Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-23 / 94. szám

1991. ÁPRILIS 23., KEDD C SZÉCSENY ES KÖRNYÉKE D imnzzu Hentesből fakitermelő Nógrádsipeki hangulatok A falu kemencéje mindenkié Szécsény. Fóri László, aki a Bem apó út 10. szám alatt lakik családjával Szécsényben, 1988- ban úgy döntött, hogy hátat fordít a hentesszakmának és a mai vál­lalkozások korát élő világban ő is vált. Végrehajthatta gyerekkori tervét és fakitermelő kisiparos lett. Jelenleg a város határában lévő „Francia-völgyben” termel családtagjaival egy akácos erdő­ben. Tizennégy és fél hektáron erdőt vágnak, ahonnét az Ipolyvi- déki Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság szécsényi erdészetének megbízásából 2400 köbméter fa­anyagot termelnek ki. Van ebben 2,50—4,50 méteres bányafa, pa- pírfa-alapanyag és tűzifa is. — Tudja mi a legérdekesebb? — kérdi önmagától a fiatal faki­termelő. — Munkanélküliségről beszélünk, de mégsem tudok sze­rezni legalább három olyan em­bert, aki tud bánni a motorfűrész­szel. Ezért segítenek nekem a kö­zeli, s távolabbi családtagok. A fiatal vállalkozó „vagyona” jelenleg egy összkerekes meghaj­tású MTZ traktor, ezen kívül STIHL és Husquarna motorfű­részekkel dolgoznak. — Van egy másik érdekesség is Olcsó ruhák Szécsény. A Vöröskereszt iro­dája ezekben a napokban kisebb ruharaktárhoz hasonlít. A Salgó­tarjáni Ruhagyár a Vöröskereszt­nek új, olcsó ruhákat jutattott. Az árusítást az alapszervezetek vég­zik és elsősorban azoknak szán­ják, akik leginkább rászorulnak. Nemrégiben tartottak használtru­ha-akciót is, melyen mintegy hat­hét zsáknyi tiszta, jó állapotban lévő, használható ruhát osztottak szét a jelentkezőknek. Közműhálózat épül Litke. A községben a Dózsa György úton szinte végig cigány származású lakosok laknak. Mintegy tizenkét család nem ren­delkezett még közművezetékkel. Jelenleg folyik a közműhálózat kiépítése itt is, hogy egészsége­sebb vizet tudjanak fogyasztani az ott lakók. — folytatja. Nem értem az árakat. Itt a városban vagy a környéken vagy akár a megyeszékhelyen annyi pénzt kémek egy motorfű­részért, ami irreális. Egy ismerő­söm révén kaptam egy budapesti címet, és nem sajnáltam a benzint, valamit az időmet, fölmentem a fővárosba. Nem fogja elhinni, de tízezer forinttal olcsóbban meg­vettem ott ugyanazt a motorfű­részt, amit a környékünkön sokkal drágábban adnak. Fóri László már gyermekkorá­ban dolgozott erdőben az édesap­jával. Később egy kisiparoshoz került, de úgy látta, hogy a haszon nagy részét nem ő kapja. így a húsiparba „igazolt” át. — Ahogy az ország tanult, én is tanultam. Rájöttem, hogy bár kockázatos vállalkozás ma kisipa­rosnak lenni, én mégis belevág­tam. Nem bántam meg. A szécsé­nyi erdészettel jó a munkakapcso­latom, minden hónapban leszám­lázzuk a termelést és ők korrektül fizetnek. Az a véleményem, hogy amíg erdő van, nekem is van munkám, és a családomnak is van miből élnie.-solymos­Ludányhalásziban a bányató partján nem mondhatni, hogy túl virágos hangulatban dol­goznának mostanában azok a tehergépkocsi vezetők, akik a kishartyáni Egyesült Erő Ter­melőszövetkezet tagjai. Jelen­leg a kitermelésre váró kavics fölötti földréteget szállítják el és bérükkel egyáltalán nincse­nek megelégedve. Fizetési papírjaikat átnézve még a laikusnak is furcsának tűnő adatokat látunk benne. Nem egyeznek az iratokban szereplő összegek azzal, amit a gépkocsivezetők kiszámol­nak. Egyiküknek márciusban 17 napot igazoltak. A menetle­velek tanúsága szerint ő vi­szont 20 napot töltött a gépko­csi volánja mögött. Az IFÁ- kat,—amelyek a téesz tulajdo­nát képezik — ők vezetik és a Az ófaluban a házak vége hoz­zátapad a falut övező erdőhöz. Az épületek között keskeny kis udva­rok húzódnak meg. Legtöbbjükön gondosan berakott farakások, egy-két ól a baromfik számára. A virágoknak—mert a sipeki embe­rek szeretik a szépet —, már csak zsebkendőnyi terület marad. A községnek kevés a szántó­földje, annak sem jó a minősége alacsony az aranykorona-értéke. Szorgos, dolgos, emberek élnek itt. A családokban nemzedékről nemzedékre örökítődik át a mun­ka szeretete. Az emberek tisztá­ban voltak azzal: sokat kell fára­dozni, hogy a gyenge minőségű föld megélhetést biztosítson a családnak. — A zsidó berket benőtte a gaz, a piszok. Gyermekkoromban gon­dozott terület volt — dohogott Pifka János. Éreztem, hogy nem a nosztalgia szól belőle. Háborgott a lelke, hogy senkiföldje lett a falu tőszomszédságában lévő hegyol­dal. Kisvártatva ismét megszó­lalt: — Ahol most a kecskék legel­nek — és mutatott a szelíd dom­boldalra — az 30—40 évvel eze­lőtt több családnak megélhetési javítási, üzemanyag-ellátási költségeket bérükből levon­ják. Ez érthető de az már nem, hogy a megmaradt nettó ösz- szegnek csak 32 százalékát fi­zetik ki részükre. így előfor­dul, hogy havonta 3—5 ezer forintot visznek haza! El lehet képzelni, hogy ebből megélni bizony nehéz. Egyik beszélgetőtársunk (valameny- nyien kérték, hogy nevüket ne hozzuk nyilvánosságra) el­mondta, hogy legutóbb úgy vitt haza hétezer-négyszázkilenc- ven forintot, hogy ebben már benne szerepelt a két gyermeke után járó családi pótlék össze­ge is. Természetesen végzik becsülettel munkájukat, noha hivatalos szerződésük a jármű­vek ily módon történő üzemel­tetésére még most sincs.-esel­lehetőséget biztosított. Én meg­mondom úgy ahogy van: A tsz elhanyagolja a föld 80%-át. A leg­nagyobb ballépés az volt, amikor összevonták itt a környező falvak tsz-eit. — Mint ahogy hülyeség volt körzetesíteni a falvakat — tette hozzá Kelecsényi István. — Mit kaptunk mi a közös tanácstól? Az utóbbi négy évet leszámolva, amikor László Robi volt az elnök, semmit. A falu szélén a futballpálya kö­zelében ott az ellenpélda. Csizma­dia Ferenc évekkel ezelőtt „meg­kapta” a' volt futballpályát, rend- bentartásra. A szorgos ember a pálya melletti mocsaras részt föl- töltötte. Ma termőterület. S még egy dolog fűződik Csizmadia Fe­renc nevéhez. A faluban az egyet­len fejőstehenet ő tartja. Nógrádsipeken több ház is üre­sen áll. Az elmúlt években a fiata­lok nem szívesen „raktak fészket” a Cserhát lábánál. Elmentek a községből. Máshol, nagyobb he­lyeken telepedtek le. Ez a folya­mat az utóbbi időben lelassult, sőt vannak akik már visszatelepültek. Kihasználva a tavaszi jó időt a hét végén összefogott a Deák csa­A szécsényi II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskolában a ma­tematika iránt érdeklődő tanu­lók részére a következő tanév­ben az ötödik osztályban be­indítják a matematika tagoza­tot. Négy év alatt a tanulók ma­gasabb óraszámban tanulják a matematikát, elsajátítják a számítástechnika nyelvezetét, annak alapismereteit. Ugyan­csak eZen az évfolyamon szer­vezik meg a sportosztályt, amelynek lényege: a gyerme­keknek mindennap lesz testne­velésórájuk, délutánonként pedig szakági sportfoglalkozá­sokon vesznek részt. Ezen az évfolyamon a tanulók az angol nyelvet tanulják. Mindkét for­mára lehet jelentkezni a kör­nyező településekről is. Iád. Hatan szorgoskodtak a kert­ben. A nógrádsipekiek szeretik a falujukat, sajátjuknak tekintik. Annak idején az új futballpálya társadalmi összefogással épült. Látványnak is szép a falu köz­pontjában a domboldalon körül­kerített templom, előtte a 300 éves Szent János-szoborral. A szép, esztétikus barna fakerítés a falu lakóinak szorgos munkáját és Forgács Alajos plébános szerve­zőkészségét dicséri. A régi idők emlékét, a mai kor praktikumát ötvözi a falu kemen­céje, amelyet bárki bármikor használhat. A községben többen a vállalko­zás különböző formáival próbál­koznak. Király Boldizsár felesé­gével, sógoraival és sógornőivel a Korona eszpresszót üzemeltetik. Keresztúri László „BUCI sütödé­jében” látja a jövő útját. Még mások a fuvarozásban bíznak. Változó világunkban, a hagyo­mányok megőrzése, a régen jól bevált, de elfelejtett formák fele­levenítésének, az új tevékenységi rendszerek meghonosításának együttesében élnek ma a nógrád­sipeki emberek, a Cserhát övezte kis falujukban. Szenográdi Ferenc Új vonás az iskolában, hogy szeptembertől valamennyi év­folyamon angol, német nyel­vet tanulhatnak a diákok, igaz, hogy több évfolyamon csak fa­kultáció formában. Az első, második és harmadik osztály­ban heti két órában tanítják a választott nyelvet, amelynek díja egy évre 1200 forint. Később, negyedik osztálytól a választott idegen nyelv tanu­lásáért nem kell fizetni. Ter­mészetesen fakultáció kereté­ben lehet második idegen nyel­vet tanulni. Negyedik osztály­ban kötelező nyelvként a né­metet, ill. az angolt választot­ták a szülők. Az ötödik évfo­lyamon az angolt tanulják a diákok. Ha kedd, akkor... Szécsény. Az önkormányzat a mai ülésén meghallgatja Gonda Pálnak az Áfész elnökének tájé­koztatóját a szövetkezet életéről. Obrecsányné Bálint Katalin a ha­tósági csoport vezetője ismerteti a magánkereskedők lakosságellátó tevékenységét. Kovács József a TÜZÉP-telep helyi vezetője az építőanyag- és tüzelőellátásról tá­jékoztatja a testületet. Lászlók Andor a helyi MÉH-telep munká­ját mutatja be. Kanyó Jánosné a pénzügyi csoport vezetője beszá­mol az 1990 évi költségvetés vég­rehajtásáról. A nyilvános ülés 13 órakor kez­dődik a városháza nagytermében. Pénzügyi segítség Nagylóc. A képviselő-testület jóváhagyta a lakáshitelkamatok fizetéséhez az önkormányzati hozzájárulást. Főleg a fiatal há­zaspárok kérték a segítséget. Mivel az önkormányzatnak is kevés a pénze, a huszonnégy igénylő közül tizenhatan kaptak havi ezer-ezer forint segítséget. Mindez az idén hétszázezer fo­rintjába kerül az önkormányzat­nak. Szülői értekezlet Nógrádszakál. Szülői értekez­letet tartottak a község általános iskolájában az 1—4. osztályba járó tanulók szülei részére. A cél az volt, hogy mind az iskola, mind a polgármesteri hivatal informá­ciót gyűjtsön arról, hogy a közel­jövőben hány gyermek beiratko­zására számíthatnak. A szülők igénylik azt, hogy a felső tagoza­tos kort elért gyermekük is Nóg- rádszakálon tanulhassanak. A polgármester tájékoztatása sze­rint a felső tagozatos képzésre való átállás csak fokozatosan tör­ténhet meg. Közös pénzből Hollókő—Nagylóc. A két ön­kormányzat megállapodott, hogy az iskolával és az egészségügyi alapellátással kapcsolatos költsé­geket közösen viselik. A körzeti orvos Nagylócon lakik, de hetente kétszer Hollókőben is rendel. Nagylócra járnak a hollókői felső tagozatosok is. Ezért közös meg­egyezéssel úgy döntöttek, hogy a hollókői önkormányzat az egész­ségügyi szolgáltatáshoz évi száz­ezer, az iskolának pedig három­százhatvanezer forintot juttat a költségekre. Ingyenes jóga Szécsény. AII. Rákóczi Ferenc Művelődési Központban szerve­zeterősítő ingyenes jógatanfolya1 mot tartanak minden kedden 17 órától. Speciális videofilmét is vetítenek, amelynek segítségével a különféle jógagyakorlatok könnyedén megtanulhatók. A fűrészt folyamatosan karban kell tartani. Levél Székelyudvarhelyről Szécsény. A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum, amely nemcsak országszerte, hanem külföldön is elismert érdekes, sok embert vonzó kiállításairól, a közelmúltban Székelyud­varhelyről kapott levelet. Az udvarhelyi múzeum egyik munkatársa ajánlotta fel, hogy szívesen rendeznének nép- művészeti kiállítást Szécsényben. A levél lényege, hogy szívesen küldenének egy népmű­vészeti kiállítást, Szécsénybe, amennyiben a kiállítóterem és a szállítás költségeiben meg tudnak egyezni. KAPOS A FRISS RETES A hollókői ófaluban az első vállalkozók között tartják számon Mikuska Józsefné és társa által üzemel­tetett rétesbárt. A régi palóc házban berendezett üzlethelyiségben négy éve fogadják a messze földről érkezett turistákat a különféle ízesítésű rétesekkel és a túrós lepénnyel. —RT— Bérháború a tó partján Tagozatos osztályok, nyelvtanulás Szécsény és környéke

Next

/
Oldalképek
Tartalom