Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-23 / 119. szám

1991 MÁJUS 23. CSÜTÖRTÖK A hirdetések füstje és a munkanélküliség Aki már elfelejtett imádkozni, újra tanulja manapság. A széles skálán, amiért, vagy ami ellen időszerű fohászkodni, az egyik lehet a munkanélküliség. A témát illető hozzászólások igen vegyes benyomásról árulkodnak: bár nyilván mindenki szeretné elke­rülni, akadnak, akik ferde szem­mel néznek az „átélőkre” hangsú­lyozva: — ,,Én is eléldegélnék a helyé­ben munka nélkül, hiszen több segélyt kap, mint én fize­tést!" Csécsén a 25 éves, eddig kőmű­vesként dolgozó Juhász Jánostól hallottuk, hogy 14 ezer forintos munkanélküli-segélyt kap. — Ez év januárjától vagyok állás nélkül — mondta a fiatalem­ber. — Korábban Budapesten dolgoztam, a Novolit Részvény- társaságnál. Teljesítmény szerin­ti bérezés volt, előfordult, hogy nyáron a nettó 22 ezret megkeres­tem. Miután nem találtam mun­kát, február 9-én jelentkeztem a pásztói munkaügyi hivatalnál. Két hete kaptam meg a februári pénzemet... — Visszamenőleg az egészet? — Nem . Csak a februárit. — Az önkormányzattól kért segélyt? — Kértem. Gondoltam ugyan, hogy az édeskevés lesz amit ad­nak, de tévedtem. Nem kaptam egy fillért sem. —Háromtagú a családjuk, há­roméves a kislány. A felesége dolgozik? — Amíg a feleségem a gyeden volt, 2800 forint körüli összeget kapott. Ezért hát nem tudtuk vár­ni, míg letelik a három év. Gödöl­lőn sikerült rábukkannunk egy két műszakos állásra, ott dolgozik áprilistól. Amíg dolgoztam, bele­vágtunk az építkezésbe is. Hát, most, sehogy sem áll a házam! — Hol laknak? — Szülőknél... — Mit csinál itthon egész nap? — Amíg tartott a tavalyi építő­anyag, a házon dolgozgattam. Most munkahely után szaladgá­lok. Ha tudná, mennyi pénzem elment azóta benzinre! Több he­lyen is bejelentkeztem már kül­földi munkára, de eddig még se­honnan sem kaptam visszajelzést. Arra már rájöttem, hogy nagyobb a hirdetések füstje, mint a lángja! Nemrégiben az egyik újságban találtam egy kecsegtető álláslehe­tőséget. Még aznap telefonáltam, de azt a választ kaptam, hogy: tárgytalan! Egyelőre Pestet járom. Van újabb két címem... Dudellai Ildikó c PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE —!— !■ .......... .................................. ) Sz ondázás — tapsztalatokkal Nehezen múlnak az utolsó he­tek az általános iskolák végzős diákjai számára. A középiskolai felvételik eredményei már ismer­tek, így alig van tétje a tanulásnak. A gyerekek legtöbbje továbbta­nul, csak néhányan vannak, akik­nek munkahely után kell néznie. Ez a végkicsengése annak a szon­dázásnak, melyet a pásztói, alsó- toldi és csécsei iskolában végez­tünk. A pásztói Kun Béla Általános Iskolában hetvenegyen fejezik be idén a nyolcadik osztályt. Mint Hantosné Kiss Évától, az intéz­mény igazgatójától megtudtuk négy tanuló kivételével minden­kit felvettek valamilyen középis­kolába. Tizenöten gimnáziumba, harmincegyen szakközépiskolá­ba, tizenkilencen szakmunkás- képzőbe mentek, egy nebuló pe­dig tanfolyam keretében folytatja tanulmányait. Ez a felvételi arány jónak mondható, némi aggodalomra azonban az adhat okot, hogy a gyerekeknek sikerül-e megállni a helyüket az új feltételek között, a magasabb követelményrendszer­ben? Már érzékelhető, hogy né­hány tanuló nem a képességeinek megfelelő iskolatípust választott: számukra nehéz küzdelemnek ígérkezik a következő három­négy év. A pedagógusok és a szü­lők jellemzően kompromisszu­mot tudnak kötni, ha különbözik ilyen vonatkozású véleményük. Azonban előfordul, hogy a reali­táson felülkerekednek a vágyak és az általános iskolai gyengébb eredmény ellenére sikerül pél­dául gimnáziumba beszorítani a gyereket. Legfájóbb pont annak a négy diáknak a jövője, akiket sehová nem vettek fel. Egyelőre az ő problémájukra nincs intézmé­nyesített megoldás. Az iskola keveset vagy inkább semmit nem tehet az érdekükben. A tapaszta­latok azt mutatják, hogy ezek a gyenge tanulók dolgozók iskolá­jába nem jelentkeznek — szá­mukra ez a továbbtanulás egyet­len esélye a munkanélküliség ter­jedésével pedig egyre nehezebb lesz elhelyezkedniük: Elkallódá- suk megakadályozásában nagy felelősség hárul majd a családra. Az alsótoldi általános iskolá­ból mind a tizenhat végzős beju­tott középfokú intézménybe. Ki­lencen érettségit adó iskolában tanulnak tovább. Rendkívül nép­szerű a szakközépiskola, amit el­sősorban annak köszönhet, hogy szakmát is ad a diákok kezébe. Ismerve a főiskolák, egyetemek keretszámait, érthető, ha érettségi bizonyítvány mellé gyakorlati ismereteket is szeretnének meg­szerezni. Adorján Lászlótól, az iskola igazgatójától kérdeztük: minek köszönhető ez a jó felvételi arány, hiszen sokan úgy gondolják, a falusi iskolákból a legtöbben szakmunkásképzőben tanulnak tovább? — Nincs képesítés nélküli pe­dagógusunk, s nagy előny, hogy a kis létszámú osztályokban gya­koribb az ellenőrzés, a számonké­rés, van idő foglalkozni a lemara­dókkal is. A jeles osztályzatok mögött nem engedékenység vagy alacsonyabbra tett mérce, hanem reális tudás rejlik. Ezt igazolja, hogy akiket felvettek, néhány kivételtől eltekintve el is végzik a középiskolákat — összegez az igazgató. A kis településeken szorosabb a tanárok és a szülők kapcsolata is, könnyebb a képességeinek és a munkaerőpiac követelményeinek megfelelő pályára orientálni a diákokat. A csécsei iskola tizenhárom’ ballagója közül heten szakközép- iskolába, öten szakmunkáskép­zőbejelentkeztek, s már csak egy tanuló várja, hogy választ kapjon felvételi kérelmére. Mikuska Istvánnétól, az intéz­mény vezetőjétől megtudtuk, hogy sajnos nem választott min­denki a számára megfelelő isko­lát, így számítanak rá, hogy néhá­nyan nem tudnak megbirkózni a felmerülő nehézségekkel. A .kis létszámú végzős osztály tagjai­nak továbblépése nem okozott gondot. Egyelőre nem érződik a középiskolai férőhely szűkössé­ge, de a következő évben már húsz tanuló elhelyezését kell biztosíta­ni, ami bizonyára több problémá­val jár majd. Bár a három iskolában csak négy tizenévest találtunk akinek bizonytalan a jövője, róluk sem feledkezhetünk meg. Minden­képpen szükség van olyan átfogó, központi rendezésre, amely nekik is utat nyit a társadalomba való beilleszkedéshez. O. T. Hat község, öt munkanap, egy körjegyző Egyetlen „hatos” körjegyzőség működik megyénkben. Székhe­lye Alsótold, s hozzátartozik Cserhátszentiván, Garáb, Kutasó, Alsótold, Felsőtold és Bokor köz­ség önkormányzatai. A körjegyző a 42 éves Madlena József, aki a pásztói városgazdálkodási üzem­ből érkezett és ugrott a mély víz­be. Évekkel ezelőtt Ecseg tanács­elnöke volt. — Általában két-három község alkot körjegyzőséget. Ezekben is akad bőven tennivaló, önöknél ezek szérint kétszer-háromszor több a munka. — Logikus és gazdaságos is az a konstrukció, hogy a kisebb tele­püléseken körjegyzőség működ­jön. Ám, a döntéskor nem voltak gyakorlati tapasztalatok arról, hogy milyen többletfeladatokkal jár a hivatal oldaláról, hogy hat önálló önkormányzat ügyeivel kell foglalkoznia. A kezdeti ta­pasztalatokból meg nem lehet messzemenő következtetést le­vonni. Az világos, hogy különö­sen a pénzügyi területen növeke­dett meg a munka, hiszen minden önkormányzat önálló gazdálko­dást folytat, saját bankszámlával és költségvetéssel. Ezen felül, intézményirányító társulás útján, közös intézményeket tartanak fenn. Ez rendkívüli munkát igé­nyel. Időrabló tényező az is, hogy meglehetősen magas a testületi ülések száma. Már eddig duplájá­ra teljesítettem az átlagos évi penzumot... — Miként próbálják a szerte­ágazó munkát egyszerűsíteni7 — Elsősorban a testületi mun­kában keressük az egyszerűsítő formákat: azokat a napirendeket, amelyekben valamennyi község érintett, együttes ülésen tárgyal­ják, de külön szavaznak. — Megfelelő létszámmal dol­gozik a hivataluk? —Nehéz időszakot élünk most. A korábbi apparátusból ketten gyeden vannak a múlt évtől. Ez a hat fő létszámunk egyharmada! — Úgy tűnik, önnek is ,,rugal­mas" a munkaideje! — A tiszteletdíjas polgármes­tereket nem lehet bármikor elérni. Döntően csak az esti órákban. Ez, különösen a rövid határidős mun­káknál, nem munkaidőben elvég­zendő feladatot jelent. Ám, úgy próbálunk dolgozni, hogy a hiva­tal — az adott lehetőségek között — megfelelő szakmai bázist je­lentsen működéséhez, olyan hátteret, amire támaszkodni tud­nak. Akad, ami máris előrevetít egy problémát: a rendszeres helyszíni ügyfélfogadást nehezen tudjuk megoldani ezzel a létszámmal! Ha csak arra gondolunk, hogy öt munkanapból áll a hét, és hat községből a körjegyzőség, már nem is kerülne mindegyik sorra. —Nem okoz dilemmát a polgá­roknak, hogy kit keressenek a gondjaikkal? A polgármestert, vagy a körjegyzőt? — Nem csinálnak ebből elvi kérdést. Az a döntő, hogy kivel találkoznak! — neveti el magát a körjegyző, majd beszélgetés vé­gén még hozzáteszi: — A törvény egy mondattal rendelkezik a körjegyzőségekről. A tartalmát nekünk kell kiizzad­nunk! O.—D. Lakossági összefogás Csécse. A helybéli lakosok társadalmi munkában végzik a település szépítését. Közösen festették át a temető és a műve­lődési ház kerítését, tisztítot­ták a vízlevezető árkokat, ren­dezték a parkot, és együtt épí­tették a sportegyesület keríté­sének százhúsz méteres beton­lábazatát is. Próbafúrások Kisbágyon. A település ivóvizének biztosítására szombaton a Ceglédi Vízkuta­tó Vállalat megkezdte a próba­fúrásokat. Hétfőig körülbelül száz méterre jutottak, a kitű­zött háromszázhúsz méteres mélységet előre láthatólag a hét közepén érik el. Ekkor műszerekkel bemérik a talaj rétegeit, és megkezdik a bőví­tő fúrásokat. A „közvélemény-kutatás” szerint a kisbágyoniak 74 szá­zaléka támogatja a vízmű lé­tesítésére vonatkozó elképze­léseket, egyedül a Kossuth utcában lakók — két család kivételével — nem értenek egyet a tervekkel. Az önkor­mányzat reméli: az ellenzők is belátják, hogy a munkálato­kat az ő érdekükben is vég­zik. J Kár és pótlás —Azt sem tudom, mi számít elvétel­nek! — mondja egy férfi Szurdokpüs­pökiben, amikor a kárpótlási törvény­nyel kapcsolatos véleményét kérde­zem. Miután attól tart, hogy ismeretek hiányában butaságokat mond, inkog­nitóban folytatja: — Kárpótlandó-e az a terület, ami­ről az állam javára lemondott a tulajdo­nos? Hiszen, ha valamelyik hozzátar­tozó régebben földet örökölt, első dol­ga volt, hogy elment a tanácsra, és lead­ta. Szintén nem tiszta számomra, hogy kárpótlás alá esnek-e a téeszbe bevitt földek? Aztán gondoljuk csak végig a sor­rendet — folytatja. A javaslat elfoga­dása után 30 nap múlva lép életbe a törvény. Mondjuk, június elején. Ezt követően három hónapig lehet beadni az igényeket. Ez már szeptemberig nyúlik. Fél év, míg felülbírálják ezeket, és akkor már a jövő év márciusát írjuk. Tehát a paraszt búzát már nem tud vet­ni! * Jobbágyiban Jancsó Lajost és fele­ségét keresem. Az idős házaspár hét hold földet igényel vissza a téesztől. — A cséplőgépet is elvették '50 májusában, a földet meg a téeszbe kel­lett bevinni — mondja a családfő. — Még a palotási téeszben is van több mint fél hold földünk a feleségem ne­vén. — Maguk dolgoznak majd a föl­dön? — Majd a fiaim megművelik. Job­bágyiban laknak mind a hárman. Még a mi nevünkön van a föld, de az övék lesz. Ekkora területet csak géppel lehet megművelni! Bizony szükséges lesz beruházni! Egyelőre használt traktort vettek, eke van hozzá és rotációs kapát készítenek most. — Megélhetnek ebből a tevékeny­ségből? — Megélni nem lehet! Úgy gondol­ják, egyelőre munkahelyeiken tovább dolgoznak. Egyébként szakember is van a családban: a legkisebb fiam me­zőgazdász. Egy-két év még rendbe hozzák a földet, csak utána lehet ter­melni rajta. Valamikor ez a (pld a miénk volt. Eddig is mi küszködtünk azért, hogy művelhető terület marad­jon. D.I. Az Alsótold felé utazók tavaly még beugrottak az ütszeli fogadóba, a Bableves csárdába. Azóta hallgatásba burkolózott az épület, és senki nem tud sorsáról semmit. Illetve, annyi bizonyos, hogy leg­utóbb magánkézben volt, a tulajdonos bérbe adta és a bérlő megbu­kott. A privatizáció szele viszont megcsapta a Bablevest: nemré­giben Győrből érdeklődtek iránta, mert „előző életében” a terület uradalmi birtok része volt. —f/ot/ó­Pásztó és környéke Vagyon­megosztás, közbiztonság Szirák. Május 23-án csütörtö­kön tartja soron következő testü­leti ülését a sziráki önkormány­zat. Napirendjükön a kamatadó­hoz való támogatási hozzájárulás, a vagyonmegosztás, a tavalyi zárszámadás jóváhagyása, vala­mint a közrend, közbiztonság szerepel. A vagyonmegosztás régi vita tárgyát képezi már, mert Egyházasdengeleg és Szirák nem tudott megegyezni, mi számítson fordulópontnak: a szeptemberi, vagy a decemberi zárás. Közgyűlés A pásztói városszépítő egyesü­let május 23-án, csütörtökön dél­után 4 órára hívta össze éves köz­gyűlését a TESZ Kölcsey úti ta­nácskozótermébe. Dr. Dobro- vóczky István polgármester tart tájékoztatást a város jelen helyze­téről és szól a képviselő-testület távlati elképzeléseiről. Az egye­sület megvitatja munkaprogram­ját, valamint a nyári városvédő tábor megrendelésével kapcsola­tos tennivalókat is. Emlékmű és emlékhely Héhalom. Helybéli kisiparos társadalmi munkában újította fel az első és második világháború­ban elesett katonák emlékművét. Harmadik éve ennél az emlékmű­nél emlékeznek meg március 15- éről a héhalmi polgárok. Másra kell a pénz Héhaiom. Az önkormányzat ebben az évben nyolcszázezer fo­rintot tervezett a település közút­jainak felújítására. Az áremelke­dések miatt azonban ennek az összegnek több mint a felét a már megkezdett egyéb beruházások költségeinek kiegészítésére kell fordítani, így az utak rekonstruk­ciója idén nem valósul meg. •\ Sláger a szakközépiskola

Next

/
Oldalképek
Tartalom