Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-15 / 139. szám

1991. JÚNIUS 15., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP unmnEJ 3 Égbe szökő arak, elúszó forintok Együtt a közbiztonságért (Folytatás az 1. oldalról) ni. Nagy részük automata hőfokszabályozóval van fel­szerelve, így a ki-be kapcso­lás rontja a hatékonyságot. Olyan eszközök is a fo­gyasztók rendelkezésére áll­nak már, melyek segítségé­vel a napszakoknak, illetve az igényeknek megfelelő hő­fokszabályozást alakíthat­nak ki a felhasználók. Felhívnám a figyelmet a régi gázkészülékek folyama­tos, időszakos felülvizsgála­tára, még akkor is, ha nincs konkrét meghibásodás, mert a karbantartással sok köb­méter gázt takaríthatunk meg. Végh István, az áramszol­gáltató vállalat megyei üzemigazgatóságának keres­kedelmi osztályvezetője: — Általános jó tanácsként azt tudom ajánlani, minden­ki kísérje figyelemmel a fogyasztást, mert a villany­óra nagyon kézzelfogható­an megmutatja, hogyan úsznak el forintjaink, s ez takaré­kosságra ösztönöz. A háztartások egyik leg­nagyobb fogyasztója a vil­lanytűzhely. melyhez célsze­rű .kuktajellegű . edényeket használni, s ügyelni arra. hogy -a lábas illeszkedjen a főzőlaphoz. Kezdjük a fő­zést magasabb fokozaton, s a végén akkor kapcsoljuk ki a tűzhelyt, amikor még tart­ja a hőt, de a fazék rajta- van. Az automata mosógépnél a vizet ne melegítsük a szükségesnél magasabb hő­fokra, s várjuk meg, míg megfelelő mennyiségű ruha gyűlik össze. Sokat fogyaszt a hűtőszekrény is, ha nem a lakás leghűvösebb pont­ján helyezzük el, s hátul a 'rácsokat, a hűtőfelületet nem tisztítjuk meg legalább félévenként. A világítással akkor spó­rolhatunk a lehetőségekhez mérten helyi világítást al­kalmazunk, ha világos a falak színe és a villanykörte helyett fénycsövet haszná­lunk. Csőke Béla, a Nógrád Me­gyei Hőszolgáltató Vállalat igazgatója: — A távfűtéses lakások tulajdonosai régen ismerik azt az -alapszabályt, hogy rövid ideig, intenzíven kell szellőztetni. Ezt az ár­emelések után talán még in­kább megszívlelhetik. Bár a nyílászárók szigete­lése költséggel jár, de ez gyorsan meg is térül. Külső ajtókra, ablakokra különféle termékek kaphatók, me­lyekkel megtakarítható a fűtésköltség hat százaléka. Nem olcsó, de jól bevált megoldás a háromrétegű üvegezés alkalmazása, illet­ve redőny, reluxa, vagy zsalugáter felszerelése. A legdrágább, de a leghaté­konyabb megoldás az épü­let határoló falainak utóla­gos hőszigetelése. Jó, és nagyon egyszerűen kivitelezhető megoldás, a radiátorok mögé elhelyezett alumíniumfóliás szigetelés, amely tapétaként felrakva hővisszaverő hatással bír. A kereskedelemben hőtükör néven kapható. Az igénytől függő hőmér­sékletet hőfokszabályozó radiátorszeleppel biztosít­hatjuk. A szabályozószelep a beállított hőfok értékét 0— 26 fok között automatiku­san tartja. A szelep ára ezer és kétezer forint között változik, s ez a legfőbb esz­köz minden fogyasztó szá­mára, hegy igényének és pénztárcájának megfelelő hőenergia-vételezést való­sítson meg. Ezeket és egyéb hasznos tanácsokat egyébként • a vállalatunk által kiadott in­gyenes prospektusban is el­olvashatják a fogyasztók, A megszólaltatott szakem­berek útmutatásai között bizonyára felfedeztek ismerős és új fogásokat is. Arra azonban mindenkinek gon­dolnia kell. hogy a jövőben senki nem takarékoskodik majd helyettünk, s a nehe­zen ihegszerzett forintjai­kat magunknak kell mind gazdaságosabban beoszta­nunk. Ozsvárt Tamás Közismert, hogy hazánk­ban a bűnözés az elmúlt években folyamatosan és nagyságrendjében is jelen­tősen növekedett. Az elmúlt két évben ez megyénkben is érzékelhető. Ha az év el­ső öt hónapjának bűnözési hulláma töretlen marad, az év végére az ismertté vált bűncselekmények száma meghaladja a hatezret, vagyis alig két év alatt száz- százalékos emelkedés . re­gisztrálható. A bűnözés növekedésének döntő tényezője a vagyon elleni bűncselekmények el­szaporodása. A jogsértések közel nyolcvan százalékát ezek a cselekmények képe­zik. Az ismertetett helyzet­tel összefüggésben sajnálatos tény, hogy egyre több ál­lampolgár, állami, gazdasági szerv és intézmény válik vagyonában és jogaiban sér­tetté. Látnunk kell, hogy a bű­nözés kedvezőtlen alakulása óriási munkaterheket jelent a rendőrségnek, hiszen lét­száma, technikai ellátottsága az elmúlt években alig vál­tozott. Mindemellett szeret­ném leszögezni, hogy a me­gye rendőri állománya tisz­tában van azzal a felelős­séggel, hogy a munkáját a lakosság igényli, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a működőképessége to­vábbra is fennmaradjon, erejéhez képest javítsa a megye közrendjét, közbiz­tonságát. Azt is tisztán kell látni, hogy az eddigieknél sokkal nagyobb hangsúlyt kell fek­tetni a bűnmegelőzésre. Eb­ből a tevékenységből viszont az állampolgároknak is job­ban ki kell venni részüket. Mára már elkerülhetetlen, hogy a társadalom önvédel­mi képessége magasabb szintre emelkedjen. Meg kell szoknunk, hogy a tu­lajdon védelme elsősorban a tulajdonos feladata. Kör­nyezetünk biztonsága, érté­keinek megvédése nemcsak a rendőrségnek érdeke. A fejlett nyugati demok­ráciában már hosszú ideje működnek a polgárok önte­vékeny csoportjai, szerveze­tei. amelyek kellő hatékony­sággal járulnak hozzá a bűn- cselekmények megelőzésé­hez. Angliában, az USA- ban, de több nyugat-európai országban is úgynevezett „szomszédőrségek” rendsze­res figyeléseket, ellenőrzése­ket hajtanak végre, és ez­zel nagymértékben elősegítik a környezetük védelmét. Ügy tűnik, az utóbbi évek bűnözési volumene hazánk állampolgárainak cselekvő­készségét is felébresztette. Az elmúlt másfél évben több száz önvédelmi csoport alakult meg az ország kü­lönböző részein. A folyamat felgyorsulásához kellő ala­pot biztosít, hogy a közel­múltban megalakult az ön­védelmi Szervezetek Orszá­gos Szövetsége, amelynek Kopácsi Sándor nyugalma­zott tábornok lett a vezető­je. Megyénkben 25—30 polgá­ri önvédelmi csoport, műkö­dik. Teljesen nyilvánvaló, hogy a jelenlegi bűnügyi helyzet ennél nagyobb szer­vezettséget, odafigyelést kí­vánna a lakosság részéről. A polgári önvédelmi ' cso­portok megszervezését a legtöbb helyen a lakóközös­ségek kezdeményezték. De több település esetében az> önkormányzatok karolták fel az ilyen jellegű önszer­veződéseket. Sok helyütt el­látták a csoportokat az ösz- szeköttetést szolgáló eszkö­zökkel. ' A helyi rendőrkapitánysá­gok is hathatós segítségét tudnak nyújtani a megala­kuláshoz, a konkrét műkö­déshez. Szeretném leszögez­ni, hogy a rendőrség a jö­vőben nem kíván direkt mó­don beavatkozni az önszer­veződő csoportok munkájá­ba. Természetesen ez nem zárja ki, ho^y gyakorlati ta­pasztalatok átadásával, szol gálatszervezési ismeretekkel' ne támogatnánk tevékenysé­güket. Az önvédelmi csoportok teljes körű működését némi­leg zavarja az e területen meglévő jogbizonytalanság. A közelmúltban több törvény- tervezet készült, amelynek megalkotása esetén hosszú távra biztosított lesz a pol­gárőrségek működésének jogszabályi alapja. Napjainkban az önvédelmi csoportok munkájának jogi feltételeit a büntető törvény- könyvünk, a büntetőeljárá­si törvényünk, illetve a pol­gári törvénykönyv biztosít­ja. Egyszerűen fogalmazva azt mondhatjuk, hogy a cso­portok olyan jogosítványok­kal rendelkeznek, amelyet bármely állampolgár egyéb­ként is megtehet. Nem lát­szik indokoltnak a jövőben sem, hogy konkrét hatósági jogokkal legyenek ellátva. Megelőző, visszatartó tevé­kenységüket elsősorban a kö­zös járőrözésekkel, közterü­leti figyelésekkel célszerű ki­fejteni. Olyan területen, ahol az adott település legveszé­lyeztetettebb helyei vannak. Gondolva itt üzletekre, is­kolákra, garázsokra, víkend- házakra és gépkocsiparko­lókra. Az eddigi tapasztalatok azt tükrözik, hogy a közte­rületeken valp rendszeres je­lenlét jó hatással van a köz- biztonságra. Megyénkben már több ilyen csoport aka­dályozott meg folyamatban lévő bűncselekmény-végre­hajtást: több esetben fogtak eJ bűnelkövetőket, illetve ér­tesítették az ilyen cselekmé­nyekről a rendőrséget. Ügy gondolom, a jövőben mégin- kább szükség lesz az ilyen csoportok működésére, je­lenlétére. A rendőrségnek az elkö­vetkező időszakban is alap­vető kötelessége a bűnözés elleni ' küzdelem. Azon dol­gozunk, hogy a bűnözők ne zavarhassák a becsületes ál­lampolgárok nyugalmát. A bűncselekmények elkövétői - vei szemben a leghatározot­tabban kell alkalmazni a törvény szigorát. Mindamellett azonban a hatékony bűnmegelőzésre, a szilárdabb közállapotokra csak akkor lesz reális esély, ha a társadalom egyre szé­lesebb köre veszi ki benne a részét, ha mindenki fele­lősséget érez tulajdonáért, környezete biztonságáért. Dr. Rafael Károly r. alezredes rendőrfőkapitány Megyei látogatáson a legfőbb ügyész Pénteken Nógrád megyé­be látogatott dr. Györgyi Kálmán, a Magyar Köztár­saság legfőbb ügyésze. Elő­ször Balassagyarmaton, a Nógrád Megyei Főügyészsé­gen járt, ahol dr. Csonka Tibor megyei főügyész tájé­koztatta a helyi munká­ról, a bűnözés alakulásáról. Ezután dr Györgyi Kálmán s^ólt az ügyészi tevékeny­ség tervezett reformjáról, és a felmerült kérdésekre válaszolt. Végül a legfőbb ügyész a helyszíneken tá­jékozódott a balassagyar­mati, a salgótarjáni és a pásztói városi ügyészségek munkájáról. A DIÁKPANORÁMA jutalmazottai Az Üj Nógrád Szerkesz­tősége a tanévben végzett jó tudósítói munkájáért ti­zennégy diákot részesített elismerésben. A jutalmat a helybeliek június 27-től ve­hetik át szerkesztőségünk titkárságán, míg a vidé­kieknek postán küldjük el. Kérjük, hogy az alább felsoroltak levélben, vagy telefonon juttassák el lakás­címüket a szerkesztőségbe, hogy az ajándékokat el tud­juk küldeni: A1 Ghaoui Hes- na. Bánhegyi Zsófia St. Ga­garin iskola, Balázs Berna­dett, Gáspár Katalin, St. Szalvai iskola. Hegedűs Klára Szurdokpüspöki, Illyés Ágnes, Pintér Zsuzsanna, Kaizler Melinda Mátrano- vák, Magyar Zoltán St. Ko­dály iskola, Patkós Andrea St. Petőfi iskola, Sinka Jenő Diósjenő, Megveri Gabri­ella. Ozsvárt Kinga. Pelles • Hajnalka Bgy. Szántó K. J. Gimnázium. Politikai foglyok gyűlése A Magyar Politikai Fog­lyok Szövetségének Nógrád megyei szervezete június 16-án, vasárnap délelőtt 10 órától nagygyűlést tart a nagybátonyi ipari szakmun­kásképző intézet tanácster­mében (Nagybátony, Nép- köztársaság u. 39.). A napi­renden Beda József beszá­molója, a szervezeti sza­bályzat ismertetése és a vendégek felszólalása szere­pel. Átadják a sportöltözőt Dorogháza. Nagy napra éb­redt ma, szombaton a köz­ség sportszerető közönsége, tudniillik délután 15.30 óra­kor a futballpályán átad­ják rendeltetésének a tár­sadalmi összefogással meg­épített öltözőt. Utána 16 órá­tól az SBTC és Dorogháza Ménkes-öregfiúk labdarúgó­csapatai mérik össze a tudásukat. Fotókiállítás Szirák. Lehotka László fotóművész Évszakok című kiállítását nyitja meg Biha­ri József, a Szentendrei Mú­zeumok főigazgatója június 15-én 17 órakor a Kastély Galériában. A tárlat július 11-éig látogatható. Tanévzáró a zeneiskolában Bátonyterenye. Az állami zeneiskola vasárnap, 16-án, délelőtt 10 órakor tartja banévzáróját az Ady Endre Művelődési Központ nagy­termében. Hangversennyel búcsúztatják az évet. közre­működik az Erkel Általános iskola kis kórusa is. A be­iratkozás a jövő esztendőre hétfőn és kedden lesz. A z emberiségnek jó oka van az elvágyó­it dásra. Van aki leg­szívesebben a világból is kimenne. Nem kell siet­nie, előbb-utóbb ugyanis kimegy. Vagy a világ tű­nik el alóla. Ez azonban legyen az emberiség gond­ja. Az elvágyódás mindjárt a Paradicsomból való ki­űzetéssel kezdődött. Ez an­nak következménye volt. hogy az az első emberpár, amelyikre a fehér ember által később tűzzel-vassal, kisebb-nagyobb népirtás­sal elterjesztett úgyneve­zett európai kultúra és civilizáció is hivatkozik, evett a tudás almájából, valószínűleg egy azóta ki­pusztult mezopotámiai kertben. A tudás végzetes­nek bizonyult. A kertből kijőve azonnal megkezdte uralmának előkészítését a földön, amit később nemes egyszerűséggel történelem­nek kezdett nevezni, még később pusztán gazdasági növekedésnek. Ügy tetszik, éppen mostanában ér az ipari és technikai fejlődés határaihoz. Már lyukas fölötte az ózon, s a meny- nyei lyukakból az Űr szózata helyett ömlik reá az ultraibolya sugárzás. Hebronban mondták, Áb­rahám, Izsák és Jákob sírja alatt van még egy mély üreg, amelyik az el­ső ember, Adám kopo­nyáját rejti. Ki tudja, gondoltam ott, hol lesz majd a minden kétséget kizáróan utolsó Adám M SZOMBATI TŰNŐDÉSEK Bódi Tóth Elemér jegyzete Az emberiség Velencébe vágyik ürege? És ki lesz kíváncsi rá? Talán az ózonlyukon át jön majd valaki vala­honnan a kozmikus mély­ségből? De addig is, mi­közben a megváltásról az emberiség többsége szem­mel láthatóan nem is hal_ lőtt, mi történik a nem­keresztény — és nem-fehér — földi kultúrvilágokkal, amelyekhez pedig a mi időszámításunk szerinti kétezredik év tájékán már ötmilliárdan tartoznak, vagyis változatlanul az em­beriség nagyobbik része? Egykor e kultúrák kezde­teinél is többnyire y°tt voltak az első ember-, vagy félisten-párok, bár­hogyan hívják őket. Ele­gendő lesz-e kései utódaik számára, amit az európai gyökerű — bár többfelől összehordott — civilizáció nyújt számukra hitben, eszmében, élelemben, vagy még inkább életstílusban, társadalomszervezési és technikai tudásban? Hi­szen e modern civilizáció alapját jelentő kultúrában sem a hirdetett szeretet, még kevésbé a belátás, hanem inkább a kizáróla­gosságra törekvés, a szel­lemi és az ezzel együtt járó politikai, gazdasági hatalom növelését célzó türelmetlenség lapul meg. Sikerül-e egyszer össz­hangba hozni ezt az er­kölcsében türelmetlen, ci­vilizációjában impozáns kultúrát, ami a művésze­tek kincseinek jelentős ré­szét is őrzi, a többi, egyébként szintén önér­dekű, és a maga nemében teljességet kínáló földi kultúrával? Még inkább: létre jöhet-e valamilyen elfogadható szimbiózis — képletesen szólva — a komputer, az emberi jo­gok, és a többnyire szin­tén hitbéli, vagy filozó­fiai tételekre hivatkozó, ám kizárólag csoportérdekeket szolgáló diktatúrák, politi- ' kai és vallási konzerva- tizmusok, sőt fanatizmu­sok között? A nemrég le­zajlott, de ezt a lényeget megint csak nem érintő, félig megvívott, felemás Öböl-háború is jelzi, távol vagyunk még a létezés iga- v zi tudásától. Sőt, egyre tá­volabb. Nota bene! Ez aZ elektronikus erőpróba ép­pen a hajdani Edénkért fölött zajlott, ahonnan az általunk hivatkozott em­berpár kiűzetett, és aho­vá azóta is visszavágyott, bár most már nem any- nyira. Oda értünk tehát, ahonnan elindultunk. Ak­kor most hová vágyakoz­zunk? Ügy látszik, ha egy boldogabb világba, az aranykorba továbbra is el­vágyódó emberiség vég­leg kipipálná a történel­mét, nem sokat veszítene. Az emberiség viszont ja­víthatatlan. Az emberiség Velencébe vágyik. Velencébe? Az emberi­ség? Miért pont óda? Na jó, az egész emberi­ség talán nem. Minden­esetre, a helyi diktatúrák, háborúk, természeti és ipa­ri katasztrófák sújtotta vi­dékekről gyakorta el kell mennie, akár elvágyódik, akár nem, különben ott pusztul. Ilyenkor egy me­nekülttábor a végcél. Az emberiség szerencsésebb része sem köt ki teljes egészében Velencében, vá­logathat még egykét hely között, bár egyre inkább szűkül számára is a tér. A híreket hallgatva csak hülledezik az ember, las­san nincs hová elvágyód­ni. Atlantisz már elsül y lyedt, Velence még nem. Már csak ezért sem akár­milyen lehetőség. Minden­esetre, jelképnek is meg­teszi. Arról nem szólva, hogy a San Marco galamb­jai is vágyakoznak az em­beriségre. Bizonyára mind­ketten meglennének vala­hogyan egymás nélkül, de az más világ lenne. A mikor még jómagam viszonylag rövid idő óta tartoztam az em­beriséghez, amire akkori­ban még büszke is vol­tam, szóval, úgy 16—17 éves lehettem, írtam egy velencei verset. Sajnos, el­felejtettem. Csak arra em­lékszem, hogy egy elkép­zelt lányról szólt az elkép­zelt városban, akit távol tartott tőlem a tengerár. Rossz jel. ha az ember a saját verseit is elfelejti. Aztán egyszer a Dózse­palota előtti gondola­kikötőben a hullámzó ví­zen himbálózó karcsú jár­művek fközött üldögélve eszembe jutott a vers utolsó két sora. Íme: „ta­tán szeret, de a tenger J zúg közöttünk”. A gondo­lák orrán látható, ezüst­re festett díszeken, a ferro- kon fény csillogott. Jártak föl s alá, mint a motolla. Mint az elfelejtett vers­sorok, amelyekből ennyi legalább megmaradt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom