Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-24 / 120. szám
4 unnnnn LÁTÓHATÁR 1991 MÁJUS 24., PÉNTEK Középiskolai továbbtanulási lehetőségek Nógrádban Az új formák növelik az esélyt Idén júniusban várhatóan 3400 tanuló fejezi be Nógrád megyében általános iskolai tanulmányait. Ez a létszám közel 20 százalékkal magasabb a szokásosnál. Többéves tapasztalat, hogy a 8. osztályos tanulók 90-—95 százaléka akar tbvábbtanulni. Általában 400 körüli azok száma, akik nem Nógrád megyei középiskolába jelentkeznek. Sajnos közülük egyre kevesebben nyernek felvételt. Nógrád megye középfokú oktatási intézményeiben 2600— 2700 tanuló számára van férőhely. Elméletileg tehát minden gyermek részére adott a továbbtanulás lehetősége —, a gyakorlat azonban mást mutat. Hiszen egyes iskolákba, egyes szakmákra a felvehető létszámnál kétszer- háromszor többen jelentkeznek. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a tanév közben több üzem, vállalat szüntette meg a tanműhelyét, részben vagy egészben. Ezért aztán arra kell számítani, hogy mintegy 350—450 gyermek nem nyer felvételt a középiskolába. Köztudott, hogy a mai munkaerőpiaci helyzetben szinte semmi esély nincs arra, hogy ezek a 14— 15 éves, még tanköteles korú gyerekek állást találjanak, munkába tudjanak állni. A középiskolákat fenntartó önkormányzatok és a megyei közgyűlés számára nagy felelősséget és komoly feladatot jelent, hogy minden továbbtanulni igyekvő tanköteles korú fiatal részére biztosítsa a lehetőséget. A Nógrád Megyei Közgyűlés Közoktatási és Művelődési Bizottsága koordinálja ezt a munkát. Felméri a megye középiskoláinak még szabad férőhelyeit, szakiskolai képzést szervez, folytatja a — kísérleti jellegű — új szervezeti rendszerű szakmunkásképzést. A felvételi kérelmek elutasítása ellen benyújtott fellebbezések elbírálása után a még fel nem vett tanulók részére fel fognak ajánlani képességüknek, tanulmányi eredményüknek megfelelő tobábbtanulási lehetőséget. A hagyományos iskolatípusokat — a gimnáziumokat, szakközépiskolákat és a szakmunkás- képzőket — az állampolgárok, a szülők jól ismerik. Azonban számos újszerű továbbtanulási, képzési forma is rendelekezésükre áll. Az 1990/91-es tanévben a művelődési minisztérium engedélyével kísérleti jelleggel új szervezeti rendszerű szakmunkásképzést indított Salgótarjánban a 211. Számú Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Balassagyarmaton pedig a 217. Sz. Ipari valamint a Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet. A tanulók a képzés első évében a hagyományos szakmunkásképző iskola közismereti tantárgyait tanulják, (magyar nyelv és irodalmat, történelmet, matematikát, fizikát, továbbá munka- védelmi ismereteket) mindennap iskolába járnak és a tanév végén vizsgát tesznek. Az új rendszerű képzés megszervezhető általános iskolához kapcsolódóan is. Az eredményes vizsga után a második és harmadik tanévben már csak szakelméleti és szakmai gyakorlati képzésben veszenek részt a tanulók. A kísérlet eddigi tapasztalatai kedvezőek, lényegesen csökkent a tanulmányi kudarcok száma. A Nógrád megyei tapasztalatokat az ország számos szakmunkásképzője átvette. Szakiskolai képzés kezdődik ez év szeptemberében a salgótarjáni Beszterce-lakótelepi Általános Iskola keretében is. A kétéves kurzus során a tanulók feldolgozzák a szakmunkásképző iskolák közismereti tananyagát. A magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és fizika tantárgyakon túl azonban környezet- és munkavédelmet, ábrázolástant és szakrajzot, egészségtant, idegen nyelvet,(angol, német, orosz), számítástechnikai alapismereteket is tanulhatnak. A sikeresen vizsgázók a salgótarjáni szakmunkásképző intézetben rövidített idő — egy tanév, bonyolultabb szakmák esetében másfélkét tanév- — alatt szerezhetnek szakmunkás-bizonyítványt. Ismételten sor kerül szakiskolai képzésre a balassagyarmati 217. Sz. Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben is. Ugyancsak folytatódik mind a salgótarjáni, mind a balassagyarmati Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben az úgynevezett integrált képzés. Ennek keretében együtt kezdik meg a tanulást a szakközépiskolások és a szakmunkásképzősök; majd az alapozó szakasz után, a tanulmányi eredményeknek megfelelően válnak szét az érettségivel záruló szakközépiskolai illetve a szakmunkásvizsgát tevő tanulócsoportokra. Nógrád megyében ezek az új képzési formák is azt szolgálják, hogy aki akar továbbtanulhasson. Szalánczay György Trabant Egyiptomból Az NDK népautója, a Trabant, amelynek utolsó példányát odahaza április 30-án gyártották le, Egyiptomban fog „újjászületni". A Münchenben megjelenő, Industrie magazin című lap értesülése szerint a zwickaui Sachsenring Automobilwerke GMBH és egy egyiptomi vállalkozói konzorcium között április közepe óta létezik előzetes megállapodás vegyes vállalat alapításáról. Cserkészélet A napokban megjelent a Cserkészélet című lap első száma.'Az új kiadvány minden jelenlegi és jövendő magyar cserkész újságja kíván lenni. Ennek jegyében mindenekelőtt a cserkészcsapatok, őrsök életével foglalkozik, de történelmi ismeretterjesztés, diákhumor, folytatásos regény, rejtvény is színesíti a lap tartalmát. Az első két számot még nagyobbrészt felnőttek írták, de a szerkesztőség arra törekszik, hogy a későbbiekben a szerzők minél nagyobb aránya iskoláskorú gyermek legyen. jPOSm/KBÓLj „Közterület-szennyezés” Plakátragasztás, falrafirkálás, építményrondítás nem új szokás városunkban. Kezdetben vidéki fiatalok tették ily módon közhírré, házilag készült plakátokon, hogy az ő falujuk kultúrházában mikor lesz, milyen belépődíjjal, mely zenekar közreműködésével a diszkó. Azután némely kisiparosok, majd vállalkozók hívták fel magukra a figyelmet, már nyomdailag készült falragaszokon. Tiszteletben tartották azonban a Magyar Hirdető tábláit, mert oda még véletlenül sem ragasztottak plakátot. Annál inkább a Centrum Áruház árkádoszlopaira, a vasúti átjáró csempézett falára, a Pécskő Áruház főutcai homlokzatára és még számos más helyre. A Pécskő-üzletközpont tilalmát sem veszik komolyan egyesek. A legnagyobb plakátozás a választások idején volt városunkban. A rengeteg falragaszból még napjainkra is maradt. Remény van arra, hogy még a következő választásokon is látható lesz némelyik plakát, a pártok nem nagy dicsőségére. Úgy tudom, — bár az utóbbi időben alig látom — van a városnak „közterületi felügyelősége”. Gondolom, jobban oda kellene figyelni e „partizánkodásra”. Bár a szabálysértési eljárás lefolytatásával aligha lehet felszámolni ezt a nemkívánt rendetlenséget, de korlátozni igen. BenkóJános Salgótarján Nehéz a japán diáknak Világszerte elismerik a japán iskolai képzés magas színvonalát. Ennek hátterében jól szervezett szisztéma, nem kis anyagi ráfordítás rejlik, van azonban olyan velejárója is, ami nem a legjobb: nevezetesen a tanulók erős megterhelése. A japán kisdiák ötéves korában kezdi háromosztályos alapképzését, s ha ezt elvégezte, a középiskolába lép át, ahol hat esztendőt tölt el, majd az emelt középfokú oktatás következik, ugyancsak három esztendővel. Megvizsgálták, hogy mi okozza a stresszt a diáknak, s úgy találták, hogy leginkább az állandó ellenőrzés, a vizsgák, illetve a meglehetősen széles skálájú osztályozórendszer váltja ki az állandósult feszültséget. Könnyíteni akarván ezeken a terheken a japán oktatásügy vezetői az 1991—92-es tanévre reformokat terveztek: legalább az alsóbb osztályokban szeretnék egyszerűsíteni a bonyolult osztályzást. Elegendőnek látszik a „jó”, „rendes”, és „nem kielégítő” megjelölések használata. A tanügyi reform arra is figyelmet fordít, hogy a tanuló egyéniségéhez illeszkedő oktatási módszereket találjanak. A Mona Lisa látlelete i Mi van a Gioconda rejtélyes mosolya mögött? Költők, filozófusok és művészettörténészek a 16. század óta adták a maguk magyarázatát. Mona Lisa mosolyának — nem számítva a fantaszták véleményét — többé kevésbé elfogadottan négyféle okát tudták eddig. Az első szerint a terhes anya bölcs nyugalma sugárzik róla. A második azt állítja, hogy skizofrén volt a modell. A harmadik leleplező szerint a kép férfit ábrázol. A negyedik magát a festőt, Leonardo da Vincit véli felfedezni benne. És most itt az ötödik, gondosan kiállított látlelet két honi orvosprofesszortól. A derék doktorok — Jean Jacques Comtet kézsebész és Henri Greppo ízületspecialista — Alain Roche szobrász közreműködésével, április végén sajtóértekezletet tartottak Párizsban, ahol is bejelentették, hogy megoldották a rejtélyt. Méghozzá látványosan. Elkészítették ugyanis a képen látható személy életnagyságú márványportréját, azaz Francesco Gherar- dini del Giocondo feleségéét, vagyis Giocondáét. Az immár kitapintható alak gondos vizsgálata után közölték: a hölgy kézfejét merevgörcs bénította. Erre utal a jobb kar támaszkodása a bal csuklóra. Az orvosprofesszorok szerint Mona Lisa valószínű veleszületett bénultságban szenvedett, s a rejtélyes mosoly oka is betegség: jobb oldali arcizomsor- vadás. A képet, úgy tudják 4 ezer tallérért adta el a Mester I. Ferencnek. Ha igaz a mostani lelet, azzal kell teljessé tenni, hogy az üzlet nyélbeüttetése óta — 1516 -— nincs még egy izotnsorvadásos nő Párizsban, aki ennyire vonzó tudott volna maradni... EZ ITT AZ ÖN HIRDETÉSÉNEK HELYE! Aki ezen a helyen adja fel hirdetését 1991. május 27—június 8. közötti időszakra. 10 % kedvezményt kap. AZ ÖN SIKERE NEKÜNK HÍR. A MI HÍRÜNK ÖNNEK ÜZLET!
