Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-23 / 119. szám
1991 MÁJUS 23. CSÜTÖRTÖK A hirdetések füstje és a munkanélküliség Aki már elfelejtett imádkozni, újra tanulja manapság. A széles skálán, amiért, vagy ami ellen időszerű fohászkodni, az egyik lehet a munkanélküliség. A témát illető hozzászólások igen vegyes benyomásról árulkodnak: bár nyilván mindenki szeretné elkerülni, akadnak, akik ferde szemmel néznek az „átélőkre” hangsúlyozva: — ,,Én is eléldegélnék a helyében munka nélkül, hiszen több segélyt kap, mint én fizetést!" Csécsén a 25 éves, eddig kőművesként dolgozó Juhász Jánostól hallottuk, hogy 14 ezer forintos munkanélküli-segélyt kap. — Ez év januárjától vagyok állás nélkül — mondta a fiatalember. — Korábban Budapesten dolgoztam, a Novolit Részvény- társaságnál. Teljesítmény szerinti bérezés volt, előfordult, hogy nyáron a nettó 22 ezret megkerestem. Miután nem találtam munkát, február 9-én jelentkeztem a pásztói munkaügyi hivatalnál. Két hete kaptam meg a februári pénzemet... — Visszamenőleg az egészet? — Nem . Csak a februárit. — Az önkormányzattól kért segélyt? — Kértem. Gondoltam ugyan, hogy az édeskevés lesz amit adnak, de tévedtem. Nem kaptam egy fillért sem. —Háromtagú a családjuk, hároméves a kislány. A felesége dolgozik? — Amíg a feleségem a gyeden volt, 2800 forint körüli összeget kapott. Ezért hát nem tudtuk várni, míg letelik a három év. Gödöllőn sikerült rábukkannunk egy két műszakos állásra, ott dolgozik áprilistól. Amíg dolgoztam, belevágtunk az építkezésbe is. Hát, most, sehogy sem áll a házam! — Hol laknak? — Szülőknél... — Mit csinál itthon egész nap? — Amíg tartott a tavalyi építőanyag, a házon dolgozgattam. Most munkahely után szaladgálok. Ha tudná, mennyi pénzem elment azóta benzinre! Több helyen is bejelentkeztem már külföldi munkára, de eddig még sehonnan sem kaptam visszajelzést. Arra már rájöttem, hogy nagyobb a hirdetések füstje, mint a lángja! Nemrégiben az egyik újságban találtam egy kecsegtető álláslehetőséget. Még aznap telefonáltam, de azt a választ kaptam, hogy: tárgytalan! Egyelőre Pestet járom. Van újabb két címem... Dudellai Ildikó c PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE —!— !■ .......... .................................. ) Sz ondázás — tapsztalatokkal Nehezen múlnak az utolsó hetek az általános iskolák végzős diákjai számára. A középiskolai felvételik eredményei már ismertek, így alig van tétje a tanulásnak. A gyerekek legtöbbje továbbtanul, csak néhányan vannak, akiknek munkahely után kell néznie. Ez a végkicsengése annak a szondázásnak, melyet a pásztói, alsó- toldi és csécsei iskolában végeztünk. A pásztói Kun Béla Általános Iskolában hetvenegyen fejezik be idén a nyolcadik osztályt. Mint Hantosné Kiss Évától, az intézmény igazgatójától megtudtuk négy tanuló kivételével mindenkit felvettek valamilyen középiskolába. Tizenöten gimnáziumba, harmincegyen szakközépiskolába, tizenkilencen szakmunkás- képzőbe mentek, egy nebuló pedig tanfolyam keretében folytatja tanulmányait. Ez a felvételi arány jónak mondható, némi aggodalomra azonban az adhat okot, hogy a gyerekeknek sikerül-e megállni a helyüket az új feltételek között, a magasabb követelményrendszerben? Már érzékelhető, hogy néhány tanuló nem a képességeinek megfelelő iskolatípust választott: számukra nehéz küzdelemnek ígérkezik a következő háromnégy év. A pedagógusok és a szülők jellemzően kompromisszumot tudnak kötni, ha különbözik ilyen vonatkozású véleményük. Azonban előfordul, hogy a realitáson felülkerekednek a vágyak és az általános iskolai gyengébb eredmény ellenére sikerül például gimnáziumba beszorítani a gyereket. Legfájóbb pont annak a négy diáknak a jövője, akiket sehová nem vettek fel. Egyelőre az ő problémájukra nincs intézményesített megoldás. Az iskola keveset vagy inkább semmit nem tehet az érdekükben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a gyenge tanulók dolgozók iskolájába nem jelentkeznek — számukra ez a továbbtanulás egyetlen esélye a munkanélküliség terjedésével pedig egyre nehezebb lesz elhelyezkedniük: Elkallódá- suk megakadályozásában nagy felelősség hárul majd a családra. Az alsótoldi általános iskolából mind a tizenhat végzős bejutott középfokú intézménybe. Kilencen érettségit adó iskolában tanulnak tovább. Rendkívül népszerű a szakközépiskola, amit elsősorban annak köszönhet, hogy szakmát is ad a diákok kezébe. Ismerve a főiskolák, egyetemek keretszámait, érthető, ha érettségi bizonyítvány mellé gyakorlati ismereteket is szeretnének megszerezni. Adorján Lászlótól, az iskola igazgatójától kérdeztük: minek köszönhető ez a jó felvételi arány, hiszen sokan úgy gondolják, a falusi iskolákból a legtöbben szakmunkásképzőben tanulnak tovább? — Nincs képesítés nélküli pedagógusunk, s nagy előny, hogy a kis létszámú osztályokban gyakoribb az ellenőrzés, a számonkérés, van idő foglalkozni a lemaradókkal is. A jeles osztályzatok mögött nem engedékenység vagy alacsonyabbra tett mérce, hanem reális tudás rejlik. Ezt igazolja, hogy akiket felvettek, néhány kivételtől eltekintve el is végzik a középiskolákat — összegez az igazgató. A kis településeken szorosabb a tanárok és a szülők kapcsolata is, könnyebb a képességeinek és a munkaerőpiac követelményeinek megfelelő pályára orientálni a diákokat. A csécsei iskola tizenhárom’ ballagója közül heten szakközép- iskolába, öten szakmunkásképzőbejelentkeztek, s már csak egy tanuló várja, hogy választ kapjon felvételi kérelmére. Mikuska Istvánnétól, az intézmény vezetőjétől megtudtuk, hogy sajnos nem választott mindenki a számára megfelelő iskolát, így számítanak rá, hogy néhányan nem tudnak megbirkózni a felmerülő nehézségekkel. A .kis létszámú végzős osztály tagjainak továbblépése nem okozott gondot. Egyelőre nem érződik a középiskolai férőhely szűkössége, de a következő évben már húsz tanuló elhelyezését kell biztosítani, ami bizonyára több problémával jár majd. Bár a három iskolában csak négy tizenévest találtunk akinek bizonytalan a jövője, róluk sem feledkezhetünk meg. Mindenképpen szükség van olyan átfogó, központi rendezésre, amely nekik is utat nyit a társadalomba való beilleszkedéshez. O. T. Hat község, öt munkanap, egy körjegyző Egyetlen „hatos” körjegyzőség működik megyénkben. Székhelye Alsótold, s hozzátartozik Cserhátszentiván, Garáb, Kutasó, Alsótold, Felsőtold és Bokor község önkormányzatai. A körjegyző a 42 éves Madlena József, aki a pásztói városgazdálkodási üzemből érkezett és ugrott a mély vízbe. Évekkel ezelőtt Ecseg tanácselnöke volt. — Általában két-három község alkot körjegyzőséget. Ezekben is akad bőven tennivaló, önöknél ezek szérint kétszer-háromszor több a munka. — Logikus és gazdaságos is az a konstrukció, hogy a kisebb településeken körjegyzőség működjön. Ám, a döntéskor nem voltak gyakorlati tapasztalatok arról, hogy milyen többletfeladatokkal jár a hivatal oldaláról, hogy hat önálló önkormányzat ügyeivel kell foglalkoznia. A kezdeti tapasztalatokból meg nem lehet messzemenő következtetést levonni. Az világos, hogy különösen a pénzügyi területen növekedett meg a munka, hiszen minden önkormányzat önálló gazdálkodást folytat, saját bankszámlával és költségvetéssel. Ezen felül, intézményirányító társulás útján, közös intézményeket tartanak fenn. Ez rendkívüli munkát igényel. Időrabló tényező az is, hogy meglehetősen magas a testületi ülések száma. Már eddig duplájára teljesítettem az átlagos évi penzumot... — Miként próbálják a szerteágazó munkát egyszerűsíteni7 — Elsősorban a testületi munkában keressük az egyszerűsítő formákat: azokat a napirendeket, amelyekben valamennyi község érintett, együttes ülésen tárgyalják, de külön szavaznak. — Megfelelő létszámmal dolgozik a hivataluk? —Nehéz időszakot élünk most. A korábbi apparátusból ketten gyeden vannak a múlt évtől. Ez a hat fő létszámunk egyharmada! — Úgy tűnik, önnek is ,,rugalmas" a munkaideje! — A tiszteletdíjas polgármestereket nem lehet bármikor elérni. Döntően csak az esti órákban. Ez, különösen a rövid határidős munkáknál, nem munkaidőben elvégzendő feladatot jelent. Ám, úgy próbálunk dolgozni, hogy a hivatal — az adott lehetőségek között — megfelelő szakmai bázist jelentsen működéséhez, olyan hátteret, amire támaszkodni tudnak. Akad, ami máris előrevetít egy problémát: a rendszeres helyszíni ügyfélfogadást nehezen tudjuk megoldani ezzel a létszámmal! Ha csak arra gondolunk, hogy öt munkanapból áll a hét, és hat községből a körjegyzőség, már nem is kerülne mindegyik sorra. —Nem okoz dilemmát a polgároknak, hogy kit keressenek a gondjaikkal? A polgármestert, vagy a körjegyzőt? — Nem csinálnak ebből elvi kérdést. Az a döntő, hogy kivel találkoznak! — neveti el magát a körjegyző, majd beszélgetés végén még hozzáteszi: — A törvény egy mondattal rendelkezik a körjegyzőségekről. A tartalmát nekünk kell kiizzadnunk! O.—D. Lakossági összefogás Csécse. A helybéli lakosok társadalmi munkában végzik a település szépítését. Közösen festették át a temető és a művelődési ház kerítését, tisztították a vízlevezető árkokat, rendezték a parkot, és együtt építették a sportegyesület kerítésének százhúsz méteres betonlábazatát is. Próbafúrások Kisbágyon. A település ivóvizének biztosítására szombaton a Ceglédi Vízkutató Vállalat megkezdte a próbafúrásokat. Hétfőig körülbelül száz méterre jutottak, a kitűzött háromszázhúsz méteres mélységet előre láthatólag a hét közepén érik el. Ekkor műszerekkel bemérik a talaj rétegeit, és megkezdik a bővítő fúrásokat. A „közvélemény-kutatás” szerint a kisbágyoniak 74 százaléka támogatja a vízmű létesítésére vonatkozó elképzeléseket, egyedül a Kossuth utcában lakók — két család kivételével — nem értenek egyet a tervekkel. Az önkormányzat reméli: az ellenzők is belátják, hogy a munkálatokat az ő érdekükben is végzik. J Kár és pótlás —Azt sem tudom, mi számít elvételnek! — mondja egy férfi Szurdokpüspökiben, amikor a kárpótlási törvénynyel kapcsolatos véleményét kérdezem. Miután attól tart, hogy ismeretek hiányában butaságokat mond, inkognitóban folytatja: — Kárpótlandó-e az a terület, amiről az állam javára lemondott a tulajdonos? Hiszen, ha valamelyik hozzátartozó régebben földet örökölt, első dolga volt, hogy elment a tanácsra, és leadta. Szintén nem tiszta számomra, hogy kárpótlás alá esnek-e a téeszbe bevitt földek? Aztán gondoljuk csak végig a sorrendet — folytatja. A javaslat elfogadása után 30 nap múlva lép életbe a törvény. Mondjuk, június elején. Ezt követően három hónapig lehet beadni az igényeket. Ez már szeptemberig nyúlik. Fél év, míg felülbírálják ezeket, és akkor már a jövő év márciusát írjuk. Tehát a paraszt búzát már nem tud vetni! * Jobbágyiban Jancsó Lajost és feleségét keresem. Az idős házaspár hét hold földet igényel vissza a téesztől. — A cséplőgépet is elvették '50 májusában, a földet meg a téeszbe kellett bevinni — mondja a családfő. — Még a palotási téeszben is van több mint fél hold földünk a feleségem nevén. — Maguk dolgoznak majd a földön? — Majd a fiaim megművelik. Jobbágyiban laknak mind a hárman. Még a mi nevünkön van a föld, de az övék lesz. Ekkora területet csak géppel lehet megművelni! Bizony szükséges lesz beruházni! Egyelőre használt traktort vettek, eke van hozzá és rotációs kapát készítenek most. — Megélhetnek ebből a tevékenységből? — Megélni nem lehet! Úgy gondolják, egyelőre munkahelyeiken tovább dolgoznak. Egyébként szakember is van a családban: a legkisebb fiam mezőgazdász. Egy-két év még rendbe hozzák a földet, csak utána lehet termelni rajta. Valamikor ez a (pld a miénk volt. Eddig is mi küszködtünk azért, hogy művelhető terület maradjon. D.I. Az Alsótold felé utazók tavaly még beugrottak az ütszeli fogadóba, a Bableves csárdába. Azóta hallgatásba burkolózott az épület, és senki nem tud sorsáról semmit. Illetve, annyi bizonyos, hogy legutóbb magánkézben volt, a tulajdonos bérbe adta és a bérlő megbukott. A privatizáció szele viszont megcsapta a Bablevest: nemrégiben Győrből érdeklődtek iránta, mert „előző életében” a terület uradalmi birtok része volt. —f/ot/óPásztó és környéke Vagyonmegosztás, közbiztonság Szirák. Május 23-án csütörtökön tartja soron következő testületi ülését a sziráki önkormányzat. Napirendjükön a kamatadóhoz való támogatási hozzájárulás, a vagyonmegosztás, a tavalyi zárszámadás jóváhagyása, valamint a közrend, közbiztonság szerepel. A vagyonmegosztás régi vita tárgyát képezi már, mert Egyházasdengeleg és Szirák nem tudott megegyezni, mi számítson fordulópontnak: a szeptemberi, vagy a decemberi zárás. Közgyűlés A pásztói városszépítő egyesület május 23-án, csütörtökön délután 4 órára hívta össze éves közgyűlését a TESZ Kölcsey úti tanácskozótermébe. Dr. Dobro- vóczky István polgármester tart tájékoztatást a város jelen helyzetéről és szól a képviselő-testület távlati elképzeléseiről. Az egyesület megvitatja munkaprogramját, valamint a nyári városvédő tábor megrendelésével kapcsolatos tennivalókat is. Emlékmű és emlékhely Héhalom. Helybéli kisiparos társadalmi munkában újította fel az első és második világháborúban elesett katonák emlékművét. Harmadik éve ennél az emlékműnél emlékeznek meg március 15- éről a héhalmi polgárok. Másra kell a pénz Héhaiom. Az önkormányzat ebben az évben nyolcszázezer forintot tervezett a település közútjainak felújítására. Az áremelkedések miatt azonban ennek az összegnek több mint a felét a már megkezdett egyéb beruházások költségeinek kiegészítésére kell fordítani, így az utak rekonstrukciója idén nem valósul meg. •\ Sláger a szakközépiskola
