Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-22 / 118. szám
1991. MÁJUS 22., SZERDA RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE Már a törökök is itták A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ rétsági kirendeltségének a vezetője Zalán Attila. Munkatársaival huszonnégy település foglalkoztatáspolitikai gondjait igyekszik megoldani. A körzet munkaképes korú lakosságának a száma: 12 060. Regisztrált álláskereső: 1214. Közülük segélyben részesült: 1034. Nem jogosult segélyre: 180. — Kezdjük ez utóbbi számadattal, — kérem Zalán Attilát. — Kizáró okként kettőt is említek. Ha valakinek az utolsó három évben nincs 18 hónapos munkaviszonya. Nem kaphat munkanélküli-járadékot az, akinek a legutóbbi 4 éven belül nem volt meg a minimális 360 nap munkában töltött ideje. —A segély és járadék szóhasználat is jelzi, nem könnyű kezeim ezt a problémát. — Az utolsó három év alatt háromféle ellátásban részesültek a munkanélküliek. A munkanélküli-segély például az első hát hónapban az átlagkereset 70, az ezt követő fél évben viszont már csak 60 százaléka. Akik nem tudtak elhelyezkedni, igénybe vehették az átmeneti munkanélküli-járadékot, ami az utolsó segélyösszeg 75 százaléka volt. A legújabb forma idén március elsejétől van érvényben. A munkanélküli-járadékkal kapcsolatban úgy intézkedik, hogy akinek a jelzett határidő után szűnt meg a munkaviszonya, az az előző 4 éves munkavégzést figyelembe véve, maximum két évig veheti igénybe a juttatást. Tehát, ha valaki 1440 nap munkaviszonnyal rendelkezik négy éven belül, az jogosult arra, hogy 360 napon át az átlagkeresetének a 70 százalékát, majd ezt követően az átlagkereset 50 százalékát kapja. — Ügy tudom, a munkáltatók nem kötelesek bejelenteni önöknek a munkaerő-szükségleteiket, mégis, hogy tudnak segíteni, ha egy munkanélküli, segély helyett dolgozni szeretne? — Valóban nincs könnyű dolgunk. Mi magunk kezdeményezzük a kapcsolatteremtést a vállalatokkal,-üzemekkel. Az így összegyűjtött álláshelyekről nyilvántartásunk van. A jelentkező igényeit, szaktudását és egyéb tényezőket figyelembe véve, ajánlunk állást. A Rétság körzetébe tartózkodók közül sokan váltak munkanélkülivé, mert a korábbi — főként budapesti és váci — munkahelyükön már nem fizették számukra az utazási költségeket, elvették a munkásbuszt. — Van-e a nyilvántartottak között felső fokú végzettségű? — Hogyne: 15 fő! De legtöbb az alacsonyabb képzettségű, vagy teljesen képzetlen munkanélküli. Kevés olyan cég van, amelyik éppen dolgozókat keres. Azért erre is akad példa. Ilyen a diósjenői termelőszövetkezeti varroda. Egyben jellemző is az eset, hisz helyben nem találnak kívánságuknak megfelelő szakembereket. Az utazás pedig egyre költségesebb. — Maradjunk még a számoknál. Hányon voltak munkanélküliek az önök nyilvántartása szerint ebben a körzetben tavaly, és mennyien vannak most? — A múlt év március elsején 67 volt a számuk, ma pedig 1034- nél tartunk. A munkanélküli ráta 8,6 százalék. 1991. április 1-jé- től, négynapos ügyfélfogadási rendet kellett bevezetnünk, mert annyira megugrott a munkanélküliek létszáma. A szerda kivételével, mindennap 8 -tói 16 óráig fogadjuk a hozzánk forduló állampolgárokat. A havi ügyfélforgalmunk 1500 körül van. Ezt eddig hárman látták el, így egy- egy jelentkezőre 15 perc jutott. Ez túl kevés az érdemi munkához. Számítógépiét kaptunk, ami jelentős mértékben megkönnyíti dolgunkat, de a legjobb az lenne, ha munkát is tudnánk ajánlani minden érdeklődőnek. — Melyek azok az esetek, amikor a munkanélkülivé vált egyén egy darabig aligha reménykedhet a segélyben? — Ilyen például, ha saját kezdeményezésére szünteti meg a munkaviszonyát, vagy az 6 hibájából mondanak fel neki. Az egyéb feltételek megléte esetén is csak 90 nap elteltével folyósítható a munkanélküli-járadék. — Bizonyos napokon hosszú sorok állnak a rétsági polgár- mesteri hivatal földszinti folyosóján. Miért? — Egy-egy jelentkezési napon 320 embert hívunk be. A segélyt postán utalják ki számukra. Havonként egy alkalommal tulajdonképpen munkát ajánlunk, vagy ajánlanánk, és érdeklődünk az esetleges változások felől: talált-e időközben munkaalkalmat, állást? Ha nem jelentkezik az illető, igazolnia kell távolmaradását. Ha beteg, orvosi igazolást kérünk. Ha ezt nem teszik meg, megszüntetjük a segély folyósítását az utolsó jelentkezés dátumával. Egy év leforgása alatt 2-3 ilyen eset fordult elő. — A háború előtti időkben úgynevezett közhasznú munkákat szerveztek a munkanélküliek foglalkoztatására. Volt rá példa, hogy egy település határában az uraság a kubikosokkal egy úgynevezett (nségdombot hordatott össze, kevéske bérért. A lényeg az alkalmazás volt. — A foglalkoztatási törvény lehetővé teszi, hogy a lakosság szükségletei kielégítése érdekében az önkormányzatok közhasznú munkavégzés keretében foglalkoztassák a munkanélkülieket Az ebből eredő költségek 70 százalékát külön megállapodás alapján, a salgótarjáni munkaügyi központ fedezi. Általában 5—8 hónapra kötik ezeket a megállapodásokat. Elsősorban azokat ajánlják, akik valamilyen ok miatt, nem jogosultak a munkanélküli-járadékra. Eddig 40 fő részére kötöttek ilyen szerződést a polgármesteri hivatalok a munkaügyi központtal. Rétság, Diósjenő, Nógrád, Bor- sosberény, Berkenye, Nőtincs, Szendehely és Felsőpetény hivatala élt eddig e lehetőséggel. Egy-egy dolgozó havi 8000 forint bruttó bért kaphat. Nincs elbocsátás A VILLTESZ diósjenői gyáregységében a négynapos munkahét úgy tűnik hosszabb távon érvényben marad, mint azt tervezték. Erre a kényszerű intézkedésre a megrendelések erőteljes 'visszaesése miatt van szükség. Senkit nem bocsátanak el. Aki viszont úgy dönt, hogy megpróbálja máshol, nem akadályozzák elhatározásában. Most is gyártanak például autóbusz-világítási felszereléseket, lámpákat, kapcsolókat, nyomógombokat, de ezek mennyisége messze elmarad az elmúlt év hasonló időszakának termelésétől. Nem az az elsődleges szempont, hogy mindenki percre pontosan kitöltse a napi munkaidejét. Arra fektetik a hangsúlyt, hogy amit gyártanak, kiváló minőségű legyen és időben elkészüljön. Csepeli megrendelésre 25-25 ezer darab első és hátsó keréklámpa gyártását kezdték el. Erről készült felvételünk is. A Hajós Alfréd Általános Iskola tanulóinak egy csoportjával találkoztunk Nógrád község várában. A BVSC bázisiskolájának tanulói jutalomkiránduláson vettek részt. Mint elmondták, azok a diáktársak kerülhettek be a negyvenfős csoportba, akiknek jó a tanulmányi eredményük, kiválóak a sportban, és a közösségi munkából is alaposan kiveszik a részüket. A diákönkormányzat döntése értelmében, osztályonként négyöt tanuló jogosult a kiválasztásra. Mivel egy-egy évfolyamon több párhuzamos osztály is van, nem kicsi a tét, hiszen a kirándulás a diákok részére teljesen ingyenes. Évenként más-más vidéket keresnek fel. Ennek megtervezése viszont a felnőttek dolga. Az út egy részét Verőcétől Nógrádig sportolókhoz illően, gyalog tették meg. Égi jelek az otthonokban A szendehelyiek büszkék, hogy falujukban sikerült kialakítani a kábeltelevíziós hálózatot. így nem csak a vételi lehetőségek javultak, hanem lehetővé vált a külföldi műholdas adók műsorának a vétele is. A világra való kitekintés annál is inkább fontos a számukra, mert az itt élő német nemzetiségiek anyanyelvükön nézhetik a tv- programok egy részét. Képviselői fogadónap Rétság. Kovács Gábor országgyűlési képviselő, minden hónap második péntekén, 14-től 17-ig tart fogadónapot, a rétsági városházán. Rétság és környéke A dal összeköti a nemzedékeket Szendehelyen sok a dalos ajkú felnőtt és a szép hangú emberpalánta; Vannak, akik azt mondják, itt minden újszülött potenciális kórustag. A legifjabbak az általános iskola alsó tagozatosai közül valók. Szép sikereket mondhatnak magukénak az iskola felsős tanulóiból válogatott kórus tagjai is. Ha felnőnek és szorgalmasan gyakorolnak máris a felnőttegyüttesben találhatják magukat. Á szendehelyi Nemzetiségi Kórus piedig az országhatáron túl is hírnevet szerzett már magának. Cérnával még bírják A diósjenői termelőszövetkezet varrodájában 10 szakképzett varrónői státus 3—4 hónapja betöltetlen. Az üzemegységnek szüksége lenne a jelzett számú munkaerőre, hisz van mit a gépeken legyártani. Be is jelentették igényüket a rétsági munkaügyi központban, de a helybeliek közül mindeddig nem akadt a feltételeknek megfelelő dolgozó. Se nő, se férfi! A környékbeliek nyilván mérlegre teszik, megéri-e nekik a mindennapos utazgatással járó többletkiadás és időveszteség. A varróüzemnek meg nincs arra lehetősége, hogy most betanított, vagy segédmunkásokból képiezzen varrónőket. Falujukért teszik Szendehely. Csinosodik, szépül a település. Lelkes társadalmi segítő akad szép számmal. Legutóbb a művelődési házat és környékét tették rendbe szabad idejükben. Altsach Ignác polgármester a községben élő 40 munkanélküli számára is szervezett munkaalkalmat. Az így kapott pénz mégiscsak több mint a segély. Ottjártunkkor még csak öten kapcsolódtak be az árokásásba, a belvízvédelembe, a kommunális szemét szállításába. Most újabb jelentkezők kopogtatnak a polgármesteri hivatalban. A 7800 forintos bruttó bérből közel 7 ezret mégiscsak tisztán hazavihetnek az emberek. Az ilyen munkára szegődöttek bérük 70 százalékát a munkaügyi alapból kapják, 30 százalék az önkormányzat kasszájából jön hozzá. Az oldalt írta: SÁNTAJÁNOS * ' Fotó: GYURKÓ PÉTER Nógrád község nemcsak a váráról nevezetes: büszkék az ott lakók két forrásra is. A képünkön látható „Csurgó-forrás” nem messze a várfaltól, a vasút túloldalán található. 1703 óta jegyzik a krónikák. Van, aki megesküszik rá, a húsleves ettől igazán Fmom! Könnyű megtalálni, van más tájékozódási pont is. A Szent Orbán — az utolsó fagyosszent — tiszteletére emelt keresztemlékművet a hátán hordó domb oldalából csordogál a jó ivóvíz. A másik nevezetesség távolabb és magasabban van. „Sóskút” a török időkben már a nógrádi vár vízellátását szolgálta. A börzsönyi forrásvizet égetett agyagcsöveken vezették a 286 méter magasan lévő várba. Szántás közben még ma is meg-megmozgat az eke ilyen vízvezetékcsöveket. A faluban van vezetékes ivóvízhálózat, de Piriska János polgár- mester nagy álmai közé tartozik, hogy a forrásvizet újra bevezesse a faluba, s ne vesszen kárba percenként 60—70 liter kristálytiszta ivóvíz. A terhes munkanélküliség Zuglóból Nógrádra
