Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-26 / 97. szám

lil'ULÁilii HAZAI KÖRKÉP 1991. ÁPRILIS 26., PÉNTEK Vélemények a kárpótlási törvényről Népszerűtlen bársonyszékek? (Folytatás az 1. oldalról) állomás a szakterületen dol­gozók véleménynyilvánítá­sa, ezt követi az egészség- ügyi és szociális bizottság, majd a megyei közgyűlés jóváhagyása, s végül a kine­vezés a megyei önkormány­zat részéről. Balassagyarmaton dr Né­meth György polgármester ezzel kapcsolatosan arról tá­jékoztatott, hogy a várako­zással ellentétben elenyésző­en csekély számú — összesen három — jelentkező akadt a városi kórház még betöltet­len állásaira. Feltehetően az összetett feladatkörök, illetve a társadalombiztosítás új rendszerének kialakulatlan­sága miatt volt csekély az érdeklődés. Ketten pályáztak a gazda­sági igazgatói székre, azon­ban nem feleltek meg. Ba­lassagyarmaton ezért újabb kiírás vált szükségessé. Pásztón a négy pályázat értékelése még tart. A Nóg- rádgárdonyi Tüdőgyógyinté­zetben az egyetlen pályázó — Chikán József — nyert, ő lesz az új gazdasági igazga­tó. Nem érkezett pályázat az ápolási igazgató választására kiírt felhívásukra, de a je­lenlegi vezetés nem tartja fontosnak, hogy a 160 ágyas intézetben ezt a funkciót kü­lön személy lássa el. (mihalik) Rendőrségi felhívás Április 5-én, 11.30 perc­kor, Bánk község külterü­letén az épülőfélben levő gyártelepi területről két ku­tya rátámadt egy, kerékpár­ján arra haladó fiatal hölgy­re, ki az ijedtségtől elesett, és nyolc napon túl gyógyu­ló súlyos sérüléseket szen­vedett. A Balassagyarmati Rend­őrkapitányság közlekedési alosztályának munkatársai kérik annak a fiatalember­nek a jelentkezését, aki a sérültet gépkocsijával a helyszínről elszállította. Kérik a tanút, hogy Ba­lassagyarmaton. a v Bajcsy- Zs. út 18. szám alatt jelent­kezzen. FKgP. Nagy Ferenc József pártelnök a Független Kis­gazdapárt szokásos csütörtö­ki sajtókonferenciáján egy­értelmű sikernek könyvelte el a kárpótlási törvény meg­szavazását — különösen, ami a föld kérdését illeti. * MSZMP. Élesen reagált a kárpótlási törvény elfogadá­sára csütörtöki sajtótájékoz­tatóján Thürmer Gyula, a munkáspárt elnöke. Mint megfogalmazta, a kormány- koalíció ezzel a lépésével feltette a koronát eddigi, nem túl pozitív tevékenysé­gére. * MOSZ. Elengedhetetlennek ítéli a kárpótlási törvény íe­(Folytatás az 1. oldalról.) becsülhetetlen jelentőségű, miként az is, hogy a ma­gyar mezőgazdaság 40 szá­zalékkal olcsóbban termel a nyugat-európainál. Ez — hosszú távon — nagy előnyt, de mindenekelőtt komoly versenyképességet jelent. Ezt kell megőrizni úgy, hogy a termelőerők zömmel magán- tulajdonba kerüljenek a kö­vetkező időszakban. Bár, a privatizáció a me­zőgazdaságban eddig is elő­rehaladottabb stádiumban volt, mint a gazdaság más területén, a cél, a 85 száza­lék körüli magántulajdon még mesz.e van. A jövőben a tulajdon és a használat még markánsabban elválik egymástól s az agrárpoliti­ka a vállalkozó, a kockázta­tó földhasználókat fogja maid védeni. Hogv a közeli nyári hóna­pokban hány ember kéri maid vissza földjét, azt nem tudni, de az illetékesek arra számítanak, hogy az alföldi tanyavilágban lényegesen többen lesznek ilvenek. mint a Dunántúlon. Az azonban biz­tos. hogy az ősszel még nem Spkan fognak saját földjükön cazdálkodni. lülvizsgálatát a Mezőgazda- sági Szövetkezők és Terme­lők Országos Szövetsége. Eleki János, a MOSZ főtit­kára hangsúlyozta: a parla­ment szerdai döntésével — a kárpótlási törvény elfoga­dásával —, olyan megoldás született, amely beláthatat­lan gazdasági és társadalmi feszültségekhez vezethet, ugyanakkor eltereli a figyel­met a mezőgazdaság alapve­tő kérdéseiről, megnehezít­ve ezzel a piacgazdasághoz való alkalmazkodást. * FIDESZ. A Fidesz tovább­ra is úgy látja, hogy a kár­pótlási törvény rendkívül kedvezőtlen folyamatokat Az agrárkereskedelem cseppet sem rózsás helyzetét tovább nehezíti a szovjet pi­ac összeomlása. Ami az ag­rárpiaci rendtartást illeti, a tárca úgy számít, hogy 1992- től a legfontosabb termékek — a hús, a tej, a gabona — esetében bevezeti a garan­tált árakat. Ezek lényegében a minimálárak lesznek, ame- yek biztosítanák a termelők létbiztonságát. Ezzel nem kívánják a piacot befolyásol­ni, de azt sem, hogy gondok legyenek az alapvető élelmi­szerekkel. Elhangzott, hogy amennyi­ben nem jön létre a mező- gazdasági bankrendszer és nem tudnak a termelőknek jelentős kamatkedvezményt biztosítani akkor komoly ne­hézségek várhatóak a követ­kező években. Eloszlatta a miniszter azt a tévhitet is, hogy a mezőgazdaság a pri­vatizálással jelentős plusz munkaerőt foglalkoztat majd. A 22 százalékos foglalkoz­tatottság ígv is magas, sem­mi remény rá. hogy munka- nélküliek a jövőben nagy számban találnak megélhe­tésre a földből. indít el a magyar gazdaság­ban. A törvény elfogadását követő napon tartott sajtótá­jékoztatón Glattfelder Béla, a fiatal demokraták ország- gyűlési képviselője politikai jellegű törvénynek minősí­tette a kárpótlást szabályozó rendelkezést. í * Párizs. A csütörtök regge­li francia lapok közül egye­dül a Liberation számol be, budapesti tudósítója írásá­ban, a kárpótlási törvény el­fogadásáról. A tudósító komp­romisszumnak minősíti a törvényt és azt írja, hogy ez „több fenntartást vált ki, mint amekkora a lelkesedés iránta”. A minisztérium vezetése nem zárja ki annak lehető­ségét, hogy lesz bizonyos za­var, sőt káosz a következő hónapok privatizációs eljá­rásai során, de ezt a folya­matot következetesen végig kell vinni. Raskó György államtitkár­helyettes kérdésre válaszol­va kijelentette, hogy a várt­nál is nagyobb gondok van­nak az élelmiszeripar veze­tésében. A tejipari vállalatok igazgatói posztjaira a 35 je­lentkezőből, mindössze négy találtatott alkalmasnak pe­dig a vizsgaanyag a fejlődő országok hasonló vállalati vezetői számára kötelezően elsajátítandó ismereteket tar­talmazta. Mindebből azt a következtetést vonta le a ki­nevezésekért felelős minisz­tériumi tisztségviselő, hogv sürgősen meg kell oldani az élelmiszer-ipari menedzse­rek képzését. Annál is in­kább. mert aligha várható, hogv kedvezőbb lenne a helyzet a gabona ipar vagv a húsipar területén, ahol ha­marosan sor kerül a hason­ló pályázatok kiírására. Zilahy Tamás Elkészült az agrárprogram Ufó vagy gömbvillám Szécsényben? a munkanélküliség szorítása? (Folytatás az 1. oldalról) szintén 1,5 milliót, koren­gedményes nyugdíj átválla­lására 0,5 milliót, foglalkoz­tatás bővítésére 3,6 milliót, munkahelyteremtő beruhá­zások finanszírozására 6 milliót, közhasznú munkára 7 millió forintot fordítanak. Ezek a számok egyelőre csu­pán javaslatokat tükröznek, s a gazdálkodók és a hely­hatóságok igényeihez igazít­hatok. A megyei munkaügyi hi­vatal a települések önkor­mányzatait arra kérte fo­galmazzák meg, milyen el­képzeléseik Vannak köz­hasznú munkák megterem­tésére, és milyen anyagi tá­mogatásra van ehhez szük­ségük. Mint Szabó Kálmán­tól, a hivatal vezetőjétől meg­tudtuk, igen szélsőséges igények érkeztek, melyek közül azok élveztek priori­tást, amelyek hosszabb ide­ig, több embert, valóban ■hasznosan kívánnak foglal­koztatni. A hasznos munka egyébként az önkormányza­tok érdeke is, hiszen a bér­jellegű kiadások 30 százalé­kát saját kasszájukból kell fizetni. A megyéből több mint 30 támogatásra érdemes „pályá­zat” érkezett a munkaügyi hivatalhoz, túlnyomó részük településrendezési munkák­ra, parkgondozásra, közte­rületrendezésre építkezések segédmunkáinak elvégzésé­re, esetenként szociális fog­lalkoztatásra igényel ki- sebb-nagyobb összegeket. Az erre szánt hétmillió fo­rintot konkrét egyedi meg­állapodások aláírása után osztják szét a települések között. Amennyiben a köz­hasznú munkákról szóló el­képzelések megvalósulnak, Nógrád megyében körülbe­lül 350 ember juthat újra megélhetéshez. Bár a foglalkoztatási gon­dokon ez a megoldás is enyhít némileg, igazi előre­lépést az új munkahelyek jelenthetnek. Munkahelyte­remtő beruházásokra, a munkaügyi tanács a máso­dik negyedévre hatmillió fo­rintot irányzott elő, ez az összeg azonban növekedhet, amennyiben más tételekre kevesebb igény jelentkezik. A munkaügyi hivatal a be­ruházásokra kiírandó pá­lyázatok összeállításán dol­gozik, az erre fordított ösz- szeg jótékony hatása leg­hamarabb a harmadik-ne­gyedik negyedévben jelent­kezhet. —ozsvárt— (Folytatás az 1. oldalról) — Milyen sebességgel mozgott? — Nem gyorsabban, mint egy siető ember. — Akkor volt idejük megfigyelni. — Spirál alakban moz­gott. Hangot, fényt nem adott ki. Áthaladt a varsá­nyi út fölött, a szemben le­vő NEWTECKHUNPACK Csomagológépgyártó Kft. fölé érve, egy hatalmas nagy csattanást hallottunk, láttuk, hogy a tető darab­jai a magasba emelkednek, majd lehuilanak. A jelen­ség megszűnt. Másnap reggel a csoma­gológép-gyártó üzemben fel­fedezték, hogy az egyik csarnok tetején külső erő hatására összetört a pala. Betörőre gyanakodtak. Je­lentést tettek a rendőrsé­gen. A tetőn kívül más rongálást, idegen nyomokra utaló sérülést a rendőrség nem tapasztalt. A csarnok­nak a mennyezete, amely­ben nagv mennyiségű fé­met tároltak, sértetlen volt. Kovács István és társai, a BRG-ben elmondták, hogv mit láttak, arra senki fi­gyelme nem terjedt ki, hogy szóljanak a szemben levő üzemnek. — Megkértük az építő­ket. hozzák helyre a rongá­lást. Más irányú munkájuk miatt erre a mai napig nem került" sor. Később, amikor felmentem a tetőre, láttam, hogy valami nincs rendben — magyarázta Bárány Gá­bor művezető. — A palatető 16 négyzet- méter területen megrongá­lódott. A szegeken, amelyek a palákat lefogták, semmi­lyen külső sérülés nyomai nem láthatók. Kirepültek a fából. Egyenesek. A tetőn széthullva hevernek. Az épen maradt tetőrészen a sérülés környékén a szegek háromnegyed részig kihú­zódtak a fából. Távolodva a 16 négyzetméter területű lyuktól, a szegek egyre ki­sebb mértékben húzódtak ki. A villámhárító elgörbült. A c.somagológép-gvártó üzemben tegnapelőtt tudták meg. Kovács István és tár­sai látták, hogv a csarnok tetőszerkezete miiven körül" mények között rongálódott meg. Hogy valójában mit lát­tak a BRG dolgozói, s mi rongálta meg a csomagoló­gép-gyártó üzem csarnoká­nak tetőszerkezetét, most még rejtély. Talán, ha a szakember megnézi, többet megtudunk a rejtélyes „látogatóról”. Szenográdi Újra a régi nadrágszíjparcellás Magyarország? (Folytatás az 1. oldalról) bonyolításában is hatal­mas munka vár ránk, amit csak jó partneri kapcsolatok megteremtésével, az önkor­mányzatokkal közösen tu­dunk közmegelégedésre el­végezni. — Figyelembe véve az ön véleményét, arra volnék kí­váncsi, hogy jelen felállá­sukban képesek-e a pillanat­nyilag fel nem mérhető fel­adat gyors, pontos lebonyo­lítására? — Országjárásom során arról győződtem meg, hogy a földhivatalok megterem­tették a gyakorlati felada­tok lebonyolításához szük­séges feltételeket, hozzákezd­tek a tulajdonigazolások ki­adásához. Döntő többségük­nél rendben vannak az öt­ven-, nyolcvan-, százéves iratok, köztük például a te, lekkönyvi betétek, amelyek alapot adnak az eredmé­nyes, megbízható munkához. Egyáltalán nem jelent gon­dot a földméréshez szüksé­ges szakemberek biztosítása. Rövid idő alatt kettőezer geodétát tudunk munkába állítani. A szakemberek nem azért várják a megbí­zást, hogy bárki részéről jó pontot szerezzenek, hanem azért. mert habitusuknak megfelelő feladat van ré­szükre kilátásban. A tör­vénnyel kapcsolatos mun­kák zömét három szakvál­lalatunk — a budapesti, és pécsi Geodéziai Vállalat, a Kartográfiai Vállalat, és a Földmérési Intézet bonyolít­ja le. Rajtuk kívül több száz magánvállalkozó is je­lentkezett. és Készen áll a megbízások elnyerésére. — Ha megyénkben nem is, de az ország más tájain tu­domásom szerint nagyobb a földéhség. Ezt nem feledve, bizonyára megsokasodnak a vitás ügyek, rendszeressé válnak a fülemüleperek, a 10—20 centiért való veszeke­dés, perlekedés, netán ölre- menés a nadrágszíjparcellá- ért. Kire hárul ennek a le­vezetése, egyáltalán, fel le­het-e készülni? — Felidézve gyermekkori élményeimet, tapasztalatból tudom, hogy annak idején a falun a tíz-húsz centikért enyhén szólva késhegyig menő vita folyt. Ez együtt­jár a tulajdon felértékelődé­sével. Szakembereink pedig csak a szakmával kapcso­latos tennivalókat, megren­deléseket teljesítik. A vitás kérdésekben a bíróságok dön­tenek majd. Ezek olyan je­lenségek, amelyek elől nem lehet kitérni. — Végül egy sajátos me­gyei kérdésben várom vá­laszát: szabad-e, szükséges-e leállítani a földvisszaadáso- kat? — Tudomásom szerint, Nógrád nem tartozik azon megyék közé, ahol sok föl­det kérnének vissza, bár az igénylők száma az utóbbi időben növekszik. A jelen­legi földtörvény alapján kell teljesíteni a földvissza­adási kérelmeket. Egyénileg is támogatom, és maximáli­san egyetértek azzal, hogy a kért és a már kijelölt föld visszakerüljön a tulajdono­sához. Ugyanis ez az alapja a magántulajdonra épülő piacgazdaságnak, egyúttal az egyéni érdekeltség vissza­adását is jelenti — mondot­ta Zsámboki Sándor. Venesz Károly Szombattól kilőne napra leáll az SKÜ (Folytatás az 1. oldalról) eltérő időben veszik majd ki. Az eg.vts részlegek veze­tői gondoskodnak arról, hogy a leállás alatt ne keletkez­zenek zavarok a külső kap­csolatrendszerben. A válto­zásoknak megfelelően alakul a bérkifizetés rendje is. A nem fizikaiak április 26-án — pénteken — kapják kéz­hez havi keresetüket. A fi­zikaiak május 10-én vehetik fel járandóságukat. A szakszervezeti bizottság és a gyár vezetőségének kö­zös döntése alapján, megfe­lelő számú jelentkezés ese­tén. díjtalan szálláshelyet biztosítanak a zsóri és be­rekfürdői üdülőikben az üzemszünet idejére. Információs és tanácsadó iroda Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról) bői vállalkozzunk? A szük­séges ismeretek hiánya, a tanácstalanság és bizonyta­lanság ma is érezhető. Ezen kíván segíteni a salgótarjáni önkormány­zat azzal, hogy tegnap a vá­rosháza második emeletén megnyitotta a Salgótarjáni Vállalkozási Információs és Tanácsadó Irodát. A SAVI­Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara 1991. április 30-án, délelőtt 10 órától, dr. Gianni Fiaccadori (ICE ig.-helyettese) és á Modenái Kereskel- delmi Kamara részvételével OLASZ ÜZLETI NAPOT RENDEZ. Jelentkezni előzetesen lehet a Kamara kép­viseletén (Salgótarján, Tanácsköztársaság tér 1.) Tel.: 16-476. (1158 Sz) TI a megyeszékhelyen és környékén élő vállalkozók — egyének és társaságok — munkáját szeretné meg­könnyíteni szolgáltatásai­val, tájékoztató- és tanács­adó tevékenységével. Az iroda jól felszerelt techni­kai háttérrel rendelkezik. Az iroda minden hétfőn, szerdán és pénteken várja az érdeklődőt a salgótarjáni városházán. Az INFOKER Betéti Társaság jó megjelenésű, érettségizett, agilis személyeket keres, mellékállású biztosítási ügynöki tevékenység ellátására. Érdeklődni: Salgótarján, Rákóczi út 8. Telefon: 17-853. (68403 A)

Next

/
Oldalképek
Tartalom