Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-02 / 101. szám

1991. MÁJUS 2., CSÜTÖRTÖK PÁSZTÓ ES KÖRNYÉKE j Szigetelték az üzletet Taron, a pásztói áfész élelmiszerboltjában mindeddig áldatlan álla­potok uralkodtak. A fából készült épületben télen megfagyott, nyáron megromlott az áru jelentős károkat okozva a vásárlóknak és a tulajdonosoknak egyaránt. A tavalyi évben elkészült az épület utószigetelése a falakon, a tetőn és a hátsó raktárrészen, a napokban pedig várhatóan befejeződik a festés és a padozat elkészítése is. Az ötszázezer forintos beruházás gyümölcsét május első napjaitól él­vezhetik a vásárlók, ha a Köjál és az időjárás is engedi. Ki veszi meg a bérlakásokat? Vita egy döntés körül Ha cinikus akarnék lenni, azt mondhatnám, egy újságíró számára az álmok netovábbja, ha olyan körzetből tudósít, aminek településeit összeházasították. Ilyetén felállásban különösen ideális, ha egy város és két falu szerepel a körben. Még ha olykor híján is vagyunk az esemé­nyeknek, történés mindig van az efféle önkormányzatban. Ha úgy tet­szik, a darázsfészekben. Mátraszőlős kiugrott. Hasznos és Keresztes még Pásztóval társ. A periférián tapasztalt általános elégedetlenség után időszerűnek éreztük, hogy dr. Dobrovoczky Istvánnal, Pásztó polgármesterével beszélges­sünk a bajokról. A pásztói önkormányzat legutób­bi testületi ülésén úgy döntött, hogy 127 önkormányzati bérlakást és 4 szolgálati lakást értékesít, 113-at pedig meghagy szociális bérlakás­nak. A lakásokat a forgalmi értékük 80, illetve 90 százalékáért adják el. A testületi ülésen heves vitát vál­tott ki, hogy a forgalmi érték hány százalékáért értékesítsék az ingatla­nokat. A képviselők egy része amel­lett kardoskodott, hogy minél ala­csonyabb legyen ez az arány, hiszen az egyre nehezebbé váló életkörül­mények között még kisebb összeget sem tudnak kifizetni a lakók, s félő, hogy a lakásokat egyáltalán nem veszik majd meg. Az ellentábor viszont azt mondta, hogy még a magasabb százalék is jelentős kedvezményeket ígér, hi­szen, aki nem lakik önkormányzati bérlakásban, még nagyobb terheket kénytelen vállalni, ha saját fészek­hez szeretne jutni. A bérlakások megvásárlásakor ugyanis a vételár­nak csak a tíz százalékát kell kész­pénzben befizetni, a többit huszonöt év alatt, 3 százalékos kamattal lehet törleszteni. Óriási tehát a különbség a bérlakást vásárlók és az OTP-s ingatlanvevők, vagy saját erőből építkezők között, az előbbiek javá­ra. Ezenkívül ha a forgalmi érték 80, illetve 90 százalékát kérik a lakók­tól, az önkormányzat jelentős bevé­telhez jut, amiből támogathatja az első lakáshoz jutó fiatalokat, a felú­jításokat, vagy a közművesített tel­kek kiosztását az építkezni szándé­kozók között. Az Új Nógrád április 25-én „Pásztó és körzete” címoldalon megjelent „Jogszabálysértő a pol­gármester határozata” című cikké­hez a következő — részemről a vég­legesség hatályával lezárt — állás­pontomat, mint helyreigazítást i& szíveskedjék közzétenni. 1. A polgármester ebben az egye­di államigazgatási ügyben semmi­féle határozatot nem hozott, tehát annak minősítésére még jó szándék esetén sincs lehetőség! 2. Az üggyel kapcsolatban nem kértem, hanem utasítottam a jegy­zőt, a még tanácsi rendszerben kia­dott közterület-használati engedély visszavonására, mert — az a cikkel ellentétben — nem meghatározat­lan időre szólt, hanem visszavoná­sig érvényes hatósági határozat és A testület végül is kétharmados többséggel a magasabb vételár mel­lett döntött, s hogy valójában kinek volt igaza, azt majd akkor tudhatjuk meg: elfogynak-e a lakások, vagy sem? De mi lesz azokkal, akik tényleg nem tudják megvenni ingatlanju­kat? A nyugdíjas és szociálisan ne­héz körülmények között élő lakók esetén a bérleti jogviszony változat­lanul fennáll, így továbbra is háborí­tatlanul használhatják lakásukat. Hogy kiknek nem kötelező megven­ni bérleményüket, azt vagyonnyi­latkozat és kereseti igazolás alapján bírálja el a hatóság. Ha kiderül, hogy egy család elegendő anyagi fedezet­tel bír a vásárláshoz és mégsem akarja megvenni a lakást, akkor azt meghirdetik, s az illetőknek az új tulajdonossal kell bérleti szerződést kötniük. A szociális bérlakások száma így 113-ra csökkent, az igénylők vi­szont változatlanul sorban állnak. A lakásra várókat — jelenleg harmin­cán vannak — az önkormányzat inkább családi ház építésére szeret­né ösztönözni, mert szociális bérla­kást csak azoknak utalhatnak ki, akik végképp esélytelenek arra, hogy önerőből fedélhez jussanak. Éppen ezért az önkormányzat ebben az évben az állandó lakhelyű pásztói fiataloknak százezer forint kamat­mentes kölcsönt ad, ha 1991-ben kezdenek építkezni, vagy 1991-ben szándékoznak új lakást vásárolni. természetesen nem szerződés volt. 3. A közterület-használati enge­dély visszavonását — mint azt az üggyel foglalkozó korábbi lap­számban már jeleztem — nyomós közérdek indokolta, hasonlóképpen a mellette lévő kegytárbolt elhelye­zését érintően is. 4. A jegyző — utasításom ellené­re — nemcsak a közterület-haszná­lati, hanem az építési engedélyt is visszavonta. Álláspontom szerint az utóbbi intézkedése sem bírálható el az időlegesen (visszavonásig érvé­nyes) közterület-használati enge­déllyel, minthogy a lángossütő pa­vilon, bármely, ugyancsak mérlege­lési jogkörben adott más közterüle­ten is „felállítható”. 5. Az idézett II. fokú döntés és indoklás ellen — 30 napon belül — — Mi a véleménye a testület széthúzásáról? — Nem érzik a településegyüt­test. —Azt is hallottuk, hogy nem la­kosságarányos a képviselet. — Ha együttesben nézem a te­lepülést, akkor lakosságarányos a képviselet! Tíz választókerület volt, ez tíz egyéni képviselőt je­lent, és 1000 lakos jelent egy ke­rületet. — Ezzel a papírformával nem érdemes vitatkozni. De mit mond­hatunk akkor, amikor egy „ki­sebbségi” képviselő szélmalom­harcot folytat szemben a pásztó­iakkal? — Amit mondtam, viszont is igaz. A pásztói képviselőknek is együttesben kell gondolkodniuk! Azt kell érezniük, hogy mi testvé­rek vagyunk. —És így is gondolkodnak? — Többségében igen. Nem tudok olyan negatív élményt em­líteni, amikor a pásztói testület diszkrimáit volna. Kisebb kon­fliktusok persze adódnak. Pél­dául, tárgyaltuk a bérlakások ügyét. A keresztesi képviselő azon az állásponton volt, hogy egyet sem szabad eladni! De tudni kell, hogy bérlakások csak Pász- tón vannak... — A fejkvóta is beszédtéma. Pontosabban az, hogy nem jönnek rosszul Pásztónak a társközsé­gek, mert kapja utánuk a pénzt, a falvak aztán vagy látnak belőle valamit, vagy nem... Narancs Krónika A FIDESZ tari csoportjának folyó­irata, a Narancs Krónika havonta jelenik meg 150 példányban. A leg­utóbbi kiadás a FIDESZ 12 pontjá­val kezdődik (1848-as mintára), a kiadvány olvasói beszámolót kap­nak a párt első idei országos ülésé­ről, amelyen Nógrád megyét Kris- ton Péter és Galvács Kálmán kép­viselte. Található a lapban politikai humor és önkormányzati hírek is. A FIDESZ-hírekben olvastuk, hogy a csoporton belül több irányzat is bontogatja szárnyait. Elképzelhe­tő, hogy lesz Zöld Frakció, vala­mint „Sz”, azaz Szív Frakció. A Zöld Frakció elsősorban a környe­zetvédelemmel és az egészséges életmóddal foglalkozik, míg az „Sz” Frakcióhoz — létrejötte ese­tén — a szociális, segélyezési fela­datok tartoznának. nyitva áll a felek részére a bírósági jogorvoslati út, mellyel kötelessé­günk az önkormányzat érdekében is élni. Végezetül: mint a települési ön- kormányzat felelős vezetője va­gyok kénytelen üzenni Tóth úrnak a cikk keretében — aki személyesen ügyével nem keresett meg —, hogy álláspontját és értékítéletét tiszte­letben tartom, de visszautasítom annak politikai kicsengésű monda­nivalóját, amennyiben nem egy csa­lád vélt igazát, hanem Pásztó egé­szének javát szolgálom, eskümhöz híven és a kiszolgáltatás, kiszolgál­tatottság legkisebb árnyéka nélkül. Dr. Dobrovoczky István, Pásztó város polgármestere — A fejkvóta nem jelent töb­bet, mint az intézmények működ­tetésének lehetőségét! Ezeket az intézményeket pedig éppúgy használják a hasznosiak, mint a pásztóiak. Ez az egyik oldal. A másik, az a pénz, amit keresünk, például éppen a bérlakásokkal. Ez a társközségeknek sem lehet ér­dektelen. Arról, hogy mire költ­jük a pénzt, nem a polgármester, hanem a testület dönt. Nem én hozom mozgásba a testületet, a testületnek kell mozgásba hoznia a hivatalt! —Ón hogyan értékeli a válasz­tók képviseletét? — Tudomásul kell venni, hogy a képviselő több, mint a tanácstag volt! Nem látom azt, hogy a kép­viselő nem a személyes érdekével van jelen, hanem a választókörze­te véleményével! Az ülések előtt megkapják az anyagot, de én úgy gondolom, hogy az ülésekre csak az egyéni információjukat hoz­zák be. Nem találkozom azzal, hogy egy képviselő azt mondja: az én körzetemben ez a többségi álláspont...; esetleg azzal, hogy ez a többségi vélemény, de az én személyes véleményem más. Nem érzem tehát a választók­kal való kapcsolattartást! Amikor olyan nagy társadalompolitikai kérdések kerülnek terítékre, mint a bérlakások elidegenítése, igenis össze kell hívni azokat a polgáro­kat, akiket képviselnek! Nem for­dul ez elő túl gyakran. Nagy dol­A magyar közigazgatás reformja az önkormányzati törvény megalkotásá­val, a polgármesterek és az önkor­mányzati képviselők demokratikus úton történő megválasztásával, vala­mint a jegyzők kinevezésével elkezdő­dött, de korántsem halad olyan ütem­ben, ahogyan azt sokan elképzelték, illetve reméltük. A közigazgatás reformjának meg­torpanását legszembetűnőbben, mi a községi jegyzők érzékeljük, mert az önkormányzatok szabályszerű mű­ködtetéséhez szükséges törvényi előí­rások hiányosak, az optimális hivatali szervezet kialakításához nem állnak rendelkezésre azok a jogi paraméte­rek, amelyek egyértelműen rendezik a hatásköröket. A törvényi szabályozás hiányában sokszor kényszerülünk arra, hogy egy­máshoz forduljunk gondjaink, problé­máink megoldása érdekében. Az egyik jegyző kollégával történt beszélgetés során állapítottuk meg, hogy szinte mindannyiunknak vannak problémái, csak éppen nem tárjuk fel egymás előtt, holott ez lenne a jó, mert közösen biztos tudnánk megoldást ta­lálni valamennyi problémára. Ezen a beszélgetésen — valamikor február vígén — hangzott el először a jegyzőklub megalakításának gondola­ta. Azóta, 1991. április 19-én Bér köz­ségben 23 Dél-Nógrád megyei község jegyzője, körjegyzője — a BM önkor­mányzati főosztály, BM Magyar Közi­gazgatási Intézet képviselőinek, vala­mint a köztársasági megbízott Nógrád megyei hivatala vezetőjének jelenlété­ben — megalakítottuk az első magyar községi jegyzőklubot. Az alakuló ülé­sen jelenlevő vendégek a klub műkö­désével kapcsolatos elképzeléseket jónak és követendőnek tartják, ezért is döntöttek úgy, hogy részt vésznek a szakmai munkában. gok nem történnek, mert nincs rá pénz... —Tíz egyéni és tíz listás képvi­selő dolgozik a testületben. Be­szélhetünk Pásztón a pártérdekek érvényesítéséről? — Általában nem érezhető, hogy a listások a pártot képvise­lik, de azért ez is megjelenik. A fajsúlyos kérdésekben kétharma­dos többséggel kell dönteni, ezért aztán vita ide vagy oda — kom­promisszumra kell jutni! Igaz, hogy a kétharmados többség „lassítja a forgalmat”, de érdekes lenne az egyszerű többség, mert akkor — mondjuk — az SZDSZ és a FIDESZ mindent megszavaz­hatna. Az a véleményem, a párt­harcoknak itt nincs helyük. A testület nem parlament, hanem kvázi kormány. — Sok vitát váltott ki, hogy Pásztón eltörölték a tartózkodás intézményét. — Hát igen, erre mondta azt egy szakember, hogy ilyen a par­lamentben sincs! De mint említet­tem, mi nem vagyunk parla­ment... Ha valamelyik képviselő bejelenti elfogultságát, akkor nem kell szavaznia. —Igen ám, de az is lehet egyfaj­ta megoldás, hogy inkább kimegy az ülésteremből! Jobb ez? — Jobb. Jobb, mert a tartózko­dásnak húzóereje van. Ha egy tar­tózkodik, más is tartózkodik. Nézze, ha vállaltam egy mandátu­mot, nem vállalhatom, hogy nem képviselem a körzetemet! — Am előfordulhat, hogy a képviselő hozzá nem értése foly­tán nem akarja vállalni a felelős­séget, nem? — Persze, ez előfordulhat. Csakhogy ez könnyen áthidalha­tó. És akkor megint ott vagyunk, hogy egy képviselő ugyan nem érthet mindenhez, de a képviselő mögött ezer ember áll! Dudellai Ildikó A klubunk nyitott, annak tagja lehet minden községi jegyző, amennyiben részt vesz a klub munkájában. A klubot nem zárt rendszerként, hanem laza szövetségként fogjuk fel, elnökség és szabályzat nélkül, vagyis igazi szak­mai műhelymunkát képzelünk el. Klubunk célja: a községi jegyzők munkájának szakmai és törvényességi szempontból való segítése. Ennek ér­dekében klubüléseken, szakmai szek­cióüléseken jogszabály-értelmezést végzünk elméleti szakemberek bevo­násával, különböző beadványmintá­kat, rendelettervezeteket készítünk, módszerbeli segítséget nyújtunk egy­másnak a hivatal szervezeti és létszám­beli kialakításához. Együttműködés keretében részt vállalunk a Magyar Közigazgatási Intézet által a jegyzők, polgármesteri hivatalok részére szóló útmutatók, módszertani anyagok ki­dolgozásában és egyéb aktuális kérdé­seket beszélünk meg. A klub minden alkalommal más­más településen tartja üléseit. A klub működésével kapcsolatos adminisz­trációs feladatokat a Közalkalmazot­tak Ecseg Községi Szakszervezeti Bi­zottsága magára vállalta. A klub működésén keresztül el sze­retnénk érni, hogy a jegyzők együtt gondolkodjunk és egységesen értel­mezzük a jogszabályokat. Azt akarjuk, hogy a jegyző, a klub­ban szerzett tapasztalatok alapján le­gyen —• váljon — a falu demokratikus szellemű közigazgatási vezetőjévé, tevékenységét a gyors és udvarias eljá­rás, a törvényességgel párosuló ered­ményesség és a szó valódi értelmében vett szolgálatkészség jellemezze. Varga Ferenc klubvezető Szirák és Bér községek körjegyzője —Ozsvárt— Elképzelések a jegyzőklub működéséről tmnnnj 5 Pásztó és környéke A köz hasznára dolgoznak Buják. Az önkormányzatok egyik fontos feladata, hogy a tele­pülésen élő munkanélkülieknek hasznos foglalatosságot biztosít­son. Bujákon a falu patakjának medrét tisztítják az állás nélkül maradtak, akik munkájukért 450 forintot kapnak naponta. Kölcsön tíz évre Ecseg. 500 ezer forinttal járul hozzá az önkormányzat az első lakáshoz jutók támogatásához, és 340 ezer forintot terveznek a la- káskamatterhek csökkentésére. Öt fiatalnak adtak 50—80 ezer forint közötti kamatmentes köl- ' csont, melynek visszafizetését három év múlva kezdik meg. A törlesztési idő tíz év. A lakástá­mogatási keret korábban csak az építkezőknek szólt, de mivel ez minimális, ezért döntöttek úgy, hogy a lakásvásárlókat is támo­gatják. PB-probléma Mátrakeresztes. Megoldatlan a PB-gázellátás a településen. A falu képviselőjének interpellá- , ciójára a hivatal azt válaszolta, ennek elintézése az áfész dolga lenne! Ugyan folytattak megbe­széléseket a szövetkezettel, de a tárgyalások eredménytelennek bizonyultak. Az áfész szomba­tonként végzett már mozgóárust- tást Keresztesen, de 1990. máso­dik felétől már ezt sem tudják biztosítani, mivel ellátási és ki- szállítási problémáik vannak. Magasabb térítési díj Szarvasgede. Az élelmiszerek árának emelkedése következté­ben az önkormányzat felülvizs­gálta az élelmezési norma össze­gét. Az alapanyagok ára átlagosan tíz forinttal emelkedett, ebből öt forintot átvállal az önkormány­zat, így a szülőknek csak öt forint­tal több térítési díjat kell fizetniük gyermekeik étkeztetésére. Sporttámogatás Tar. Az önkormányzat képvi- selő-testülete 140 ezer forintos pénzügyi támogatást szavazott meg költségvetésében a sporte­gyesület részére. Ez a keret mege­gyezik a tavaly megítélt támoga­tás összegével. Szemétlerakó építése Vanyarc. Ebben a hónapban megkezdődnek a település új sze­métlerakó helyének építési mun­kálatai. Az önkormányzat által * kiírt pályázatra tizenkét vállalat nyújtotta be terveit, a hivatal ezek közül választja ki a. legjobb és legolcsóbb ajánlatot. A képvise­lő-testület döntése után azonnal megkezdődhet a kivitelezés. t Önképviselő-testület? „Sorozatunk” negyedik része: Határozat, vagy nem határozat?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom