Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-19 / 91. szám
1991. ÁPRILIS 19., PÉNTEK UEF1ZZI2J 5 c BALASSAGYARMATES KORNYÉKÉ J LENGYEL INVÁZIÓ Parassapuszta. A magyar—csehszlovák határátkelőhelyen a sokáig emlékezetes blokád óta sem mérséklődött a lengyel turisták rohama. A közismert bevásárlóbuszok tucatjai gördülnek be egy-egy napon a határra, többségében zsúfolásig megrakodva a különböző árucikkekkel. Mivel az utasok többsége nem tud igazolást mutatni valutájának eredetéről — azt feketén vásárolják — a vámosok kénytelenek lepakoltatni az árukat. A tárolásra használt konténerek hamar megtelnek, ottjár- tunkkor szállították el a lefoglalt árucikkeket, az olajos halkonzerveket, a száraztésztákat, valamint a citromlék és szörpök ezreit. Mindez azonban „nem szegi a kedvét” a lengyeleknek. Rendületlenül, kihagyás nélkül jönnek, jönnek és csak jönnek... A lefoglalt áruk egy része... Méhésztalálkozó Herencsény. Vasárnap szorgos méhek nem kevésbé szorgos gazdái népesítik be a községet. Délelőtt tíz órakor Magyar Sándor polgármester, a helyi mézüzem vezetője nyitja meg ünnepélyes külsőségek között a herencsényi méhésznapok keretében első ízben sorra kerülő találkozót. A nap során megnyílik a Kaptár Kft. méhészboltja, amely széles méhészeti eszközválasztékkal várja az érdeklődőket. A jelenlévők megismerkedhetnek egyúttal a Mellifera Kft. 1991. évi üzletpolitikájával, valamint meghallgathatják Lukács Gábor méhészeti szakértő előadását. A programok mellett természetesen mód nyílik kötetlen beszélgetésre és eszmecserére, a méhészet aktuális kérdéseiről, a közeljövő munkálatairól. Vér és fonal Patak. A helyi Vöröskereszt egyik legfontosabb feladatának a véradást tekinti. Ennek jegyében a legutóbbi találkozón negyvenkét fő, tizenöt liter vérrel sietett betegtársainak mielőbbi felépüléséhez. A jelentkezők között több új arcot lehetett látni, mivel a régiek közül többen már kiöregedtek. Az előbbi mellett egyes aktívák a gyarmati Vöröskereszt megbízásából fonalak árusításával is foglalkoznak. Köztük található Fábri Béláné. Tájékoztatása szerint az első két zsákra való szállítmány hamar elfogyott, a mostaniból is alig van. Olcsósága miatt nagy a keletje. A fonalat elsősorban fiatalok vásárolják. Kövesden a kő (egyelőre) kövön marad Nógrádkövesd. Nehezen áll rá a beszélgetésre a jól megtermett, szimpatikus, közvetlen Földesi István, a Közép-magyarországi Kőbánya Vállalat igazgatója, mondván: — Elég ha mi tudjuk, érezzük, viseljük és küszködünk gondjainkkal, minek azt a nyilvánosság elé tárni? Ettől még nem változik meg előnyösen a helyzetünk. Szó szót követ, majd állhatatos tiltakozását a következőkkel indokolja: — Néhányszor már megjártam, nem a valóságot adták vissza az újságírók. Egy idő után mégiscsak „megadja magát”. Némi keserűséggel — Kedvezőtlen piaci helyzetünk az ország mai, gazdasági állapotából fakad. Egyelőre még nem indult be a költségvetés által biztosított és útépítésre szánt összeg elköltése — fogja tömören össze mai élethelyzetük lényegét az igazgató. — Az elmúlt évben 250 ezer tonnával termeltünk kevesebbet, mint azt megelőzően. Többévi eredményes esztendő után tavaly, 11 millió forint veszteséggel zártunk — folytatja keserűséggel a hangjában, majd pár perccel később enyhültebben a következőket mondja: —- Az előbbiek ellenére fizetőképesek voltunk. Amennyiben adósaink száma tovább nő, akkor... — elharapja a szót, majd kérdően rám nézve így szól: — jelenleg annyival tartoznak nekünk, mint amennyi a mi adósságunk. — Bevezetőjében már érzékeltette, hogy az idei indulás nem váltott ki sem önből, sem munkatársaiból valami jó kedvet... — Tovább csökkentek az igények. Nemcsak a kőnél, hanem a talajjavító mészkőpornál is, amelyet korábban az Alföldön, a savanyúföldek javítására használtak fel és az államtól kaptak hozzá anyagi támogatást. Mivel ez utóbbi megszűnt, egyelőre nincs rá igény, pedig az idén is szívesen értékesítenénk 150 ezer tonnát. — A nem sok jót ígérő kilátások közepette miben bíznak? — Hogy javul a gazdasági helyzet, hogy az eléggé rossz útjainkra, a korszerűtlen vasúti pályáink felújítására, netán újak építésére, az ezzel foglalkozó vállalatok, a kormány segítségével elő tudják teremteni a szükséges pénzt. Ha pedig lesz világkiállítás, akkor az infrastrukturális munkákba jól be tudunk kapcsolódni. Ugyanis több bányánk egészen közel van Budapesthez. Egyelőre mélyponton van a vállalat. Nem tudjuk, hogy a mai bizonytalanságunkat feloldó útjelzők fel- vagy lefelé mutatnak a jövőben. A megbízások híján már tavaly kénytelenek voltunk hetven fővel apasztani a létszámot. Az első negyedévben újabb harminc-negyven főtől váltunk meg. Tizenhármán korkedvezményes nyugdíjasok lettek. s mi vállaltuk az ezzel járó pluszköltséget. Tizennyolcnak fel- mondtunk. Kevésbé képzett és gyakorlott emberektől váltunk meg. Bár az utóbbi években a bányászathoz tartozunk, nálunk ismeretlen fogalom a végkielégítés. Előzetes megbeszélés után — Korábbi riportutam során beszélgetőpartnereim, amikor önről volt szó, azt hangsúlyozták, hogy ameddig lehetséges a humánus megoldásokat keresi, nehéz szívvel adja ki az elbocsátó munkakönyvét. Ismerve nehéz helyzetüket, milyen esélyt lát a talponmaradásra, a túlélésre és mit tesznek ennek érdekében? — Februárban fagyszabadságon voltak a termelésben részt vevők, kivéve a karbantartókat. Hogy újabb dolgozókat ne kelljen az utcára tenni, a vállalati tanáccsal és a dolgozókkal való előzetes megbeszélés után úgy döntöttünk, hogy átmenetileg bevezetjük a négynapos munkahetet és a fizetetlen szabadságolást. Ezzel egy időben a délutáni műszakot megszüntettük és áttértünk az éjszakaira. Ez utóbbit különösebb ellenvetés nélkül nemcsak tudomásul vették a dolgozók, hanem többen még örültek is, mert az éjszakai pótlék növeli keresetüket. Az éjszakai műszak bevezetése révén 50 százalékkal mérsékeljük az energiaköltségeket. Másutt is körülnéztünk. Ezután három teherkocsit leállítottunk, amit bérbe adunk. Ily módon több százezer forinthoz jutunk. — Ha már itt tartunk, megkérdem: A korábbi vállalati tanácsülésen ön bejelentette, hogy megoldást keres az idei béremelésre. Sikerült megvalósítania? — Igen. Csak nem január l-ével, hanem március 15-ével. Ha zöld utat kapnak... — Nem tudom, hogy nyitott kapukat döngetek-e, amikor arról kíváncsiskodom, hogy a mélypontról való kilábalásuk, biztosabb jövőjük érdekében a saját lehetőségeik kamatoztatásán kívül foglalkoznak-e tőkés partner, vagy partnerek bevonásával. — Az előkészítő munkálatok vége felé járunk. Tavaly december óta a vagyonügynökség döntésére várunk. Amennyiben szabad utat kapunk, akkor rövidesen létrehozzuk a részvénytársaságot, amelyben a külföldi tőke kezdetben 30, később pedig 50 százalékos részt képvisel. A külföldi partner készpénzzel segít a fizetőképesség megtartásában és piacokat szerez — szól most már valamivel derűsebben Földesi István igazgató, aki igen régóta sorolja magát a kollektívába. Bárhogyan is akarja száműzni magától mostani gondjait, bizony előfordul, hogy nem tudja otthonának ajtajából sem visszautasítani, amit aztán a család megértőén tudomásul vesz. Venesz Károly Fotó: Szilágyi KIS-TARVISIO Geodéták Balassagyarmat. Hétfőtől immáron két piaccal büszkélkedhet az Ipoly-parti város, ugyanis a művelődési központ mögötti Mikszáth utcai autóparkolóba költöztették a lengyel árusokat és az ócskásokat. A hírt csak üdvözölni tudjuk, hiszen ha ez így megy tovább, hamarosan piacvárost tisztelhetünk a városban. Innen pedig már csak egy lépés a várva várt idegenforgalom idecsábítása, amihez persze szükséges lesz megváltoztatni a település nevét, mondjuk Kis-Tarvisióra... Fotó: Rigó Cserháthaláp. A hónap közepén a Miskolci Geodéziai Társulás szakemberéi látogattak el a községbe. Az önkormányzat hívásának megfelelően annak az új kútnak a helyét keresték meg, amely majd jó és elégséges ivóvizet biztosít a lakosságnak. Ennek érdekében műszaki berendezéseikkel 20 méter mélységig vallatták a föld mélyét, mire rátaláltak a legtöbbet adó vízadó rétegre. A munkálatokért 50 ezer forintot fizetett az önkormányzat. A geodétákat a Ceglédi Mélyfúró Vállalat szakemberei követik majd. de csak jövőre, mert az idén nincs pénze a képviselő-testületnek az elkezdett munkák folytatására. Békamentők Hont. Immáron negyedik esztendeje felkeresik áprilisban a községet az ELTE Eötvös-klubjának tagjai, Puky Miklós vezetésével, s heti váltásban végzik rendhagyó tevékenységüket; békákat mentenek. Az erdőből ekkortájt előmászó kétéltűek igyekeznek a mocsarakba, csakhogy az országúton robogó autók nagy százalékuknak pusztulást jelentenek. A főleg egyetemistákból álló csoport összefogdossa a békákat és átmenti őket a mocsarakba, az országszerte ritka barna varangyokat. Az önellátó békamentőknek a helyi önkormányzat szálláslehetőséggel segít. F öld visszaigénylés Cserhátsurány. Eddig tizenöt hektár földet kértek vissza a helyi termelőszövetkezettől. Ebből egy fő helyben, tizenkettő pedig Herencsényben lakik. A kérelmezők többnyire az örökösök hozzátartozóiból, valamint a termelőszövetkezeti tagok házastársaiból kerülnek ki. A közgyűlési határozatnak megfelelően, a kijelölt területeken foghatnak majd munkához az érdekeltek. Emlékmű Ipolyvece. A katolikus temetőbén állítják fel azt az emlékművet, amely az első és második világháborúban elesett helybeli hősöknek és polgári halottaknak állít emléket. A felállításhoz szükséges pénzt a költségvetésből biztosítják. A kezdeményezést a katolikus és az evangélikus egyház is támogatja. Az emlékmű a nyár végére készül el. Pihenőpark Cserhátsurány. A falu közepén található mesterséges halastó körül az önkormányzat határozatának megfelelően egy pihenőparkot hoznak létre. A környéket övező magántulajdonban lévő föld, kisajátítás, illetve földcsere révén került az önkormányzat tulajdonába. A park rendezéséhez már hoz: zákezdtek. Táncverseny Bércéi. Szombaton, délután kétórai kezdettel a helyi művelődési házban rendhagyó rendezvényre kerül sor. A vállalkozó kedvű emberek maratoni táncversenyen indulhatnak, s dönthetik el; ki tud a legtovább táncolni. Szlovák vendégek Balassagyarmat. A honismereti kör április 22-én, hétfőn 17 órakor a helytörténeti gyűjteményben (Rákóczi út 107.) szlovákiai magyar helytörténeti kutatókat lát vendégül.. Többek között itt lesz Böszörményi István, a Csemadok losonci járási választmányának vezetőségi ta&ja és Bodzsér Gyula, a Palóc járási hetilap főszerkesztője. Felújítás Becske. Az önkormányzat határozott a kultúrház felújításáról. A padlózatot borító linóleum több helyen is „feltáskásodott”, ami nem csak esztétikailag zavaró, hanem veszélyes is a rendszeresen ott asztaliteniszező fiatalok számára. A tervek szerint a nyáron kerül sor a felújítási munkálatokra. Óvodai beíratás Balassagyarmat. Az óvodai beíratás a város valamennyi óvodájában április 22—26-ig tart, naponta 8—16 óra között. s Uj bérezés Magyarnándor. A lakosság szegényedése — mely párosul a korábbinál jóval kényszerű takarékoskodással — továbbá az egyre erőteljesebb konkurencia következtében az első negyedévben jelentősen visszaesett a forgalom a Galgamenti Afészhez tartozó üzletekben. E kedvezőtlen folyamat megállítása, ellenkezőjére való fordítása céljából az igazgatóság döntése alapján április 15-től az eddiginél ösztönzőbb és újfajta bérezést vezettek be. Ezzel egy időben meghosszabbították a nyitvatartási időt is. Ez utóbbit nem fogadta mindenki kitörő örömmel, a többség azonban megértette, hogy az eddiginél jobban kell kiszolgálni a lakosságot, ami egyúttal a.dolgozók jól felfogott anyagi érdeke is. Bevezetését oly módon valósítják meg, hogy ne növekedjék a hálózatban dolgozók munkaideje. Balassagyarmat és környéke
