Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-07 / 105. szám

1991. MÁJUS 7., KEDD MEGYEI KÖRKÉP un-nzu 3 Mivé vált e csendes vidék? ■ _______” I / is szép számmal akadnak. Igaz, van ami megdolgoz­tatja a nyelvüket: az alko­hol. Kézről kézre, szájról szájra jár a bütykös, az üveg. Jókat kortyolgatnak, utána pedig mondják a magukét. A hangoskodók mellett a nyugalom megszállottjai is láthatók. Ki a nyilvános WC' előtt vár sorára, ki a so­rompó közeléből a vám- vizsgálat menetét kémleli árgus szemekkel. A bu­szokban egykedvű, elfáradt emberek bámészkodnak ki­felé. A lengyelek várakoznak, a magvar kereskedők boldo­gok. Egv, csak egv ember: egv idős asszony kesereg magában: — Hogy mit csináltak ezek Parassapusztából? Mi­vé vált ez a csendes vidék? Milyen nagy piszok van itt! Miközben így morfondíroz kétségbeesett tekintettel, már-már sírós, elcsukló han­gon, a táj látványa meg­erősíti az általa mondotta­kat. Szemétkupacok sora­koznak, mint a seregben a kiskatonák. Imitt-amott el­szórva a piszok: zacskók, üvege.k. papírdobozok. Am az illetékesek, az út­karbantartók a megszokott precizitással és rendben — a hét végi csúcsforgalom után — összegyűjtik és elszállít­ják a szemetet. Mikorra né­hány nap múltán teljesen el­tűnik a szennyes, újabb hét vége érkezik. Lengyel buszok százaival, turisták ezreivel. Megrakot- tan, áruval bőven. Parassa- pusztán nonstop a forgalom. Vaskor István Fotó: Rigó Tibor Alinak a buszok hosszú sorban. Messze még a ha­tárátkelőhely, az ember nem is tudja, merjen-e előkni? Némi manőverezés után az­tán percek múlva az autó­buszkonvoj előtt parkolunk. Munkában a vámosok. Parassapuszta. 1991. A már megszokott lengyel invázió a határon. Most hetven busz vár a határátkelésre, a vámvizs­gálatra. Kilenc—nyolc szá­zaléka lengyel, a többi ju­goszláv. Magyar csoport egv sincs. Néhány esztendővel ez­előtt valami hasonlót ta­pasztalhattunk a lengyel— szlovák határátkelőhelyeken. Igaz, akkor a magyar bevá­sárló turisták álltak órákat, olykor naphosszát a „sorom­póknál”. Érkezett is az or­szágba a sok-sok szőrme, a Pewex.ekben vásárolt meg­számlálhatatlan mennyiségű ital, cigaretta, ruhanemű, no és a piacokon vett bőráru és számos lengyel speciali­tás. Az élet azonban változó. Valami hasonló a helyzet a néhány évvel ezelőttihez, csa'k máshol. Most a lengye­lek lepték el hazánkat, s hazafelé menet pedig elősze­retettel utaznak át a paras. sapusztai átkelőhelynél. A határállomás előtt lele­ményes kereskedők sokasá­ga. Néhány méterre a so­rompótól a hazafelé igyekvő lengyelek még elkölthetik maradék forintjaikat. Vá­sárolnak is, szinte hihetetlen mennyiséget. Ládaszámra cipelik a pezs­gőt, a másfél literes üdítő­ket, a különböző ízű sűrí­tett szörpöket, a hétdecis juice-okat — türelmesen vá­rakozó buszaikhoz Hogy mit rejtenek ezen árucikkek mellett a csomagtartók, az többnyire csak a vámvizsgá­latnál derül ki. Igaz ott sem mindig. Ilyen nagy forga­lomban képtelenség lenne egy-egy buszt az utolsó négy­zetcentiméterig átvizsgálni. Az elkobzott árukra vára­kozó konténerek persze szé­pen zsúfolódnak a tilalmi listán szereplő cikkekkel A sláger a tiszta szesz, az egyéb alkoholfélék, a kon­zerv. Nézzük is néhány busz vámvizsgálatát, s tapasztal­Mozgó árusok hada. juk: a megcsípett lengyel testvérek minden szó nélkül elviszik a konténerig az „észrevett” és a kiviteli lis­tán szereplő dolgokat. Más kérdés persze, hogy történt már olyan, itt, Pa- rassapusztán, hogy elfogyott az utasok türelme. Izgága, hangoskodó lengyelek most Kétszáz zokni és a szemérem (Folytatás az 1. oldalról) honnan szereztük? Én meg mondom: Bálából. Ja. ak­kor nem kell. . . — vála­szolta. — Ez annyiból érdekes, hogy miközben idegenke­dünk a bizományitól, azért csak be-be tévedünk az ol­csó áruk boltjába . . Ezek bizonyára konkurenciát is jelentenek önöknek! — Ezek a bálásboltok viszonylag olcsóbbak, mert ők kilóra számolnak, mi pe­dig darabra. Viszont nálunk garantált az elsőosztályú minőség! Mindenképpen konkurenciát jelentenek ezek a boltok bizonyos szem­pontból meg is látszik a for­galmunkon: főleg a falun élők estek ki. — Ez a fajta összehason­lítás megint csak furcsa helyzetet teremt, mert amit az olcsó boltokban vásárol­hatunk, arról bizton tud­hatjuk, hogy már hordták előttünk! Ugyanakkor, ha jól tudom, a bizományi készlete zömmel új holmiból áll!-— Pontosan így van. Kész­letünk 60 százalékát újon­nan szerezzük be. Van még egy lehetőség, ami miatt igazán olcsók maradunk: még mindig nagyvállalati jellege van a bizományinak, nagv tételben szerezzük be az áruinkat, és ez lényeges kedvezménnyel jár. — Eddig az árusításról be­szélgettünk, de a bizományi kényesebb pontja a felvevő­hely. Szelektálnak az át­vételnél? — Kénytelenek vagyunk! Csak a forgalomképes árut vesszük át — ebből tevődik össze az árukészlet másik 40 százaléka. Az átvett hol­minak csak 10—20 százalé­ka készpénzes a többit bi­zománybán vállaljuk. Ez a konstrukció azt jelenti, hogy csak akkor fizetünk érte, ha el tudtuk adni. A be­adott áruk jelentős része bútor. — Én úgy gondoltam, hogy zömmel ruhafélét hoz­nak. — Azt hoznának. . . — Az eddigiekből követ­kezik, hogy az én elméle­tem megbukott: nem a sze­génység fokmérője a bizo­mányi. — Nem. A bizományi forgalmának növekedése, an­nak az üzleti tevékenység­nek a következménye, amit a bolt vezetői és dolgozói folyhatnak a forgalom foko­zása érdekében. Persze nem elhanyagolható, hogy a for­galom az emberek, mint po­tenciális vásárlók gondol­kodásmódjának megváltozá­sát is tükrözi. De. ha már ezt említettem, akkor hadd mondjak erre egy példát is: férfizoknikat árultunk 74 forintért, de nem keltek el. Egyik este beállított zárás­kor két lengyel férfi, meg­vettek belőle 200 darabot. Másnap, kíváncsiságból, ki­mentünk a lengyel piacra. Persze hogy ott találkoz­tunk a zoknijainkkal, de ők már 100 forintért árultuk! Mit mondjak? Ügy vitték, mint a cukrot!.. Dudeílai Ildikó Környezetvédelmi szakemberek szemináriuma Hazánkban a környezeti kultúra intézményes fej­lesztése jórészt azoknak az 'iktatóközpontoknak a kezé­ben van. melyek az utóbbi évtizedben iskolákban, kul- túrházakban, és múzeumok­ban alakultak meg. Működé­süket — a szerény anyagi támogatás mellett —. főleg a bennük dolgozók elhiva­tottsága és ügyszeretete ala­pozta meg. A közelmúltban a Magyar Környezetgazdálkodási In­tézet és az osztrák ÁRGE — környezet i neveléssel fog­lalkozó független szervezet — 43 magyar szakember szá­mára rendezett egy rövid, de intenzív szemináriumot Bécs­újhelyen. Ezen Nógrád me­gyéből Bakai Lászlóné. a salgótarjáni Petőfi Sándor Általános Iskola tanára. Tóth Imréné és dr. Hír János, a pásztói Tuzson János Okta­tóközpont munkatársai vet­lek részt. Lehetőségük volt megis­merkedni az ökológiai neve­lés ausztriai szervezetével és módszereivel. Az ezen a té­ren érdekelt osztrák kör­nyezetvédelmi valamint az oktatási minisztérium pél­dásan együttműködik. Mivel környezetvédelem, vagy öko­lógia című tantárgyat ott sem oktatnak, ezért inkább az ok­tatáson kívüli lehetőségek­kel kívánnak élni, és arra törekszenek, hogy a gyerme­keknek minnél több terepi és gyakorlati programot nyújtsanak. Az előadásokon és vitákon túl, a vendéglátók elkala­uzolták a résztvevőket egv olyan természetvédelmi terü­letre, melyet széles körű ösz- szefogással sikerült védetté nyilvánítani, úgy, hogy egy gyűjtési akció után a kör­nyezetvédő mozgalom meg­vásárolta a területet. Így a Morva folyó árterét az év­százados faóriások és a raj­tuk fészkelő vízimadarak már nem válhatnak buldó­zerek áldozataivá. Dr. H. J. Csigabiga gyere ki! RÁCSON INNEN RÁCSON TÚL Kétszer ugyanabba a folyóba... Dorogháza. A Felszabadí­tók út 18. szám alatti csa­ládi ház deszkakerítésén táb­la hirdeti: csigaátvétel. Le­gyűrtem magamban a kutyá­tól való félelmet, beljebb kerültem a kapun, s feltettem a kérdést Szűcs Mihályné át­vevőnek : — Milyen az idei csiga- termés? — Még rosszabb, mint a tavalyi volt — legyintett a fiatalasszony. A múlt évben bő két hétig tartott a szezon, s ezalatt hat mázsa csigát vettem át. Az idén ez idő alatt, mindössze egy mázsa csigát hoztak hozzám. Ezek túlnyomó többsége is aprócs­ka volt. — Mi az oka a csigatermés erőteljes csökkenésének? — Nincs eső és nincs me­leg. A csigák nem tudtak megnőni és nem bújnak ki a földből. Meg aztán sok el­pusztult a tarlóégetések kö­vetkeztében. — Am, az is lehet, hogy túlságosan mohók a gyűjtők, s a csigáknak nincs idejük szaporodni, illetve megnőni? — Ez is elképzelhető. — Mennyit fizetnek a csi­ga kilójáért? — Hatvan forint a tarifa. — Elárulná, mennyi az önök haszna? — Ne gondolja, hogy mil­liomosokká válunk! <K. L.) Kisterenyén, a kastélyker­ti majálison Oláh József, húszéves kisterenyei lakos együtt ünnepelt két fiatal ko­rú barátjával, B. Gézával és B. Csabával, akik a nevelő- intézet lakói. Itt határozták el, hogy még az éjszaka fo­lyamán megismétlik előző napi sikeres akciójukat és újra betörnek a Kati és Tár­sai Gazdasági Társulás he­lyi ABC-üzletébe, mégpedig ugyanazzal a módszerrel, az, az a tetőn keresztül. Vala­mit azonban kihagytak a számításukból. Az üzlet vezetője felfedez­te a behatolás nyomait, és értesítette a rendőrséget. A Bátonvterenyén működő nyo­mozócsoport már március 6-tól rendszeres figyelőszol­gálatot tart a területen, így Boros István őrnagy, Ozs- várt .János zászlós és Bállá Tibor törzszászlós ezen az éjszakán is a közrend nyu­galmán őrködött. A járőröző csapat az ABC- hez érve, felfigyelt a tetőről hallatszó zajra. Kiszálltak az autóból és elállták a mene­külők útját. Tíz-tizenöt perc múlva, csomagokat cipelő alak tűnt fel a tetőn, akit Boros őrnagy megadásra szó­lított fel. Az illető a zsák­mány egy részét eldobta és hét-nyolc méter magasról leugrott, majd a 21-es út irányába futásnak eredt. Egy nyomozó a boltnál maradt, ketten pedig, üldözőbe vet­ték a menekülő férfit, mi­után rádión erősítést kértek. A területet átfésülő rendőrök rövid időn belül elfogták a tettest, majd a nevelőinté­zetben kézre kérültek bűn­társai is, akik már előbb megszöktek a helyszínről. A nyomozók a helyszíni szemle során ötezer forintot megtaláltak, az ellopott ci­garettákat, csokoládét, külön­böző áruféleségeket pedig lefoglalták. Az okozott kár az eddigi vizsgálatok szerint harmincezer forint. Gyertyaópetós Salgótarjánban A Nemzetközi Vöröske­reszt és a Vörös Félhold Mozgalom felhívással for­dult a világ közvéleményé­hez a háborúk áldozatainak megsegítésére. A Magyar Vöröskereszt szolidaritást vállal az áldozatokkal, illet­ve a hozzátartozókkal. Az akciókhoz bekapcsolódva a salgótarjáni városi szervezet, május hetedikén, kedden es­te hét órai kezdettel gyer­tyagyújtást rendez Salgó­tarjánban. Akik részt kíván­nak venni az eseményen, azok a Centrum Áruház előtt gyülekezzenek. Akik részt vesznek az eseményen innen, közösen vonulnak át a József Attila Művelődési Ház elé. ahol meggyújtják a gyertyákat. Iskolatörténet! kiállítás Salgótarján. Már látható Salgótarjánban, a 25. évfor­dulóját ünneplő Bolyai Já­nos Gimnáziumban az isko­la történetét bemutató ki­állítás. A fotók az intézmény életében történt minden je­lentős eseményt megörökí­tettek, s az érdeklődők hu­szonöt évre visszamenőleg láthatják a végzett diákok érettségi tablóit is. ­Mozgássérültek köszöneté Budapestről a mozgássé­rültek állami intézetéből keresték meg hétfőn szer­kesztőségünket. Azok a moz­gássérültek, akik az elmült hét végén Salgótarjánba lá­togattak ezúttal mondanak ■;"szünetet a dixielandtalál- kozó rendezőinek, hogy mintegy húsz mozgássérült ingyenesen hallgathatta meg a műsort. Önkormányzat a családokért Szüaspogony. Lakásépítés és -vásárlás kamatterhei­nek törlesztéséhez nyújtott támogatást nemrégiben az önkormányzat a rászorulók­nak. Az egy főre eső jöve­delem, illetve a gyermekek száma alapján nyolcvanezer forintot osztottak szét tizen­négy család között. Szakszövetkezetei szeretnének Zabar. A község kisgazdái egyetértve az önkormányza­ti testülettel szakszövetkeze­tét kívánnak létrehozni, melyben a szarvasmarha- és a birkatenyésztést és a föld­művelők munkáját akarják összefogni és irányítani. Késik az áfész Erdőkürt. A Pásztói Afész- szel kötött szerződést az önkormányzat idén január­ban. A megegyezés szerint, március végén, április elején kellett volna kezdeni a mun. kát, addig nem utal pénzt a polgármesteri hivatal. A munkálatok megkezdése után fizet 50 ezer forintot, majd 70 százalékos elkészült- ség után újabb 50 ezret. A bolt állaga romlik, az áfész késik, az önkormányzat pén­ze áll... Szuperolcsó könyvek Bátonyterenye. A kistere­nyei körzeti művelődési ház «szuperolcsó könyveket kí­nál: május 10. és 17. között mindennap vásárolhatnak az érdeklődők. A kötetek ára 5, illetve 50 forint között mozog.

Next

/
Oldalképek
Tartalom