Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-03 / 102. szám

1991. MÁJUS 3., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP imnznn 3 Daruk Mátranovákról A GANZ Acélszerkezeti Vállalat mátranováki gyárában jelenleg is készülnek különböző nagyságú kikötői daruk. Képünkön Bakos István gépi forgácsoló angol berendezéshez alkatrész megmunkálá­sát végzi, számítógép-vezérlésű marógépen. — Gvurkó felv. — Többen járnak könyvtárba Egyre több látogatója van az ecsegi könyvtárnak, mióta roha­mosan emelkedik a könyvek ára. A több mint huszonkétezer köte­tes könyvtárba ebben az évben száznegyvenhárom olvasó irat­kozott be, de sokan járnak újsá­got, folyóiratokat böngészni is. Ebben az esztendőben négyszáz - harmincnyolcezer fórintból gaz­dálkodhatnak. ami több mint a tavalyi összeg, ám mégis keve­sebb, hisz alig jut újabb kötetek vásárlására. Nem telik már előa­dók, írók, művészek meghívására sem, leginkább csak az iskolások tartanak itt olykor rendhagyó tan­órákat. A könyvtár szervezésé­ben a diákok szoros kapcsolatot tartanak fenn az öregek napközi otthonával, karácsonykor maguk készítette ajándékokkal kedves­kedtek az időseknek, akik cserébe megvendégelték a fiatalokat. Az iskola alsó tagozatos tanulói most anyák napi műsorra készülnek, melyet az öno-ban mutatnak be. hogy ezzel is erősítsék a generá­ciók közötti jó kapcsolatot. Rendőrségi mozaik • Általános tapasztalat, hogy egyre többször támadnak meg egye­dülálló, külterületen élő, idős embe­reket. akik a sokkhatás következté­ben támadójukról még személyleí­rást sem tudnak adni. A rendőrség a megelőzés érdekében nyilvántar­tást szeretne készíteni a potenciális áldozatokról, hogy nagyobb figyel­met szentelhessen védelmüknek. • A megyei kapitányság tárgya­lásokat kezdeményezett a helyi biz­tosítóintézetekkel olyan új biztosí­tási forma kidolgozására, amely anyagilag is érdekeltté tenné a ma­gánszemélyeket és gazdálkodó szervezeteket értékeik védelmében. • Nagy erővel folyik a nyomoz;',.s a bujáki csecsemőgyilkosság ügyé ­ben. Az orvosszakértő szerint a tet­tes olyan asszony lehetett, aki testal­katánál fogva könnyen szül és jól el tudta rejteni terhességéi. Mivel ;V szülés tényét körülbelül három hé­tig lehet kimutatni, az idő is a ható­ság ellen dolgozik. Az elkövetői nemcsak a helybéli lakosok közötr keresik, feltételezhető, hogy a gyil­kos más településről hozta ide áldo­zatát, így a nyomozás egyre széle­sebb körben folyik. Hitel — csak gazdagoknak! Ki teremt itt egzisztenciát? Antikor először hallottam egzisztenciahitelről, azt hittem, ez a nagy lehetőség. Az állami szektorból kiszorultak a munka nélkül maradt szakemberek, az egyszerű, kispénzű polgárok most kivehe­tik részüket a piacgazdaságból, sőt. részévé válhatnak, esetleg még részesedhetnek is áldásaiból. Azt hittem, ez a kormány egyik jelen­tős lépése a vállalkozó Magyarország megteremtése felé. De. amint megismerhettem a részleteket^ egyre világosabbá vált, hogy mindez csak hiú ábránd. Ez a hitelkonstrukció nem igazodik a középréteg lehe­tőségeihez, anyagi teherbíró ké- ■ pességéhez, tőkeerősségéhez. Ebben megerősített Fürjész Lász­ló, a salgótarjáni OTP vállalkozá­si fiókjának vezetője is. akivel azt böngészgettük — a teljesség igé­nye nélkül —, milyen feltételei és buktatói vannak az egzisztencia­hitel felvételének. Meglehet, az olvasó itt-ott túl sok számmal ta­lálkozik, de talán nem haszonta­lan elgondolkodni rajtuk, mert a tapasztalatok azt mutatják, meg­lehetősen keveset tudunk erről a hitelről, és mert az eddigi vállal­kozói kölcsönöket igénybe vevők közül sokan nem vették figyelem­be a realitásokat, s most a csőd felé menetelnek. Kik és milyen vagyon megvá­sárlására vehetik tehát igénybe az . egzisztenciahitelt? Aki rendelke­zik a vásárláshoz szükséges saját pénzeszközzel, megfelel a hitel- bírálati követelményeknek, ren­delkezik vállalkozói igazolvány­nyal, és vállalja, hogy a hitelből megvásárolt vagyonrész működ­tetésére gazdasági társaságot, szövetkezetét alapít, illetve álla­mi termőföld, vagy gazdasági tár­saság állami tulajdonú üzletré­szének megvásárlására fordítja. A konstrukciót állami tulaj­donban lévő vagyon , vagyonré­szek, tulajdon-, vagy bérleti jogá­nak megvásárlására lehet felven­ni, ha az az Állami Vagyonügy­nökség által meghirdetett pályá­zat, vagy árverés útján kerül érté­kesítésre. Itt érdemes megállni egy pilla­natra. A privatizálandó egységek listáját ugyan még nem állították össze, az előzetes információk alapján azonban tudjuk: a va­gyonügynökség nagyon kevés olyan gazdasági egységet fog meghirdetni, melyet néhány százezer forint saját tőkéből meg­vehetnének az érdeklődők. Csak olyanoknak lesz komoly esélyük az üzletre, akik milliós nagyság- rendű magánerővel rendelkez­nek. Azok az eddig bérből, fize­tésből élő emberek tehát, akik va­lamilyen csoda folytán összeku- porgattak egy kis pénzt, kiszorul­nak a vál lalkozók jövendő táborá­ból! Hiszen már évekkel ezelőtt is kevés volt három-négyszáz ezer forint az újrakezdéshez. És akkor még nem szóltunk arról, hogy a privatizációs költségeket, a va­gyonértékelést. az illetékeket, a bánatpénzt, az árverési kikiáltási árat meghaladó összeget —,s melyre külön kölcsön vehető fel — mind az igénylőnek kell előte­remtenie. De nézzük a forintokat és a kamatokat. Az egzisztenciahitel kamata változó, mértéke a min­denkori jegybanki alapkamat 75 százaléka, plusz a maximált ka­matrés. Ennek értelmében jelen­leg 20,5 százalékos kamatfizetési kötelezettsége van a vállalkozó­nak. Sok ez, vagy kevés? Egyéb hi­telek kamataihoz képest kevés, de nem felejthetjük el azt, hogy 10— 20—50 milliós kölcsön felvétele esetén csak a negyedévi, illetve az évi kamat több millió forintra rúghat. Az egy-, vagy kétéves türelmi idő letelte után pedig a tőke törlesztését is meg kell kez­deni, a kamatfizetés mellett. Nyilvánvaló tehát, hogy csak olyan üzletbe szabad belevágni, amely rövid időn belül kitermeli a kamatot, a tőke törlesztésére for­dítandó összeget, és eltartja ma­gát a vállalkozót is. Nem tudom, hány ilyen nagy és közepes válla­latot találni ma ebben az ország­ban. S. ha valaki mindezt vállalja, benyújthatja hitelkérelme elbírá­lásához szükséges dokumentu­mokat, többek között üzleti ter­vét. Ennek tartalmaznia kell a várható tevékenység leírását, a termékek, szolgáltatások iránti piaci igényeket, a főbb vevőket, a konkurenseket, a velük szemben vélt előnyöket, hátrányokat, az értékesítési árakat, a vállalkozás szervezeti felépítését, vezetési döntési rendszerét, a működéssel kapcsolatos bevételeket és kiadá­sokat, több évre előre. Szó nincs tehát arról, hogy a fix állami fizetés kényelméhez szo­kott szakember, az utcára került szakmunkás, esetleg középveze­tő könnyedén belevághat az olyan sokat emlegetett és annyira áhí­tott magánvállalkozásba. Üzleti tapasztalat, komoly felkészült­ség, menedzseri képesség nélkül —, melyet eddig sehol senkinek nem tanítottak — egzisztenciahi­telhez nem lehet hozzájutni. Már­pedig ezekkel a tulajdonságokkal csak az állampolgárok töredéke bír. azok, akik eddig is saját sza­kállukra dolgoztak. Ezért nagy a felelőssége a kölcsönt adó ban­koknak is. A nehézségeket valószínűleg sokáig sorolhatnánk még. Az azonban az eddigiekből is kitű­nik, hogy ez a hitelkonstrukció a jelentős tőkével rendelkező, az üzleti életben jártas gazdálkodók­nak ad lehetőséget előrelépésre. Akiknek már van, azok teremt­hetnek egzisztenciát, akiknek még nincs, azoknak a közeljövő­ben nem is nagyon lesz. Az egzisztenciahitel beáramlá­sa a társadalmi különbségek to­vábbi növekedéséhez vezethet, előnye, hogy tőkéhez jut a gazda­ság és a születő nagyvállalkozók új munkahelyeket teremthetnek a munkanélküliek számára. Ozsvárt Tamás Az állampolgárok érdekében Szécsény. Az önkormányzati képviselő-testület nemrégiben rendeletet alkotott a helyi népsza­vazásról és népi kezdeményezés­ről. Mindkettő azt a célt szolgálja, hogy az állampolgároknak na­gyobb beleszólásuk legyen váro­suk ügyes-bajos dolgainak inté­zésébe. A rendelet értelmében a polgárok népszavazás elrendelé­sét kérhetik helyi közügyekben. Ha az ott lakók húsz százáléka mindezt támogatja, az önkor­mányzat kötelessége a népszavazás megszervezéséről és lebonyolításáról gondoskodni. Kezdeményezhetik a szécsényiek azt is, hogy milyen fontos témáról tárgyaljon az önkormányzat tes­tületé. Ilyen esetben a lakosság tíz százalékának kell a kezdeménye­zést aláírnia. Anyák napi ünnepség Salgótarján. A Társadalmi Egyesülések Szövetsége zagy- vapálfalvai baráti köre, a síkü­veggyári nyugdíjasok klubja és az önkormányzati képviselők városrészi csoportja közös összefogással anyák napi ün­nepséget rendez május 4-én, 16 órától a Gerelyes Endre Ifjúsági Művelődési Ház kamaratermé­ben. Az édesanyákat Tolmácsi Ferenc polgármester köszönti. Pénztelenség Mátrakeresztes. Pásztón a teho összegéből készült el a ra­vatalozó. Újjáépült a Mátrasző- lősi Általános Iskola is, de mire Mátrakeresztesre került a sor. majdnem elfogyott a pénz. Ke­resztesen az Ovár út megépítése volt a cél, de a falura jutó össze­get (300 ezer forintot) elvitte a tervezés! Jobb híján az ominó­zus, 180 méteres szakaszt, kié­pítés helyett egyszerűen járható­vá tették. Harisnya­vásár Salgótarján. Az anyák napja közeledtével a szociáldemokra­ta nőmozgalom május negyedi­kén a salgótarjáni vásárcsarnok előtt harisnyavásárt rendez, ol­csó áron kínálva a sokféle porté­kát. A harisnyavásár jó alkalmat nyújt az anyák napi ajándéko­zásra is. A természet patikája Szirák. Közel 60-féle gyógy­növényt forgalmaznak a község gyógyszertárában, de emellett még nyolcfajta csalános készít­ménnyel is várják azokat, akik jobban bíznak a természetes gyógymódokban, mint a piru­lákban. A szirákiak szívesen jár­nak a természet patikájába, mert a gyógyszerészek szaktaná­csokkal is szolgálnak. Útépítések Mit kell tudni a friss tehéntej árusításáról? Felújított tuzoltoszertarak A pásztói szertár megszépült, s már az új táblákat is feltették az épület falára. A megyében egyre több he­lyen árusítanak frissen fejt te­héntejet, méghozzá sikerrel. Vannak akik esküsznek arra, hogy a kannás tej frissebb, jobb, értékesebb, mint a zacskóban ér­tékesített tehéntej. Akadnak olyanok is, akik ellenérzésüket nyilvánítják, mondván: fertőzé­sekre adhat alkalmat a nyers tej. Mi is az igazság? Erre a kér­désre kerestünk választ a Nóg- rád Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állo­máson, valamint a tisztiorvosi szolgálatnál. —Hogyan kell kezelni a tejet? — A mezőgazdasági tejter­melő saját tenyésztésű és neve­lésű állattól származó, nem hű­tött, termelői nyers tejet a fejés kezdetétől számított, legfeljebb három órán belül, közvetlenül a fogyasztó részére a tejtermelés helyén, vagy piacon, boltban értékesíthet. A tejtermelőnek az egészségügyi alkalmasságot igazolással kell bizonyítania. — Van még ezzel kapcsolatom teendő? — Az árusítás során a vevő­nek egyértelműen meg kell mondani, hogy a vásárolt ite:j „termelői nyers tej”, vagyis fogyasztás előtt ajánlatos felfor­ralni. Az árusítás csak köze­gészségügyi és állat-egészségü­gyi hatóság által engedélyezett helyen és módon történhet. Ut­cán, boltok előtt, alkalmi hel yc:- ken árusítani tilos. — Mi történik abban az ese t- ben, ha több termelőtől számúi- zik a tej? — Előfordul ilyen eset is. A több termelőtől számlázó nyers tejet csak engedélyezett helyen történő gyűjtés után — ilyen a tejgyűjtő—forgalmazható. Fel­tétel, hogy állatorvos igazolja, hogy az fogyasztásra alkalmas. Ilyen esetben a tej csak elsődle­ges kezelés, szűrés, és az elcu'rt hőfokra történő hűtés után áru­sítható. — Hogyan történik a kannás tej árusítása az üzletekben’ — Ilyen esetben szükséges az állatorvosi igazolás! A termelői tejet hűtötten és megfelelő szál­lítással lehet árusítani. Az élel­miszerüzletekben a tej kiméré­sére az egyéb árusítási tevé­kenységhez elkülönített helyet kell kialakítani. —Mennyi ideig lehet árusíta­ni a termelői tejet? — A nyers tejet a fejés meg­kezdését követően legjobb azonnal szállítani, de legkésőbb négy órán belül, négy-öt Cel- sius-fokra lehűtve, és 10 Cel- sius-fokon tárolva értékesíthető a‘fejés kezdetétől szállított 16 órán belül. A szállítás szállítóle­véllel történik, amelyen fel kell tüntetni a fejés kezdetének, és a hűtés befejezésének időpontját. Az egyéni vállalkozók igazol­vány birtokában kezdhetik meg a tej értékesítését. A pásztói önkéntes tűzoltó­egyesület úgy döntött, hogy felú­jítja a városi, a mátraszőlősi és a hasznosi tűzoltószertárat. Az 1990-ben megkezdődött munká­latok során Pásztón új üzem- anyagraktár épült, megszépült a szertár homlokzata, kitatarozták a belső részeit, lebetonozták a be­járót. Mátraszőlősön a belső re­konstrukció mellett kicserélték a tetőszerkezetet, Hasznoson pedig kívül-belül bepucolták az épüle­tet és a tetőt szintén felújították. A három tűzoltószertár tatarozása százharmincezer forintba került. Szarvasgede. A település költségvetésében egymillió­kétszázezer forint áll rendelke­zésre a falu útjainak karbantartá­sára. Az önkormányzat úgy döntött, hogy ezt az összeget a Rákóczi úton folyó munkálatok befejezésére és az Arany János út kiépítésére fordítják. így 440 méternyi útburkolattal lesz gaz­dagabb Szarvasgede. Új gazda Ráróson Szécsény. Nagy gondot oko­zott a szécsényi önkormányzat­nak a rárósi ifjúsági tábor mű­ködtetése. A szép környezetben levő, országosan ismert, évente so^ gyereket fogadó tábor fenn­tartására nem maradt pénz. Ezért a szécsényiek úgy döntöttek, hogy bérbe adják az ifjúsági tá­bort. A pályázatot Székely Imre tanár nyerte el. A bérleti díj összege az önkormányzatot gazdagítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom