Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-15 / 87. szám

1991. ÁPRILIS 15., HÉTFŐ BÁ TONYTERENYE ES KÖRNYÉKÉ ) LUCFALVA. A falu lakói három vallási felekezethez tartoznak. Legnépesebb a baptisták gyüle­kezete, utánuk következnek az evangélikusok, végül a katolikusok. Felvételeink a baptisták mintegy hatvanéves imaházáról készültek, melynek oltárát az ötvenes években emelték. Fotó: Gyurkó Péter Az áhítat háza szüleik eldobták őket maguktól. Az örökké vidám Évának öt testvére él a nevelőotthonban, s Piroska az ugyancsak itt lakó húgát is „beoltot­ta” a szövés szeretetével. A lányok a dolgozók általános iskolájába jár­nak, délelőttönként két-két és fél órát szőnek. — Az eladott szőtteseink után fi­zetségben részesülünk — közli Pi­roska. — A legutóbbi hónapban 1600 forintot kaptam. Ruhára, illat­szerekre, fagyira, kólára költőm a pénzt. — Mindenképpen szeretnénk el­végezni a szakmunkásképző intéze­tet. takácsok leszünk — újságolja Éva. — Egész életemben azt csiná­lom majd, amit szeretek: szövök. Kigondolok egy szép mintát, aztán megszövöm. Szőttesbe szövöm az álmomat! Ideje áttérnünk a szövőkeretek beszerzése után, tehát előrelátha­tóan két-három hét múlva induló tanfolyamra. — A megyei továbbképzőn vető­dött fel az ötlet — mondja Pethőné Szabó Piroska. — Tizenöt fővel kez­dünk. A képzés 20 óra elméletet és 40 óra gyakorlatot foglal magában. Öt hét végén tarjuk a foglalkozáso­kat: szombaton egész nap, vasárnap délig. A részvételi díj 8500 forint. Jelentkezni lehet Salgótarjánban a TIT-nél és itt, a nevelőotthonban. A későbbiekben intenzív tanfo­lyamokat is szerveznek, többek kö­zött munkanélkülieknek. Kamatoz­tatható tudáshoz jutnak az asszo­nyok és1 a lányok, mert a szőttesek Nyugaton is kelendőek. Kolaj László Fotó: Gyurkó Péter Napirenden az utcanevek és az alapítvány Kisterenye. Az önkormányzat képviselő-testülete április 18-án 15 órától a kisterenyei házasság- kötő teremben tartja következő ülését. Többek között jóváhagy­ják az idei lakásjuttatási névjegy­zéket, elfogadják a lakáscélú hite­lek megemelt kamatának fizeté­séhez nyújtott helyi támogatásról szóló rendeletet. Javaslat hangzik el az utca- és közterületi nevek megváltoztatására, valamint a bányász művelődési ház működé­sére szolgáló alapítványban való részvételre. Kisterenye. A három grácia szin­te ragyog a boldogságtól. Rettenete­sen örülnek, hogy bemutathatják nekünk a szövőtudományukat. Olyasmivel büszkélkedhetnek el, melyhez mi, meglett felnőttek még csak nem is konyítunk. — Ők lesznek az én segédokta­tóim — dicséri a lányokat Pethőné Szabó Piroska. Az Ádám Zsigmond Nevelőott­honban vagyunk, ahová egy hír kapcsán jutottunk el. Tart János, a TIT salgótarjáni titkára hívta fel fi­gyelmünket arra az egyedülálló vál­lalkozásra, miszerint felnőtteknek akarnak kézi szövőtanfolyamot in­dítani a nevelőotthonban. Mégpedig a TIT és a 209. Számú Ipari Szak­munkásképző Intézet és Szakkö­zépiskola támogatásával. Mielőtt azonban a tanfolyamról szólnánk, ismerkedjünk meg azok­kal, akiken áll, vagy bukik a kezde­ményezés sikere. Elsőként Pethőné Szabó Piroskát illeti a bemutatkozás joga: — Népi táncos voltam, néptán­coktatóit végeztem — kezdte a csi­nos fiatalasszony. — Csakhogy idő­közben férjhez mentem, majd szüle­tett három gyermekem. Hirtelen rá­döbbentem: népes családomtól nem tudok esténként eljárni tanítani. Dí­szítőművészettel kezdtem foglal­kozni: előbb hímzéssel, később szö­véssel. Sok zsűrizett termékem van, reményeim szerint hamarosan meg­kapom a népi iparművész címet. Kisvártatva így folytatja: — Felkérésre jöttem a nevelőott­honba, ezelőtt két és fél évvel. Je­lenleg kilenc lányom van. ők — mutat a három gráciára — két éve szőnek. A szövés kitűnően fejleszti a manuáliskészséget, leginkább kife­jezi az ember kreativitását, gyors sikerélményt ad. Ők hárman nagyon ügyesek, szorgalmasak, pályázato­kon indultak és nyertek. Sőt, időn­ként iskolásoknak és felnőtteknek tartanak bemutatókat. Pulya Andrea 20, Rácz Piroska 18, Puporka Éva 16 éves. Mindhár­muknak kijutott a rosszból, hiszen a Mátraverebélyen... ...megkezdték az orvosi ren­delő egészségházzá való bőví­tését. Az új váró, vetkőző, ren­delő, WC és fürdő együttesen 57 négyzetméter alapterületű, a Bátonyterenyei Városgaz­dálkodási Vállalat építi, más­fél millió forintos költséggel. Az átadási határidő július 31. Szennyvíztisztítót építenek Szentkúton Május végétől napi 30 köb­méter teljesítményű szenny­víztisztító teleppel gazdagodik Szentkút. A beruházó a búcsú­járó hely fejlesztését célzó ala­pítvány, a ráfordítási költség 4 millió forint. Ebben nem szere­pel benne a vezetékek kiépíté­sének kiadása. A kivitelező a Nógrád Megyei Víz- és Csator­namű Vállalat. A ma ismert legmodernebb, zárt rendszerű technológiájú lesz a létesít­mény, melyre már nagy szük­ség van a tömegesen látogatott településen. Tiribes. Szenet pár éve itt már nem bányásznak, de a bánya külön­leges alakulatának, a bányamentők­nek ma is ezen a helyen van a „rezi­denciájuk”. Azonban már nem so­káig: Nagybátonyba fognak költöz­ni, hogy közelebb legyenek a „tűz­höz”, vagyis a ménkesi üzemhez, az egyetlen mélyművelési aknához és a nyírmendi kéregbányához. Csendes riadókészültség jellemzi napjaikat az emlékezetes ’89 január­jában bekövetkezett kányási omlás okozta tragédia óta. Hétfőtől hétfőig egy raj teljesít szolgálatot, a kiegé­szítő személyzettel. Ahogyan ők mondják, egy nap három műszakjuk telik le, persze, nem egészen vi­gyázzállásban. — Reggel nyolctól tizenkettőig különböző oktatásokon veszünk részt, s ebéd után háromig folytatód­nak a foglalkozások. Este tízig aztán szabadabban járhatunk-kelhetünk, tévézhetünk, olvashatunk — de csa­kis a szolgálati helyen! — ismerteti a napi programot Fekete Zsolt főmű­szerész. Az egyhetes szolgálatot töltők létszáma természetesen csupán töre­déke a nagy csapaténak: szükség esetén összesen 130 bányamentő vethető be. Bár a jelentkezés önkéntes alapon történik, bármelyik bányász nem kerülhet közéjük. A bejutás korhoz, egészségügyi alkalmassághoz és végül, de nem utolsósorban, megfe­lelő felkészültséghez és felkészítés­hez kötött. Molnár József már csaknem ti­zenöt éve lépett e kötelékbe, s eddig több mint tíz riasztást ért meg. Két éve ő is ott volt Kányáson. A mentés keserű emlékéről nehezére esik szólnia... De így van ezzel Illés László raj- parancsnok is: a megtörtént tragédia árnyéka talán örökre bevésődött az emlékezetébe, s torkára forrasztja a szót. Gyurkó István. Gergely Béla és Torják Bálint szerencsésebbek ná­luk. Ok eddig még csak a gyakorló­tér mesterségesen gerjesztett sűrű füstjében, hatvanfokos melegében tehették próbára felkészültségüket, kondíciójukat — évente kétszer. A legjobb az lenne, ha soha nem dönte­nék meg ezt a „rekordot”. Amennyiben ez a nem várt ese­mény mégis bekövetkezne, úgy egy­két perc alatt készre beöltözve, hátu­kon a tizennégy és fél kilós készü­lékkel, vagyis mintegy húszkilós plusszsúllyal szállnának alá a mély­be, s tennék kockára az életüket. Nem számíthatnának egyébre, mint a tudásukra, a jó sorsukra, egymásra, no és az oxigénpalackra, amit két óra elteltével már másnak kell a hátára vennie. Ennek a valakinek két órára elegendő levegője marad. A tűzálló azbesztruhát pedig mindössze húsz percre, kizárólag életmentés céljá­ból ölthetik magukra. A készülékeket bevetés után, il­letve „békeidőben” kéthetente, az emberek egészségi állapotát évente kétszer ellenőrzik. Ezeken a szűrő­kön kieshetnek, de ők erre nem vár­nak. Jellegzetesen kiszámított moz­dulataikkal, a nehéz fizikai munkát végzők szűkszavúságával más tör­vénynek engedelmeskednek. Ennek parancsa belül szólal meg! Mihalik Júlia Halló?!... Mátraalmás. Nagy boldog­ság a helybelieknek, hogy a te­lepülést is bekapcsolták az or­szágos és nemzetközi távhívó­hálózatba. A lehetőség viszont meglehetősen korlátozott, hi­szen mindössze egyetlen nyil­vános fülkéből lehet telefonál­ni. Ráadásul csak kifelé kezde­ményezhető a kommunikálás, mert a készülék nem hívható, mivel még nincs száma. Lé­nyegesebb változás talán jú­niusban várható telefonügy­ben a hegyek közé zárt község­ben. Szőttesbe szövik álmukat Hétfőtől hétfőig: riadókészültségben iiEPmu Megosztoztak a vagyonon Mátramindszent, Szuha. Bé­kességben megosztozott a közös vagyonon a két település. Mátra­mindszent még 120 ezer forintot köteles fizetni Szuhának. Lesz-e elég pénz? Kisbárkány. Felújításra szo­rulnak a község intézményei, a buszmegálló és a temetőkerítés megépítése is időszerű feladat — állapította meg a helyi képviselő- testület. A megvalósításra fordít­ható pénzügyi keret azonban erő­sen behatárolt, kiegészítésre szo­rul. A lakosok összefogása sokat jelenthet ebben a helyzetben. A község orvosa Mátraverebély. Hamarosan véget ér a „szűk esztendő”, ismét lesz körzeti orvosa a községnek. A hét pályázó közül a 35 éves, karca­gi illetőségű Oláriu Györgyre esett a választás, aki május elsejé­vel tölti be az állását. Telefon az intézményeknek Dorogháza. A volt közös ta­nács pénzmaradványát is fejlesz­tési célokra szánja a helyi önkor­mányzat. A feladatok közül az új orvosi rendelő és az utak megépí­tése a legjelentősebb. Ezeken kí­vül azonban kisebb beszerzéseket is terveznek: az óvodába tűzhelyet vásárolnak és az intézményeket telefonnal is ellátják. Jogtalan elbocsátás Nagybárkány, Kisbárkány, Márkháza. A körjegyző után az építésügyi előadó is megvált a te­lepülésektől, igaz, nem önszántá­ból. A távozó körjegyző ugyanis utolsó intézkedéseként felmon­dott az építésügyi előadónak, anélkül, hogy abba a képviselők és a polgármesterek beleegyeztek volna. Az intézkedés magától ér­tetődően jogtalan, s már történtek lépések annak megváltoztatására, az elküldött szakember munka- viszonyának visszaállítására. Lomtalanítás Nemti. Lomtalanítást rendez­tek az elmúlt hét végén a község­ben, a helyi önkormányzat szerve­zésében. A lakosokat korábban szórólapokon értesítették az ak­cióról, melynek lebonyolításában a Salgótarjáni Városgazdálkodási Vállalat is részt vett. Fogadónapok Bátonyterenye. Nagy Mihály polgármester április 17-én 9-től 13 óráig a kisterenyei ügyfélszol­gálati irodán tart fogadónapot. Orosz Tamás alpolgármester ugyanezen a napon 14-től 16 óra 30 percig a nagybátonyi városhá­zán várja az érdeklődőket. Bátonyterenye és környéke

Next

/
Oldalképek
Tartalom