Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-05 / 79. szám
llEPTinil 5 1991. ÁPRILIS 5., PENTEK C BALASSAGYARMATÉS KÖRZETE D Visszakapták kastélyukat A földből nem tudunk megélni... Nem ismerem a sikertelenséget... Mohora. A polgármesteri hivatal a napokban kapta meg a Fővárosi Bíróság végzését, a faluban lévő Zichy-Vay kastély sorsáról. A parkkal körülölelt díszes kúria kezelői jogát ugyanis 1988. júniusában adta el a volt tanács a budapesti Integrál Betéti Társaságnak. Az új ön- kormányzat visszaigényelte a kastélyt, s a bíróság végül is érvénytelenítette a régi szerződést, így a Zichy-Vay család egykori impozáns épülete ismét a helyi önkormányzat tulajdona. Becske. Az önkormányzat a napokban felvett egy négyórás, nyugdíjas parkgondozót, hiszen úgy döntött a képviselő-testület, hogy rendbehozzák a faluban a mintegy húsz éve érintetlen, elhanyagolt állapotban levő parkot. Nógrádmarcal. A szügyi termelőszövetkezet vezetősége a nógrádmarcal i vegyi üzemében, csaknem négymillió forintot költ olyan környezet- védelmi beruházásokra, amelyek segítségével az érvényben lévő előírásoknak megfelelően oldják meg a szennyvíztisztítást, a szikkasztást stb. A minél olcsóbb megoldás érA képviselő-testület egyúttal megkezdte a tárgyalásokat a kastély hasznosítását illetően. A jelentkezők tábora igen széles: a magyar érdeklődők mellett vannak osztrák, és olasz cégek is. Rehabilitációs intézetet, művé széknek alkotó- és pihenőhelyet, vagy szállodát kívánnak létesíteni terveik szerint a tárgyalópartnerek. Az önkormányzat folytatja a tárgyalásokat, a legkedvezőbb megoldás érdekében. Közel százezer forintot különítettek el a padok felújítására, virágok és cserjék telepítésére. A lakosság segítségét is igénybe veszik, ezért április 6-án, szombaton társadalmi munkára várják a segítőkész állampolgárokat. dekében versenyeztetik a kivitelezőket. Az nyeri el a megbízást, aki a legkedvezőbb ajánlatot adja. A beruházáshoz szükséges jelentős összeget helyi forrásokból kívánják előteremteni. A versenytárgyaláson elnyert megbízás kivitelezője a munkálatokat 1991. július 15-ig köteles elvégezni. — Az elmúlt évet értékelő zárszámadási közgyűlésen a jelenlévők úgy döntöttek, hogy a tavalyi évben összejött 7,6 millió veszteség lerendezéséhez nem használjuk fel a rendelkezésünkre álló biztonsági tartalékot, hanem bízva saját magunkban, a tagságban, a lehetőségekben, két évre prolongáljuk annak kigazdálkodását — emlékezik a közelmúlt, egyúttal a jelent is meghatározó, fontos momentumra Gaál György, a szügyi termelőszövetkezet egyéves elnöki múlttal rendelkező vezetője, akit 22 évi itteni tevékenység után választottak meg elnöknek. — A múlt évi veszteségért nem érzek semmiféle lelkiismeretfurdalást, mert amit lehetett, vezetőtársaimmal és a tagsággal együtt megtettünk, hogy jobban zárjuk az évet. Mégsem jött össze. Egyébként sem ismerem a sikertelenséget, sem a munkában, sem a családi életben — érzékelteti vezetői hitvallásának alapvető vonását Gaál György. Hogy nem csupán szimpatikus vagy teátrális kinyilatkoztatásról van szó, azt az idei elképzelések, és az ehhez tapadó kezdeti eredmények igazolják. — Azzal ijesztgetnek, hogy nem lesz, aki átvegye idei gabonánkat. Bízom abban, hogy akik éveken át kitartottak a gabonaforgalmi mellett, azokat előnyben részesítik. Ötszáz hektáron vetettünk búzát, közepes termésre számítunk. Ennek megfelelően alakítjuk ki az önköltséget is. Földjeink minimális műtrágyát kaptak, erőgépeinket költségtérítéses formában működtetjük. A munkaszervezésben pedig a legoptimálisabb megoldásokat részesítjük előnyben. Rozsot négyszáz hektáron termelünk, mert egyszerűbb a növényvédelme és jobb a nyereségpozíciója, mint a búzának. Ma érkezett egy kamion holland vető- burgonyá, ami hat hektáron kerül a földbe, és a kétszáz hektár háztájiba szükséges továbbszaporí- tást szolgálja. Ugyancsak szaporító anyagként termelünk 38 hektáron tavaszi árpát. Mivel a cukorrépára van biztos vevő, a számítások is jót jeleznek, érdemes ezzel foglalkozni, de csak a háztájiban. Aki ennél nagyobb területen kíván ezzel a növénnyel foglalkozni, annak bérlemény formájában biztosítunk földet. Az ősszel telepített húsz hektár feketeribizlit vállalkozásban kívánjuk hasznosítani. Az ültetvény három év múlva fordul termőre. Hogy elképzeléseinkből mi válik valóta, felelőtlenség volna most bármit is mondani. Ahogy mondani szoktuk: még sokat alszanak kint a különböző növények. — Milyen sors vár a válságba jutott szarvasmarha-ágazatra ? — Eddig bérhizlalással foglalkoztunk. Ezek a lehetőségek bedugultak. Ugyanakkor az olaszok és jugoszlávok jelentkeztek, hogy vásárolnának kis súlyú állatokat. Ennek előállítására álltunk át. Egyelőre háromszáz darab értékesítését tervezzük. Az első jugoszláv kamion már elhagyta a gazdaságot, az újabb szállítmányokra másfél hónap múlva kerül sor. — A most folyó kárpótlási törvény bűvöletében egyesek gyors meggazdagodási vágyakat, elképzeléseket dédelgetnek magukban. Van ennek reális alapja? — Mi eddig sem a földből éltünk meg. Az ez évi 203 milliós árbevételi tervünkben 20,3 millió forint jön össze a növénytermesztésből, 14 millió pedig az állattenyésztésből. A többit az ipari tevékenység biztosítja. — Ismerve a mára kialakult, süllyedő hajót jelképező helyzetet az iparban, önként kínálkozik az újabb kérdés: e tekintetben önöknél mi várható? — Nem panaszkodhatom. Pillanatnyilag van elég megbízásunk, ezek valószínűleg átsegítenek bennünket a tavalyi évben bekövetkezett hullámvölgyön. Jó jelnek tartom, hogy partnereink az általunk kezdeményezett áremeléseket elfogadták. Valószínű azért, mert kialakításuknál figyelembe vettük és vesszük a lakosság fizetőképességét. A hat tevékenységet magába foglaló ipari termelésben meghatározó szerepe van a lakatgyártásnak és a gáz- konvektorok előállításának. —r Mivel tudja bizonyítani előbbi reménykedésének jogosságát? — Az első két hónapban 20— 22 milliós árbevétel jött az ipari tevékenységből, az állattenyésztők is időarányosan előteremtették a kívánt összeget. — Mostanában igen sokféle formában és módon kérdőjelezik meg a nagyüzemek életképességét, létjogosultságát. Miként válaszol erre a tagság? — Gazdaságunkat a jelenlegi szinten kívánjuk stabilizálni. A hatékonyság növelését kiváltó keményebb intézkedéseken — létszámcsökkentés stb — már túl vagyunk. A tagság tudja, hiszen naponta hallja a tömegkommunikációs eszközök segítségével, hogy a mi sorsunk, helyzetünk, nem egyedülálló, az országban igen sok nagyüzem van hozzánk hasonló, vagy ennél sokkal rosszabb helyzetben. Eddig egyértelmű, hogy a tagság együtt akar maradni. Hogy ezt az egységet, a kárpótlási törvény miként zavarja, vagy bomlasztja meg, még csak sejteni sem tudom. Venesz Károly Fotó: Szilágyi Gyarmat vízellátásáért A múlt esztendőben kezdődött a Dejtártól Balassagyarmatig húzódó új vízvezeték építése. Ma már gőzerővel folynak a munkálatok — az Ipolyszög és Gyarmat közötti részen —, amelyek a nyárra befejeződnek, s természetesen a város vízellátásának javítását szolgálják. Újjá varázsolják a parkot Gyarmati Szabadszáj Balassagyarmat. A közelmúltban került utcára, mára azonban már hiánycikké vált a legfrissebb helyi újság, a Gyarmati Szabad- száj. A nyolcoldalas alkalmi kiadvány szülőatyja, szerkesztője és írója egyaránt Soós Géza, az Új Nógrád külső tudósítója. A Gyarmati Szabadszáj nevéhez híven egyéni hangon, kíméletlen őszinteséggel, hamisítatlan s(o)ós ízekkel szól a város aktuális kérdéseiről, problémáiról és pletykáiról. Milliók környezetvédelemre Osztálykirándulások Harminchatezer a legtöbb Dejtár. Az általános iskola vezetősége az idén sem szervez nyári vándortáborozásokat az ország különböző részeibe hanem olyan osztálykirándulásokat rendez, amelyek kapcsolódnak az iskolában tanultakhoz, és megfelelnek az életkori sajátosságoknak is. Az alsó tagozatosok Dejtár és környékének történelmi nevezetességeivel ismerkednek meg. Ellátogatnak Szécsény- be, felkeresik Hollókőt. A felső tagozatosok közül lesznek, akik Budapesten, az állatkertben és Vácrátóton, a botanikus kertben győződnek meg a biológiában tanultak valóságáról. A hetedikesek télen a Tátrában háromnapos sítúrán vettek részt. Áprilisban a nyolcadik osztályosok egy budapesti színházi előadáson szereznek élményeket. Májusban a két nyolcadik osztály háromnapos tátrai kirándulás során kerül közelebbi kapcsolatba az ottani történelmi nevezetességekkel. Az osztálykirándulások költségeit az osztálypénztárból, a nyáron végzett társadalmi munka ellenértékéből, továbbá a különböző helyi rendezvények bevételéből fedezik. Magyarnándor. A Galga- menti Áfész közgyűlése egyetértett a szövetkezeti vagyon 40 százalékos nevesítésével és elfogadta a tagi részjegy értékével kapcsolatos pontozásos számítást. Ezt figyelembe véve a pontszámok kialakításánál tudomásul vették az alap részjegy nagyságát, továbbá azt, hogy ki, mennyi tagsági viszonyt vallhat magáénak. A vagyonból a dolgozók is részesednek, a munkaviszonyban eltöltött idő alapján. Ameny- nyiben tagok, akkor mint szövetkezeti tagok is részesednek a vagyonból. Egy tagnak több vagyonjegye is lehet. A számítások szerint egy pont 2,58 fillért ér. Annak a tagnak, akinek legmagasabb a tagi részjegye, a leghosszabb idejű tagsági viszonnyal rendelkezik, s elérte a 14 ezer pontot, 36 ezer forintnak megfelelő vagyonjegye lehet. Gondoskodnak védelmükről Drégelypalánk. Megyénk más településeihez hasonlóan a minap a községben is megalakult az önvédelmi egyesület. A 140 tagot és 51 pártoló tagot számláló szervezet évi 120 forint tagsági díjat szavazott meg. A Szumutku András vezetésével működő egyesület tevékenységét a helyi önkormányzat 100 ezer forinttal támogatja. ✓ Újszülött termelőszövetkezet Nógrádkövesd. Április elsejétől létrejött az önálló Nógrádkö- vesdi Termelőszövetkezet. A kö- vesdiek a galgagutai tagokkal együtt a Berceli Vörös Csillag Mgtsz-ből váltak ki, s kezdtek új életet. A mintegy 180 tagot számláló újszülött szövetkezet elnöke Ostoróczki József lett. Kiállítás Balassagyarmat. Ma, délután négy órakor a Horváth Endre Galériában dr. Supka Magdolna művészettörténész nyitja meg Ma- racskó Gabriella grafikusművész kiállítását. A tárlat április 28-ig tekinthető meg a galériában. A képviselő fogadónapja Balassagyarmat. Kovács Gábor országgyűlési képviselő minden hónap második péntekén, 9—12 óráig tart fogadónapot a helyi városházán. Nem lesz újabb létszám- csökkentés Örhalom. A helyi termelőszövetkezetben a belső vállalkozási módszer bevezetésével elérték azt a létszámot, amellyel a különböző ágazatokat vezetők képesek elvégezni a rájuk háruló termelési és gazdálkodási feladatokat. Ez az állapot egyúttal azt is jelenti, hogy a tavalyi évben végrehajtott 52 fős létszámcsökkentést az idén nem követik újabbak. A képviselő- testület a kezes Érsek vadkert. 1989 ősze óta öt erdélyi család települt le a községben. A volt tanács, majd a polgármesteri hivatal többször is segélyben részesítette a családokat, s emellett a képviselő-testület vállalta a kezességet az erdélyiek különböző pénzintézeteknél történt kölcsönfelvételei során. Ma már mindegyik család rendelkezik lakással és munkahellyel. i BALASSAGYARMAT ÉS KÖRZETE
