokraták Szövet­sége volt a rendező. — Bár az elnevezés ha­sonló, — vélte Tóth Csaba, a FIDESZ- Nógrád Megyei Budvecel József, Sal­gótarján somlyó-völgybeli lakos azzal fordult szerkesz­tőségünkhöz, segítsünk ne­ki abban, hogy volt húsz négyzetméteres lakásukat, amelyben 1945-től kezdve laktak, ők bonthassák le. Ez ügyben jártak a Salgótarjá­ni Ingatlankezelő Vállalat­nál. Az első esetben biztatást kaptak, másodszor pedig háromnegyed órás vára­koztatás után, az illetékes azt közölte: nem kaphat­ják meg a bontási engedélyt, mert az épületben lévő anyagra, a másutt sorra ke­— Nem értem a szülők hozzáállását, hiszen a gyere­kéknek még akkor jut, mint­egy félholdnyi terület, ha megépül az új gázcseretelep. S, bár már egyszer döntöt­tünk effelől, ismét testületi ülésre visszük ezt a témát, s utána nézünk annak is, mennyire valós az igény a játszóhelyre.- Mihalik — kép: Gyurkó Péter Irodájának vezetője — a különbség lényeges. A Sza­baddemokraták Szövetsé­gének ifjúsági szervezetei a fiatalokkal, a fiatalok problémáival foglalkoznak, csak rétegszervezetként mű­ködnek. Emellett pedig szó sincs arról, hogy a FIDESZ az SZDSZ-t jelentené — fiata­labb kiadásban! (d—) rülő javításokhoz szüksége van a vállalatnak. Telefonon felhívtuk Sze- berényi Endrét, a vállalat megbízdtt igazgatóját1 és megkértük vizsgálja meg, milyen lehetőség kínálko­zik Budvecel József kéré­sének teljesítésére. Szebe- ' rényi Endre szerint a bon­tásnak elvi akadálya nincs, szerződést kell kötni, mely­ben — többek között — sze­repel a határidő, s ugyan­akkor előleget kell befizetni a bontott anyag elszámolá­sára. (Folytatás az 1. oldalról) lisra csökkentése, például a művészeteket sincs miből tá­mogatni. Amúgy is kiestek — jóformán az egész kultú­rával együtt — az úgyneve­zett alapellátásból. Csak re­mélhetjük, hogy megleszünk valahogy művészetek nélkül is, Isten segítségével. De ez legyen a jövő év gondja, idén még segített a Viktória. Az ideiglenesség bája azon­ban továbbra is ott lebeg Mátraalmás fölött, mint a júniusi hajnali pára. Ezek után lássunk néhány adatot, Az 1974 óta műkö­dő művésztelep, amely 1985- től Mátraalmáson fogadja vendégeit egy hónapon át nyújt ideális lehetőséget az al­kotómunkára. Eddig 130 mű­vész dolgozott a telepen. Al­kotásaikból összesen, csak­nem 700 mű került a salgó­tarjáni Nógrádi Történeti Muzeum képzőművészeti gyűjteményébe. A magyaro­kon kívül szlovák, román, szovjet, lengyel, bolgár, finn, holland, olasz, angol, jugo­szláv és keletnémet művészek fordultak meg a telepen, il­letve hagyományozták alko­tásaikat Nógrád közönsége számára. Idén a magyarokon kívül Szlovákiából, Angliá­ból, Hollandiából, Romániá­ból (Erdélyből) és Finnor­szágból érkeztek vendégek Mátraalmásra. Ha igaza van a Szimpozio- nok és Alkotótelepek Társa­ságának periodikája című ki­advány idei első száma cím­lapszövegének (ez Cserny Józseftől származik), akkor a „szimpozion * mozgalom olyan, mint egy robogó vil­lamos, amiről le föl ugrálnak a pasik ... ” . De vajon, miért maradhatott fönn — e ro­konszenves lehetőségen kívül — 18 évig ez a nemzetközi művésztelep? A több lehetséges ok kö­zül ezúttal csupán néhányat említek. Bizonyosan nagy vonzerőt jelent az a lehető­ség, hogy e művésztelepen is alkalom nyílik a nemzet­közi tapasztalatcserére, hi­szen szakmailag is más vilá­gok találkoznak Mátraalmá­son. A közös munka és a személyesség szintén figyel­met érdemlő hatással bírhat mindennemű művészi alko­tómunkára. Volt már róla szó, de itt is újra említhető a célok között a gyűjtemények gyarapítása, ami közvetlenül ugyan a múzeumok, közve­tetten azonban a nagykö­zönség haszna. Az érdeklő­dők ugyanis nemcsak a te- lépzáró éves kiállításokon ismerkedhetnek meg az itt készült alkotásokkal. Év köz­ben is több alkalommal és helyen nyitnak tárlatot a képzőművészeti gyűjtemény válogatott anyagából. Az ér­tékeket ezen kívül évenként színvonalas katalógusban rögzítik. A Viktória Kft. a már szintén említett támo­gatáson kívül öt új színes te­levíziót is ajándékozott a mű­vésztelepnek, s a katalógus kiadását is fedezi, A költségeket eddig a volt megyei tanács fedezte költ­ségvetésiül. Az önkormány­zat viszont eleve forráshi­ányos költségvetéssel rendel­kezik, így az országos szim- pozionok szerves részét jelen­tő mátraalmási művésztelep jövendő sorsa bizonytalan. Sőt, bizonytalan a mátraal­mási alkotóház tulajdonjoga is, ami megint csak az' or­szágos tulajdonjogi tisztázat­lansággal függ össze. Egyéb­ként, az ország úgyszólván, valamennyi művésztelepe ha­sonló gondokkal küzd. A kérdésre: mi a jövő, sen­ki se tud pillanatnyilag vá­laszt adni. Ez elsősorban a törvényal­kotástól függ, méltatlan volna tehát az önkormány­zatok elmarasztalása amúgy is szorongatott helyzetükben. A kormányzati — ezen belül a kulturális kormányzati — szándékok egyelőre nem vi­lágosak. Mindezek bizonyára hatással lesznek a művész- telepek sorsának alakulásá­ra. Az ex-lex helyzetet látva, a Szimpózium Társaság ala­pítvány létrehozását határoz­ta el. Ennek neve: Sympozion Alapítvány, a magyar mű­vésztelepi mozgalomért. Rövidítve: Sympozion Alapít­vány. A társaság alapításá­hoz bárki korlátozás nélkül csatlakozhat. Célja, a ma­gyar szimpózium és művész­telepi mozgalom koordinálá­sa, továbbfejlesztése, külkap- csolatok tartása és bővítése, röviden a művésztelepek éle­ben tartása, a művészeti élet fejlesztése. . Kérdés, lesz-e olyan vagyona az alapítvány­nak, ami pótolja az e szférá; ból is kivonuló állam tá­mogatását viszonylag rövid időn belül. És addig is, mi lesz a művésztelepekkel. Mindenesetre, Mátraalmás ma ismét megnyitja kapuit. T. E. Nem tért át a FIDESZ Elvi akadálya nincs... NÉZŐPONT Inkább az atom Azzal kezdem, hogy el­fogult vagyok. Cigarettá­zom. Mindazonáltal nem hiányzik belőlem a tole­rancia minimuma, bármi­kor készséggel elismerem, hogy a dohányzás káros az egészségre. Nem úgy, mint az atom. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a minapi nemzetközi atomtanács­kozáson ,a világ tudomá­nyos életének színe-java elfogult lett volna, ami­kor az atomerőművek biz­tonságáról nyilatkozva hangoztatta: egy ilyen erőmű önmagában semmi­vel sem kockázatosabb, mint egyyetlen cigaretta, vagy balatoni utazás csúcs­forgalomban. Sőt. Az atomenergia áldásait hasz­náló civilizált ember fé­lelme az atomtól tehát ösztönös, hogy úgy mond­jam, hasonlít a hüllőktől való atavisztikus rettegés­hez. Marx György akadé­mikus oda nyilatkozott, hogy egyetlen szippantás a cigarettából károsabb az egészségre, mint az atom­erőműből egész éven át kikerülő anyagok együtt­véve. R. Scott asszony pedig azt mondta, a világ 423 működő atomerőműve kö­zül a paksi az egyik leg­biztonságosabb. Azt pedig úgyszólván mindenki vallja, hogy az atomenergia a legtisztább és a legolcsóbb. Ha a nuk­leáris hulladék tárolásá­nak költségeit is meg tud­nák mondani, esetleg nem lenne olyan olcsó, de ez most mellékes. A lényeg nem itt van, hanem az atom eredendő ártatlan­ságán. Bár nem tartozom az atomlobbyhoz, mint több e témában nyilatkozó, mégis azt mondom, az atom önmagában tényleg nem veszélyes. Szerintem, annak idején a bunkós­bot sem volt az, amivel az ősök egymást fejbe ver­ték. A puskapor sem. Az interkontinentális bal­lisztikus rakétákról nem is beszélve. Milyen békésen lapulnak á silóikban. Mint a béke angyalai, ahogy mondani szokták. Az atom­erőművek pedig szintén az emberiséget szolgálják, amíg föl nem robbannak. De kérdem én, önmaguk- tól robbannak föl? Azért, hogy csak azért se igyák tejet, csak azért se egyek salátát, vagy évek, évti­zedek múlva hirtelen és csak azért is elvigyen a kórság, a felezési idő tör­vényeinek megfelelően? Tudom, nem kell mindent elhinni a költőnek, aki azt írta: akár egy halom hasított fg, hever egymá­son a világ... Egy hasadó anyag egészen más. Elő­ször is, nem hasad magá­tól. Valaki hasítja. És itt a bökkenő, ön­magában én Csernobiltől sem féltem. Nem is tud­tam róla, a hátam mögött működött. Most is csak a működtetőtől, vagyis az embertől félek, akiről tud­ni lehet egyet és mást. Nem úgy, mint az atomról. (bte) Készül az állati elemózsia MAGYARNÄNDOR.“ A Nógrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat takarmánykeverő üzeme az év ed­digi időszakában 865 ezer mázsa abraktakarmányt készített. Ez a mennyiség — figyelembe véve a jelenlegi piaci vi­szonyokat, — elégedettségre ad okot. A kisfogyasztókat is megtalálja az üzem: az elmúlt hónapban több mint áböC mázsa terméket adott el a lakosságnak. Pásztó. Az MSZP városi szervezete június 21-én, pénteken 17 órakor a városi iroda helyiségében (Szabad­ság út 20.) nyitott lakos­sági fórumot szervez. A program vendége dr. Ka­tona Béla, az MSZP parla­menti frakciójának titkára, aki az országgyűlési mun­kával kapcsolatos kérdések­ben tart konzultációt. Balettvizsga Salgótarján. A Kohász Művelődési Központban ked­den délután tartották meg a balettnövendékek nyil­vános évzáró vizsgáját. A mintegy harminc gyermek szép sikert aratott a szín­padon. A vizsgán felléptek a dzsesszbalett tagjai is. Nyelvoktatás az oviban is Kazár. Ebben az évben a szükséges feltételek megte­remtésével — megkezdődhet az angol nyelv oktatása az általános iskolában — álla­pította meg legutóbbi ülé­sén a helyi képviselő-tes­tület, ahol az iskola ez’évi tevékenységét értékelték. De nemcsak a diákok, ha­nem ősztől az óvodások is tanulni fognak angolul. Besenyőbérc, Székvölgy. Kiváló eredményekét érnek el az idén a Nógrádi Szén­bányák külfejtései, s az el­ső hat hónapban az elő­irányzott 152 ezerrel szem­ben előreláthatóan mintegy 190 ezer tonna szenet ter­melnek. Így minden re­mény megvan arra, hogy a két külszíni bánya túltelje­síti az ez évi 300 ezer ton­nás tervét. Képviselők tájékozódása Ludányhalászi. Az önkor­mányzat képviselő-testüle- te június 21-én, képviselői napot tart. A képviselők ta­lálkoznak az állampolgárok­kal, és a területen működő gazdasági egységek vezetői­vel. s információt szereznek a polgármesteri hivatal munkájáról. Á délutáni órák­ban látogatást tesznek az önkormányzat intézményei­nél is. Értékesebb újítások Salgótarján. A síküveg­gyárban az idén hét újítást adtak be a dolgozók, hatot alkalmaznak a gyakorlatban, s az általuk elért gazdasá­gi eredmény meghaladta az 5,5 millió forintot. A be­nyújtott és bevezetett ötle­tek száma ugyan csökkent a múlt év hasonló időszakához viszonyítva, ám értékeseb­bek a mostani javaslatok, hiszen tavaly ilyenkor még csak nem egészen 3,8 millió forint volt az így elkönyvel­hető haszon. Jegyzők klubja Szanda. Hétfőn Szandán megalakult — a megyében másodiknak — Balassagyar­mat és vonzáskörzetéhez tar­tozó községek jegyzőinek klubja. Az eseményen jelen volt dr. Várkonyi József, a köztársasági megbízott Nóg- rád megyei hivatalának ve­zetője. Létrehoztak egy körjegyzői szekciót is. A klubtagok kéthavonként rendszeresen találkoznak, mindig más és más faluban azzal a céllal, hogy közösen ! vitassák meg a jogszabályok I értelmezését. Túlteljesítés a külfejt éseken

Next

/
Oldalképek
Tartalom