Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-22 / 118. szám

1991 MÁJUS ?2 SZERDA MEGYEI KÖRKÉP [LEFŰZZ] 3 J6 wport-0 a butik? Nem vagyok Olcsó lános Iz elnökjelölt megvette a Pentamert Nem akar másodhegedŰM lenni Egyelőre szegcsomagoló gépeket gyártanak. Fotó; gyurkó Bátonyterenye. Megnyerő modorú, határozott fellépé­sű, 34 éves. Korábban a Metalcoop Kft.-nek volt a műszaki igazgatója. Egy jogi személlyel közösen megvette a jogutód ' nélkül felszámolt Pentamer Laka­tos- és Szerelőipari Kisszö­vetkezet vagyonát, s meg­alakította az Elva Elektro­nikai és Vasipari Gyártó, Forgalmazó Korlátolt Fele­lősségű Társaságot. A név­jegyén ez olvasható: Tóth József, cégtulajdonos és ügyvezető igazgató. — Hogyan történt? — kérdeztem tőle. — Volt cégem üzleti kap­csolatban állt a Pentamer- rel, innen az ismeretség. Ja­nuár végén, vagy február elején megkerestek a kisszö­vetkezettől, vállaljam el az elnöki funkciót. Ugyancsak feladták a leckét, hiszen tudtam, a múlt évet tízmil­liós veszteséggel zárták. En­nek ellenére sem utasítot­tam vissza az ajánlatot, ám idővel rá kellett jönnöm: szövetkezeti formában nem tudom talpra állítani a gaz­dasági szervezetet. Már csak azért sem. mert az első ne­gyedév végére négymillió­nyolcszázezer forinttal gya­rapodott a ráfizetés. — Erre megvették a Pen­tamert. — Igen, egy jogi személy- lyel ötven-ötven százalék­ban vettük meg a vagyo­nát. Április 3-án jogutód nélkül felszámolták a kis­szövetkezetet. s egy nappal később megalakult a társa­ságunk. Huszonnégy dolgo­zóval kezdtünk, de idővel növelni akarom a létszámot. — Mi volt az első fonto­sabb intézkedése? — Utasítást adtam a gyár­tócsarnok felújítására, az általános rendcsinálásra. Olyan arculatot kell kapnia a telephelynek, amely bizal­mat kelt a partnerekben. — Milyen sikerrel? — Először is azt kellett magamban tisztáznom: ter­mékszerkezetben követem-e a pentameres vonalat, vagy vállalom a nyugati piacra való termelést. Az utóbbi mellett döntöttem. Elhatá­roztam, ipari és kommuná­lis konténereket, valamint egyéb fémtömegcikkeket gyártunk. Konténereket a Pentamer is készített, ám az üzlet három-négy kézen át bonyolódott, s így mások tették zsebre a hasznot. Nem szeretnék másodhege­dűs lenni, közvetlenül tár­gyalok a felhasználókkal.. — Vannak-e már konkrét megrendelések? — Igen. Például az egvik osztrák cégnek bármelyik pillanatban megkezdhetjük az olajtároló edények elő­állítását. — Hogyan képzeli el ré­ge jövőjét? — A létszámot nagyjá­ból a háromszorosára kívá­nom gyarapítani. Ennek megfelelően 80—100 millió forintra tervezem az évi ár­bevételt. — Sok sikert az elképze­léseihez! (kolaj) Ki engedheti meg magá­nak manapság, hogy a buti­kok kínálata szerint fusson versenyt a divattal? Mitől van varázsa a butiknak? Meg lehet-e ebből gazdagodni? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Paradisóban, Salgótarján egyik legnép­szerűbb butikjában, a tulaj­donossal, Gyura Tiborral, akinek teljes nevét talán ke­vesen tudják. A megyeszék­helyen és környékén egysze­rűen Tibiként ismerik. — Az ma mindenki szá­mára nyilvánvaló, hogy a bi­zományi nem a szegénység fokmérője. A butik ellenben nem a gazdagság mércéje? — Jó néhány esztendővel ezelőtt akadtak törzsvevő­ink, akik hetente-kéthetente bejártak hozzánk, és a fize­tésüknek azt a részét, amit ruhára szántak, itt költötték el. Egy-két évvel ezelőtt kez­dődött a változás: akiket már név szerint ismertünk, kezdtek elmaradozni. Egyre ritkábban Vásároltak, van aki azóta sem jön. Az ország déli részén ugyanakkor nem csappant meg a butikok for­galma. Ott azért panaszkod­nak a butikosok, hogy a ju- goszlávok miatt kevesebb a vevőjük. A nyugati országré­szen kiugró jövedelemmel rendelkeztek a kollégák, de ők is érdekes dolgot tapasz­talnak: az osztrákoknak drá­gák a mi butikjaink, nem jönnek ide vásárolni... — Önöknél mikorra esett a forgalmi csúcs? — Három évvel ezelőtt­re. Mindenki szabadulni akart a felhalmozott pén­zétől. Ez jelentette a nagy felvásárlások korát. — Kívülállók szerint, bu­tikot nyitni, egyenlő a hirte­len meggazdagodással... — Hát ez nem fedi a való­ságot. Az indúló butikosok­nak két csoportjuk van: az egyik, akik gyorsan akarnak meggazdagodni, a másik, akik nem En az utóbbiakhoz tar­tozom. A szakmát azok ron­tották el, akik a „jó sport a butik” elv alapján indultak: vették a drága bérleménye­ket, ám ezt a többletkiadást valahol be kell hozniuk! Leg­egyszerűbb a 40—50 százalé­kos árrés. A miénk például csak 20—30 százalék között mozog. — Ebből az következne, hogy a magasabb árréssel dolgozók megbuknak? — Nem. Nyilván lesznek áruk, amiket nálam nem ta­lál meg a vevő, a drágább butikban viszont igen. Patt­helyzetet jelent ez, ezért is élnek ők is meg. — Vdn-e valamilyen meg­oldási ellenpont? — Igen. A fejlesztés. Ez nem azt jelenti, hogy meg akarom venni a Centrum Áruházat! Űj boltok nyitá­sával akarok szakosodni. Most például cipőüzletet szeretnék bérelni. Én sem vagyok „Olcsó János”, tehát nem mondom azt, hogy nem a pénzért dolgozom. Arra számítok, hogy akik drága bérleményeket vettek ki a gyors meggazdagodás re­ményében, előbb-utóbb visz- szaadják azokat. Ettől én talán jobb leszek, de egyed­uralkodó semmiképp. — A nyári szezonban mennyiért lehet felöltözni a Paradisóból? — Ez az olcsóbb szezon. Egy nadrág pólóval és egy kis kabáttal 3—4 ezer forint, de akkor a szolid minimál­árát mondtam. Egy far- mer-farmerdzseki-pólós ösz- szeállítás már hatezer körül mozog. Ezek után megkér­dezhetné, miért van akkor 5 ézer forintos farmernadrág' a Paradisóban? Jó üzlet az nekem? Elárulom, sokszor már én is drágállom, amikor megveszem. De a külföldi beszerzésre rámegy az áfa, a nagyker, a kisker, és már el­értünk az 5 ezer forinthoz. A legrosszabb üzlet a drága áru! Sokat kell befektetnem, kevés a hasznom. De mégis kell kuriózumokat is tarta­ni! Ha bejön egy vevő. megkérdezi: milyen farmer- nadrág van? A drágát is ki kell tennem, hogy lássa, itt ilyen is akad. — Mit kezd a kereskedő az állókészlettel? — Van aki azzal kezdi a jö­vő évi szezont. Azt mondja, úgyis emelkednek az árak, ez jövőre olcsó lesz. Én nem ezt tartom szempontnak. Én is felvertem a színvonalat, meg a vevő is nekem, én nem te­hetem ki a tavalyit! Augusz­tus végén mindenki leáraz, de tapasztalataim szerint a vevőt nem érdekli a 10—20 százalékos kedvezmény. Ná­lunk ilyenkor drasztikus le­árazás van: minden féláron kapható. — Mi ebben az üzlet? — Sok kolléga hülyének tar­tott ezért: ha 50 százalékot veszítek, hol van ebben a hasznom. Pedig van. Ezt a pénzt az őszi készletbe fek­tetem. Az mindig drágább, mint a nyári, s haszonnal adom el. — Tíz éve elsőként nyitot­tak butikot ■ Salgótarjánban. Ma már tény, hogy bejött, de akkor ez még nem volt biz­tos. Hogyan kezdődött? — Tizenhárom évig kiszál­ló műszerész voltam a Gel- kánál, teljesítménybérben. Az akkori 4—5 ezer forint szuperfizetés volt. Ott is a csúcsot céloztam meg és el is értem: elsőként lettem színestévé-műszerész a me­gyében. Akkor még az egész megyét én láttam el egye­dül. Később jelentkezett az anyaghiány, szállítani kel­lett, megszűnt, hogy „jön a Tibor, este tévét nézünk!” És így abbahagytam. — Eddig arról beszéltünk, hogy megcsappant a forga­lom. Mégis van jövője a bu­tikoknak? — Igaz, hogy kevesebb a pénz, de az emberek szeret­nek öltözködni, és igényesek Sajnálatos, hogy ennek az igénynek pillanatnyilag nincs fedezete. És aki szeret öltöz­ködni, az nem a ruhán, ha­nem a ruhára spórol! Mert azt senki nem látja, hogy té­len is paradicsomot eszik, az viszont feltűnő, ha rossza megjelenése. Dudellai Ildikó Szépítik a géci templomot Még most, megújításra váró állapotában is síép látványt nyújt a magyargéci templom. Az is igaz, hogy ráfér az alapos, belső-külső tatarozás. Jó egy hete „költöztek be” a festők a temp­lomba, hogy teljes egészében újjávarázsolják. Amikor belül végeznek, hozzálátnak a külső javításhoz, és a torony is új külsőt kap. A költségekhez a hívek járultak hozzá azt remélve, hogy hamarosan a megszépült templomban tartják már a szentmisét. A mátraszölösi Függő-kői barlang A Cserhát és a Mátra dön- 1 <i részben vulkáni kőze­tekből épül fel, melyek karsztosodásra alkalmatla­nok — így barlangokban :gen szegényesek. Éppen ez­ért különös figyelmet érde­mel az az üreg, mely Mát- raszőlős közelében találha­tó. A magyarországi barlan­gok listáját többen is meg­kísérelték összeállítani, de a Függő-kői barlangot egyik­ben sem találjuk. A község északnyugati ha­lárában. az időszakosan mű­velt „Függőkő-bánya”, vagy más néven „Vöröskő-bánya” közvetlen közelében fut a Függő-kői völgy, mely ne­vét egy 12 méter magas an­dezitből álló sziklaképződ­ményről kapta. Ennek olda­lában a patak eróziója egy visszahajló sziklaereszt ala­kított ki, valamint egy ki­sebb üreget is. A vízfolyás később megszűnt és a szik­laeresz elkezdett feltöltődni lejtőlörmelékkel és lösszel. A felhalmozódó üledékbe kisebb-nagyobb gerinces ál­latok csontjai is betemetőd- tek.. melyeket a kőfülkében lakó ragadozó madarak gyűj­töttek össze. A csontok kon­zerválódásában döntő sze­repet játszott a meszet tar­talmazó lösz. Enélkül a ta­lajvíz menthetetlenül kiol­dotta volna a csontok mész- anyagát, melyek ennek kö­vetkeztében megsemmisültek volna. A barlang története ezzel még nem éri véget. A felhalmozódás befejeződése után a patak újra megjelent és a lejtőtörmelékbe mély árkot vésett. Az árok me­redek falában található csontmaradványokra először Varga András múzeológus fi7 gyeit fel. Az ő beszámolója alapján 1978. és 1982. között a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársai, dr Kordos László és dr. Kro- lopp Endre tárták föl a kő- fülke kitöltését. A kiásott szelvényt 19 szintre osztották és ezekből anyagot gyűjtöttek be. Ezt vízzel szitákon átmosták (iszapolták) és az iszapolá- si maradékot — szárítás után — alaposan átválogatták. Eb­ből 33 csigafaj 339 példányát, és 54 gerinces faj 2184 egye- dét határozhatták meg. A Függő-kői barlang pél­dája arra hívja fel a kuta­tók figyelmét, hogy a Cser­hát és a Mátra kisebb szik­laüregei is rejthetnek tudo­mányos-szempontból izgal­mas ősmaradványokat. Dr. Hír János Imdllastatorzi Ktiir. Életet ax éveknek klubot kíván létrehozni a Társadalmi Egyesülések Szö­vetségének helyi szervezete. A klubba várják a nyugdí­jasok jelentkezését. TSzsdei bonyolításban Érsekvadkert A termelő­szövetkezet húsz vagon bú­zát vásárolt, mely árutőzs­dei bonyolításban, a gödöllői gabona termelési rendszeren keresztül érkezik a gazda­sághoz. Az első tíz vagonra való terményt május végéig, a másodikat pedig június­ban fogadja a nagyüzem. A búzáért egymillió-háromszáz- hatvanezer forintot fizet­nek ki. Autóparkoló Mohora. A képviselő-tes­tület irányításával, a lakos­ság aktív támogatásával ala­kítják ki az 50—60 gépko­csit befogadó parkolót. A szükséges alapanyagot Nóg- radkövesdről, illetve Szan- dáról szállítják a helyszínre. A parkoló kialakítása 120 ezer forintba kerül az ön- kormányzatnak. Az összeg jelentős részét a kő megvá­sárlására fordítják. Számvetés Kazáron Zsúfolásig megtelt az el­múlt szombat estén Kazár község tanácsterme. Mintegy százhúszan vettek részt a Társadalmi Egyesülések Szö­vetsége helyi szervezetének taggyűlésén, amelyen Berecz Imre elnök számolt be . az elmúlt évi tevékenységről. •Juhászné Kincses Helén a megyei szövetség nevében köszöntötte a legnagyobb lét­számú szervezetüket és meg­köszönte az önkormányzat, valamint a községben lévő pártok támogatását. A taggyűlés felvette a TESZ tagjai sorába az újon­nan alakult hagyományőrző asszonykórust. Mivel az előző vezetőség mandátuma lejárt, a tagság új vezérkart választott. Eredményes munkája elis­meréseként ismét Berecz Im­re bányamentő —, aki egy­ben a szervezet országos ügyvivője is — lett a kazári társadalmi egyesülés elnöke. Titkárrá Kovácsné Fekete Mária üzletvezetőt válasz­tották. Tejutalvány Cserhátsurány. összeírták a tejutalvány igénybevételé­re jogosultakat. A Népjóléti Minisztériumhoz elküldött kimutatásban tizenkilenc fő szerepelt. Közülük tízen rendszeres nevelési, négyen szociális, öten pedig hadi­gondozotti ellátásban része­sülnek. A rászorultak zöme 70 éven felüli. Új hálózat Garáb. Üj villamosháló­zat építésére készül az ön- kormányzat a Rákóczi és a Széchenyi úton. Első lépcső­ben már megérkezett az ÉMÁSZ által készített kivi­telezési terv. Konténeres gyűjtés Alsótold, Felsőtold és Ga. ráb község önkormányza­ta úgy döntött, hogy a köz- tisztasági helyzet javítása ér­dekében konténeres gyűjtést vezetnek be. A szolgáltatást^ amelynek eddig nem volt in­tézményes formája, a Pásztói Közszolgáltató Válallat végzi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom