Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-16 / 113. szám
1991. MÁJUS 16., CSÜTÖRTÖK UEFIEEJ 5 r PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE / Sétáló sonkák Nem békés tsz-ügy AZ ELNÖK MENT, A GONDOK MARADTAK Mindennap, reggel, délben és este sétálni viszi anyakocáját Molnár Józsefné, hogy lelegelje az alsótoldi portája előtt burjánzó füvet. A disznó három hete adott életet kilenc kismalacnak. Az újszülötteket megpróbálják eladni a tulajdonosok —, bár mostanság kevesen vállalkoznak állattartásra —, s ha nem sikerül felhizlalják őket, várva a jobb időket, amikor újra lesz ára a sertéshúsnak. A mezőgazdaság minden ellensége összefogott az elmúlt évben a Pásztói „Béke” Termelőszövetkezet ellen. A ’89-es kétmilliós nyereségből '90-re 19,5 millió forintos veszteség lett. A tagság elégedetlen. a vezetők tehetetlennek érzik magukat. Éppen ezért a téesz vezetősége és az ellenőrző bizottság együttes ülésén felvetődött, hogy mondjon le a szövetkezet irányító testületé. Az összehívott közgyűlés azonban úgy döntött, hogy csak az elnök, Hársfalvi Imre lemondását fogadja el, mert vezetőség nélkül működésképtelenné válhaj a gazdaság. A helyettesből megbízott elnökké előlépett Lórik Lászlótól azt kérdeztük: miért kellett mennie Hársfalvi Imrének? — Nemcsak az elnök, de az egész vezetőség felé irányuló bizalmatlanság oka jelentős adósságállományunk és a hibás döntések, melyek a külső nehézségeket növelve rossz irányba vitték a szövetkezetét. — Mik voltak ezek a elöntések? — Például a hasznosi faipari részlegünket bérlő vállalkozó nem fizette be a bérleti díjat és ezt a vezetés nem hajtotta be. Sőt az illető engedély nélküli beruházásokat, fejlesztéseket is végrehajtott, amire szintén nem volt megfelelő szankció. De .mindez csak a jéghegy csúcsa, az igazi probléma a 19,5 milliós veszteség. — Ez mind a hibás intézkedéseknek köszönhető? — Elsősorban az ipari tevékenységeink megszűnésének számlájára írható. Foglalkoztunk dolgozók külföldi munkájának megszervezésével. Ez ötmillió forint nyereséget hozott, de objektív okok miatt fel kellett hagynunk vele. Megszűnt a csempeégetés is, ami hárommilliót hozott a konyhára. Ezeket a kieséseket nem tudjuk pótolni. A hivatalosan 18 millió forintos aszálykárról már nem is beszélek, ami gyakorlatilag 25 millió. — Lát valamilyen kiutat? — Válságbizottságot kell létrehoznunk, amely intézkedéseket tesz a fennálló kötelezettségeink teljesítésére. — A bizottság mit tehet? — Adósságállományunk rendezése érdekében — amely 45 millió — megpróbáljuk eladni a pásztói és tari irodaépületünket, az állatállomány egy részét, valamint a nélkülözhető gépeket. Ha ezt sikerül megvalósítanunk, akkor lépéseket tehetünk a veszteségek csökkentésére is. Ha nem, jöhet a felszámolás. — Jelentkeztek már potenciális vevők? — Nagyon nagy gondjaink vannak az értékesítéssel, hiszen nemcsak mi küszködünk pénzhiánnyal. Néhány berendezést már sikerült elárvereznünk, de például a pásztói irodaépületre nehéz lesz fizetőképes vevőt találni. — Ha ez sikerülne is, az adósság mellett ott van még a veszteség is. — A veszteségből 15 millió ráterhelhető a vagyonra, így „csak” 4-et kellene kigazdálkodni ahhoz, hogy ebben az évben talpon maradjunk. Az aszálykár kiegyenlítésére pedig 2 millió forintot kaphatunk. A 25 millióval szemben! Ez a nagyüzemi mezőgazdaság szándékos tönkretétele! — Egyáltalán vetettek ebben az esztendőben ? — Mivel a bankok nem adták meg a működéshez szükséges kölcsönt, a közvetlen értékesítési forgalomból befolyó összeget fordítottuk vetőmag, a nélkülözhetetlen növényvédő szerek, műtrágyák beszerzésére. Emellett különböző cégekkel hitelszerződéseket kötöttünk. — De ha nem megy a nagyüzem, miért nem próbálnak más szervezeti formában dolgozni? — Foglalkozunk az átalakulás gondolatával, de sem a középvezetők, sem a fizikai dolgozók nem vállalják, hogy az alaptevékenységet például kft. formában folytassuk. A tagság azt szeretné, ha egyben maradna a téesz, ha biztos munkahelyük lenne. Az emberek nem mernek a mezőgazdaságba befektetni, a növénytermesztés, az állattenyésztés jövője teljesen bizonytalan. — Ozsvárt — Pártegyeztet'ó megbeszélés Pásztori Félre a politikai érdekekkel! Véres harc a piacon A svájci nem tárgyalt tovább Dr. Novák László, az SZDSZ helyi pártvezetője hétfőn késő délutánra a városi művelődési központ kaszinótermébe invitálta a Pásztón működő pártok vezetőit, képviselőit. A megjelent öt párt vezetői közül az MDF egyik szárnyát Szabados Koméi és Zsilyák József, az SZDSZ-t dr. Novák László, a FIDESZ-t Zentai József, az MSZMP-t Kürti József, az MSZP-t Reviczki László képviselték. A megbeszélést vezető dr. Novák László már a bevezetőjében elmondta: félre kell tenni a pártérdekeket a városért. Ezzel a jelenlevők egyetértettek. Egyöntetű megállapításuk szerint a jövőben pásztói pártegyeztető fórumként a város A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nóg- rád megyei csoportja 1991. május 18-án, szombaton túrát szervez a Kelet-Cserhátban. • A túra résztvevői a cserháti táj egyik szép, turisták, kirándulók által alig járt vidékét ismerhetik meg. A Kelet-Cserhát sajátos középhegységi arculatával, tájképi, természeti értékeivel kiérdemelte, hogy 1989-ben tájvédelmi körzetté nyilvánítsák. A túra kiindulópontja Ecseg, a Bézma lábánál. érdekében kívánnak tevékenykedni. A pártvezetők mellett a részvevők máris fontos városi érdekű ügyek elvégzését javasolták. Ezek közül fő feladatuknak tekintik a polgármester és az önkormányzati képviselő-testület támogatását, a város szépítését, de rövidesen segíteni kívánnak a művelődés-közoktatás és sport városi helyzetén. Felkeresik a városban a Pásztóért hatékonyan tenni akarókat, és mindenképpen szeretnék tisztán látni a város elmúlt és jelenlegi politikai helyzetét. Mindezt azért, hogy a közel egy évtizede újra városi rangot kapott Pásztó állampolgárai úgy érezzék: valóban Pásztó városban laknak. —ij— Milyen látnivalóban lehet része a kirándulónak? Változatos táj és terep, melynek kiemelkedő pontjairól szép kilátás nyílik a környező falvakra és a Mátrára. A hajdani híres szőlőtermelés emlékét őrzi néhány szakrális építmény, így a Kozárd határában található Hajnalné-kápolnát. Az útvonal 12 kilométer hosszúságú, és a Bézma-hegyet kerüli meg. Gyülekező reggel 8 órakor Ecsegen, az Arany János út 2. szám alatt. A túra vezetője Stadler Árpád. A pásztói Mechanika Kft. Szerszám- és Gépgyár ez év január elsejétőhmúködik ebben a szervezeti formában. Tulajdonosa az Állami Vagyonügynökség. Mint annyi más magyar nagyvállalat a mechanika is súlyos gondokkal, elsősorban a profilváltáshoz szükséges pénzhiánnyal küszködik. Égetően szükségük lenne egy nyugati tőkés társra. Nemrégiben jelezte is a svájci Hidrostal cég vegyes vállalat alapítási szándékát, de két és fél hónapos tárgyalássorozat után a tulajdonos felállt a tárgyalóasztaltól. Vajon miért? — erről kérdeztük Rohács Jánost, a mechanika kft. ügyvezető igazgatóját. — Elöljáróban annyit szeretnék elmondani, hogy a gyár technológiailag és területileg két részre osztható. Egyik az öntödei és az üvegipari formagyártó rész, másik az üvegipari gépeket, berendezéseket előállító egység. A svájci érdeklődő az előbbit szerette volna megvásárolni, hogy ott szivattyúkat gyártson, s innen próbáljon betömi termékeivel a keleti piacra. — S mi akadályozta ebben? — Az első probléma az volt, hogy szüksége lett volna a gyár melletti parkra is, ahová üzemcsarnokot és raktárát szándékozott építeni. Végül az önkormányzat a parkot ipari területté nyilvánította, így ez az akadály elhárult. A fő gondot inkább az jelentette, hogy a vállalatunk hiteleinek nagy része az eladásra szánt üzemrészt terheli, s ezt át kellett volna vállalnia az új tulajdonosnak. Ebből a vagyonügynökség nem engedett. De nem engedett a Hidrostal sem. A szivattyúgyártásra való átállás ideje alatt ugyanis a formagyártó részleg tetemes veszteséget jelentene, ami munkások elbocsátásával is járhat. Ez pedig a hitelátvállalással együtt már igen jelentős kiadás. A kérdéses pontokban nem sikerült egyezségre jutni, a negyedik megbeszélés után a svájci nem tett válaszajánlatot. — Ez a megoldás megfelel a gyár érdekeinek? — Az üzem hiteltörlesztése olyan óriási, hogy belebukik, ha nem alakul át vegyes vállalattá. Ezenkívül súlyos gondot jelent az egész országra jellemző körbetartozás. Ha ez valamilyen oknál fogva összeomlik, nemcsak bennünket, hanem a hozzánk hasonló helyzetben levő cégeket is fillérekért megveszik a nyugatiak. De ez inkább csak egy sötétre festett jövőkép. — Mi a közeljövő realitása? — Tavaly sikerült talpon maradnunk, s a számítások szerint idén sem lesz veszteségünk. Egyelőre vannak folyamatos megrendeléseink és vannak visszamondások is. Véres harc folyik a piacon. Már voltak nálunk kényszerszabadságolások — bár még nem tömegesen — és sor került áthelyezésekre is. Az igazi veszélyt abban látom, hogy az üvegipar számára gyártott termékeinkkel csak egy lábon állunk, s ha a rossz helyzetben levő üveggyárak tönkremennek, magukkal rántanak bennünket is. Ozsvárt Tamás Túra a Cserhátban Szégyellték az ingyenkonyhát Vanyarc. Két évvel ezelőtt sikerként könyvelhette el az akkori tanács, hogy öregek napközi otthona létesül a településen. Az intézmény húsz idős ember ellátására alkalmas, ám ennél mindig kevesebben használták. Az utóbbi időben már tíz alá csökkent a „napközisek” száma, s felmerült a kérdés: valóban szükség van-e fenntartására? Az intézményvezetők meghallgatása során is szóba került a megszüntetése, a közmeghallgatások pedig megerősítették az önkormányzatot: a jövőben nem terhelhetik a költségvetést azzal a nyolcszázezer forintos kiadással, amibe a napközi működtetése kerül, hiszen azt csak néhány ember veszi rendszeresen igénybe. Azok az öregek, akik még tudnak dolgozni idejük nagy részét munkával töltik, de a valóban rászorultak közül is sokan szégyellték, hogy „ingyenkonyhára” járjanak, mert az öno-ban természetesen kedvezményes étkeztetés is volt. Május 31-ével tehát megszűnik az intézmény, de nincs szó egyszerű bezárásról. A közösséget szerető, igénylő idős lakosok számára a polgármesteri hivatal a helyi könyvtárban klubszobát alakít ki, ahol együtt lehetnek, és a mellette lévő általános iskola ebédlőjében ezután is étkezhetnek, vagy elvihetik az ebédet. A mozgásképtelen emberek ellátására az önkormányzat — anyagi lehetőségeitől függően — szociális gondozó, illetve részmunkaidős ebédkihordó alkalmazását fontolgatja. Az otthon vezetőjének és egy félállású alkalmazottnak felmondtak. Ok egyelőre nem tudják még, hol találnak új munkahelyet. O. T. A névadó emlékére Pásztó. Nemrégiben avatták fel Gárdonyi Géza bronzból készült mellszobrát az íróról elnevezett általános iskola bejárati parkjában. Alkotója Király Lajos pásztói művész tanár. Pásztó és környéke Játszótér és parkoló Jobbágyi. Játszóteret és parkolót szeretne kialakítani az önkormányzat a postával szemben lévő szabad területen, a focipálya mellett. A kivitelezésre százezer forintjuk van, így a beruházás finanszírozására a helyi intézmények hozzájárulására is számítanak. Idénymunka Erdőtarcsa. Az önkormányzat legutóbbi határozata szerint két négyórás karbantartót alkalmaznak a faluban, akiknek a közterületek kaszálása, tisztítása lesz a feladatuk. Az idénymunka május elsejétől szeptember végéig tart. __________________________t--F orrás a határban Kalló. A falu határában (Vanyarc felé) lévő forrás sorsáról is tárgyalt legutóbbi ülésén a képviselő-testület. Úgy döntöttek, hogy megszépítik a környezetét, terméskőből kialakítják a területet, és körbebetonozzák a kénes vizű forrást. Se víz, se pénz Szirák. Csak ideiglenes (december 31-ig szóló) vízjogi engedélyt kapott a község a vízműtől, mert a kitermelt víz magas mangántartalma veszélyezteti az egészséget. A Köjál elrendelte a vas-mangántalanító megépítését, amely 12 millió forintba kerülne, de ennyi pénze nincs a községnek. Ezért, céltámogatást kérve, pályázatot nyújtottak be a Belügyminisztériumon keresztül az Országgyűléshez. Miniszennyvíztisztító Vanyarc. Megoldatlan gond a településen a szennyvíz elvezetése. Ezért az önkormányzat kis méretű tisztítóberendezést szeretne beépíteni a csatornarendszerbe, amely a falu kapacitásához méretezett. Amennyiben az elképzelés technológiailag kivitelezhető és megkapják az erre igényelhető céltámogatást, hozzákezdenek e tervek elkészítéséhez. Nyomda a volt tanácsházban Risbágyon. Az önkormányzat tárgyalásokat folytat az egri nyomdával egy kihelyezett részleg letelepítéséről. A volt tanácsházban biztosítanának helyet a nyomdának, melybe a működtető cég vizesblokkot építene a bérleti díj fejében. Az új munkahelyen húsz-huszonöt dolgozó és bedolgozók találnának kereseti lehetőséget.
