Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-25 / 96. szám
1991. ÁPRILIS 25., CSÜTÖRTÖK Közben összedől a híd... Héhalom határában, a Bér- patak felett rotnös híd árválkodik. Az 1833-ban, klasszicista stílusban ritkaságszámba menő technikával épült,, háromnytiású kőhíd a megye egyik .legértékesebb, közlekedési jellegű műemléke.? ulajdonosa a magyar állam, kezelője a Budapesti Közúti Igazgatóság Salgótarjánban működő koordinációs üzemmérnöksége, gazdája azonban évek óta nincs. Jó néhány évvel ezelőtt megépült az új híd is a kiszolgált építmény mellett, amikoris a bürokrácia „elfelejtette” átruházni a tulajdonjogot az egykori tanácsnak, így maradt a közúti igazgatóság nyakán, ezért nem áldoz senki a rendbehozatalára. Szilágyi Albert, Héhalom polgármestere szerint a műemlék szükséges speciális kőanyagot is, a teljes költséget azonban nem vállalhatják.. Szeretnék megrriem leni ezt a műszaki szempontból is értékes műemléket, á polgármesterrel már tárgyaltak a feltételekről, s megígérték: rendelkezésre' bocsátják á terveket, oda szállítják az építőanyagot és elvégzik a munkálatokat is, de a többi pénzt a trió másik két tagjának kellene előteremtenie. Ez elől nem zárkózily el a megyei műemléki felügyelőség sem — mondta Fries Gyula, a megyei önkormányzat műemlékekkel foglalkozó munkatársa. A kérdésben azonban még sok a bizonytalan tényező. Az országos központ kisebb összegekkel minden évben hozzájárul különböző építmények felújításához, azt azonban Gazdára vár a híd nincs ugyan az önkormányzat tulajdonában, mégis szeretné, ha nem pusztulna el teljesen. A rekonstrukció finanszírozását a kezelőnek, tehát a közúti igazgatóságnak kellene vállalnia, de a költségekhez a polgármesteri hivatal is hozzájárulna. Sőt a műemléki felügyelőség segítségére is számítanak. Bár Fráter István, a közúti igazgatóság vezetője is azt vallja, hogy a tulajdonjogot át kellett volna adni a tanácsnak, a hármas összefogásban — polgármesteri hivatal—műemléki felügyelőség—közúti igazgatóság — lát fantáziát. Ők már 1987 óta foglalkoznak ezzel az üggyel, elkészültek a felújítás tervei, a napokban megszerezték a helyreállításhoz nem tudják, ebben az esztendőben mennyi pénzt szánhatnak erre. A megyei önkormányzat is rendelkezik néhány millió forinttal, melyet ilyen célokra fordíthatnak de hogy kik kaphatják meg a támogatást, társadalmi bizottság dönti el. Az biztos, ha lesz rá lehetőség, a megye is „beszáll" a munkálatok finanszírozásába. Jelen pillanatában így áll a hé- halmi híd ügye. Úgy tűnik, a segítő szándék mindegyik fél részéről megvan, de a bábák között elveszett már sok gyermek. Csak reménykedhetünk abban, hogy a tárgyalások hamarosan kézzelfogható eredményre vezetnek, s a megye egyik értékes műemléke megmenekül az enyészettől. r PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE Jogszabálysértő a polgármester határozata ■ Eső jJtán esernyő. — Akár így is •összegezhetnénk á vállalkozónak indult pásztói Tóth József történetét.[ A cselekmény középpontja egy ■ lángossütő pavilon. A körülötte I kavart viharról már beszámoltunk 1 egy korábbi „Pásztó és környé- : ke” oldalon. Az első pofon a legnagyobb címmel. Emlékeztetőül csak annyit, a meghatározatlan időre szóló szerződést három hét múlva visszavonta a hivatal, a polgármester kérésére. A vállalkozó közben már befektette a pénzét a pavilonba, és mivel igazságtalannak érezte a polgármester „ítéletét”, fellebbezett ellene a köztársasági megbízott területi hivatalához. A válaszból idézünk: —A Pásztó Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának határozatát megsemmisítem. Határozatom jogerős, ellene állam- igazgatási úton további jogorvos- ! latnak nincs helye. Indoklás: A hivatal visszavonta határozatait, egyben kötelezte Tóth Józsefet, hogy a pavilont bontsa vissza, és a közterületet eredeti állapotában állítsa vissza 15 napon, belül, Helyszíni szemlén a feltárt tények alapján megállapítottam, hogy az első fokú építésügyi hatóság (polgármesteri hivatal) visszavonásról szóló határozata jogszabálysértő. (...) A jelen esetben egyértelműen megállapítható, hogy sem a megszüntetés, sem a megvonás feltételei nem állnak fenn. így a jogerős engedély visszamenőleges hatályú visszavonására nincs törvényes lehetőség. Ezáltal az alaphatározatok utólagos visszavonása az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait sérti. *** Ennyi... Ja, és a pavilon már nem áll a ház előtt. Mi történt? — A területi hivatal osztályvezetője április 8-án keltezte a választ, de mire megkaptuk a levelet, éladtuk a pavilont... — mondja Tóth József, s hozzáteszi: — Hogy másodfokon — a köz- társasági megbízott hivatala által — igazságot nyertünk, bár jó érzéssel tölt el, mégsem nyugtat meg. Inkább nagyon szomorú vagyok, hogy ilyen városvezetésnek vagyunk kiszolgáltatva, akiknek még a törvényességi szempontok sem mérvadóak. — És a folytatás? — Hajlandó vagyok belemenni, vitassák meg, milyen pavilon illik a városképbe! Engem mindenképpen kár ért, még akkor is. ha megkapom a kártérítést, mert munkanélküli lettem! — Úgy látszik nem ment el a kedve, ha még mindig lángossü- tésben gondolkodik? — Nem kedv kérdése! Mit tudnék csinálni?! Dudellai Ildikó Pásztó dinamikusan fejlődő városközpontja mind több fiatal család számára biztosítja a kulturált lakáskörülményeket. A többségében környező falvakból betelepülök a szolgáltató létesítményekben sem szenvednek hiányt. — Gyurkó felv. — Idegesítő lakásügy Keresztes — „János bácsi” nélkül ígérettől nem szépül a falu Jó néhány hónap eltelt már a Pásztó környéki választások óta. Hasznos csöndben maradt, Mát- raszőlősnek sikerült, Mátrake- resztesnek nem... — Sokan álltak értetlenül a szavazás végeredménye előtt. Bár a „bukás” minimális volt, ez a folytatás szempontjából nem sokat számít. Tizenhárom „igen” szavazaton múlt, hogy Keresztes nem függetleníthette magát Pász- tótól. Mi a véleménye az eredmény(telenség)ről? — a község képviselőjét, Holtner Győzőt kerestük meg. — Ezt bizony lehetne boncolgatni! Nem vaktában vágtunk bele az önállóság kezdeményezésébe. Az előzetes közvélemény-kutatás során 340-en írták alá a teljes elszakadást. Mivel a falu lélekszá- ma körülbelül 500, ez az egyetértés eléggé meggyőző volt. Es persze számítottunk rá, hogy azok, akik ezt aláírták, elmennek szavazni is! Hát, nem így történt. Akik elmentek, 95 százalékban igennel voksoltak. De ez kevés volt. — Más településeken megszervezték, hogy elmentek az emberekért, ha úgy látták, ez hiányzik a döntéshez. Önök miért nem tették meg? — Én ezt nem láttam célszerűnek. Lehet, hogy agitálással megszavaztuk volna az önállóságot, de ha aztán kialakul a helyi önkormányzat, és az valakire nézve hátrányos döntést hoz, köny- nyen az lehet az első reagálás: — Ezért citáltak engem az urnához! Nem, ha a lakosság öntudatából nem jön el...! Sokat számított, hogy Keresztes soha nem volt önálló. Ez lényeges különbség Szőlőshöz képest! Ok tudták, akkor hogyan mentek a dolgok, amikor még nem tartoztak senkihez — nálunk nem volt ilyen. A keresztesiek nem tudják, mivel jár ez. Megnyerhettük volna a falut ígéretekkel is, de az felelőtlenség lett volna. Akkor még nem lehetett konkrétumokat mondani, csak az általánosságokat adhattuk tovább. — Tulajdonképpen hogyan indult a kezdeményezés? — A fiatalabb réteg úgy látta, hogy az utóbbi években semmi fejlesztés nem volt a faluban. ígéretek ugyan mindig voltak. Pásztó elég rossz gazdasági helyzetben van, így hát most sem kapunk, nem hogy az elmaradást le tudjuk dolgozni! — Konkrétan, mi épült Keresztesen, amióta úgynevezett városrésze P ászt ónak? — Megépült az óvoda. Kialakították a buszmegállót, de nem oda, ahova szerettük volna. Épült még egy parkoló is, de arról meg sem kérdeztek bennünket. Azt is elmondhatjuk, a focipályából elvettek egy fél telekrészt, mert kellett az üdülőövezethez. A megye is jóváhagyta, bár a térképen még mindig útként szerepel a terület... — A keresztesiek tehát nem tudják, mit jelent az önállóság. Azt viszont tapasztalhatják — ezek szerint—, mit jelent a házasság... — Érezni, évekre visszamenőleg, hogy Keresztesnek soha nem volt gazdája. Azért akartuk — még a régi, tanácsi rendszerben — , hogy legyen egy megfizetett képviselője, egy „János bácsi”- ja, akihez lehet fordulni, és ne kelljen 12 kilométert utazni ügyintézés miatt. — Az önállósági törekvés után hogyan érzi magát a közös képviselő-testületben? — Ha javaslatot teszek, szinte azt érzem a levegőben: — Miért nem váltotok le?... Dudellai Ildikó Pásztó. Olvasóink közül többen nehezményezték, hogy ebben a lakásínséges világban Pásztón, a Nógrádi Sándor-lakó- teiepen, a nyolcas számú házban évek óta üresen áll az egyik emeleti lakás. Mint a polgármesteri hivatalban megtudtuk, az említett helyiség szolgálati lakás, mely a Gyógyszertárak Megyei Központjának tulajdonában van. Az önkormányzat már levélben megkereste az illetékeseket, a hasznosítással kapcsolatban, azonban eddig választ nem kaptak. Ezért kértünk bővebb felvilágosítást dr. Szigeti József főgyógyszerésztől, a gyógyszertári központ megbízott igazgatójától. — Tisztában vagyunk azzal, hogy a pásztói üres lakás irritálja a lakosságot. A megyében azonban ez az egyetlen szolgálati helyiség, melyet felajánlhatunk azoknak a gyógyszerészeknek, akiket alkalmazni szeretnénk. Szolgálati lakás nélkül pedig nem jönnek hozzánk. A gyógyszertári központnak vannak állandóan futó pályázatai, melyekre akadhat jelentkező, akit el kell helyeznünk. Nemrégiben például Debrecenből jött egy kolléga, de szakmai okok miatt csak két hónapig dolgozott nálunk. Övé lett volna az ominózus lakás is. — A polgármesteri hivatalban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az igénylők még azzal a feltétellel is vállalnák a beköltözést, hogy amikor megérkezik az elhelyezendő szakember, elhagyják a bérleményt. — Sajnos ezzel kapcsolatban rossz tapasztalataim- vannak. Szécsényben már kiadtuk a lakást ilyen feltételekkel, ám amikor Erdélyből megérkezett a gyógyszerészcsalád, az ideiglenes lakók nem voltak hajlandók kiköltözni. Ilyen körülmények között, úgy érzem felelőtlenség lenne a pályázatban olyan lakást felajánlani, amelyben már vannak lakók. Ezt csak úgy tudom elképzelni, ha az önkormányzat komoly garanciákat ad a kiköltözés biztosítására, esetleg még karhatalmi erők igénybevételét is vállalja. De nem hiszem, hogy a hivatal ilyen eszközökhöz nyúlna. Mi mindenképpen arra törekszünk, hogy a lakást mielőbb hasznosítsuk, és megszüntessük ezt a feszültségforrást. — Ozsvárt — ///■L-/V-/-7 5 Faültetés Palotás. A'polgármesteri hivatal háromszáz facsemetét vásárolt. melyeket a lakosság segítségével elültettek a település közterületein. A faültetés közben a polgárok olyan tereprendezési munkálatokat is elvégeztek, amelyek szebbé teszik a környezetet. Kilopták a cementet Mátrakeresztes. Zárt szennyvíztárolókat építettek a községben. Egy bajuk van az építményeknek. hogy nem sikerült zártnak lenniük, rossz nyelvek szerint azért, mert az építők menet közben kilopták a cementet... Az tény. a kersztesieknek abból is csak káruk lett, hogy máshol megoldódott a vízkérdés. A faluba havonta kétszer (esőzések idején ötször) fordul a szippantókocsi, és egy kiszállásért 700 forintot kell fizetni! Azon talán még lehet vitatkozni, kinek kellene átvállalnia a pluszköltséget... Orvosi ügyeletet szeretnének Héhalom. Az egykori tanács úgy találta, hogy a falu rendelővel egybeépített orvoslakása nem felel meg a követelményeknek, újat kell építeni. Meg is kezdődtek a munkálatok, lerakták az új szolgálati helyiség alapjait, amikor kiderült. hogy a doktornak megfelel a régi lakás is. Ezért most felújítják ennek a tetőszerkezetét és befejezik a félbehagyott ház építését is. Az új épületben az önkormányzat központi ügyeletet szeretne létrehozni. Alapítvány gyerekek gyógykezelésére Tar. A Nógrád megyében élő súlyosan egészségkárosodott gyermekek külföldi gyógykezelésének segítése céljából alapítványt létesít a tari Fidesz-csoport már a közeljövőben. Ennek érdekében április 27-én szombaton rock-fesztivált rendeznek a helyi művelődési házban, ennek bevétele szolgál majd az alapítván) magjául. A fesztiválon fellép a Tremos, a Jolly Deas, a Gólem, a Lunchen Meat, a Péntek 13 valamint a szlovákiai Bermudy együttes. Az alapítvány kibővítése céljából a tari fideszesek a napokban felhívást intéznek a megye polgárai, gazdálkodó szervezetei felé. Tornaterem Ecseg. Régóta dédelgetett álma a községnek, hogy tornatermet építsenek az általános iskola felső tagozatosainak épületében. Erre céltartalékként 500 ezer forintot különített el az önkormányzat, és jövőre az országos pénzalapból szeretnék bővíteni ezt a keretet. Ebben az évben a tornaterem terveit készítik el. Közeledik a kút Kozárd. Jó minőségű csurgókút látja el vízzel a kozárdiakat. de sokat kell gyalogolni érte, mert a kút a temető fölött van. Ezért döntött úgy az önkormányzat, hogy egyelőre a falu széléig vezetik róla a vizet, ez körülbelül 300 méteres szakaszt jelent. Pásztó és környéke
