Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-28 / 123. szám

1991. MÁJUS 28., KEDD MEGYEI KÖRKÉP [nnmnn 3 Mindkét fél köti az ebet a karóhoz „A ceredi torony de messzire ellátszik...” Húszéves a ceredi asszonykórus (Folytatás az 1. oldalról) Kértük az önkormányzatot, hogy az engedély kiadásával várja meg a készülő koncessziós törvényt, ami lehetővé tenné, hogy egyenlő felté­telekkel, üzleti alapon versenyez­hessünk. Ha mégis úgy döntenek, hogy engedélyezik a vállalkozók te­vékenységét, a vállalat élni fog az arányos jogi szankciókkal. Még egyszer hangsúlyozom: ez nem a buszközlekedés leállítását jelenti. — Eszerint nincs lehetőség arra, hogy vállalkozók kapcsolódjanak be a helyi járati közlekedésbe? — A vállalkozóknak a követke­ző ajánlatot tettük: a koncessziós törvény megjelenéséig a Nógrád Volánnal közösen, annak alvállal­kozójaként kapcsolódjanak be a helyi személyszállításba. így eddig ellátatlan területeket is bevonhat­nánk a szolgáltatásba, olyan pénz­ügyi konstrukció mellett, ahol ők is megtalálnák számításukat. Ezek után a két fél május 23-án újra tárgyalt az együttműködés lehetőségeiről. Az eredményről Vágvölgyi István, a Nógrád Volán Becske. A Bércéi felé vezető útelágazással csaknem szemben található a község első magán kis ABC-je. A tulajdonosok három évvel ezelőtt 600 ezer forint vállalkozói hitel felhasználásával alakították ki a község lakosságát szolgáló üzletüket. A havi egy-, 1,2 milliós forgalom jó üzletpo­litikát és bőséges választékot jelent. A helybelieken kívül a személyszállítási üzletágának igaz­gatója tájékoztatott: — Az ajánlatunk, a három vállal­kozó felé a következő volt: vala­mennyi vonalon bekapcsolódnak a személyszállításba— ez öt-hat ezer kilométer foglalkoztatást jelentene —, mi biztosítjuk a különböző létesítmények működtetését, és 31 forintos kilométerpénzt fizetünk nekik, mellyel az üzemeltetési költségeiken felül a Volán autó- buszvezetőihez képest, jóval maga­sabb személyi jövedelmet érhetné­nek el. Ezt az ajánlatot a váltakozók, sajnos, nem fogadták el. Nem tud­tunk megegyezni a kilométerenként járó összeg nagyságában, ők csak az északi decentrum—Salgóbánya vonalon szeretnének közlekedni és nem kívánnak a Volán irányítása alatt dolgozni. A tárgyalások emiatt megszakad­tak és tudomásom szerint a vállako- zók fenntartják az önkormányzat felé benyújtott kérelmüket, saját busz önálló működtetésére. A döntés most már a hivatal, illetve a testület kezében van. —Ozsvárt — Galgagutáról és Nógrádkövesd- ről érkezők is megtalálják azt, amire szükségük van. Az állandó, stabil vásárlóknak, kívánságukra félre teszik a számukra szükséges napi cikkeket. Ami kissé Szokat­lan: csupán 10 százalékos árrés­sel dolgoznak. Egyébként a hét minden napján reggeltől estig, vasárnap pedig délig fogadják a vásárlókat. Május 25-én ünnepelte a ceredi asszonykórus fennállásának hu­szadik évfordulóját. Késő délután, napfényes idő­ben kezdődött a program, mikor a falu apraja-nagyja még a ker­tekben dolgozott, mikor még mindenki igyekezett behozni a lemaradást az esős hetek után. Attól tartottam, hogy az emberek nem teszik le a kapát ilyen korán, nem jönnek el a Faluházba ünne­pelni. De a csoda megtörtént, hat óra után megteltek a széksorok, ünneplőbe öltözött emberek szo­rongtak egymás mellett: fiatalok, idősebbek vegyesen. És elkezdődött a műsor a visz- szaemlékezés jegyében, az első közösen tanult dallal: „Fúj, süvölt a Mátra szele, Ingem, gatyám lobog bele, Kalapom is elkapta már, Tiszába vitte a tatár. Kalapom a Tiszán úszkál, Subám zálog a bírónál, De a szívem itten dobog, Forró lángja feléd lobog." Szerelmi dalaikból is hallha­tunk, melyek a népi lírán belül mindenképpen központi helyet foglalnak el. Két szólistájuk — Nappali tagozaton kilencven­ötén végeznek az idén a Salgótar­jáni Pénzügyi és Számviteli Főis­kolán, közülük negyvenhetén a mérnök—üzemgazdász szakon fejezik be tanulmányaikat. Je­lent-e problémát számukra az el­helyezkedés, keresik-e az üze­mek, vállalatok a pénzügyi szak­embereket — kérdeztük dr. Lonsták Lászlótól, a főiskola igazgatójától: — Bár teljes képet csak a későbbiekben nyerünk arról, ki hol kapott állást, szeretném le­szögezni: itt lényegesen jobb a helyzet, mint bizonyos középfo­Jól emlékszem a húsz évvel ezelőtti cerediekre. 1971-ben őket is az az országos nagy népdaléneklési mozgalom sodrá­sa kapta el, melyet Röpülj páva néven ismerhettünk meg. Cere- den is e mozgalom hatására jött létre a helyi népdalkor, mint sok száz más magyarországi faluban. Ahogy teltek-múltak az évek, a népes hagyományőrző együttes megfogyatkozott, a férfiak las­sanként lemorzsolódtak. Annál hűségesebbek maradtak az asszo­nyok. Ahogy elnézem őket a színpadon szép népviseletükben, többségük alapító tag, új arcok csak az egészen fiatalok között vannak. Mennyi dalt tanultak ezek a mosolygós asszonyok húsz év alatt! Most csak arra futja az időből, hogy a legjellegzeteseb­bekből mutassanak be egy-egy csokrot. Pásztordalaik a legarchaiku- sabbak. Tiszták, fénylőek, mint a Medves hegyi legelőin a fű. Nagy Ferencné és Pádár Zoltánná — hangja teljesen összesimul, nagy összeszokottságot mutat. kú intézmények végzősei eseté­ben. A nálunk diplomázók jelen­tős hányadának van ösztöndíj­szerződése, amely erősíti a mun­kahelyhez kötődést. A szakma jellegéből is adódik ez a kedvező szituáció, hiszen a gombamód szaporodó vállalko­zások nem nélkülözhetik a spe­ciálisan képzettek munkáját. — Inkább az állást kínálók által hozzánk beküldött pályáza­tok számában tapasztalható vál­tozás: amióta nem kötelezik ezek készítésére a cégeket, kevesebb érkezik. Többen hirdetésekben teszik közzé igényeiket — mond­föld alatti munka biztosította. Tajtiné Csörge Erzsébet szólista­hangja erőteljesen, mélyen zeng, mintha orgona sípja szólna: ,flem hal meg az Isten soha, Mindenekre vagyon gondja. Gondja vagyon mindenekre, Szegény bányászlegényekre." A balladai hangvételű komor dallamokat végül humorral old­ják fel, mókás kis jelenetekkel, tréfás dallamokkal szórakoztat­ják közönségüket. Megnyugtató számomra, hogy az asszonykórus gondoskodik az utánpótlásról. Szép tizenéves ceredi lányok énekelnek és tán­colnak a színpadon összeszokot- tan, egyszerű, de tiszta mozgás­sal, finom előadásmóddal. A Hej, ki hídja című gyermekjátékot adják elő. Úgy látszik, jól tudták a műsor szerkesztői, hogy a népdalének­lés legszebb kiegészítője a tánc. Bizonyosan ezért hívták meg a 20. évfordulóra a mihálygergei Ipoly táncegyüttest, amely igazán nagy sikert aratott Cereden. Rájuk mondta a mély hangú Boris néni: „No, ezeket elnézném reggelig!” A színvonalas műsor végén Tajti Tibor polgármester közvet­len meleg hangon köszöntötte a 20 éve éneklő asszonyokat és át­nyújtotta mindegyiküknek a község ajándékait. A ceredi dalosasszonyok to­vább énekelnek, eszük ágában sincs, hogy otthagyják a kórust. A hosszú évek alatt kiváló közös­séggé kovácsolódtak, és a falu népe megszerette őket. A közönség halás tapsa min­denképpen ezt bizonyította. Nagy Zoltán ta a továbbiakban az igazgató. — Nem tapsoltak nekünk a munkahelyeken! — nyilatkozott a fogadtatásról egy főiskolás. Erre a megjegyzésre dr. Lonsták László a következőképpen rea­gált: — Kétségtelen, hogy a leépíté­sek, elbocsátások korában nem örülnek egy álláskeresőnek. Az is igaz, ebben a szakmában is szű­kültek kissé a lehetőségek. Ez azon mérhető le, hogy több után­járás szükséges az elhelyezkedés­hez. De mint említettem, nagy gondjaink egyelőre nincsenek. m. j. Közmeghallgatás a megyeházán Salgótarján. Nógrád megye közgyűlése az önkormányzati törvény 13. §-a, valamint a szer­vezeti és működési szabályzata 22. §-a alapján 1991. május 30- án, 13 órakor a megyeháza nagy­termében (Salgótarján, Rákóczi út 192.) közmeghallgatást tart. A közmeghallgatáson a megyei önkormányzatnak a lakossági szolgáltatások szervezéséihez kapcsolódó, illetve bármely más feladatát érintő témában az ál­lampolgárok és szervezeteik kép­viselői közérdekű kérdést és ja­vaslatot tehetnek. Nyertes pályázó Palotás. A helyi „Kenderike” gyermek- és ifjúsági néptánc­együttes pályázat útján húszezer forintot nyert a Nógrád Ifjúsá­gáért Alapítványból. A kapott összeget nyári táborozásra és egyéb szakmai eszközök beszer­zésére fordítják. Szakkiállítás és vásár Salgótarján. „Számítástech­nika Nógrád megyében ’91.” címmel rendez szakkiállítást és vásárt a Neumann János Számí­tógép-tudományi Társaság Nóg­rád megyei szervezete a MTESZ Technika Házában (Rákóczi út 11.) május 28—29-én. Megnyitót az első napon 11 órakor Szemán Józsefné elnök mond, majd Par­lagi Endre, a SYSLAND Kft. ügyvezető igazgatója tart elő­adást „Az UNISYS Magyaror­szágon” címmel. A kiállítás 28-án, 11-től 18 óráig, 29-én, 9-től 16 óráig láto­gatható. Pótolják a hiányt Szécsénke. Az óvodában ki­lenc apróság ellátására az állami támogatásból személyenként 15 ezer forint biztosított. Ez az összeg kevés a működtetéshez, ezért az önkormányzat úgy dön­tött, hogy a folyamatos üzemel­tetéshez szükséges, de hiányzó 100 ezer forintot a saját költség- vetésből biztosítja. Kiállítás Bátonyterenye. A Bátonytere- nyei Baráti Kör, valamint az Ady Endre Művelődési Központ kiál­lítást rendez Fodor Istvánná keramikus és Bakos Ferenc gra­fikus műveiből. A tárlatot május 30-án, délután 5 órakor nyitja meg Radics István festőművész. Sok a hitelező Salgótarján. A Karancskeszi és Vidéke Takarékszövetkezet salgótarjáni kirendeltségéhez — nyugati városrész — sokan for­dulnak átmeneti anyagi gondjaik enyhítése céljából személyi köl­csönért. Május 15-ig 250 fő ké­relmét teljesítették, 50 ezertől 200 ezer forintig terjedő rövid lejáratú hitel formájában. Kamatok kompenzálása Héhalom. A lakosság megnö­vekedett kamatterheinek részle­ges kompenzálására ebben az évben kétszáznegyvenezer forint áll az önkormányzat rendelkezé­sére. A hivatal a több építési jellegű hiteltörlesztőket és a nehéz szociális körülmények között élőket támogatja. Ez idáig egy házaspár részére állapítottak meg havi ezerforintos segélyt. inurniin Bátonyterenye Városi Polgármest Hivatal 53-877, 53-580 Becze István 53-753 Bede József Kálmán 53-158 Bende Róbertné 53-137 Berecz Ferenc 53-852 Bernatik Jánosné 53-759 Békési Gyula 53-124 Békési Viktorné 53-081 Bocsok József 53-340 Bocsi Károly 53-380 Bodzás István 53-576 Borbás Antal 53-636 Borbás János 53-121 Boros István 53-412 Bódi Istvánná 53-372 Bódi Zsuzsanna 53-572 Czikora György 53-470 Csabák Oszkár 53-403 Csaja József 53-867 Csáki Pál 53-126 Cseresznyés István 53-057 Cseresznyés Imréné 53-552 Csik Ferenc 53-163 Csikós Aladár 53-896 Csikortás Gábor 53-740 Ifj. Csipke Lászlóné 53-069 Csiskó Ferenc 53-186 Csontos János 53-325 Dancsó István 53-468 Danyi Attila 53-169 Darányi Piroska 53-387 Déliéi József 53-098 Deczki Lajos 53-322 Dénes Miklós 53-752 Dénes Tiborné 53-067 Dobos Gyula 53-059 Dobrocsi Ferencné 53-073 Dóra József 53-978 Dóka István 53-668 Dropka Béláné 53-640 Dudás István 53-980 Dunai Istvánná 53-389 Egészségügyi központ gyermekkörz. 53-624 Egészségügyi központ fizikoterápia 53-634 Érdi Éva 53-384 Erhard Miklós 53-861 Erdélyi Pálné 53-859 Európa Kereskedő Ház Rt 53-625 Farkas Dénes 53-948 Fázold Gábor 53-574 Fekete Tibor 53-280 Fekete Gyémánt Kisáruház 53-645 Fodor Istvánná 53-974 Forgó István 53-550 Fogarassy Viktorné 53-628 Fogászati rendelő 53-851 Fűtőber Nagybátonyi Gyáregysége 53-766, 53-365, 53-095, 53-397, 53-959, 53-276 Fűtőber trafóház 53-551 Fűtőber konyha 53-774 Fűtőber igazgató 53-956 Fűtőber igazgatóhelyettes 53-141 Fűtőber telefax 53-560 Gaál István 53-652 Galgóczi Gyuláné 53-589 Gál László 53-947 Gáspár Géza 53-671 Gáspár József 53-763 Gellért Ferencné 53-122 Gordos Gábor 53-946 Gubányi Ottilia 53-350 Gulyás Jánosné 53-258 Gulyás Jánosné 53-485 Gyógyszertár IV/31. sz. 53-175 Gyógyszertár IV/16. sz. 53-540 Győré Sándor 53-295 György Gáspár 53-847 Győrffy Dezső 53-298 Haga Istvánná 53-413 Halmi Zoltánná 53-046 Havasi Pálné 53-698 Havasi Tibor 53-292 IQ. Hajdara István 53-178 Hanácsek István 53-418 Hegedűs Istvánná 53-041 Hegyessy Dezső 53-472 Hungária Biztosító 53-743 Horváth Dénesné 53-776 Horváth Mihály 53-179 Horváth Ernő 53-854 Horváth Tiborné 53-381 Hornyák László Miklós 53-075 Hribál József 53-442 A Közúti Igazgatóság Balassagyarmati Üzemmérnöksége a 22-es számú fő közelekedési útvonal rézsűkaszáiását végzi Rétság határában. Forgalmas magánüzlet .Zöld erdőben lakom, keress fel, galambom, Nyári folyóvíznek csak zúgását hallom. Nyári folyó vize télen megaluszik, De az én bús szívem soha meg nem nyugszik. ,JSej, felszállott a kakas a meggyfára, Kukorékol hajnalhasadtára, Hajnal hasad, fényes csillag ragyog. Sej, én még most is a babámnál vagyok." Bányászdalaikkal különösen szívéhez, hiszen Cered bányász­közei férkőznek a hallgatóság falu volt, megélhetésüket a nehéz Főiskolai diplomával könnyebb elhelyezkedni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom