Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-17 / 140. szám

4 imnmn LÁTÓHATÁR 1991. JÚNIUS 17., HÉTFŐ Hi Radikális lényegtelenség Szent ritmus (PAUL SIMON) Torgyán doktortól hallottam, bár nem szó szerinti idézet: min­dig felfigyelnek arra, ha a beszé­deimben valami radikálisát mon­dok, a lényeg felett pedig gyakran elsiklanak. Szokatlanul józan, és igen fi­gyelemreméltó gondolat kis ha­zánk egyik finoman szólva legve- hemensebb politikusától, de amiért valóban fontos, az az, hogy az egyedin túl benne rejlik az álta­lános is. Szinte valamennyien — s fő­Megdöbbenve és felháborodva olvastam 1991. június 8-án az Új Nógrádban megjelent „Betegel­látás 1991" című írást! Elhatároz­tam, hogy tollat ragadok, és én is véleményt nyilvánítok a pásztói bőrgyógyászati rendelésről, mint évek óta kezelésre, gondozásra járó beteg. Sok ismerősöm nevé­ben is mondhatom, hogy a Pásztón és környékén lakóknak milyen nagy könnyebbség, ha nem kell órákat utazniuk Salgótarjánba, ként azok, akiknek ez hivatala, a politikusok — ugrásra készen, feszült figyelemmel várjuk, mit, milyen vérlázítót, támadót mond a másik, amit olyan ingnek tekint­hetünk, melyet magunkra vehe­tünk. Ha pedig megtaláltuk, ki­szúrtuk, rávetjük magunkat. Tépjük, marcangoljuk, cáfol­juk, határozottan visszautasítjuk, arcába vágjuk annak, akitől ered, s (mostanság gyakori és nem is haszontalan még e sárgolyón sem) az Urat hívjuk tanúnak, micsoda mert minden héten egy napon, té­len, nyáron, esőben, hóban jön a bőrgyógyász orvos, aki lelkiisme­retesen és nagy szakértelemmel gyógyítja a rá várakozó, csaknem száz beteget. Csoda, ha bírja, mert még mentővel is küldik hozzá a betegeket, és még a kórházban fekvőkhöz is hívják! Bizony egyszerre több beteget is beszállítanak, gyerekeket soron kívül is, mert különben estig sem végeznének! A nagy terhelés mel­igazságtalanság történt velünk. Eközben mérgesen, sunyin, szem­lesütve, szégyenlősen, kezét szo­rosan karba téve, szemöldökét összevonva fölénk száll, s onnan néz le az alant veszekedő, civako­dó gyerekhadra — a „Lényeg”. S mi, „én téged nézlek, de nem figyelsz, mert engem nézel, és rám ügyelsz” alapon csak ritkán vesszük észre Őt. így aztán el­mondhatjuk, már nemcsak a béka, de a „Lényeg” feneke alatt va­gyunk. — Ozsvárt — lett, mégsem „hideg a légkör”, mindenkit pontosan megvizsgál­nak, kikérdeznek, receptek mel­lett tanácssal, írásos utasítással is ellátnak, kezelnek, és még derűs mosolyra is van erejük! Én csak tisztelni és becsülni tudom önzet­len munkájukat, és a bőrgyógyá­szunkat orvoslásból és emberség­ből is kitűnőre osztályoznám! Egy vanyarci lakos (Név és cím a szerkesztőségben) Mostanában jelent meg a GONG kiadásában Paul Simon „The Rhythm of the Saints” (A szentek ritmusa) című nagyleme­ze. Ezenkívül a neves zeneszerző és gitáros-énekes június 23-án hangversenyt ad Budapesten az MTK-stadionban. A hosszú ideig készült lemez piacra kerülésekor interjút készített vele Linda Stor- chi. Paul Simon gondolatai az olasz Rockstar című zenei havi­lapban jelentek meg. Lássuk kö­zülük azokat, amelyek most talán a legérdekesebbek lehetnek. „Amikor 1965-ben Angliába mentem, akkor kerültem közeleb­bi kapcsolatba a népzenével” — mondja Paul. „Nem csak gitároz­tam, hanem hegedültem is és har- monikáztam is. Az akkori szerze­ményeimben jól érezni a szomo­rú, kedvesen búsongó népballa­dák hatását. Ebben az időben mentem Art Garfunkellel Párizs­ba koncertezni. Egy szabad este elmentem egy klubba, ahol peru­iaktól hallottam az El condor pasa (Repül a kondorkeselyű) című dalt. Nagyon megfogott ez az egyszerű zene, annyira, hogy úgy éreztem, az enyém, a sajátom, és hogy új szöveget kell hozzá ír­nom. Ezzel nem azt akarom mon­dani, hogy már akkor gondoltam a »világzenére«, de tagadhatatlan, hogy hatottak rám a különféle népzenék. Ahogy múlt az idő, úgy kezdtek egyre jobban és jobban érdekelni az ütőhangszerek, illet­ve a hangzásuk vonzott nagyon. Dobon komponált először az ember, a ritmussal kedveskedett az isteneknek. Tulajdonképpen minél jobban érdekelt e hangszerek világa, an­nál határozottabban érlelődött meg bennem egy olyan Lp gondo­lata, amely aztán Graceland cím­mel öt évvel ezelőtt jelent meg. A legjobb afrikai dobosok a nyugati partvidéken vannak, ott, ahonnan évszázadokkal ezelőtt a rabszol­gának valót vitték Amerikába. Délen a rabszolgáknak is katoli­kusoknak kellett lenniük. Hosszú ideig úgy tartották meg szülőföld­jük isteneit, hogy a világ előtt rá­juk fogták a katolikus szentek nevét, de mikor magukban voltak, zavartalanul, ugyanúgy verték a dobokat jaruba isteneik tiszteleté­re, mint otthon Afrikában. 1987-ben azért mentem Brazí­liába, hogy jobban megismerked- hessem az afrikai eredetű ritmu­sokkal és hogy tanulmányozzam valamennyit. Nagyszerűek (vol­tak), de tudni kell, hogy a legkife­jezőbb és legkifinomultabb dob­ritmusok Kubában hallhatók. Az Olodum dobosait, Brazíliá­ban, Salvador de Bahiában talál­tam meg, egy téren muzsikáltak. Annyira lenyűgözött az erő, hogy alig tudtam magamhoz térni a hatásából. Meg is van videoklip- pen a játékuk ott a téren. Bahiában POPSAROK nincs stúdió, mindent ki kellett vinni a szabad ég alá. Egy csomó szalaggal mentem vissza Ameri­kába. Semmi egyéb nem volt raj­tuk, csak dobolás, az Olodum rit­musai. Washintonban él egy kameruni gitáros, Vincent Nguini, akit megkértem, improvizáljon a do­bokra. Mikor elkészült, végig­hallgattam és így írtam, jegyez- gettem minden fölé a dallamokat először, majd végül a szöveget. Nem siettem, bőven hagytam magamnak időt az ihletre. Enged­tem, hogy a fantáziám elragadjon, s ezek a gyönyörű kalandok te­remtették a dalokat szépen, las­san. Nem küszködtem, nem akar­tam erőnek erejével, vártam, hogy maguktól menjenek végbe a leg­fontosabb dolgok. Csak hallgat­tam a szalagokat nyugodtan, tü­relmesen, és éreztem, hogy jön, egyre jön például a szöveg... A Graceland-tumén vettem észre magamon, hogy ni-ni!, nem is az .eredeti szöveget énekelem, ha­nem ott jutnak eszembe egész sorok, rímek, új gondolatok a színpadon, annyira elragad a va­rázs, szinte a tudatalattimból tör­nek elő kifejezések, képek. Kínt csak akkor éreztem, mikor végül valami egységes aspektust kellett adnom a lemeznek. A dalok összetartoznak. Nem csak a rit­mus, a hangzás, a szín is összeköti őket: a harmónia.” / . Vass Imre Diszkóban fedezték fel NICOLETTE —A SUPER Más színben a pásztói bőrgyógyászat (FERENCZY—ElJROPRESS) Örökölhető a szépség? E régi kérdés megválaszolásához most újabb adalékot kaptunk. Bizonyá- /a sokan emlékeznek még Fehér Erzsébet manökenre, aki szépsé­gét leányaira örökítette át. Közü­lük a kisebbik, Kallós Nicolette képviselheti hazánkat a „Super­modell of the World” azaz: A vi­lág szupermodellje — versenyen Los Angelesben. A zsűri több mint ötszáz jelentkezőből őt talál­ta a legméltóbbnak arra, hogy hazánk hírnevét öregbítse a világ 38 országának legszebb modelljei között. 7. rész — Megszoktad a sikereket? — érdeklődöm Nicolette-től. —Ha a zongora- és a balettvizs­gáimat, vagy a tavalyi kitűnő érettségimet ide sorolhatom, ak­kor igen — rebegi zavartan, s lát­szik, hogy néhány perccel az ered­ményhirdetés után szinte még fel sem tudja fogni, milyen lehető­séghez jutott. — Mit kezdenél mondjuk a Los Angeles-i győzelemmel? — A verseny rendezője, a Ford ügynökség 250 ezer dolláros szer­ződései fődíj. Ma még fogalmam sincs, mit kezdenék vele, de ha nem nyerem meg, akkor sem esem kétségbe. Tulajdonképpen keres­Krúdy Gyula kedőnek készülök, ősztől főisko­lára járok, úgyhogy nem akarok minden áron modell vagy manö­ken lenni, csak ha így alakul. — Mégis miért jelentkeztél a versenyre? — Nem én jelentkeztem, ha­nem Gáspár Bernadette, az Image Modellstúdió munkatársa — aki egyébként maga is modell volt — egy diszkóban teljesen ismeretle­nül leszólított. Beszélt erről a ver­senyről, és azt mondta, próbáljam meg, az adottságaim alapján sze­rinte lehetnek esélyeim. Hát, így kerültem ide. Domi DUMA Szeretem a nőket. Miattuk let­tem zenész. Rájöttem, hogy ha tud az ember gitározni, rá tudja őket venni, hogy levetkőzzenek. (Lemmy — Motörhead) Fejlődik a dobosunk, az Adler. Soha sem élt másnak csak a kábí­tószernek, a szexnek és a rock and rollnak — így, ebben a sorrend­ben. Aztán ez a következőképp módosult: kábítószer, rock and roll. Most már ott tart, hogy csak kábítószer, és kész. (Slash — Guns’n’Roses) ség is feltalálható a nők természet­rajzában. Színésznők, komédiá­sok körme gyakran széles, tompa. A hosszúkás körömről a megfi­gyelések különbözők. . Fényűző nők körme hosszúkás már a természettől fogva, a kö­römvágó ráspolya legfeljebb javít rajta. Ézek a nők képesek nap­hosszat bíbelődni a körmeikkel. Festik, csiszolják, és elvárják, hogy a férfiak éppen úgy észre vegyék frissen lakkozott körmü­ket, mint új kalapjukat. Kártyás nők — mielőtt kártyázni menné­nek — rendesen megfényesítik körmeiket. Ha természetes rózsaszíne van a hosszú körömnek: szenvedé­lyességet, lobbanékonyságot, erőszakos szeretkezést és férfibo­londságot is jelent. A rágott köröm: elégedetlensé­get, valamint szenvedésben eltöl­tött gyermekkor jelvénye. Ezek a nők ritkán találják föl boldogsá­gukat. Többnyire meggondolatla­nul mennek férjhez. Házasságuk­ban mindig mást várnak, mint amit elérnek. Nagyravágyók és nem hagyják aludni férjüket. Leá­nyok jó levélírók, de kézírásuk nem szép. A pettyes köröm változékony­ság jele. Ezek a nők mindig csak azt a férfit szeretik, kitől aznap ajándékot kaptak. Reggel, midőn felnyitják szemüket, első gondo­latuk, kitől kapnak aznap valamit ajándékba. De nem túlságosan önzők. Korán reggel egy szál vi­rág is megteszi náluk a magáét. Szeretik a pletykát. A kéz könyve Tenyérjóslás A hüvelykujjnak az ízeit is kü­lön figyelembe szokták részesíte­ni azok akik alapos ismeretséget akarnak kötni a kézzel, amely sze­mük elé kerül. így: jelentőséget tulajdonítanak a hüvelykujj első ízének, amely rövid alakban: energiahiány jele. Ez egyformán vonatkozik a férfiakra és nőkre. A nőknél némi hűtlenséget is jelez e rövidség. Változik a horoszkóp, ha a hüvelykujj első íze hosszú. Kemény, elszánt, dolgos férfiak ujja ilyen. De az önérzet is itt la­kik. Makacs, önfejű, hóbortos em­berek első hüvelykíze durva, vas­tag: szerelmi erőszakosság és könnyen felejtés jele is. Nagylelkű jellemek hüvelykuj­ja visszahajlik. A nőknek módjuk­ban áll ezt kipróbálni az első kéz­fogásnál. Nemigen csalatkoznak, ha ilyen ujjú férfitől ajándékozás­ra számítanak. A nagyon vissza- hajló hüvelykujj: egy pazarlót je­lez, aki rövidesen mindenét elté- kozolja, és a szegények házában tölti öreg napjait. Az ilyen ujjú férfit óvni kell a könnyelmű nők ismeretségétől, mert azok sírját 4fsák. Legjobb olyan feleséget keresni számára akinek keze fös­vénységre vall. A zsarnoki természetű emberek hüvelyke feltűnően hosszú: Lónyainé szerint. A hüvelykujj alsó ízéről annak vastagsága és hosszúsága dönt. Szenvedélyeseknek, mindent a szerelemért feláldozóknak, az öngyilkosoknak ezen íze igenis vastag és hosszú: míg a rövid, ösztövér, csontos ízűek jellemére kedvezőtlen fényt vet a kiroman- tia. Ridegeknek mondja őket. S még egy súlyos bűnük: gyűlölik a nőket. — Legjobb az arányos íz. Hűség, állhatatosság jelvénye. A férfi nyugodtan elutazhatik még hosszadalmas borvásárlás céljá­ból is: a nő türelmesen várja visz- sza. Míg a férfiak, ha hüvelykük alsó íze arányos, amulett nélkül sem felejtkeznek meg szerel­mükről. Nézzük most már a körmöket, az ujjaknak kalapjait, amelyek legelőször jelzik az ujjakat, mint a lovagot, a tollas föveg, midőn ki­lép az árnyékból. A században ugyan nagy divathoz jutottak a körömvágók, akik azelőtt csak , előkelő asszonyságok előszobájá­ban várták az úrnő felébredését. Sok szegény leány keresi minden­napi kenyerét azzal, hogy durva, faragatlan körmöket nyes, ráspo­lyhoz, fényesít. Ámde a körmök valódi alakját végleg eltüntetni nem lehet. A költők, ezek a rózsaszínű lel­kű emberek: a nők körmeit annyi magasztalásban részesítették, hogy méltán lehettek elbizako- dottak a nők körmeikre. Pedig hány férfi viselte láthatólag az arcán és láthatatlanul a szívében ezeknek a körmöknek a nyomát: azt csak a jó Isten tudja. Mérges asszonyok sem sokat haboztak, midőn körmüket a férfiak szemé­be kellett vájni. Igaz, néha egy­másnak is mentek a nők. A köröm tehát nem annyira a férfiak kezén veendő vizsgálat alá: mint inkább az asszonyokén. Az ő széles körmük (amely köröm a hosszánál is szélesebb) nyom­ban elárulja haragos, perlekedő, civakodó természetüket. Bármit ígér a szem, mondogat a száj, hite­get a kacérság: a széles köröm — különösen ha némileg bőrrel is be van vonva — nyomban elárulja, hogy veszedelemmel állunk szemközt. Harciasság, félelemte- lenség és gonosz akarat mutatko­zik, s ezért vegyük lépésünket fu­tóra, ha ily nő bűvkörébe értünk. A széles körmöknél enyhítő körülmény, ha nincsenek benőve a húsba. A harciasság helyett csu­pán éles gúny, csúfolódás, maró nyelv, gonosz szó jellemzője az ily körmű nőknek. Lónyainé szerint: utánzóképes­u«u, Belföldi utazásra BÉRBEADJA 10 személyes Latvija gépkocsiját. Díjtételek: Munkanapon « 12,—/km+150,— Ft/óra. Munkaszüneti napon 12,—/km + 260,— Ft/óra Két-, vagy többnapos utak esetén a gk. -vezető szállásköltsége a megrendelőt terheli. Igénybejelentés: Nógrádker-közp., Salgótarján, Rákóczi út 194. Telefon: 17-166/13 mell. (1492/Sz) MEGJELENT a Romana 25. legújabb száma! Keresse a hírlapárusoknál! (1493/Sz) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom