Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-16 / 113. szám

1991. MÁJUS 16., CSÜTÖRTÖK UEFIEEJ 5 r PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE / Sétáló sonkák Nem békés tsz-ügy AZ ELNÖK MENT, A GONDOK MARADTAK Mindennap, reggel, délben és este sétálni viszi anyakocáját Molnár Józsefné, hogy lelegelje az alsótoldi portája előtt burjánzó füvet. A disznó három hete adott életet kilenc kismalacnak. Az újszülötteket megpróbálják elad­ni a tulajdonosok —, bár mostan­ság kevesen vállalkoznak állat­tartásra —, s ha nem sikerül felhizlalják őket, várva a jobb időket, amikor újra lesz ára a sertéshúsnak. A mezőgazdaság minden ellen­sége összefogott az elmúlt évben a Pásztói „Béke” Termelőszövetke­zet ellen. A ’89-es kétmilliós nyereségből '90-re 19,5 millió fo­rintos veszteség lett. A tagság elé­gedetlen. a vezetők tehetetlennek érzik magukat. Éppen ezért a téesz vezetősége és az ellenőrző bizottság együttes ülésén felvetődött, hogy mondjon le a szövetkezet irányító testületé. Az összehívott közgyűlés azonban úgy döntött, hogy csak az elnök, Hársfalvi Imre lemondását fogad­ja el, mert vezetőség nélkül működésképtelenné válhaj a gaz­daság. A helyettesből megbízott elnök­ké előlépett Lórik Lászlótól azt kérdeztük: miért kellett mennie Hársfalvi Imrének? — Nemcsak az elnök, de az egész vezetőség felé irányuló bizalmat­lanság oka jelentős adósságállomá­nyunk és a hibás döntések, melyek a külső nehézségeket növelve rossz irányba vitték a szövetkezetét. — Mik voltak ezek a elöntések? — Például a hasznosi faipari részlegünket bérlő vállalkozó nem fizette be a bérleti díjat és ezt a vezetés nem hajtotta be. Sőt az illető engedély nélküli beruházásokat, fejlesztéseket is végrehajtott, amire szintén nem volt megfelelő szank­ció. De .mindez csak a jéghegy csúcsa, az igazi probléma a 19,5 milliós veszteség. — Ez mind a hibás intézkedé­seknek köszönhető? — Elsősorban az ipari tevékeny­ségeink megszűnésének számlájára írható. Foglalkoztunk dolgozók külföldi munkájának megszervezé­sével. Ez ötmillió forint nyereséget hozott, de objektív okok miatt fel kellett hagynunk vele. Megszűnt a csempeégetés is, ami hárommilliót hozott a konyhára. Ezeket a kiesé­seket nem tudjuk pótolni. A hiva­talosan 18 millió forintos aszálykár­ról már nem is beszélek, ami gya­korlatilag 25 millió. — Lát valamilyen kiutat? — Válságbizottságot kell létre­hoznunk, amely intézkedéseket tesz a fennálló kötelezettségeink teljesí­tésére. — A bizottság mit tehet? — Adósságállományunk rende­zése érdekében — amely 45 millió — megpróbáljuk eladni a pásztói és tari irodaépületünket, az állatállo­mány egy részét, valamint a nélkü­lözhető gépeket. Ha ezt sikerül megvalósítanunk, akkor lépéseket tehetünk a veszteségek csökkenté­sére is. Ha nem, jöhet a felszámolás. — Jelentkeztek már potenciális vevők? — Nagyon nagy gondjaink van­nak az értékesítéssel, hiszen nem­csak mi küszködünk pénzhiánnyal. Néhány berendezést már sikerült elárvereznünk, de például a pásztói irodaépületre nehéz lesz fizetőké­pes vevőt találni. — Ha ez sikerülne is, az adósság mellett ott van még a veszteség is. — A veszteségből 15 millió ráterhelhető a vagyonra, így „csak” 4-et kellene kigazdálkodni ahhoz, hogy ebben az évben talpon marad­junk. Az aszálykár kiegyenlítésére pedig 2 millió forintot kaphatunk. A 25 millióval szemben! Ez a nagy­üzemi mezőgazdaság szándékos tönkretétele! — Egyáltalán vetettek ebben az esztendőben ? — Mivel a bankok nem adták meg a működéshez szükséges köl­csönt, a közvetlen értékesítési for­galomból befolyó összeget fordí­tottuk vetőmag, a nélkülözhetetlen növényvédő szerek, műtrágyák beszerzésére. Emellett különböző cégekkel hitelszerződéseket kötöt­tünk. — De ha nem megy a nagyüzem, miért nem próbálnak más szervezeti formában dolgozni? — Foglalkozunk az átalakulás gondolatával, de sem a középveze­tők, sem a fizikai dolgozók nem vállalják, hogy az alaptevékenysé­get például kft. formában folytas­suk. A tagság azt szeretné, ha egyben maradna a téesz, ha biztos munkahelyük lenne. Az emberek nem mernek a mezőgazdaságba befektetni, a növénytermesztés, az állattenyésztés jövője teljesen bi­zonytalan. — Ozsvárt — Pártegyeztet'ó megbeszélés Pásztori Félre a politikai érdekekkel! Véres harc a piacon A svájci nem tárgyalt tovább Dr. Novák László, az SZDSZ helyi pártvezetője hétfőn késő dél­utánra a városi művelődési központ kaszinótermébe invitálta a Pásztón működő pártok vezetőit, képvise­lőit. A megjelent öt párt vezetői közül az MDF egyik szárnyát Szabados Koméi és Zsilyák József, az SZDSZ-t dr. Novák László, a FIDESZ-t Zentai József, az MSZMP-t Kürti József, az MSZP-t Reviczki László képvisel­ték. A megbeszélést vezető dr. Novák László már a bevezetőjében el­mondta: félre kell tenni a pártérde­keket a városért. Ezzel a jelenlevők egyetértettek. Egyöntetű megállapí­tásuk szerint a jövőben pásztói pártegyeztető fórumként a város A Magyar Madártani és Ter­mészetvédelmi Egyesület Nóg- rád megyei csoportja 1991. május 18-án, szombaton túrát szervez a Kelet-Cserhátban. • A túra résztvevői a cserháti táj egyik szép, turisták, kirándulók által alig járt vidékét ismerhetik meg. A Kelet-Cserhát sajátos középhegységi arculatával, tájké­pi, természeti értékeivel kiérde­melte, hogy 1989-ben tájvédelmi körzetté nyilvánítsák. A túra kiindulópontja Ecseg, a Bézma lábánál. érdekében kívánnak tevékenyked­ni. A pártvezetők mellett a részve­vők máris fontos városi érdekű ügyek elvégzését javasolták. Ezek közül fő feladatuknak tekintik a polgármester és az önkormányzati képviselő-testület támogatását, a város szépítését, de rövidesen segí­teni kívánnak a művelődés-közok­tatás és sport városi helyzetén. Felkeresik a városban a Pásztóért hatékonyan tenni akarókat, és mindenképpen szeretnék tisztán látni a város elmúlt és jelenlegi politikai helyzetét. Mindezt azért, hogy a közel egy évtizede újra városi rangot kapott Pásztó állam­polgárai úgy érezzék: valóban Pásztó városban laknak. —ij— Milyen látnivalóban lehet ré­sze a kirándulónak? Változatos táj és terep, melynek kiemelkedő pontjairól szép kilátás nyílik a környező falvakra és a Mátrára. A hajdani híres szőlőtermelés emlékét őrzi néhány szakrális építmény, így a Kozárd határában található Hajnalné-kápolnát. Az útvonal 12 kilométer hosszúságú, és a Bézma-hegyet kerüli meg. Gyülekező reggel 8 órakor Ecsegen, az Arany János út 2. szám alatt. A túra vezetője Stadler Árpád. A pásztói Mechanika Kft. Szerszám- és Gépgyár ez év ja­nuár elsejétőhmúködik ebben a szervezeti formában. Tulajdono­sa az Állami Vagyonügynökség. Mint annyi más magyar nagyvál­lalat a mechanika is súlyos gon­dokkal, elsősorban a profilváltás­hoz szükséges pénzhiánnyal küszködik. Égetően szükségük lenne egy nyugati tőkés társra. Nemrégiben jelezte is a svájci Hidrostal cég vegyes vállalat alapítási szándékát, de két és fél hónapos tárgyalássorozat után a tulajdonos felállt a tárgyalóasz­taltól. Vajon miért? — erről kérdeztük Rohács Jánost, a mechanika kft. ügyvezető igaz­gatóját. — Elöljáróban annyit szeret­nék elmondani, hogy a gyár technológiailag és területileg két részre osztható. Egyik az öntödei és az üvegipari formagyártó rész, másik az üvegipari gépeket, berendezéseket előállító egység. A svájci érdeklődő az előbbit szerette volna megvásárolni, hogy ott szivattyúkat gyártson, s innen próbáljon betömi termé­keivel a keleti piacra. — S mi akadályozta ebben? — Az első probléma az volt, hogy szüksége lett volna a gyár melletti parkra is, ahová üzem­csarnokot és raktárát szándéko­zott építeni. Végül az önkor­mányzat a parkot ipari területté nyilvánította, így ez az akadály elhárult. A fő gondot inkább az jelentette, hogy a vállalatunk hi­teleinek nagy része az eladásra szánt üzemrészt terheli, s ezt át kellett volna vállalnia az új tulaj­donosnak. Ebből a vagyonügy­nökség nem engedett. De nem engedett a Hidrostal sem. A szi­vattyúgyártásra való átállás ideje alatt ugyanis a formagyártó rész­leg tetemes veszteséget jelente­ne, ami munkások elbocsátásával is járhat. Ez pedig a hitelátválla­lással együtt már igen jelentős kiadás. A kérdéses pontokban nem sikerült egyezségre jutni, a negyedik megbeszélés után a svájci nem tett válaszajánlatot. — Ez a megoldás megfelel a gyár érdekeinek? — Az üzem hiteltörlesztése olyan óriási, hogy belebukik, ha nem alakul át vegyes vállalattá. Ezenkívül súlyos gondot jelent az egész országra jellemző körbe­tartozás. Ha ez valamilyen oknál fogva összeomlik, nemcsak ben­nünket, hanem a hozzánk hasonló helyzetben levő cégeket is fillé­rekért megveszik a nyugatiak. De ez inkább csak egy sötétre festett jövőkép. — Mi a közeljövő realitása? — Tavaly sikerült talpon maradnunk, s a számítások sze­rint idén sem lesz veszteségünk. Egyelőre vannak folyamatos megrendeléseink és vannak visszamondások is. Véres harc folyik a piacon. Már voltak nálunk kényszer­szabadságolások — bár még nem tömegesen — és sor került áthe­lyezésekre is. Az igazi veszélyt abban látom, hogy az üvegipar számára gyártott termékeinkkel csak egy lábon állunk, s ha a rossz helyzetben levő üveggyárak tönkremennek, magukkal ránta­nak bennünket is. Ozsvárt Tamás Túra a Cserhátban Szégyellték az ingyenkonyhát Vanyarc. Két évvel ezelőtt siker­ként könyvelhette el az akkori tanács, hogy öregek napközi ottho­na létesül a településen. Az intéz­mény húsz idős ember ellátására alkalmas, ám ennél mindig keveseb­ben használták. Az utóbbi időben már tíz alá csökkent a „napközisek” száma, s felmerült a kérdés: valóban szükség van-e fenntartására? Az intézményvezetők meghall­gatása során is szóba került a megszüntetése, a közmeghallgatá­sok pedig megerősítették az önkor­mányzatot: a jövőben nem terhelhe­tik a költségvetést azzal a nyolc­százezer forintos kiadással, amibe a napközi működtetése kerül, hiszen azt csak néhány ember veszi rend­szeresen igénybe. Azok az öregek, akik még tudnak dolgozni idejük nagy részét munkával töltik, de a valóban rászorultak közül is sokan szégyellték, hogy „ingyenkonyhá­ra” járjanak, mert az öno-ban ter­mészetesen kedvezményes étkezte­tés is volt. Május 31-ével tehát megszűnik az intézmény, de nincs szó egysze­rű bezárásról. A közösséget szerető, igénylő idős lakosok számára a polgármesteri hivatal a helyi könyv­tárban klubszobát alakít ki, ahol együtt lehetnek, és a mellette lévő általános iskola ebédlőjében ezután is étkezhetnek, vagy elvihetik az ebédet. A mozgásképtelen emberek ellátására az önkormányzat — anyagi lehetőségeitől függően — szociális gondozó, illetve részmun­kaidős ebédkihordó alkalmazását fontolgatja. Az otthon vezetőjének és egy félállású alkalmazottnak felmond­tak. Ok egyelőre nem tudják még, hol találnak új munkahelyet. O. T. A névadó emlékére Pásztó. Nemrégiben avatták fel Gárdonyi Géza bronzból készült mellszob­rát az íróról elnevezett ál­talános iskola bejárati park­jában. Alkotója Király La­jos pásztói művész tanár. Pásztó és környéke Játszótér és parkoló Jobbágyi. Játszóteret és parko­lót szeretne kialakítani az önkor­mányzat a postával szemben lévő szabad területen, a focipálya mellett. A kivitelezésre százezer forintjuk van, így a beruházás fi­nanszírozására a helyi intézmé­nyek hozzájárulására is számíta­nak. Idénymunka Erdőtarcsa. Az önkormányzat legutóbbi határozata szerint két négyórás karbantartót alkalmaz­nak a faluban, akiknek a közterü­letek kaszálása, tisztítása lesz a feladatuk. Az idénymunka május elsejétől szeptember végéig tart. __________________________t--­F orrás a határban Kalló. A falu határában (Vanyarc felé) lévő forrás sorsá­ról is tárgyalt legutóbbi ülésén a képviselő-testület. Úgy döntöt­tek, hogy megszépítik a környe­zetét, terméskőből kialakítják a területet, és körbebetonozzák a kénes vizű forrást. Se víz, se pénz Szirák. Csak ideiglenes (de­cember 31-ig szóló) vízjogi engedélyt kapott a község a víz­műtől, mert a kitermelt víz magas mangántartalma veszélyezteti az egészséget. A Köjál elrendelte a vas-mangántalanító megépítését, amely 12 millió forintba kerülne, de ennyi pénze nincs a község­nek. Ezért, céltámogatást kérve, pályázatot nyújtottak be a Bel­ügyminisztériumon keresztül az Országgyűléshez. Mini­szennyvíztisztító Vanyarc. Megoldatlan gond a településen a szennyvíz elvezeté­se. Ezért az önkormányzat kis méretű tisztítóberendezést sze­retne beépíteni a csatornarend­szerbe, amely a falu kapacitásá­hoz méretezett. Amennyiben az elképzelés technológiailag kivi­telezhető és megkapják az erre igényelhető céltámogatást, hoz­zákezdenek e tervek elkészítésé­hez. Nyomda a volt tanácsházban Risbágyon. Az önkormányzat tárgyalásokat folytat az egri nyomdával egy kihelyezett rész­leg letelepítéséről. A volt tanács­házban biztosítanának helyet a nyomdának, melybe a működtető cég vizesblokkot építene a bérleti díj fejében. Az új munkahelyen húsz-huszonöt dolgozó és bedol­gozók találnának kereseti lehető­séget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom