Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-30 / 100. szám

1991. ÁPRILIS 30., KEDD MEGYEI KÖRKÉP LÍEFTE1I 3 A gazdaságból száműzni kell a politikát Leltároznak megyénk gyógyszertárai Az új gvógyszer-forgalma- zási rendszer bevezetése miatt elszámoltató leltára­kat tartanak megyénk gyógy­szertáraiban. A mai nappal több településen befejeződ­nek a leltározások, de sok helyen még zárt ajtókra találnak a betegek. Így április 30. és május 1. között a balassagyarmati (a rendőrség mellett), a pásztói, a rétsági, a szécsényi, a bá- tonyterenyei (városi) gyógy­szertárban leltároznak, má­jus 2. és május 3. között pedig a diósjenői, berceli, karancslapujtői, zagyvapál- falvai, érsekvadkerti, jobbá­gyi, karancssági, bátonvte- renyei (kisterenyei), litkei, bátonyterenyei, nézsai, palo­táshalmi, romhányi, salgó­tarjáni (megyei rendőrkapi­tánysággal szemben), tari, salgótarjáni (Beszterce-tele- pi), magyarnándori patikák tartanak zárva. Balassagyarmaton május 2. és 5. között a Rákóczi úti gyógyszertár leltároz. A zárva tartás idején áp­rilis 28-tól május 2-ig, Sal­gótarjánban a megyei rend­őrkapitánysággal szemben lévő gyógyszertár, május 2- tól május 6-ig Balassagyar­maton a városi rendőrkapi­tányság melletti gyógyszer- tár, április 30-tól május 2- ig a kisterenyei gyógyszer- tár tart ügyeletet. (Folytatás az 1. oldalról) — Azt ellenfelei sem vi­tatják, hogy érti a szakmá­ját. A sors tragédiája min­den bizonnyal, hogy minisz­tersége idején a három év­re tervezett gazdasági kor­mányprogramot nem volt ideje végigcsinálni. Most hogy érzi magát? — Magánemberként egész jól, közéletiként meglehető­sen rosszul. — Előadásának címe: Ma­gyarország gazdasága 1991. tavaszán. Ez a tavasz, nem inkább egy másik évszak, mondjuk az ősz? — Bizony nem rózsás a kép. A 22 milliárd dolláros bruttó adósságunk az idén tovább nő. Nem lett kedve­zőbb gazdaságunk külföldi megítélése sem. Addig a tő­ke aligha áramlik majd az országba, míg meg nem szü­letnek a befektetést is garan­táló, rég óhajtott törvények. Attól nem kellene tartani, hogy eladjuk az országot a nyugatnak. De közvetlen szomszédainkat sem lenne szabad állandóan szembeköp- dösni. Hogy várhatunk meg­értést, támogatást tőlük? A Szovjetunió gazdaságára is számítanunk kellene. Muszáj leülni, méghozzá sürgősen, egy-két héten belül velük tárgyalni, de nem nagykö­veti, vagy miniszteri szinten. A kormányfők megegyezésé­re lenne szükség, kifejezet­ten gazdasági alapokon. E- nélkül a szovjet piacra ter­melő gyáraink, üzemeink egyszerűen leállnak és hirte­len megugorhat a munka- nélküliek száma. Olyan ará­nyokat ölthet, melyet a ma­gyar gazdaság nem bír ki.' A másik nagy gond, hogy fél év tájékán egyszerűen el­fogy az önkormányzatok pénze, s ekkor valóban be kell majd zárni intézménye­ket, ami újabb gondokat vet fel. A harmadik veszély, a gazdaságon viszonylag rövid időn belül átfutó áremelke­dés. A bérből és fizetésből élők egyszer csak azt veszik majd észre, a hónap közepé­re elfogyott a pénzük! — Nálunk most mi az áru fedezete: a munka, vagy az aranykészletünk? — Egyértelműen csak a munka. A magyar arany- készlet túlságosan kevés ah­hoz, hogy tartósan • fedezetet nyújtson forgalomba kerülő árukhoz. Ez absztrakt is, mert egyben azt is jelenti, hogy alapvetően a saját erő­inkre vagyunk utalva. — Meddig halasztható az önkormányzatok működését, létét meghatározó törvények megalkotása? — Már késünk. Kritikus helyzetben vannak. Nincs meg a vagyon, nincs meg a hatásköri megosztás. Én meg vagyok győződve, nem bírják így ki fél évig sem. — Mintha kevés szó esne Dr. Békési László ország- gyűlési képviselő, a salgótar­jáni főiskolán tartott előadá­sa közben. Gyurkó Péter felvétele arról, hogy az adótörvény, pontosabban annak teljesíté­se meghozta-e a kívánt eredményt? Fizetünk-e va­lamennyien becsületesen? — Az adótörvény önmagá­ban nem képes a gazdaságot helyes pályára állítani. Ez csak egy eleme a pénzügyi rendszernek. Ha csodákat várnak tőle, ráadásul több­nyire még torz eredménye­ket is hoz. Arról pedig szó nincs, hogy mindenki becsü­letesen fizet. A jövedelmek­nek körülbelül 40 százaléka nem jelenik meg az adókban. — Szó volt korábban ar­ról, a vállalatok egymás kö­zötti tartozásai, az úgyneve­zett sorbanállás, ellehetetle­nítik a gazdaságot. Nem le­hetne szigorúbban fellépni az adósokkal szemben? Egy­szer mégiscsak rendet kelle­ne csinálni! — Valamelyest csökkent a sorbanállás. Ez annak a kö­vetkezménye, hogy híg, ol­csó pénzhez nem jutnak hoz­zá a vállalatok. A bankok nagyon következetesen és szi­gorúan gyakorolják a hite­lezési politikát és az jó, ezt meg kell őrizni. A magyar bankoknak a kétes és be­hajthatatlan követeléseit, ami több mint 20 milliárd forint, el kell rendezni, le kell írni. Ez annyit jelent, hogy egy részét a bankok megnöve­lendő tartalékai terhére. Ezért van a mostani vita, hogy csak kevesebb osztalé­kot fizethetnek, nagyobb tar­talékrátát kell képezni. Nyilván egy részét az ál­lamadósság terhére, és egy másik részét pedig kőke­mény felszámolási eljárás keretében rá kell verni az adós vállalatokra. Ez nem tűr halasztást! Én azt gon­dolom, hogy a pénzintéze­tekről, bankokról szóló tör­vénnyel egyidejűleg ez meg­történik, mert ellenkező esetben a bankokba nem le­het beengedni a külföldi tő­két, nem lehet privatizálni, és nyilvánvalóan az egész privatizációs folyamat le­lassul. Ez, idei feladat, meg kell oldani! — Lesz-e adósok börtöne nálunk? — Nem tudok róla. A büntetőtörvénykönyv. nem foglalkozik az adóval. Bár sokan nem fognak tudni fi­zetni az OTP-nek, de a szol­gáltató vállalatoknak sem. — Mi a véleménye arról, hogy egyesek állítása szerint a mai kormányzati admi­nisztráció, a minisztériumi dolgozók létszáma, a köztár­sasági megbízottak hivata­laiban, talán mondhatom azt, az államigazgatásban dolgo­zók létszáma messze megha­ladja a Németh Miklós ve­zette ország apparátusát? — Fél év alatt ötezer fő­vel, ugyanakkor négymilli- árd forinttal nőtt a közpon­ti igazgatás költsége! És még nincs vége. Folyik a dekoncentrált hivatalok ki­építése. Ijesztő! Amit mi faragtunk, az most triplán jön vissza, és ez bűn! — Békési úr! Azon túl, hogy országgyűlési képvise­lő. alelnöke egy parlamenti bizottságnak, óhatatlanul is politizál. Elfogadna-e jobban jövedelmező állást? — Ha elfogadtam volna, már nem lennék itt. Ajánla­tom van. — Vannak, akik '92-re prognosztizálják a felemelke­dés kezdetét. De mi lesz addig. Mennyit emészt fel a költségvetésből a munkanél­küli-segélyekre kifizetett ösz- szeg? Mennyit visz el a kárpótlás? — A társadalmi reakciók­tól nem függetlenítheti ma­gát a vezetés. A jelzett idő­pontig könnyen elúszhatunk. Minden tényezőnek pozití­van kellene hatnia, hogy az új program eredményesen in­dulhasson. Ha már itt tar­tunk, május 9-én terjesztjük a kormány elé az MSZP vál­ságkezelő programját. Ami pedig a munkanélküliséget illeti, nos 10—12 százalékos munkanélküliség nálunk el­viselhetetlen! A kárpótlási törvény megalkotását köve­tően pedig két részre szakad az ország. Ugyan kiket kár­pótolunk? Az ára is sok: 150—200 milliárdba kerül majd. Ennyit kidobtunk az ablakon. Ne feledjük, a kár­pótlási jegyek piacon való megjelenése tovább növeli az inflációt. A mezőgazdaságnak sem használ. Tovább emel­kednek majd az élelmiszer- árak, ez pedig gazdasági ka­tasztrófához vezethet. — Köszönöm a válaszait! Sánta János Kikapcsolódnak és dolgoznak is Salgótarjánban a Május 1. úton több mint húsz éve működik az idősek klubja. Jelenleg tizenhat időskorú férfi és asszony látogatja a mindennel jól felszerelt klubot, ahol Verebélyi Andrásné klubvezető és két gondozónő, Csincsa Já- nosné és Antal Anna vi­gyáz a gondozottakra. A klubtagok minden második héten orvosi vizsgálaton vesznek részt, mely hely­ben folyik. A klub gondo- zottainak egy része egy­szerűbb munkákat is vál­lal, és ezzel a klub rendez­vényeire gyűjtik a pénzt. Jelenleg egy salgótarjáni kft.-nek készítenek dísz­borítékokat. Gyurián Tibor felvételei Vetik a burgonyát az őrhalmi háztájiban — Rigó Tibor képriportja — Mi iesz az oktatással? Salgótarján. „Számos kér­dés tisztázatlan az oktatás­ügy terén. Érdekel bennün­ket, hogy az önkormányzat hogyan ítéli meg az intéz­mények helyzetét, az óvo­dák, a különböző iskolatí­pusok perspektíváját, milyen álláspontot képvisel a kö­zépfok irányítása, a szak­képzés jövője kérdésében, továbbá, hogy az önkor­mányzat mit vár el a peda­gógusoktól?” — Többek kö­zött ez áll abban a meghí­vóban, amit a pedagógusok szakszervezetének salgótar­jáni bizottsága címzett a város polgármesteréhez, Tol- mácsi Ferenchez. A nyitott fórumon, ápri­lis 30-án, 15 órától konkrét kérdésekre is választ kap­hatnak. A fórum helye a Madách Imre Gimnázium aulája. Pedagógus­találkozó Bércéi. A művelődési ház­ban ma reggel, fél kilenc­kor Nógrádkövesd, Vanyarc és Bércéi pedagógusai ne­velési értekezlet keretében találkoznak Dobsi Attilával, a Művelődési Minisztérium főmunkatársával, aki a ké­szülő közoktatási törvény- tervezetről tart előadást. áprilisi tanévzáró Málraterenye. Első tan­évét zárta nemrégiben a helyi népfőiskola, mely az általános művelődési köz­pont kezdeményezésére in­dult. A hallgatók toborzása kezdetben nem volt zökke­nőmentes, de az első elő­adás után megnövekedett az érdeklődés. Vendégük volt többek közt Csurka István író, Mihály Ottó oktatásku­tató, Pál József országgyű­lési képviselő és Kemény Bertalan falukutató. Üdülő az iskolában Mátrakeresztes. Az á’talá- nos iskola épületéhez szol­gálati lakás is tartozik. Amíg önálló volt az intéz­mény. az iskolaigazgató la­kott benne, aki azóta elköl­tözött. A helybeliek hiába állítják, hogy az igazgató lánya üdülőnek használja a szolgálati lakást (és annál is inkább mérgesek, mert tornatermet szeretnének épí­teni belőle) — a lakásügyi hatóság a „határozatlan időre” szóló kiadás miatt nem tehet intézkedést... Öndiagnosztika Balassagyarmat. A Mik­száth Kálmán Művelődési Központban ma délután hat órai kezdettel Vadnai Zsolt tart előadást öndiagnosztika címmel, mely a tibeti máz- de.znan módszer alapján nyúit segítséget önmaeunk betegségeinek gyógyításá­ban. iHetve erre való hajla­mainknak feltárásában. Az érdekesnek ígérkező előadás mellett, egész nap fogadia a panaszosokat Kormos Géza hatvani csontkovács is. • Önálló szeméttelep Karancsalja. A község ön- kormányzati testületé terve­zi az önálló szeméttelep lét­rehozását. A tervek alapján a lakóterülettől távol. és nem a termőterületek köze­lében hoznák létre. Jelenleg folynak a felmérések a sze­méttelep elhelyezését illető­en, a helyi elnevezés sze­rinti Dűlő területén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom