Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-27 / 98. szám
8 innmzEj MAGAZIN 1991. ÁPRILIS 27., SZOMBAT Idöpalack-ültetés Angliában „Frcudta tanítás ” Minden nemzedék szeretné valamilyen formában megőrizni emlékét az utókor számára. Méghozzá nemcsak épületekben, szobrokban és más műemlékekben, hanem — Angliában már közel 120 éve — úgynevezett időpalackok eltemetésével is. A világ egyik leghíresebb gyermekkórháza, a londoni Great Ormon Street. 54 millió font költséggel most bővítik az épületet, s mielőtt az építkezést megkezdték volna, Diana walesi hercegnő az alapkő alá elhelyezett egy ilyen időpalackot. Egykori elődje, Alexandra hercegnő a kórház régi épületének alapköve alá már 1872-ben is elrejtett egy üvegtartályt, amelyben a Times korabeli példánya, és Viktória királynő fényképe volt. Most azonban a kórház vezetősége nagyot gondolt. Hét és 15 év közötti gyermekek számára pályázatot írt ki, és megkérdezte tőlük: véleményük szerint milyen tárgyak képviselnék sok száz év múltán is a jelent, a kilencvenes éveket? Az egyik nyertes, egy 9 éves kislány javaslatára az utókor számára most megőrizték egy hópehely hologramját, egy napenergiával működő számológépet, különféle angol pénzérméket, és négy különböző fa mag- vát. A második nyertes kívánsága is teljesült. Akinek véleménye szerint egy CDlemez, egy ív újrafeldolgozott papír, egy európai közösségi útlevél, és egy zsebtévé képviselné legjobban a kilencvenes éveket. Ezeken kívül — a kórház vezetőségének javaslatára — az időpalackba zárták a Times legfrissebb példányát, valamint a közszeretetnek örvendő Diana hercegnő fényképét. Ami az időpalackba zárt tárgyakat illeti, a Times vezércikke kifogásolta az ív papír elhelyezését, mondván: több száz év múltán hogy az ördögbe tudják megállapítani, hogy azt újradolgoz- ták-e fel, avagy sem? A cikkíró szerint egy kis ólommentes benzin jobban képviselte volna egyrészt a jelenkor természetvédelmi törekvéseit, másrészt a kilencvenes évek jellemző, és olthatatlan autó- szenvedélyét, Annyi bizonyos — tette hozzá a kommentátor —, hogy a Times- ból a jövő embere megtudhatja, hogy milyen élénk vita folyt egy európai központi bank létrehozásáról, és könnyen lehet, hogy erről azok, akik majd az időpalackot is kiássák, még 100, vagy 200 év múltán is vitatkozni fognak. Na, de egyébként is — írja a Times — mit törődünk ma azzal, hogy mit szól hozzánk majd az utókor. És ez ügyben idézem a magyar költőt, Kosztolányi Dezsőt: utókor, befútta utad a futópor. Sigmund Freud, a pszichoanalízis atyja csekélyke bizonyítékok alapján „párolta le” tudományos következtetéseit, gyógymódja eredményességét illetően túlzásokba esett és általában még csak figyelemre sem méltatta a tudományos kutatás alaptörvényeit. A lélektan nagyjának szigorú bírálata amerikai szakértők részéről fogalmazódott meg nemrégiben egy tanulmányban. Szerzői állításaikat arra alapozzák, hogy átvizsgálták az osztrák pszichológus alapvető teóriáit, s végkövetkeztetésük szerint Freud inkább minden hájjal megkent üzletember volt, semmint tudós. Freud ,. legjelentősebb munkájának, a pszichoanalízis kidolgozásának egyik alappillére az volt, hogy miként Több mint kétezer esztendő kellett, hogy egy német kereskedőből lett régész, Schliemann Kis-Ázsiában, egy domb felásatásával megtalálja Tróját,'s annak az úgynevezett második városában rejtőzködő lelettel elkápráztassa a világot: a Pri- amos-kincs arany- és ezüstedényeivel, ékszereivel. Negyvenöt esztendőnek kellett eltelni ahhoz, hogy a történelem kövületét eltávolítsák az elveszettnek vált, pótolhatatlan értékekről. A legendás trójai és mükénéi kincs, valamint három Ca- ravaggio-kép, számos Renoir-, Cézanne-, Goya- és El Greco-alkotás ugyanis, most is a föld alatt rejtezik, Moszkva, Leningrád, Kijev kezelt hat pácienst az úgymond , beszéltető kúrával. Nos, a hat közül az egyik nemhogy megnyugodva, hanem egyenesen felháborodottan távozott a kezelés közepén, kettőt nem Freud kúrált, egy pedig nem is kapott valódi terápiát. A fennmaradt két páciens közül az egyikkel évekkel később hosszú interjú készült. A jelenkor amerikai tudósai szerint az interjú alapján felderíthető, hogy a tényeket — enyhén szólva — elferdítette Freud. Az osztrák tudós 1856-ban született és 1939-ben halt meg. Amerikai „kollégautódai” szerint munkássága és más városok titkos raktáraiban — írja a New Yorkban megjelenő Art News. A magyarázat: 1945-ben hadizsákmányként magukkal vitték a felszabadítók. A hír hitelességéhez aligha férhet kétség, mert a cikket két volt szovjet muzeológus írta. Az egyik a kijevi, a másik a moszkvai múzeumban dolgozott. A beszámolót ismertető New York Times megjegyezte, hogy a közlést szovjet részről nem erősítették meg, igaz, nem is cáfolták. A felbecsülhetetlen értékű hadizsálrmány zömmel berlini múzeumi tulajdonban volt, amelyet a háború alatt a friedrichshaini Hitler- bunkerbe menekítettek. MiXIX. századi idejétmúlt tanok ötvözetén alapul, s nem a XX. századba mutat előre. Logikai következtetései egyszerűen igazolatlanok. Freud- na'k egyes mostani bírálói szemére vetik azt is, hogy titokburokkal vette körül munkáját, amolyan alkimista mesterkedésszerűen, és sohasem vetették egybe, mind a mai napig mondhatni nem „szembesítették” a pszichoanalízist más módszerekkel. Márpedig egy módszer elterjedt használata előtt ez alapvető feladat. Emberek milliói éveket töltenek el azzal, hogy pszichológushoz járnak, s mentális zavaraikat, szorongásaikat gyógyítójuk a után a bunkert a szovjet csapatok elfoglalták, néhány nap múlva titokzatos tűzvész pusztított az építményben. Ennek következtében minden művészeti alkotás is a lángok martaléka lett — közölték Moszkvában. A New York Times azonban emlékeztet, hogy a szövetségesek nem hittek a különös pusztulásban. Már csak azért sem, mert a bunker megtekintésére, a károk felmérésére nem kaptak engedélyt. „Arról van szó, hogy a szovjet csapatok parancsot kaptak, hogy ne csak az ipari berendezéseket szereljék le, hanem szállítsák el a műalkotásokat is” — szögezik le az Art News szakértő cikkírói. freudi beszélgetős-vitázós módszerrel próbálja orvosolni. Az amerikai szakértők szerint azonban egyre erősebb a szakmai kételkedés a pszichoánalízis iránt, s nem kizárt, hogy —, hacsak nem bizonyítódik be a módszer használhatósága — idővel kivonul a lélekgyógyászok módszertárából. A bírálók között akad olyan, aki még a híres „freudi elszólás” igazságát is megkérdőjelezi, mondván: Freud valójában sohasem bizonyította kutatásaiban, hogy az önkéntelen verbális megnyilatkozás mélyebb lelki dolgokat árulna el. Meglehet, ám azt elég jól felfedi, hogy valakinek máson — is — jár az esze, mint amiről épp beszél. Urizálás Büszke ember a magyar. Arra a legbüszkébb, ami már nincs, de emlegetni lehet: régi szép időkre, amikor még léteztek úriemberek és úrinők. Ezek a szavak nem vesztek ki szókincsünkből, de jelentésük alaposan megváltozott. Már nem a morál az értékmérő, hanem a pénz. A hímkurtizán így nyilatkozik „vendégeiről” az újságírónak: „Az biztos, hogy nem szövőnők jelentkeznek egy órácska boldogságra. Inkább vastag bukszás úrinők.” Némely nyugdíjas így siránkozik : kénytelen rangon alul munkát vállalni, jövedelme kiegészítése céljából. Én inkább ókonzervatív maradok: nem a zseb teszi a gentlemant. G. É. Hifiét bunkeréből szovjet pincébe Bem, a főváros — UNESCO-értékelés alapján — a világ nagy kulturális örökségeihez tartozik. A felvételen a Kramgasse egyik vége látható, a csúcsos időjelző harangtorony- nyal és csillagászati órával, amely 1527 és 1536 között épült. A turizmus jó jövedelmi forrás. A külföldi vendégek évente 11 milliárd frankot hagynak Svájcban. Ezzel az összeggel a turizmus a harmadik helyen szerepel — a gép- és vegyipari export után — a bevételek rangsorában. A fő attrakció a vidék, a táj. A hegyek és a dombvidékek között ezer tó és 42 ezer kilométer hosszúságú vízfolyás (patak, folyó) található. Képünkön a 2120 méter magas Pilatus-csúcs látható. SVÁJC 700 ÉVES Uri, Schwyz és Unterwalden lakossága 700 évvel ezelőtt kötött egymással védelmi szövetséget a béke és a függetlenség biztosítására a Habsburg-törekvésekkel szemben. Jóllehet, a területi állam megalapítására csak később került sor, sőt, a modern többnyelvű szövetségi állam csak a XIX. században jött létre, Svájcban az 1291 - es esztendőt tekintik az ország születési évének. Eszerint Svájc ebben az évben ünnepli fennállásának 700 éves évfordulóját. Képösszeállításunk a gazdagságáról, a kulturáltságáról és megbízhatóságáról híres és sokak által irigyelt ország természeti és építészeti értékeibe enged bepillantást. Genf, a nemzetközi szervezetek városa. A svájci Henri Dunant által 1864-ben alapított Vöröskereszt és Vörösfélhold internátusát itt építették fel, és ez a város több más internátus székhelye is. Például az Egyesült Nemzetek Szervezetéé, az Egészségügyi Világszervezeté. A Vöröskereszt nemzetközi múzeumának átriumában látható Carl Bucher svájci szobrász Kövületek című alkotása.