Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-15 / 87. szám
1991. ÁPRILIS 15., HÉTFŐ BÁ TONYTERENYE ES KÖRNYÉKÉ ) LUCFALVA. A falu lakói három vallási felekezethez tartoznak. Legnépesebb a baptisták gyülekezete, utánuk következnek az evangélikusok, végül a katolikusok. Felvételeink a baptisták mintegy hatvanéves imaházáról készültek, melynek oltárát az ötvenes években emelték. Fotó: Gyurkó Péter Az áhítat háza szüleik eldobták őket maguktól. Az örökké vidám Évának öt testvére él a nevelőotthonban, s Piroska az ugyancsak itt lakó húgát is „beoltotta” a szövés szeretetével. A lányok a dolgozók általános iskolájába járnak, délelőttönként két-két és fél órát szőnek. — Az eladott szőtteseink után fizetségben részesülünk — közli Piroska. — A legutóbbi hónapban 1600 forintot kaptam. Ruhára, illatszerekre, fagyira, kólára költőm a pénzt. — Mindenképpen szeretnénk elvégezni a szakmunkásképző intézetet. takácsok leszünk — újságolja Éva. — Egész életemben azt csinálom majd, amit szeretek: szövök. Kigondolok egy szép mintát, aztán megszövöm. Szőttesbe szövöm az álmomat! Ideje áttérnünk a szövőkeretek beszerzése után, tehát előreláthatóan két-három hét múlva induló tanfolyamra. — A megyei továbbképzőn vetődött fel az ötlet — mondja Pethőné Szabó Piroska. — Tizenöt fővel kezdünk. A képzés 20 óra elméletet és 40 óra gyakorlatot foglal magában. Öt hét végén tarjuk a foglalkozásokat: szombaton egész nap, vasárnap délig. A részvételi díj 8500 forint. Jelentkezni lehet Salgótarjánban a TIT-nél és itt, a nevelőotthonban. A későbbiekben intenzív tanfolyamokat is szerveznek, többek között munkanélkülieknek. Kamatoztatható tudáshoz jutnak az asszonyok és1 a lányok, mert a szőttesek Nyugaton is kelendőek. Kolaj László Fotó: Gyurkó Péter Napirenden az utcanevek és az alapítvány Kisterenye. Az önkormányzat képviselő-testülete április 18-án 15 órától a kisterenyei házasság- kötő teremben tartja következő ülését. Többek között jóváhagyják az idei lakásjuttatási névjegyzéket, elfogadják a lakáscélú hitelek megemelt kamatának fizetéséhez nyújtott helyi támogatásról szóló rendeletet. Javaslat hangzik el az utca- és közterületi nevek megváltoztatására, valamint a bányász művelődési ház működésére szolgáló alapítványban való részvételre. Kisterenye. A három grácia szinte ragyog a boldogságtól. Rettenetesen örülnek, hogy bemutathatják nekünk a szövőtudományukat. Olyasmivel büszkélkedhetnek el, melyhez mi, meglett felnőttek még csak nem is konyítunk. — Ők lesznek az én segédoktatóim — dicséri a lányokat Pethőné Szabó Piroska. Az Ádám Zsigmond Nevelőotthonban vagyunk, ahová egy hír kapcsán jutottunk el. Tart János, a TIT salgótarjáni titkára hívta fel figyelmünket arra az egyedülálló vállalkozásra, miszerint felnőtteknek akarnak kézi szövőtanfolyamot indítani a nevelőotthonban. Mégpedig a TIT és a 209. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola támogatásával. Mielőtt azonban a tanfolyamról szólnánk, ismerkedjünk meg azokkal, akiken áll, vagy bukik a kezdeményezés sikere. Elsőként Pethőné Szabó Piroskát illeti a bemutatkozás joga: — Népi táncos voltam, néptáncoktatóit végeztem — kezdte a csinos fiatalasszony. — Csakhogy időközben férjhez mentem, majd született három gyermekem. Hirtelen rádöbbentem: népes családomtól nem tudok esténként eljárni tanítani. Díszítőművészettel kezdtem foglalkozni: előbb hímzéssel, később szövéssel. Sok zsűrizett termékem van, reményeim szerint hamarosan megkapom a népi iparművész címet. Kisvártatva így folytatja: — Felkérésre jöttem a nevelőotthonba, ezelőtt két és fél évvel. Jelenleg kilenc lányom van. ők — mutat a három gráciára — két éve szőnek. A szövés kitűnően fejleszti a manuáliskészséget, leginkább kifejezi az ember kreativitását, gyors sikerélményt ad. Ők hárman nagyon ügyesek, szorgalmasak, pályázatokon indultak és nyertek. Sőt, időnként iskolásoknak és felnőtteknek tartanak bemutatókat. Pulya Andrea 20, Rácz Piroska 18, Puporka Éva 16 éves. Mindhármuknak kijutott a rosszból, hiszen a Mátraverebélyen... ...megkezdték az orvosi rendelő egészségházzá való bővítését. Az új váró, vetkőző, rendelő, WC és fürdő együttesen 57 négyzetméter alapterületű, a Bátonyterenyei Városgazdálkodási Vállalat építi, másfél millió forintos költséggel. Az átadási határidő július 31. Szennyvíztisztítót építenek Szentkúton Május végétől napi 30 köbméter teljesítményű szennyvíztisztító teleppel gazdagodik Szentkút. A beruházó a búcsújáró hely fejlesztését célzó alapítvány, a ráfordítási költség 4 millió forint. Ebben nem szerepel benne a vezetékek kiépítésének kiadása. A kivitelező a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. A ma ismert legmodernebb, zárt rendszerű technológiájú lesz a létesítmény, melyre már nagy szükség van a tömegesen látogatott településen. Tiribes. Szenet pár éve itt már nem bányásznak, de a bánya különleges alakulatának, a bányamentőknek ma is ezen a helyen van a „rezidenciájuk”. Azonban már nem sokáig: Nagybátonyba fognak költözni, hogy közelebb legyenek a „tűzhöz”, vagyis a ménkesi üzemhez, az egyetlen mélyművelési aknához és a nyírmendi kéregbányához. Csendes riadókészültség jellemzi napjaikat az emlékezetes ’89 januárjában bekövetkezett kányási omlás okozta tragédia óta. Hétfőtől hétfőig egy raj teljesít szolgálatot, a kiegészítő személyzettel. Ahogyan ők mondják, egy nap három műszakjuk telik le, persze, nem egészen vigyázzállásban. — Reggel nyolctól tizenkettőig különböző oktatásokon veszünk részt, s ebéd után háromig folytatódnak a foglalkozások. Este tízig aztán szabadabban járhatunk-kelhetünk, tévézhetünk, olvashatunk — de csakis a szolgálati helyen! — ismerteti a napi programot Fekete Zsolt főműszerész. Az egyhetes szolgálatot töltők létszáma természetesen csupán töredéke a nagy csapaténak: szükség esetén összesen 130 bányamentő vethető be. Bár a jelentkezés önkéntes alapon történik, bármelyik bányász nem kerülhet közéjük. A bejutás korhoz, egészségügyi alkalmassághoz és végül, de nem utolsósorban, megfelelő felkészültséghez és felkészítéshez kötött. Molnár József már csaknem tizenöt éve lépett e kötelékbe, s eddig több mint tíz riasztást ért meg. Két éve ő is ott volt Kányáson. A mentés keserű emlékéről nehezére esik szólnia... De így van ezzel Illés László raj- parancsnok is: a megtörtént tragédia árnyéka talán örökre bevésődött az emlékezetébe, s torkára forrasztja a szót. Gyurkó István. Gergely Béla és Torják Bálint szerencsésebbek náluk. Ok eddig még csak a gyakorlótér mesterségesen gerjesztett sűrű füstjében, hatvanfokos melegében tehették próbára felkészültségüket, kondíciójukat — évente kétszer. A legjobb az lenne, ha soha nem döntenék meg ezt a „rekordot”. Amennyiben ez a nem várt esemény mégis bekövetkezne, úgy egykét perc alatt készre beöltözve, hátukon a tizennégy és fél kilós készülékkel, vagyis mintegy húszkilós plusszsúllyal szállnának alá a mélybe, s tennék kockára az életüket. Nem számíthatnának egyébre, mint a tudásukra, a jó sorsukra, egymásra, no és az oxigénpalackra, amit két óra elteltével már másnak kell a hátára vennie. Ennek a valakinek két órára elegendő levegője marad. A tűzálló azbesztruhát pedig mindössze húsz percre, kizárólag életmentés céljából ölthetik magukra. A készülékeket bevetés után, illetve „békeidőben” kéthetente, az emberek egészségi állapotát évente kétszer ellenőrzik. Ezeken a szűrőkön kieshetnek, de ők erre nem várnak. Jellegzetesen kiszámított mozdulataikkal, a nehéz fizikai munkát végzők szűkszavúságával más törvénynek engedelmeskednek. Ennek parancsa belül szólal meg! Mihalik Júlia Halló?!... Mátraalmás. Nagy boldogság a helybelieknek, hogy a települést is bekapcsolták az országos és nemzetközi távhívóhálózatba. A lehetőség viszont meglehetősen korlátozott, hiszen mindössze egyetlen nyilvános fülkéből lehet telefonálni. Ráadásul csak kifelé kezdeményezhető a kommunikálás, mert a készülék nem hívható, mivel még nincs száma. Lényegesebb változás talán júniusban várható telefonügyben a hegyek közé zárt községben. Szőttesbe szövik álmukat Hétfőtől hétfőig: riadókészültségben iiEPmu Megosztoztak a vagyonon Mátramindszent, Szuha. Békességben megosztozott a közös vagyonon a két település. Mátramindszent még 120 ezer forintot köteles fizetni Szuhának. Lesz-e elég pénz? Kisbárkány. Felújításra szorulnak a község intézményei, a buszmegálló és a temetőkerítés megépítése is időszerű feladat — állapította meg a helyi képviselő- testület. A megvalósításra fordítható pénzügyi keret azonban erősen behatárolt, kiegészítésre szorul. A lakosok összefogása sokat jelenthet ebben a helyzetben. A község orvosa Mátraverebély. Hamarosan véget ér a „szűk esztendő”, ismét lesz körzeti orvosa a községnek. A hét pályázó közül a 35 éves, karcagi illetőségű Oláriu Györgyre esett a választás, aki május elsejével tölti be az állását. Telefon az intézményeknek Dorogháza. A volt közös tanács pénzmaradványát is fejlesztési célokra szánja a helyi önkormányzat. A feladatok közül az új orvosi rendelő és az utak megépítése a legjelentősebb. Ezeken kívül azonban kisebb beszerzéseket is terveznek: az óvodába tűzhelyet vásárolnak és az intézményeket telefonnal is ellátják. Jogtalan elbocsátás Nagybárkány, Kisbárkány, Márkháza. A körjegyző után az építésügyi előadó is megvált a településektől, igaz, nem önszántából. A távozó körjegyző ugyanis utolsó intézkedéseként felmondott az építésügyi előadónak, anélkül, hogy abba a képviselők és a polgármesterek beleegyeztek volna. Az intézkedés magától értetődően jogtalan, s már történtek lépések annak megváltoztatására, az elküldött szakember munka- viszonyának visszaállítására. Lomtalanítás Nemti. Lomtalanítást rendeztek az elmúlt hét végén a községben, a helyi önkormányzat szervezésében. A lakosokat korábban szórólapokon értesítették az akcióról, melynek lebonyolításában a Salgótarjáni Városgazdálkodási Vállalat is részt vett. Fogadónapok Bátonyterenye. Nagy Mihály polgármester április 17-én 9-től 13 óráig a kisterenyei ügyfélszolgálati irodán tart fogadónapot. Orosz Tamás alpolgármester ugyanezen a napon 14-től 16 óra 30 percig a nagybátonyi városházán várja az érdeklődőket. Bátonyterenye és környéke
