Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-04 / 78. szám

1991. ÁPRILIS 4., CSÜTÖRTÖK Hollóra, magyar! A szurdokpüspöki önkormányzat Zala megyéből kapott le­velet. (Nem ők egyedül, mint kiderült.) A négy zalai polgár- mester segítséget kér, mert nincsenek az iskoláikban szertárak és tornatermek. Hollóra, magyar! A posta az országot is megvehetné, ha a hasonló cipőben járó intézmények körleveleket imának az or­szág minden részébe, például tomateremügyben. Ez csak a ter­jesztési része a dolognak. De vajon melyik önkormányzat él (élhet) majd ezzel a felkínált adakozási lehetőséggel? Komo­lyan gondolhatják-e a zalaiak ezt a felkérést? Úgy látszik, nem az eleve bukásra építenek. Ugyanis a kör­levél már a második lépésük. Az első az volt, hogy alapítványt alapítottak. Az alapítvány pénzét pedig mi másra költötték volna? — Bélyegre és borítékra... (dudellai) Düh és keserűség... Mint Egyházasdengeleg pol­gármestere, egy nemrégiben le­zajlott falugyűlésről írok, megle­hetősen szomorúan. A lakosság által megválasztott polgármester és a képviselők tájékoztatást ad­tak a település 1991. évi terveiről, költségvetéséről. Részletes, fon­tos információk átadására került sor, s ezután jöttek a hozzászólá­sok. S ettől lettem szomorú. Vártam, hogy a falu polgárai az év legfontosabb dolgairól fognak vitázni, javaslatot tenni. Például az iskola felújítására, a közvilágí­tás bővítésére, útépítésre, a teme­tő kerítésének, a könyvtár, műve­lődési ház felújítására. Hát ez szóba sem jött! Viszont nagyon fontos volt megtudni, hogy kinek mennyi a fizetése, ki kap segélyt és miért. A felújítási munkákat miért nem a helyi munkanélküliek, szakemberek kapják, „zsebből” fizetve? Düh és keserűség íratja velem ezeket a sorokat. A község hosszú idő után visszanyerte önállóságát, ebben az évben több dolog fog történni a faluban, mint 15 éve együttvéve. Megteremtődnek azok a feltételek, melyek otthono­sabbá teszik mindennapjaikat. Nos, ez egyeseknek nem lényeges („nem tapsolni jöttünk”). Fonto­sabb az óvodai dolgozók „luxus­bére” (talán 8200 forint bruttó átlagosan). A polgármester és a hivatal dolgozóinak „kiugró” keresete. S nem finanszírozzák a saját szja-juk terhére az óvodai élelmezési norma emelését. (Ebből már hetente banánra is futja a község gyermekeinek!) Én csak azt tudom, hogy az önállóságnak ára is van, s ez az ár (bérek) — a környező települé­sekhez viszonyítva — nem arány­talan, sőt ki merem jelenteni: kedvezőbb. Az nem zavart volna, ha a bérek és segélyek „össztüzé­vel” együtt a falut érintő fontos ügyekkel is foglalkoztak volna a hozzászólók, mert ekkor lettek volna tárgyilagosak. így a „sava­nyú a szőlő” hasonlat jut eszem­be, s az, hogy személyes ügyekből nem szabad községpolitikát csi­nálni. Bírálni és kritizálni a kívül­álló kényelméből a legegysze­rűbb, érzelmekkel hangulatot kelteni, tapsot learatni, könnye­dén lehet. Most már csak azt nem tudom, ezzel a bírálattal ki lett gazda­gabb, mi lett jobb, mit léptünk előre. Mladoniczki Mihály c PÁSZTÓ ÉS KÖRZETE D POSTÁNKBÓL / Akik a vásárlókért vannak... Hajlamosak vagyunk mi vásár­lók a pulton belülieket szidni, negatív jelzőkkel illetni akkor is, amikor nem ők tehetnek a bosszú­ságaink okairól. Minap részt vettem a Pásztó és Vidéke Afész egyik részközgyű­lésén. Úgy az előadó, mint a jelen­megfelelnek a korszerűbb, a kul­turáltabb szolgáltatások kielégí­tésének. Az egységekre fordított összegek önmagában mit sem érnének a kulturált szolgáltatást végző eladók nélkül. Itt említem meg — többek között — a Finom falatok elneve­jezni akarjuk elismerésünket sze­rényen elmondja: tanulmányait a salgótarjáni kereskedelni iskolá­ban, a gyakorlatait Bódi Pálné és Bajnóczi Istvánnétól volt sze­rencséje tanulnia. Mónikáról el lehet mondani, szereti szakmáját, szakmáján keresztül a vásárlókat. levő tagok őszintén, kritikusan foglalkoztak az áfész üzletpoliti­kájával, nehézségekkel, gondok­kal. szubjektív és objektív okok­kal. " - * ' Az elhangzottak ösztönöztek arra, hogy e pár sort megírjam. Én mégsem a részközgyűlésen el­hangzottakat, inkább, mint gya­korlati vásárló akarom elmondani tapasztalataimat. A Pásztó város területén műkö­dő kereskedelmi egységek — rá­fordítások következtében — az utóbbi években egyre jobban zésű boltban nap mint nap úgy magam, mint az ott vásárlók ré­széről tapasztaltakat. Elmondhatom, hogy az ott dol­gozók értik és alkalmazzák azt az elvet, hogy ők vannak a vásárló­kért és nem fordítva. Biztos elné­zik nekem a kollégái Csőke Mónikának, ha őt mégis külön megnevezem. Teszem ezt azért, mert mint fiatal szakember -— egy-két éve szerezte szakképzett­ségét — a vásárlók a szívükbe zárták az udvarias és segítőkész magatartása miatt. Amikor kife­Mi vásárlók abban bízunk, hogy minél több fiatal hasonlóan ké­szül a szakmára és tevékenykedik a vásárlók és saját maguk érdeké­ben. E cikk is legyen elismerés a jól dolgozó pályakezdőknek és has­son serkentően a sokat és sokszor — jogosan-jogtalanul — bírált kereskedelmi eladók körében. Molnár István Pásztó, Sport út 12. sz. „A polgármester nem érti...” Amíg az árut elviszik, nincs gond Szurdokpüspöki. Néhány hete működik a faluban a Durstig Fel­sőruha-készítő és Forgalmazó Kft. A régi időkben is a sziget- szentmiklósi házaspár, Szomjas Pál és a felesége üzemeltette a céget, akkor még NIVO Kisszö­vetkezetként. A NIVO ruházati részlege volt a szurdokpüspöki varroda, amíg tönkre nem ment a kisszövetkezet. Ezután lett önálló a vállalko­zás. Átvették az asszonyokat, és ma már saját piacuk van. — Mi csak farmerral foglalko­zunk — mondja Szomjas Pálné— de ebben is hatalmas a konkuren­cia. Általában kiskereskedők a vevőink, de áruházaknak is szállí­tunk az ország minden pontjára. Egyelőre panaszra nincs okunk, mert amíg az árut elviszik, nincs gond. Szakképzett varrónőket foglal­koztatunk, a határidőkkel ez idáig még nem volt probléma. Percek alatt átállunk. Tervezzük a felfej­lesztést és a bővítést. Nagyon szűk ez a hely. Ha nagyobb terüle­ten tudnánk dolgozni, még egy­szer ennyi asszonyt tudnánk fog­lalkoztatni. Ez a falubelieknek mindenképpen előnyös, és persze nekünk sem jelentene hátrányt. (dudellai) Az Új Nógrád Pásztó és körzete hasábján március 28-án „Az első pofon a legnagyobb” című cikk­ben jelent meg az idézett, és a cikkből kiemelt címszó. Azt hi­szem, hogy nem csak én, hanem az olvasó sem tudja megfejteni, mi az, amit a polgármester nem ért. A tényszerűséghez ezért fel­tétlenül indokolt a cikk kiegészí­tése: Az eredetileg szeszes italt is forgalmazni szándékozó lángos- sütő pavilon közterületi elhelye­zésének engedélyezésére még az önkormányzat létrejötte előtt ke­rült sor, de — hasonlóan a mellet­te lévő kegytárbolthoz — a város­képi követelményeket a városi főépítész vagy nem, vagy nem jól mérlegelte. Áz akkori tanács vég­rehajtó bizottságát a főépítész csupán tájékoztatta egy lehetsé­ges és átmeneti pavilon beépíté­séről a vitatott területen, ám konkrét döntésre így „egyhangú megszavazásra” nem került sor! A pavilon vázának összeszere­lésekor, annak utcaképbe nem illő módjáról képviselő-testületi ta­gok interpellációja, és az arrajá- rók bejelentései kapcsán értesül­tem első alkalommal, majd erről később — a helyszín rögzítése mellett — személyesen is meg­győződtem. Erre figyelemmel intézkedtem mindkét építtető, így a kegytárboltot is érintő közterü­let-használati engedély visszavo­násáról. A visszavonással összefüggés­ben kért időpontot a személyes véleménycserére az ügyfél fele­sége, Tóthné dr. Németh Erika fogorvos, melynek során kértem a döntésem közérdekből kezelt megértésére, mivel az épület csak huszonöt százalékban készült el. Megértés helyett öt és fél oldalas — ügyvédi segédlettel írt — fel­lebbezéssel és a rólam külön írt háromoldalas „személyes hang­vételű” beadvánnyal fordult a másodfokú szervhez és hatóság­hoz. Mindezek ellenére felhívtam a jegyző figyelmét, hogy kezdemé­nyezze az ügyben egyezség létre­hozását — melyet a cikk is említ —, bár vonatkozó jogszabály szerint az engedélyes saját költsé­gén minden kártalanítási igény nélkül, köteles az eredeti állapot helyreállítására, amikor az így kapott engedély érvényét veszti. Tóthék azonban egyezségi ajánla­tunkra — többnapos gondolkodá­si idő után — zsarolásnak is beillő viszont^jánlatot tettek: az önkor­mányzat fizesse meg az eddigi mintegy száznegyvenötezer fo­rint ráfordításukat, melyből csu­pán csak hetvenötezer forintról rendelkeznek számlával, és a kü­lönbözet legfeljebb csak vélel­mezhető bizonylat nélkül. S ak­kor (!) — az egyébként önkor­mányzati bérlakások előtt — he­lyreállítják az eredeti állapotot... Most már talán világosabb, mi az amit a polgármester — s talán más sem — ért. Dr. Dobrovoczky István A múlt század tanúi Bér egyik látványossága a hegyoldali pincesor. Akad az építmé­nyek között olyan is, amelyik már az 1840-es, 1860-as éveknek is „tanúja” volt. A béri gazdák a megmondhatói: az óbor is az ópin­cében az igazi! PÁSZTÓ ÉS KÖRZETE Rákszűrés Kálló. Ötvenfős jelentkezés esetén Celladam-szűrést vé­geznek a faluházban, Kovács Adám vezetésével. A díj befi­zetése mellett felbélyegzett, megcímzett, személyi szám­mal ellátott borítékkal lehet jelentkezni az intézmény vezetőjénél. Erdőkürtről és Erdőtarcsáról is várják az ér­deklődőket. Öt év csend után Egyházasdengeleg. A kör­nyékbeli nagy falvakat rendre „lehagyta” véradásban Denge- leg. Jó volt a megyei Vöröske­reszt és helyi szervezetének kapcsolata, de már több mint öt éve nem rendeztek itt véradást. Most vissza kell szerezni a régi aktivistákat. Bízva a sikerben, az önkormányzat április 19-én, 15-től 19 óráig véradást szervez a hivatal épületében. Állat- és kirakodóvásár Palotáson 1991-ben az alábbi időpontokban rendeznek állat- és kirakodóvásárt: május 19-én; au­gusztus 18-án és október 20-án. A vásárok helye minden alkalom­mal a sportpálya melletti tér. Nyíltan és zártan Pásztó. Négyfordulós munka eredménye volt a képviselő-testü­letben a szervezeti és működési szabályzat kialakítása. Sikerült elérni, hogy a sarkalatos kérdé­sekben (mint például az intéz­ményvezetők kinevezése) kéthar­mados többségi szavazatra van szükség. Ezzel megszűnt az a le­hetőség, hogy egy-egy csoport ér­vényesíteni tudja az akaratát. Nem mindig sikerül közös neve­zőre jutniuk a képviselőknek a kü­lönböző módszerek alkalmazásá­ban. Amikor a jegyző és a kór­házigazgató fizetését kellett megállapítaniuk, a polgármester nyilvános ülést és titkos szavazást javasolt. Az ötletet elvetették, maradt a nyílt szavazás. Ugyan­akkor viszont zárt ülést javasoltak a közszolgáltató vállalat igazga­tójának kinevezése ügyében. Jön a csontkovács Kálló. Kormos Gézát, az is­mert hatvani reflexológust és csontkovácsot várják április 15- ére, 18 órára a faluházba. A kör­nyékbeli érdeklődők április 12-ig jelentkezhetnek az intézmény­ben, mivel nem csak előadásra, hanem kezelésekre is lehetőség lesz. Sajnos, Mónikát nem értük el, de kolléganője, Szeles Jánosné (felvételünkön) is „dicséretben része­sült”. Fotó: Ozsvárt T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom