Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-11 / 84. szám

1991. ÁPRILIS 11., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP imrnzzj 3 Ha majd felépül a házunk ___________IV. ___________ A mihez nem kell engedély Egyszerre több ágon vállalkozik A varsányi Integrál Azoknak is segítséget kívánunk nyújtani, akik a meglévő házuk­hoz szeretnének hozzátoldani, vagy egyéb épületrészeket akar­nak telkükön létesíteni. A sorozatunk első részeiben taglaltak természetesen vonat­koznak a meglévő épületek toldá­sára és egyéb építmények megva­lósítására is (üdülő, gazdasági épület, szerszámkamra, garázs, műhely, állattartási épület, utca­fronti kerítés, zárt szennyvíztáro­ló, elárusítópavilon, pince). Ezek megtervezése előtt is célszerű az építésügyi hatóságot megkeresni, hogy a rájuk vonatkozó szabá­lyokkal és előírásokkal is tisztá­ban legyenek. Ezzel megelőzhető az engedély iránti kérelem eluta­sítása, illetve a rosszul elkészített műszaki tervekre kiadott pénz megtakarítható. Engedély nélkül Bizonyos létesítmények enge­Szenes Attila, Ságújfalu fiatal polgármestere, aki nemrégiben még gépészmérnök volt, lelkesen tekint a holnap elébe. — Szeretnénk a Kubinyi—Pró- nay-kastélyt helyreállítani, amelyben a polgármesteri hivatal dolgozik. Szerény költségveté­sünkből csak kevés pénzt tudunk erre a célra félretenni. Ezért ehhez szeretnénk az ECO VAST támo­gatását elnyerni és az Országos Műemlékfelügyelőség segítségét kérni. — Csak a hivatal található itt? —Ebben a kastélyban működik az öregek napközi otthona is, aho­vá a pályázatokból elnyert pénz­összegekből székeket és audiovi­zuális felszerelést vettük. A kas­télyt az oda illő, korszerű régi bú­torokkal kívánjuk berendezni és nem korszerűekkel. — Más tervek? — Terveink között szerepel még az utak és a hidak állagának javítása, új utak építése. Az üres dély nélkül is építhetők. Ilyenek például: nyári konyha, fáskamra, tároló, növényház. Ezek építése előtt is célszerű azonban megke­resni a hatóságot. Ilyen esetekben ugyancsak köteles az építtető be­tartani az építésügyi jogszabá­lyokban foglaltakat, mert ezek megsértése esetén az engedély nélkül végzett építési munkák jogkövetkezményeit kénytelenek alkalmazni a hatóság dolgozói. Itt jegyeznénk meg azt is, hogy nem kell engedély a lakótelkünkön lévő építmények bontásához, egy kivételtől eltekintve, ha a lebon­tásra ítélt épület nem lakás célját szolgálja. Előzetes beszélgetés, tájékozódás és különösen a jó­szomszédi kapcsolat révén meg­előzhető lenne a fülemüleperek legtöbbje. A lakosság szolgálata Salgótarján területén — hason­lóképpen más településekhez — telkeket minél előbb be kívánjuk építeni, de több elképzelésünk van a földterületek parcellázására is. Terveinket egyeztetni akarjuk a ma még önálló lakással nem rendelkező fiatalokkal, mert ők minden bizonnyal a szüleiktől nem akarnak messze kerülni. Tö­rekszünk arra, hogy minél olcsób­ban tudjanak vásárolni, hiszen önálló családalapítás lakás nélkül szinte elképzelhetetlen. — Melyek a legfőbb gondjaik? — Az intézmények jövőbeni fenntartása. Alacsony a tanuló- kénti megállapított fejkvótapénz is. Mégis, hogy működésük ne szenvedjen csorbát, a fejlesztés területéről kellett elvennünk más­fél millió forintot az óvodához, az iskolához pedig félmilliót. Égető gond volt az ivóvízellátás is. Nyáron gyakran kiapadnak a kutak. Már megkezdődött a veze­tékes ivóvízhálózat kiépítése. A fővárosi ALTERRA Közmű és Mélyépítő Vállalat a jövő év nya­az általános rendezési terv szabja meg, hogy az egyes ingatlanokra mit lehet építeni. (Utalában is elmondható, ezekről és minden egyéb építésügyről szívesen tájé­koztatnak minden érdeklődőt a polgármesteri hivatalok, hiszen ez a feladatuk, a lakosság szolgá­lata! * * * Két jellemző salgótarjáni adat, a felépült családi házakra vonat­kozóan: I989. 58 ház, 1990. 45 ház. Hogy ebben az évben mennyi épül, még nem tudni. Várhatóan azonban kevesebb, mint az előző esztendőben. Szaktanácsadó: Végbali Csabá- né, építéshatósági csoportvezető. S.J. (A következő részben azt tárjuk önök elé, Salgótarjánban hol van­nak még családi, vagy sorházak építésére alkalmas telkek.) rára ígérte a munkálatok befejezé­sét. A gerincvezetékek már itt vannak. A munkálatokat lakossá­gi támogatás nélkül nem tudnánk megoldani, ezért tíz, öt és két év alatt visszafizethető egyéni támo­gatási összegeket állapítottunk meg. Mindenki választhat a szá­mára legkedvezőbb közül. — Vannak-e szociális jellegű problémák? — Igen, melyek főleg a cigány lakosság körében gyakori munka- nélküliségből adódnak, továbbá a megemelkedett kamatterhekből és az idős rászorulók gondjaibóf. A munkaerőgondok enyhítésére létrehoztunk most még alacsony létszámmal egy cipőfelsőrész­készítő gmk.-t, melyhez az alap­ötletet Pomázról hoztuk. Jelenleg kirendeltségként működik ná­lunk. Nyereséges üzemeltetés után bővíteni kívánjuk. Telek Erzsébet Varsányban, a község legcsön­desebb utcája a Móricz Zsigmond út. A 11 -es szám alatt egy befeje­zés előtt álló, impozáns családi ház magaslik. Az udvar tetemes részét egy több nemzedéket me­A „főnök” gért terjedelmes diófa uralja. A mellette meghúzódó kis ódon házban ülünk le beszélgetni Bár­ány Ferenc vállalkozóval, aki lét­rehozta a rendkívül széles skálá­ban dolgozó Integrál kereskedel­mi és építési vállalkozást. A kis szobában csak a legszükségeseb­bek: írógép, telefon, lámpa, kály­ha, három szék, egy szekrény és egy diplomatatáska. — Elnézést, hogy csak ilyen szerény körülmények között be­szélgethetünk, de még csak most indultunk. Ha pár hónap múlva jönnek, nem ilyen „hivatalt talál­nak”. Kértük, ne szabadkozzon, in­kább vágjunk a munka közepébe. — Mikor, hogyan hozatta létre a vállalkozást, hol tart most, mika tei vei? — Ez év január elején indul­tunk, féléves előkészítő munka után. Fő profiljaink közé tartozik az export-import kereskedelem, a menedzselés, a reklámtevékeny­ség, a tervezés, a kivitelező mun­ka, és a környéken lakók számára mi végezzük az Új Nógrád hirde­téseinek a felvételét. — A lista még bizonyára nem teljes, de a vállalkozás engedi sejtetni életrevalóságát. A szerve­zést tanulta, vagy,,magával szüle­tett' ' ? — Felsőfokú végzettségem is van, ám ehhez a tevékenységhez ez még nem elég. Dolgoztam az akkori NSZK-ban, és munkám végzése mellett ellestem sok olyat, amit majd itthon hasznosít­hatok. Ezenkívül Ausztriában el­végeztem többek között egy menedzserképző tanfolyamot. — Ha nem szakmai titok, mi a felállása az Integrálnak? —Nem titok. Én vagyok a tulaj­donos, van egy külkereskedőm a fővárosban, és foglalkoztatok egy tervezőt, másodállásban. Besegít a család is. Feleségem, — aki ta­nárnő — és sógornőm intézi nyelvtudásuk révén a külföldi le­velezésemet. — Nehéz volt megszerezni a- külkereskedelmi jogot? — Manapság még semmi sem könnyű, de ment a dolog. A Gaz­dasági Kapcsolatok Intézete ren­delkezik egy olyan listával, amely meghatározza, mivel kereskedhe- tem. Gépészeti anyagokra, ruhá­zati cikkekre és az ebbe a körbe tartozó termékekre állok rá. A lis­ta meghatározza, hogy nem fog­lalkozhatom fegyver-, lőszer-, vegy iany ag-kereskedelemmel. — Az indulás után mi a legke­lendőbb áruja? — Látják, itt található az udva­ron az a fenyő fűrészáru, amelyet vevőimnek díjtalanul lakására szállítok. Mostanában helyet ke­resek irodának, mert olyan ter­veim is vannak, hogy adatbázist készítek, és itt a hipertechnikának megfelelő körülményeket kell teremteni. Az is meg lesz nemso­kára. Tervek Ságújfaluból Nagyfokú tájékozatlanság, vagy tudatos félrevezetés?! Kisvasút­nosztal­gia A karancslapujtői téesz területéhez tartozott az úgynevezett kisvasút, amely néhány évtizeddel ezelőtt a jelenleg ismét a téesz tulajdonában lévő kőbánya szállítását szol­gálta. Pár évig ez a terület a téesz kaszálója mellett ki­ránduló- és sétálóhelyül is szolgált. De akkoriban még vadőr, vagy ahogyan itt nevezik „kerülő” tisz- títgatta ezt az utat. Időn­ként a „facsemetés” asz- szonyok is nyesegették a túlburjánzott bokrokat. Az út patak mellett vezet. De ma már sétálóhelyül sem választható a bokrokkal, indákkal benőtt út. Meg kellene tisztítani, és járha­tóvá tenni, annál is in­kább, mivel erre is megkö­zelíthető Karancsberény. (Folytatás az 1. oldalról.) A minap is felkeresett, s már az ajtóban mondani kezdte: — Most már nem is tudom, mit gondoljak: nagyfokú tájékozat­lanságról, vagy tudatos félreveze­tésről van-e szó?! A salgótarjáni munkaügyi bíróság az ipari mi­niszteregyik 1982. évi utasítására hivatkozva megsemmisítette a bátonyterenyei munkaügyi dön­tőbizottság számunkra kedvező határozatát, s megszüntette a Nógrádi Szénbányák elleni pert. Holott ez az utasítás akkor már csaknem fél éve nem is létezett! Az történt, tudtam meg vendé­gemtől, hogy a munkaügyi bíró­ság elutasító döntése után rögvest levelet írt a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége elnök­ségének, s elpanaszolta: volt munkáltatójuktól mindössze 1938 forintot kaptak szénjárandó­ságként, s az áremelések miatt ebből nem lehet a nekik járó 20 mázsa szenet megvenni. Javasol­ta, a bányásznyugdíjasokat a jö­vőben a 20 mázsa szén mindenko­ri fogyasztói ára illesse meg ezen a címen. Kovács Tibor elém tette Schalkhammer Antal elnök leve­lét, melyben többek között az ol­vasható: „Az elmúlt év során az illetékes állami szervek a teljes nemzetgazdaság területén—így a szénbányászati szakágazatban is — meg akarták szüntetni a ter­mészetbeni juttatások rendszerét. A BDSZSZ viszont következetes, szívós érveléssel megmentette a szénbányászok szén- és az olajbá­nyászok kedvezményes gázjutta­tási rendszerét. Ezért került kia­dásra az ipari és kereskedelmi miniszter rendelete 1990. VIII. 21-én, s ezáltal a korábbi, idevo­natkozó jogszabályok hatályon kívül kerültek. Az új jogszabály — figyelemmel a vállalati önálló­ságra — nem teszi kötelezővé a természetbeni juttatást az aktív dolgozók esetében, a nyugdíjasok számára ugyanakkor kötelező a természetbeni juttatás szénben, vagy pénzben való kiadása. A mennyiség legfeljebb 2 tonna szén mindenkori fogyasztói ára lehet, ám a konkrét mennyiséget a vállalati kollektív szerződésben kell rendezni”. Kovács Tibor elém tette annak a Magyar Közlönynek a fénymáso­latát, melyben a szóban forgó ren­delet megjelent. A rendelet a Munka törvénykönyvének az ipa­ri és kereskedelmi ágazatban tör­ténő végrehajtásáról intézkedik, egyetértésben a munkaügyi, vala­mint a pénzügyminiszterrel, az érdekelt miniszterekkel, az orszá­gos hatáskörű szervek vezetőivel, az érintett szakszervezetekkel, s valóban benne szerepel a sokat vitatott „mindenkori fogyasztói ár” kifejezés. A BDSZSZ elnöke levelében arról is tájékoztatta a bányász­nyugdíjasok érdekének képvise­lőjét, hogy kezdeményezték az ipari és a kereskedelmi, illetve a pénzügyminiszternél a nyugdíjas bányászok természetbeni juttatá­sa pénzügyi fedezetének rendezé­sét. Az egyeztető tárgyalások után valószínűsíthető, hogy sikerül je­lentős állami segítséget kiharcol­ni. Semmiképpen nem fogják engedni, hogy a bányásznyugdíja­sok szerzett, jól megérdemelt joga csorbát szenvedjen! — A kollektív szerződés eddig is 20 mázsa kányási kockaszenet határozott meg a bányásznyugdí­jasok évi szénjárandóságaként — mondta Molnár Tibor.—A rende­let megjelenésével nem lehet vi­tás, hogy ennek a szénnek a min­denkori fogyasztói árát kell meg­kapnunk. Szívesen megkérdeztem volna a bányásznyugdíjasok számára hátrányos végzést meghozó dr. Muzsnayné dr. Luby Zsuzsát, a salgótarjáni munkaügyi bíróság elnökét, miként kerülhette el a figyelmét az ominózus rendelet, ám hosszabb ideje beteg. A perben a vállalatot képviselőt//'. Medgye- si Péter jogtanácsossal sikerült szót váltanom, de magabiztosan kijelentette: a rendelet nem helye­zi hatályon kívül az 1982. évi uta­sítást, így Molnáréknak továbbra sincs igazuk. Azt azonban elis­merte, hogy az ügy tárgyalásakor nem ismerte a rendeletet. Ezek után csak morfondírozni tudok: a BDSZSZ elnöke avagy a Nógrádi Szénbányák jogtanácso­sa tájékozatlan-e? Továbbá: a rendelet, vagy az utasítás alapján járnak-e el a vállalatnál nyugdíja­saik szénjárandóságának ügyé­ben? — Nekünk igazunk van, s iga­zunknak érvényt kívánunk szerez­ni! — jelentette ki vendégem ha­tározottan. — Már a bírónő hatá­rozatát követően törvényességi óvással fordultam a Legfelsőbb Bírósághoz, s tudtommal a szük­séges iratokat felkérték Buda­pestre. Reménykedhetünk tehát benne, hogy újabb tárgyalásra kerül sor. Ugye, megmondtam: nyakas ember ez a Molnár Tibor! Kolaj László Nyit a kemping Salgótarján. Szezonnyitásra készül a Nógrád Megyei Idegen- forgalmi Hivatal salgótarjáni kempingje. Az ott dolgozók jelen­leg takarítanak, vandégfogadásra készülnek, mivel jövő hét elején már itt lakik a MOGÜRT— Salgó Rali mezőnyének egy csoportja. Az autóverseny után iskolások érkeznek a kempingbe, és május hónapra előre ki lehet tenni a „telt kemping” táblát. Egy alkalom­mal 172 férőhely és a sátorhelyek állnak a kempingezést kedvelők rendelkezésére. Sportolók segítenek Karancsalján megalakulása óta nagyon jó az önkormányzat és a helyi sportegyesület kapcsolata. Ennek legutóbbi példája, hogy a Munkás SE tagjai elvállalták — társadalmi munkában! — a köz­ség temetőjének rendbehozatalát. A munka — szemételhordás, fák és cserjék kivágása — múlt szom­baton már elkezdődött. A folyta­tás április 13-án, szombaton kö­vetkezik. ahová reggel nyolc órá­tól elvárnak minden sportszerető karancsaljai polgárt. Városszépítés Bátonyterenye. A városgazdál­kodási vállalat parképítő és -fenn­tartó részlegének dolgozói javá­ban végzik a tavaszi lombtakarí­tást, továbbá készítik a virágágyá­sokat. Összesen mintegy 310 ezer négyzetméter park gondozása hárul rájuk, s az idén a szokásos mennyiség dupláját, hatezer egy­nyári virágot szándékoznak kiül­tetni. Tatarozzák a varrodát Szurdokpüspöki. Befejezésé­hez közeledik a Jakab utcai varro­da tatarozása. Az önkormányzati tulajdonban lévő épület felújítását a Pásztói Építőipari Kisszövetke­zet jobbágyi részlege vállalta, a beruházás összege több mint száz­harmincezer forint. „Árvíz” ellen Jobbágyi. A Táncsics út lakói­nak hosszú évek óta sok gondot okoz a nagy esőzések és tavaszi olvadás után feltörő belvíz, amely szinte rendszeresen elöntötte a lakásokat. A helyi önkormányzat megbízásából a Zagyvavölgyi Vízgazdálkodási Társulat meg­kezdte a belvízlevezető árok épí­tését, s a majd másfél milliós beru­házás kivitelezése után körülbelül huszonöt lakóház marad a jövő­ben is szárazon. Diákok előadása Cserhátszentiván. Az alsótoldi általános iskolások április 13-án, délután két órai kezdettel a cser- hátszentiváni kultúrházban be­mutatják Jézus pere című előadá­sukat. A főbb szerepekben Kenye­res Beátát, Hirka Krisztiánt, For- rási Zoltánt, Buocz Annamáriát, Nagyváradi Edinát, Kasza Sán­dort és Fekete Klaudiát láthatják. A belépés díjtalan, de az iskola, illetve a szülői munkaközösség anyagi támogatást szívesen elfo­gad. Tervek Karancskesziben Karancskeszi. A település ön- kormányzati testületé idén szeret­né befejezni az eddig regionális­nak induló szeméttelep kialakítá­sát. A befejezési munkálatokhoz pénzt tartalékoltak a fejlesztési alapból. A telep befejezése után kerülhet csak sor az ugyancsak égetően szükséges iskolai torna­terem építésére, amely közel tíz­millió forintos beruházást igé­nyelne. Kialakítását csak akkor kezdhetik el, ha az önkormányzat rendelkezik a pénzösszeg hatvan százalékával. A további negyven százalékot pályázatok útján kell majd megszerezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom