Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-10 / 83. szám
1991. ÁPRILIS 10., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP [?[•!• Llil r'V 3 A KIVITELEZÉS Az építkezés folyhat kisiparos kivitelezésében, vagy házilagosan. Az előbbi esetben jogszabály állapítja meg, hogy a - kisiparos milyen mértékig építhet. Ezen felül csak tervezői művezetéssel, vagy felelős műszaki vezető irányítása és ellenőrzése mellett építhet. Házilagos kivitelezés esetén mindenképpen felelős műszaki vezető szükséges a kivitelezéshez. (Salgótarjánban kőművesmesteri képesítéssel nem lehet senki felelős műszaki vezető, csak ennél magasabb iskolai végzettséggel és megfelelő gyakorlati idővel rendelkező szakember.) A műszaki vezető feladata az építési engedélynek megfelelő és szakszerű kivitelezés műszaki irányítása, vezetése, sőt mindezek dokumentálása a munkanaplóban. Ezen felelős személy köteles az engedélyt kiadó hatóságot értesíteni, ha elkészült: — a pincefödém, — a határoló falszerkezet, — a záró födém, — a tetőszerkezet. Az építtető érdekében Az építési munka megkezdését és a felelős műszaki vezető nevét be kell jelenteni az építésügyi hatóságnak. A bejelentést követő 8 napon belül a hatóság ellenőrzi, hogy a kitűzés az engedélynek megfelelően készült-e, illetve a felmerülő problémákat a helyszínen egyeztetik. Ezt követően 3 hónap múlva, majd fél évenként kell ellenőrizni az építkezést. Az ellenőrzések célja éppen az építtető segítése, hogy a többmilliós értékű lakás szakszerűen és az engedélynek megfelelően épüljön fel. Az építési engedély módosítására az építés során bármikor van lehetőség. Az eltérés jellegétől függ, hogy milyen új műszaki terveket kell benyújtani az engedélyhez. Ha a lakóház használható állapotba került, használatbavételi engedélyt kell rá kérni. Az ilyen kérelemhez csatolni kell a kivitelező, illetve a felelős műszaki vezető nyilatkozatát arról, hogy az építési munkákat az engedélynek megfelelően végezték, és az építmény rendeletésszerű és biztonságos használatra alkalmas. Ezt a hatóság az engedély kiadása előtt köteles ellenőrizni. Ha az építésügyi hatóság az ellenőrzései során engedély nélküli, vagy attól eltérő építkezést észlel, akkor köteles a szükséges intézkedéseket megtenni. Mégpedig vagy a bontást rendeli el, vagy a fennmaradási engedély megkérésére szólítja fel az építtetőt. Szabálytalanságok — feljelentés, bírság Kisebb szabálytalanság esetén köteles a hatóság szabálysértési feljelentést tenni. Amennyiben nagyobb mértékű szabálytalanságot állapítanak meg, építésrendészeti bírságot kell kivetni. Általában elmondható, jó az építési fegyelem, mégis akadnak, akikkel szemben erélyesebb fellépésre is szükség lehet. (Salgótarjánban például a Kakukk Magyar—Osztrák Kft, amit épített, engedély nélkül tette, ezért elkerülhetetlenné vált a bírság kiszabása!) A használatbavételi engedély kiadásával a telek beépítetté válik. Ezt a tényt a földhivatalban a tulajdoni lapra rávezetik. Szaktanácsadó: Végbali Csabá- né, építéshatósági csoportvezető. S.J. (Az engedély nélkül építhető létesítményekről és a hatóság szerepéről, a lakosság szolgálatában kifejtett tevékenységéről szól a legközelebbi írásunk.) A főkapitány válaszol A Salgótarjáni Városi Televízió április 4-i adásában dr. Rafael Károly, Nógrád megye rendőrfőkapitánya válaszolt a nézők kérdéseire. A műsoridő lajárta miatt azonban néhány kérdésre már nem tudott felelni a főkapitány, így válaszait most az alábbiakban közöljük: 1. kérdés: A városban egyre gyakrabban lehet találkozni száguldó motorosokkal, akik veszélyeztetik a szabályosan közlekedőket. Mit tesz a rendőrség ezek megakadályozására? Válasz: Sajnos, minden felelőtlenül száguldozó motorkerékpárost ellenőrzés alá vonni a rendőrségnek nem áll módjában. A szabálytalankodó motorosok, a cselekményüket akkor követik el, amikor nincs a közelben rendőr. Természetesen, a rendőrségnek tudomása van az ilyen jellegű durva közlekedési magatartásokról, ezért tettenérés esetén velük szemben a szigorú felelősségre vonás mellett a vezetői engedély bevonására is sor kerül. 2. kérdés: Az Ybl Miklós út, Kilián körűt sarokról miért került el a „Megállni tilos” tábla? Tábla hiányában a parkoló autók tönkreteszik a parkot. Válasz: „Várakozni tilos” tábla volt kihelyezve. Levételét az illetékesek azzal indokolták, hogy az ott lakók parkolási lehetőségét javítják, mivel az úttesten a várakozás megengedett. A parkot tönkretevő autósok pedig szabálysértést követnek el, amiért szabálysértési eljárást kezdeményezünk. Egyébként ez nem a rendőrség, hanem a városi polgármesteri hivatal hatásköre. 3. kérdés: Ha a 07-es telefonszámot hívják, miért nem veszi föl senki? A néző egy betörést látott egy hónappal ezelőtt és nem tudta hívni a rendőrséget ezen a számon, mert nem vették fel. Válasz: A rendőrségi 07-es telefonok a rendőrkapitányságok ügyeletéin üzemelnek. Itt folyamatos — 24 órás — szolgálat működik, ezért a bejelentések fogadása állandóan biztosított. Esetenként előfordulhat a távbeszélő-hálózat meghibásodása, nem csörög ki a telefon, nem jelez az ügyeletén, így egy-két percre akadályozva lehet az újabb telefonhívás fogadásában. o Német technológia és optimizmus \ Nyugat-európai szintű ajtótechnikai üzem Homokterenyén Hit és bizakodás nélkül nem megy — mondja Hoffmann Tivadar Homokterenyén a malom mögött álló üzemcsarnokban nagy a sürgés-forgás. A terület egy részén különféle gépek zsúfolódnak össze, az ablakok mellett félkész mintaablak és ajtókeretek, felhasználásra váró eszközök és szerelvények. A falakon és a mennyezeten elektromos vezetékek várnak bekötésre. Külön áll egy műszaki rajzasztal és egy minta automata üvegajtó. Egy formálódó új üzem képével találkozik itt az érdeklődő. A sürgő-forgó emberek pedig azon szorgoskodnak, hogy mielőbb megkezdhesse a működését a Hoffmann ajtótechnika Kft. gyártósora. A leendő üzemről az egyik tulajdonossal, Hoffmann Tivadarral beszélgetünk. O e vidék szülötte, aki a salgótarjáni gépipari technikum elvégzése után 1956-ban emigrált az NSZK-ba. Azóta ott él és dolgozik. Mérnöki diplomát szerzett és a Stuttgarthoz közeli Mühlac- kerben ma már működő üzem tulajdonosa és irányítója. — Hoffmann úr, milyen céllal telepítettek üzemet itthon? — Tudom, hogy hazánkban nagy szükség van a gazdasági kibontakozásra, a fellendülésre. Ehhez lehetőségeket kell teremteni. Tőke szükséges, új technológia, jó szakemberekkel. Mi itt nyílászárókat, ajtót, ablakot akarunk gyártani. Műanyagból és alumíniumprofilokból. Németországban ezek nagyon keresett cikkek. Ott még mindig építészeti konjunktúra van, ami a piackutatások szerint évekig eltart. Ebből mi is ki akarjuk venni a részünket ezzel az üzemmel. — A hazai helyzet ismeretében ön mire számít, hol fogja az áruját eladni? — Mivel a belföldi piac egyelőre gyenge — itt dekonjunktúra van —, a termékeinket exportáljuk, s egyelőre csak kis részét értékesítjük itthon. S miközben külföldre termelünk, felkészülünk, és stabilizáljuk magunkat a várható hazai és szomszédaink fellendülésére. — Mondana közelebbit a leendő termékekről? — Szívesen. A különféle méretű nyílászárók mellett gyártani akarunk automata ajtókat, télikerteket,, (üvegházakat), különleges igényű alumíniumszerkezeteket, amelyek gyártásában két évtizedes tapasztalattal rendelkezünk. Ezt is szeretnénk itt hasznosítani. Ehhez egy olyan német partnert találtunk, aki birtokában van a működtető elektronika csúcstechnológiájának. Szerencsére, itthon találtam egy olyan üzleti partnert és céget — Kreicsi Lászlót és a Videotechnika Vállalatot —, akivel megvalósíthatom ezt a programot. — Felmerül az olvasóban, hogy mekkora lesz ez az üzem, miért ide települt, honnan szerzik be a gyártáshoz szükséges anyagokat stb.? — Ezek a kérdések magától értetődőek. Nos, egyelőre nem gondoltunk nagy üzemre, én a fokozatos szerves fejlődés híve vagyok. Ezt az utat követtem az elmúlt évtizedekben Németországban is — és bevált. Itt is így csináljuk. Számításaim szerint nyolc-tíz főt foglalkoztatunk, két csoportban. Az egy ik csoport gyártani fog, a másik pedig — elsősorban a hazai igényeket kielégítendő—a termékek helyszíni szerelésével foglalkozik majd. A gyártáshoz szükséges fő profilokat egyelőre Németországból hozzuk be. A magyar profil nem felel meg a német TÜV-nek. Más anyagokat, vasa- latot, üvegeket, csapokat itthon is megvásárolhatjuk. S hogy miért ide települtem? Ebbe beleszólt a szülőföldhöz, a gyerekkori környezethez való vonzódásom is. Én elsősorban azonban üzletember vagyok, s döntően ennek megfelelően vizsgáltam a körülményeket. Megfelelő, segítőkész partnereket találtam. Készséges volt a helyi önHoffmann Tivadar és Kreicsi László megbeszélése. Háttérben az automata ajtó kormányzat is. A munkásainkat most visszük Németországba egy speciális szaktanfolyamra. Leendő munkájuk legfontosabb fogásait tanulják meg, hogy itthon is olyan kiváló minőségű árut készítsenek, mint amit Nyugaton megszoktak. — Ön tehát arra számít, hogy itthon is lesz ezekre a modem, energiatakarékos, de valójában kissé drága nyílászárókra kereslet? — Természetesen, én ebben hiszek. A kiváló minőségnek mindenütt ára van! A feladatokhoz, a munkához hit és bizakodás is kell — amiből ma kevés van itthon. S még valamit a minőséghez: mi a termékeinkre két év helyett öt év garanciát adunk. Nekem kedvenc témám az energiatakarékosság. Átéltem az NSZK-ban az első olajkrízist, amikor a németek fantasztikus gyorsan reagáltak. Máról-holnapra megszületett egy, a pincétől a tetőig terjedő hőszigetelési technológia, s két éven belül olyan fellendülés történt ezen a területen, aminek csaknem negyvenszázalékos energiatakarékosság lett az eredménye. Ennek kézenfekvőén nagy a környezetvédelmi hatása is. Persze ehhez kellett fizetőképes kereslet és kellett egy vállalkozói réteg, amely azonnal cselekedett. — Úgy véli, hogy Magyarországon is megvalósítható ez? —Ha ugyanúgy nem is, de hasonlóan minden bizonnyal. Én úgy látom, hogy a magyar gazdaságpolitika még fékezi is a fellendülést. A fellendüléshez „olcsó pénz” kell. Kedvezőhitelek, adókedvezmények, olcsó telek, szubvenciók és állami garanciák. A világon mindenütt így csinálják. Én úgy látom: maximum 12 százalékos kamatláb a hiteleknél, maximum 15 százalékos áfa és jelentős adócsökkentés kellene. Különben csak a megszállottak vagy a tisztességtelen haszonnal dolgozók maradnak a felszínen. A jó vállalkozási működéshez a bürokráciát is csökkenteni kellene. Na és az infrastruktúra! Elengedhetetlen, hogy a magyar és külföldi vegyes vállalatok minél gyorsabban cserélhessenek információt egymással. — Végül is, mire számít Hoffmann úr? — Elsősorban arra, hogy amikor a magyar embernek meglesz a megfelelő jövedelme, hasonló folyamat indul be, mint történt ez Németországban. Számítok arra a kisiparos vállalkozói rétegre, amely kedvezőbb pénzügyi körülmények között hasonló bravúrokra képes, mint a németek. Németországban a kisvállalat, a családi vállalkozás volt a konjunktúra egyik motorja. Igen cselekvőképes szerveződéseket működtetnek. Én magam is egy húsztagú iparoscsoport tagja vagyok, amelyben teljes önállóság mellett közösen oldunk meg sok feladatot. Összehangolt munkánk eredményeként tavaly például elkészítettünk egy 18 családi házas komplett településrészt, más munkáink mellett. Soka közös érdekünk, kezdve az anyagbeszerzéstől a reklámon át az eladásig. Nem is szólva a közös finanszírozásról, jogi képviseletről. Németországban a kisiparból fejlődtek ki a — Magyarországon annyira hiányzó — kisvállalatok. Az általam ide hozott korszerű gépek, a WEG- OM A; az ELU, vagy az URBAN gépek mind családi vállalatok termékei. Erre kell törekedni itthon is. Ezért számítok én a vállalkozó, mozgékony kisiparosokra. — Véleménye szerint mi kell ahhoz, hogy ezek megvalósuljanak? —Elsősorban jogi és gazdasági rendezettség, egy ösztönző pénzpolitika. Én ezt a csarnokot bériem, noha újat akartam építeni, de a saját területemen. Ámde a rendezetlen tulajdonviszonyok, s a mai magyar földtörvények ezt gátolják. — Azt hallottam, hogy részt kívánnak venni a Tarján i.Tavasz ipari vásáron. Mit mutatnak be? — Elsősorban az itt megvalósításra váró gyártási elképzeléseinket akarjuk ismertetni. Bemutatjuk a különféle nyílászárókat, mindenekelőtt az automa- taajtó-technikát, aminek nagy szerepe lehet elsősorban a különböző .közintézményekben, áruházakban, - kórházakban, bankokban, nagy forgalmú köz- intézményekben. ' Pádár András Ruhavásár Pásztó. A városi művelődési központban az egész család felöltözhet április 10-e és 13-a között. Ruhavásárt rendeznek extra minőségű külföldi, olcsó női, férfi- és gyermekruhákból, hétköznap 9-től 17 óráig, szombaton 8-tól 12 óráig. Egy visszaigénylő Nógrádmegyer. A Petőfi Termelőszövetkezetben 53 volt földtulajdonost hívtak össze azzal a céllal, hogy visszaigény- lik-e a földet? Az ötvenhárom közül mindössze egyetlenegy gazda tart igényt édesapja volt földjére. Az a helyzet alakult ki, hogy a közös gazdaság bérli a földeket, bérleti díjat fizetve a tulajdonosoknak. Három község közösen Endrefalva. Három falu —- Endrefalva, Piliny és Szécsény- felfalu — fogott össze a gyerekek érdekében, hogy biztosítani tudják az általános iskola fenntartását. Az állami támogatás gyermekenként harmincezer forint évente, ez viszont kevésnek bizonyul. Ezért az említett hárotn község önkormányzata tanulónként még plusz tízezer forinttal megtoldja ezt a pénzt. Hasonló a helyzet az egészségüggyel, ahol ugyancsak „községarányosan’ ’ osztották el a fenntartási költségeket. Épül az út Székvölgypuszta. Makadárti- utat épített a Nógrádi Szénbányák a kis településen 5,5 millió forintos költséggel. Április közepére egy kilométeres szakasz készül el a Közúti Igazgatóság kivitelezésében, de még az idén újabb 800 métert építenek meg. Fotókiállítás a könyvtárban Salgótarján. Színházi album címmel P. Tóth László fotóiból rendeznek kiállítást a Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtárban, mely a József Attila Művelődési Központban rendezett színházi előadások pillanatképeit örökíti meg. A tárlat április 27-éig látogatható, a könyvtár nyitva tartási idejében — hétfőtől péntekig 10—19, szombaton 9—17 óráig. Költészet napja Balassagyarmaton Április 10-én, 17 órától a, Madách Imre városi könyvtár költészetnapi ünnepi műsorral várja a versek iránt érdeklődő közönséget. Az ünnepség meghívott vandége és előadója a Szlovákiában élő amatőr versmondó művész, Kotoráné Bélák Rózsa lesz. Ha majd felépül a házunk III.
