Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-04 / 78. szám
1991. ÁPRILIS 4., CSÜTÖRTÖK Hollóra, magyar! A szurdokpüspöki önkormányzat Zala megyéből kapott levelet. (Nem ők egyedül, mint kiderült.) A négy zalai polgár- mester segítséget kér, mert nincsenek az iskoláikban szertárak és tornatermek. Hollóra, magyar! A posta az országot is megvehetné, ha a hasonló cipőben járó intézmények körleveleket imának az ország minden részébe, például tomateremügyben. Ez csak a terjesztési része a dolognak. De vajon melyik önkormányzat él (élhet) majd ezzel a felkínált adakozási lehetőséggel? Komolyan gondolhatják-e a zalaiak ezt a felkérést? Úgy látszik, nem az eleve bukásra építenek. Ugyanis a körlevél már a második lépésük. Az első az volt, hogy alapítványt alapítottak. Az alapítvány pénzét pedig mi másra költötték volna? — Bélyegre és borítékra... (dudellai) Düh és keserűség... Mint Egyházasdengeleg polgármestere, egy nemrégiben lezajlott falugyűlésről írok, meglehetősen szomorúan. A lakosság által megválasztott polgármester és a képviselők tájékoztatást adtak a település 1991. évi terveiről, költségvetéséről. Részletes, fontos információk átadására került sor, s ezután jöttek a hozzászólások. S ettől lettem szomorú. Vártam, hogy a falu polgárai az év legfontosabb dolgairól fognak vitázni, javaslatot tenni. Például az iskola felújítására, a közvilágítás bővítésére, útépítésre, a temető kerítésének, a könyvtár, művelődési ház felújítására. Hát ez szóba sem jött! Viszont nagyon fontos volt megtudni, hogy kinek mennyi a fizetése, ki kap segélyt és miért. A felújítási munkákat miért nem a helyi munkanélküliek, szakemberek kapják, „zsebből” fizetve? Düh és keserűség íratja velem ezeket a sorokat. A község hosszú idő után visszanyerte önállóságát, ebben az évben több dolog fog történni a faluban, mint 15 éve együttvéve. Megteremtődnek azok a feltételek, melyek otthonosabbá teszik mindennapjaikat. Nos, ez egyeseknek nem lényeges („nem tapsolni jöttünk”). Fontosabb az óvodai dolgozók „luxusbére” (talán 8200 forint bruttó átlagosan). A polgármester és a hivatal dolgozóinak „kiugró” keresete. S nem finanszírozzák a saját szja-juk terhére az óvodai élelmezési norma emelését. (Ebből már hetente banánra is futja a község gyermekeinek!) Én csak azt tudom, hogy az önállóságnak ára is van, s ez az ár (bérek) — a környező településekhez viszonyítva — nem aránytalan, sőt ki merem jelenteni: kedvezőbb. Az nem zavart volna, ha a bérek és segélyek „össztüzével” együtt a falut érintő fontos ügyekkel is foglalkoztak volna a hozzászólók, mert ekkor lettek volna tárgyilagosak. így a „savanyú a szőlő” hasonlat jut eszembe, s az, hogy személyes ügyekből nem szabad községpolitikát csinálni. Bírálni és kritizálni a kívülálló kényelméből a legegyszerűbb, érzelmekkel hangulatot kelteni, tapsot learatni, könnyedén lehet. Most már csak azt nem tudom, ezzel a bírálattal ki lett gazdagabb, mi lett jobb, mit léptünk előre. Mladoniczki Mihály c PÁSZTÓ ÉS KÖRZETE D POSTÁNKBÓL / Akik a vásárlókért vannak... Hajlamosak vagyunk mi vásárlók a pulton belülieket szidni, negatív jelzőkkel illetni akkor is, amikor nem ők tehetnek a bosszúságaink okairól. Minap részt vettem a Pásztó és Vidéke Afész egyik részközgyűlésén. Úgy az előadó, mint a jelenmegfelelnek a korszerűbb, a kulturáltabb szolgáltatások kielégítésének. Az egységekre fordított összegek önmagában mit sem érnének a kulturált szolgáltatást végző eladók nélkül. Itt említem meg — többek között — a Finom falatok elnevejezni akarjuk elismerésünket szerényen elmondja: tanulmányait a salgótarjáni kereskedelni iskolában, a gyakorlatait Bódi Pálné és Bajnóczi Istvánnétól volt szerencséje tanulnia. Mónikáról el lehet mondani, szereti szakmáját, szakmáján keresztül a vásárlókat. levő tagok őszintén, kritikusan foglalkoztak az áfész üzletpolitikájával, nehézségekkel, gondokkal. szubjektív és objektív okokkal. " - * ' Az elhangzottak ösztönöztek arra, hogy e pár sort megírjam. Én mégsem a részközgyűlésen elhangzottakat, inkább, mint gyakorlati vásárló akarom elmondani tapasztalataimat. A Pásztó város területén működő kereskedelmi egységek — ráfordítások következtében — az utóbbi években egyre jobban zésű boltban nap mint nap úgy magam, mint az ott vásárlók részéről tapasztaltakat. Elmondhatom, hogy az ott dolgozók értik és alkalmazzák azt az elvet, hogy ők vannak a vásárlókért és nem fordítva. Biztos elnézik nekem a kollégái Csőke Mónikának, ha őt mégis külön megnevezem. Teszem ezt azért, mert mint fiatal szakember -— egy-két éve szerezte szakképzettségét — a vásárlók a szívükbe zárták az udvarias és segítőkész magatartása miatt. Amikor kifeMi vásárlók abban bízunk, hogy minél több fiatal hasonlóan készül a szakmára és tevékenykedik a vásárlók és saját maguk érdekében. E cikk is legyen elismerés a jól dolgozó pályakezdőknek és hasson serkentően a sokat és sokszor — jogosan-jogtalanul — bírált kereskedelmi eladók körében. Molnár István Pásztó, Sport út 12. sz. „A polgármester nem érti...” Amíg az árut elviszik, nincs gond Szurdokpüspöki. Néhány hete működik a faluban a Durstig Felsőruha-készítő és Forgalmazó Kft. A régi időkben is a sziget- szentmiklósi házaspár, Szomjas Pál és a felesége üzemeltette a céget, akkor még NIVO Kisszövetkezetként. A NIVO ruházati részlege volt a szurdokpüspöki varroda, amíg tönkre nem ment a kisszövetkezet. Ezután lett önálló a vállalkozás. Átvették az asszonyokat, és ma már saját piacuk van. — Mi csak farmerral foglalkozunk — mondja Szomjas Pálné— de ebben is hatalmas a konkurencia. Általában kiskereskedők a vevőink, de áruházaknak is szállítunk az ország minden pontjára. Egyelőre panaszra nincs okunk, mert amíg az árut elviszik, nincs gond. Szakképzett varrónőket foglalkoztatunk, a határidőkkel ez idáig még nem volt probléma. Percek alatt átállunk. Tervezzük a felfejlesztést és a bővítést. Nagyon szűk ez a hely. Ha nagyobb területen tudnánk dolgozni, még egyszer ennyi asszonyt tudnánk foglalkoztatni. Ez a falubelieknek mindenképpen előnyös, és persze nekünk sem jelentene hátrányt. (dudellai) Az Új Nógrád Pásztó és körzete hasábján március 28-án „Az első pofon a legnagyobb” című cikkben jelent meg az idézett, és a cikkből kiemelt címszó. Azt hiszem, hogy nem csak én, hanem az olvasó sem tudja megfejteni, mi az, amit a polgármester nem ért. A tényszerűséghez ezért feltétlenül indokolt a cikk kiegészítése: Az eredetileg szeszes italt is forgalmazni szándékozó lángos- sütő pavilon közterületi elhelyezésének engedélyezésére még az önkormányzat létrejötte előtt került sor, de — hasonlóan a mellette lévő kegytárbolthoz — a városképi követelményeket a városi főépítész vagy nem, vagy nem jól mérlegelte. Áz akkori tanács végrehajtó bizottságát a főépítész csupán tájékoztatta egy lehetséges és átmeneti pavilon beépítéséről a vitatott területen, ám konkrét döntésre így „egyhangú megszavazásra” nem került sor! A pavilon vázának összeszerelésekor, annak utcaképbe nem illő módjáról képviselő-testületi tagok interpellációja, és az arrajá- rók bejelentései kapcsán értesültem első alkalommal, majd erről később — a helyszín rögzítése mellett — személyesen is meggyőződtem. Erre figyelemmel intézkedtem mindkét építtető, így a kegytárboltot is érintő közterület-használati engedély visszavonásáról. A visszavonással összefüggésben kért időpontot a személyes véleménycserére az ügyfél felesége, Tóthné dr. Németh Erika fogorvos, melynek során kértem a döntésem közérdekből kezelt megértésére, mivel az épület csak huszonöt százalékban készült el. Megértés helyett öt és fél oldalas — ügyvédi segédlettel írt — fellebbezéssel és a rólam külön írt háromoldalas „személyes hangvételű” beadvánnyal fordult a másodfokú szervhez és hatósághoz. Mindezek ellenére felhívtam a jegyző figyelmét, hogy kezdeményezze az ügyben egyezség létrehozását — melyet a cikk is említ —, bár vonatkozó jogszabály szerint az engedélyes saját költségén minden kártalanítási igény nélkül, köteles az eredeti állapot helyreállítására, amikor az így kapott engedély érvényét veszti. Tóthék azonban egyezségi ajánlatunkra — többnapos gondolkodási idő után — zsarolásnak is beillő viszont^jánlatot tettek: az önkormányzat fizesse meg az eddigi mintegy száznegyvenötezer forint ráfordításukat, melyből csupán csak hetvenötezer forintról rendelkeznek számlával, és a különbözet legfeljebb csak vélelmezhető bizonylat nélkül. S akkor (!) — az egyébként önkormányzati bérlakások előtt — helyreállítják az eredeti állapotot... Most már talán világosabb, mi az amit a polgármester — s talán más sem — ért. Dr. Dobrovoczky István A múlt század tanúi Bér egyik látványossága a hegyoldali pincesor. Akad az építmények között olyan is, amelyik már az 1840-es, 1860-as éveknek is „tanúja” volt. A béri gazdák a megmondhatói: az óbor is az ópincében az igazi! PÁSZTÓ ÉS KÖRZETE Rákszűrés Kálló. Ötvenfős jelentkezés esetén Celladam-szűrést végeznek a faluházban, Kovács Adám vezetésével. A díj befizetése mellett felbélyegzett, megcímzett, személyi számmal ellátott borítékkal lehet jelentkezni az intézmény vezetőjénél. Erdőkürtről és Erdőtarcsáról is várják az érdeklődőket. Öt év csend után Egyházasdengeleg. A környékbeli nagy falvakat rendre „lehagyta” véradásban Denge- leg. Jó volt a megyei Vöröskereszt és helyi szervezetének kapcsolata, de már több mint öt éve nem rendeztek itt véradást. Most vissza kell szerezni a régi aktivistákat. Bízva a sikerben, az önkormányzat április 19-én, 15-től 19 óráig véradást szervez a hivatal épületében. Állat- és kirakodóvásár Palotáson 1991-ben az alábbi időpontokban rendeznek állat- és kirakodóvásárt: május 19-én; augusztus 18-án és október 20-án. A vásárok helye minden alkalommal a sportpálya melletti tér. Nyíltan és zártan Pásztó. Négyfordulós munka eredménye volt a képviselő-testületben a szervezeti és működési szabályzat kialakítása. Sikerült elérni, hogy a sarkalatos kérdésekben (mint például az intézményvezetők kinevezése) kétharmados többségi szavazatra van szükség. Ezzel megszűnt az a lehetőség, hogy egy-egy csoport érvényesíteni tudja az akaratát. Nem mindig sikerül közös nevezőre jutniuk a képviselőknek a különböző módszerek alkalmazásában. Amikor a jegyző és a kórházigazgató fizetését kellett megállapítaniuk, a polgármester nyilvános ülést és titkos szavazást javasolt. Az ötletet elvetették, maradt a nyílt szavazás. Ugyanakkor viszont zárt ülést javasoltak a közszolgáltató vállalat igazgatójának kinevezése ügyében. Jön a csontkovács Kálló. Kormos Gézát, az ismert hatvani reflexológust és csontkovácsot várják április 15- ére, 18 órára a faluházba. A környékbeli érdeklődők április 12-ig jelentkezhetnek az intézményben, mivel nem csak előadásra, hanem kezelésekre is lehetőség lesz. Sajnos, Mónikát nem értük el, de kolléganője, Szeles Jánosné (felvételünkön) is „dicséretben részesült”. Fotó: Ozsvárt T.
