Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-09 / 58. szám
4 nnmnn LÁTÓHATÁR 1991. MÁRCIUS 9..' SZOMBAT Fridolin páncélban Azt írja az új say, hogy az egri Gárdonyi Géza Színház a közel- múlthan a Vajdaságban vendégszerepeit Shakespeare Vízkereszt.. ,-je\el, illetve Korsi István Sirkö és kakaó című színmüvével. Kgy másik cikk arról tudósit, hogy az egriek Sütő András egy mesejátékát — Kalandozások Iha.jcsuhajdiában címmel — a Harlekin bábszínházzal együttműködve mutatták he. Csupa igényes mii. újszerű kísérletező kedvű előadás alkotja hat repertoárjukat. Ki re fői Salgótarjánban —a tavaszi bérletsorozat nyitányaként — A szabin nők elrablása című zenés bohózatot láthattuk tőlük, nyilván nem függetlenül a meghívók szándékától sem. ISKOLABŐVÍTÉS TÁRSADALMI SEGÍTSÉGGEL Nem tudni pontosan, hogy a József Attila Művelődési Központ színháztermét szinte tel jesen npegtöltő nézők közül kinek volt még ismeretlen Kellér Dezső — Paul és Franz Schönthan szövegkönyvéből írott • darabja. Gyanítom. hogy legtöbbéit a köztudottan jó poénok kedvéért. Horváth Jenő és Szenes Iván fülbemászó dallamai, a Mások vittek rossz utakra engem zsánerű dalbetétei miatt akarták ismét hallani, látni Bányai Márton, a zugíró középiskolai történelemtanár és Rettegi Fridolin, a minden hájjal megkent ripacs színigazgató ke- sze-kusza históriáját. Alighanem csak személyre szóló közvélemény-kutatással lehetne bizonyságot szerezni arról. hogy kinek mennyire váltak be az önfeledt szórakozás iránti igényei. Én mindenesetre azok közé tartozom, akiknek nehezükre esett a jóízű nevetés, a harsány tetszésnyilvánítás. Rá kellett ugyanis döbbennem, hogy „A szabin nők" felett bizony alaposan el járt már az idő s még az — általam is oly nagyra becsült, favorizált — egri társulatnak sem sikerült igazán a fiatalítás művelete. Halasi Imre — mint vendég — abszolút hagyományos módon, bejáratott eszközökkel rendezte Kellér bohózatát. Ezzel stílhű maradt ugyan, de az előadás — főleg a csattanót előkészítő első felvonásban — nehézkesnek, sőt unalmasnak tetszett. Még több ötlet, néhány váratlan megoldás valamelyest bizonyára ellenpontozta volna a helyzetkomikumok ismertségét, helyenkénti avittsá- gát. Részben a rendező számlájára írható az is. hogy az eredetileg ..két főszereplős" sztori egyensúlya megbomlik, s a produkció jobbára a Rettegi Fi idolint megszemélyesítő M. Horváth József „jutalömjátékának" minősül. O el is a lehetőséggel: nagy kedvvel, széles gesztusokkal komédiázik s csak egy -két hangsúlyában emlékeztet Biliesi Tibor felejthetetlen színigazgatójára. Réti Árpád nem elég „komoly tanár", s azzal, hogy a feledékeny séget. a bogarasságot emeli ki a figura fő jellemzőjeként, egy kicsit önmaga paródiáját is adja. Ez v iszont idegen a darab szellemétől. Az. egyenletes — nem gyenge, de nem is különösen figyelemreméltó — teljesítményt nyújtó színészgárdaból talán még leginkább Bókái Mária emelhető ki. aki meggyőzően formálja meg Rózát, a pirospozsgás, tűzről pát- tanl. de elérzékenvtilni is gyorsan kész cselédlány t. A Langmár András által tervezett vidéki polgári — szoba- belső hiteles atmoszférát teremt a történethez. Haitik Judit jelmezei közül Rettegi Fridolin ruhája a legtalálóbb: a piros nadrág, a zöld kockás zakó. a bordó nyakkendő és a sárga sál igazi bohóckosztüm. De jól mutat a direktor a római páneélöltözetben is. A könnyed, mutatós táncok koreográfiája Stefiin Gábor munkája. Némi csalódással vagyok kénytelen összegezni mondandómat a Gárdonyi Színház legutóbbi vendégjátékáról. Ez. alkalommal sajnos csa,k nyomokban sikerült felfedeznem azt a művészi színvonalat. amelyet — más műfajokban ugyan — az Egy lócsiszár virágvasárnapja, A mandátum vagy a La Mancha lovagja képviselt. Bízom benne, hogy a kivétel ezúttal is erősíti a szabályt... —csongrády— Bialkó Petikének sok boldogságot kívánunk 3. születésnapjára: Szülei. Mariannának Mátraszelére! 20. születésnapod alkalmából szeretettel köszönt: Édesanyád, Édesapád és Nagymamád. Zsebnaptár — Melyik az igazi? A kormánypolitikussal paro- lázó? ,.A Tiszák" kebelbarátja, vagy az, akit Horpácson az. ám- bituson pipázni látott a jónép. Aki alkudott a paraszttal, mert sokallta a két pengő forintot a kaszálásért, vagy az. aki akár báró is lehetett volna (a bécsi császártól így is megkapta a Szent István-rendet kezdetnek, ő nem akarta folytatni.) Az-e. aki állva köszöntötte, betegen, írói jubileumán a nógrádiak küldöttségét vagy az, aki azt írta-tó- dította magáról, hogy „kis-csol- tói”, hogy nemes (holott nem volt az). Sokan kérdezték már Mikszáthról, hogy akkor melyik az igazi? Ady odáig ment. hogy nem őt kérdezte, róla kérdezett Patak. A képviselő-testület úgy döntött, a jövőben meg kell teremteni a felső tagozatosoknak azt a feltételt. hogy helyben végezzék el az általános iskolát. A legcélravezetőbb megold á sok keresésekor a meglévő iskola átalakítása bizonyult a legjobbnak. Ennek megfelelően kezdődött el a tervező- és szervezőtevékenység, amelyből Koszorús Sándor, iskolaigazgató sokirányú feladatot vállalt magára. Segítőtársakat nyert meg e fontos ügynek. Nevéhez kötődik, hogy a NÁÉV- BRAMAH termelési áron mindannyiunkat. Igaz. 1906- ban a Budapesti Naplóban, hogy kérdezték-e valaha is Mikszáth- tól, mi van a szociológiájával (merthogy lehetett neki. ha Ady így tette fel a kérdést). Nem kéne számon tőle bizony senki, maradt a nagy anekdotázó, a jó palóc, a nagy palóc. Ezért volt emlékezetes, majd azt írtam „megrázó", amit a minap, a műit hó végén, a Nógrádi Múzeumban a jó tíz esztendeje létező baráti kör előtt Mikszáthról egy valóbah hoz- záértőtől-szenvedélyestől hallottunk. Dr. Kovács Anna irodalomtörténész-muzeológus beszélt a barátoknak az íróról az előadás-találkozó címe szerint „egy kiállítás kapcsán". A kiálbiztosít ja a tetőzethez szükséges 40 ezer darab cserepet. Az önkormányzatra csupán a szállítási költség elvállalása hárul. Közbenjárására a Salgótarjáni Síküveggyár elvállalta a szükséges ablaküvegek leszállítását, a GRABOPLAST pedig 250 négyzetméter padíósző- nyeggel járult, az iskola bővítéséhez. Az ÉRDÉRT hat és fél köbméter fenyőáruval kapcsolódik az átalakításba. Azok az egyetemisták, főiskolások, akik korábban itt töltötték gyakorlati munkájukat, vállalták, hogy társadalmi munkában segítik a lítás is Mikszáthról szól, korának környezetéről ad hiteles képet, az előadáskor azonban lentről, az emeletről lejött maga Mikszáth isi hogy helyet foglaljon valamelyik túlontúl kényelmes zsöllyében lent a klubban. Ez természetesen nem szó szerint értendő. De érthető mégis abból a szempontból, amit dr. Kovács Anna elénk tárt, hogy ugyanis mit mondott például maga Mikszáth arról, miből kell vagy lehet kultuszt csinálni (itt Mikszáth-kultuszról van szó). A kultúrából, művészetből, irodalomból szerinte (is), nem az íróból. Hát éppen ez az, ami megragadott bennünket múzeumpártiakat, barátokat, Mikszáth-tisz- telőket. sőt -rajongókat. Amivel szembesültünk, az éppen e kultusz teljes hiánya. Amiként odafent a nagyszerű kiállítás enteriőrjei sem az unt tablókból állnak, érdemes megnézni, aki még nem látta, mert rövidesen tetőtér beépítését, s ameny- nyiben szükség lesz statikusra, azt is biztosítják. A DCM az általa forgalmazott építési anyagokat önköltségi áron adja az iskolának. Az érsekvadkerti termelőszövetkezet a teniszpálya kialakítását vállalta magára. Az iskola nemcsak külsőleg újul meg, hanem ugyancsak társadalmi segítséggel Ugrásszerűén megjavulnak a tanítás feltételei is. A tanulók tudásának bővítését szolgálja a SZÜV, a Korítrax ajándéka: a hat számítógép, a fénymásoló és a stúdióberendezés. mát rögtön u kapcsolat kezdeten tisztázódnak a szerepek, mindenki tudja, mit várhat el a másiktól, és mindkét fél nagyiéiból azonos érzelmi befektetéssel azonos ..hasznot" remélhet. Ha a ..befektetések" ttem egyenlő sidy éták. vakvágányra futhat a kapcsolat. ahogyan az Öllé is. Ahhoz, hogy tiszta fe jjel tudja még egyszer átgondolni saját sorsát, nagyon fontos, hogy saját magáról alkotott képe ne olyan negatív legyen, mint amilyennek lefesti és látja magéit. Ezért tartom nagyon megszívlelendőnek a második levélrészletet. Jó receptet kaphat arra. hogy önértékelése kissé megváltozzon. Az ember ugyanis úgy ítéli meg önmagét, ahogyan mások látják öl. Úgy tűnik azonban, hogy az Ón köritI é’lő emberek mind a fér je párt ján állnak és nincs olyan személy, aki hiteles képet nyújtana Önről, így nem csoda, ha önmagén hibáztatja mindenért.' Teltél ki kell lépnie „kalitkáiéból" az emberek közé! Olyan teherrel a hátán, amilyet Ön hordoz, rettenetes leltet élni! Csak gyűjtögeti-gyűjtögeti a batyujában a sérelmeket, elfojtja indulatait, s ki tudja, mikor szakad ki az a zsák. s mikor vezet valamilyen megbetegedéshez.' Állítsa döntéshelyzet elé féljél, hogy válasszon, vagy-vagy! ügy Ön mentesül a felelősség alól. nem kell továbbra is ..eltartania" a férjét! f’ítia bezár, hanem a kor teljes légkörét nyújtják a már említett dr. Kovács Anna (rendezése) és Presits Antal (látványtervezése) jóvoltából. Kritikus-önkritikus Mikszáth, valóságfestő, filozofikus költő, a próza nagymestere. Mikszáth a humorista, a politikus s hát végeredményben a szociológus is — Adyra válaszolva. Ahogy leírja és ahogy az előadást bemutatta azt. amiként ő leírja — földijeit, az maga a megbocsátó realizmus és szeretet. Iróniával egybeszőve. A piknikus. kissé haspók Mikszáth, a kényelmes- kedő, a saját magát is gúnnyal lefestő, amikor képet készített róla a fotográfus. És a tárgyak. A személyes holmik, fokozatosan a pohártól, amivel öblögetett, fiának kis fogáig, ami viszont kihullt és többszörösen is „eladó" volt a nagynéniknek. (És valaki Esterházy Pétert mondta szakértőnek! (T. Pataki) MAI PALÓC MESEK Töketlen Jakab Vannak mondások, melyek estik egy-egy településre jellemzők. Eredetük is onnan szánna/ik és ebből adódóan csak az ottaniak tudják a valós történetét. Cserhátfalván például az a mondás járja: „üvöltött, mint a töketlen Jakab". Utoljára, mikor arra jártam, újra hallottam ezt a kocsmában. A mellettem álló idős falusi emberhez fordultam tanácsért: — Bátyám, hogy volt annak a Jakabnak az esete, akivel az előbb példálóztak? — Elmesélem én az úrnak — hangzott a válasz —, csak ilyen száraz gégével nagyon nehéz. Szóból ért az ember, kértem két korsó sört. az idős ember huncutul kacsintott egyet, majd megpödörte bajuszát, és belekezdett a történetbe: — Az 50-es évek végén két Jakab is volt a faluban. Olyan öreg legények voltak. Három dolog, érdekelte őket: a gazdaság, a nagyfröccs és a menyecskék után való kujtorgás. Nappal a földeken dolgoztak, este betértek a kocsmába leöblíteni a szántás porát, éjszaka pedig nem tartottam nekik gyertyát. Mindkét gazda csirkét .nevelt, azt a fehér fajtát, ami akkoriban még újdonság volt. Szép pénzeket kerestek vele. mígnem egyszer beütött a ménykű. Valami titokzatos állat kezdte fosztogatni a csirkéket. Mondta is az egyik este az egyik Jakab a másiknak. — Te komám, ha megfogom azt a dögöt, ami tizedeli a jószágot, lizetsz-e nekem Péter-Pálig minden este egy nagyfröccsöt? — Fizetek én komám, de nem fogod meg azt soha — hangzott a válasz. — Hogy nem-e komám? Olyan csapdám van. ha abba belemegy, a körmök úgy megfogják, hogy örülhet ha egyben marad! Nagyot gondolt magában a másik Jakab: majd meglátod komám mit fogsz azzal, nevetett magában. Aztán kihörpintették a maradék bort, és mindkét Jakab indult a dolgára. Éjfél körül az egyik Jakab óvatosan kiosont a portáról, át a komájához, és csendben végigment a kerítés mellett. Kezében zseblámpával nagyon keresett valamit. Kis idő múlva meg is találta; nem volt az más. mint a lyuk a kerítésen, ahol az a bestia bejárt a tyúkokhoz. Meglátta azt is. hogy a komája már felállította oda a csapdát. Na. komáin, meglátod régitek hogy mit fogtál, gondolta, és már tolta is le a nadrágját. Ami ezután történt arról jobb nem beszélni. Éktelen ordítás, üvöltés verte fel a,falut az éjszaka kellős közepén. Megmondom őszintén, hogy kaszára, kapára kaptunk, úgy rohantunk a hang irányába. Az meg csak egyre csendesebb lett. Mire odaérkeztünk. Jakab már csak hörgött. A csapda meg ott lógott a férfiasságán, bár abból nem sok maradt, sőt, még a pitvara is megsínylette. Az volt a szerencséje, hogy volt a faluban orvos, akit gyorsan felköltöttek. így az kihívta a mentőt. Elvitték Jakabot a városi kórházba, valahogy rendbe hozták, de ahogy a népek mondják, a menyecskék többé nem érdekelték őt. és olyan szép vékony hangja lett. Nem is jött többé vissza a faluba, elbujdokolt a bányához dolgozni. Azóta beszéli a falu. hogy „úgy üvöltött, mint a töketlen Jakab".Soós Géza „Az igazi Mikszáth ^Lelki labirintot^ A lélekbúvár válaszol... Kiűző heti írásunkban „KAKUKKFIÓK”—jeligével megjelent egv 3 gyermekes családanya levele, aki nagyon szenved sorsa miatt. Ennek kapcsán számos levél érkezett szerkesztőségünkbe. Most ezekből közlünk részleteket. ,,-t TEREMTES KORONÁI" — jelige „A férfiak azt hiszik, hogy ők a teremtés koronái és szolgasorba süllyeszthetik a nőket. De mi. nők is létezünk! . \ férfiaknak tilos behódolni! Nem elég., hogy az a szerencsétlen asszony elviseli fél je kiruccanásait. még frissen főzött étellel is véu ja! Minden nőnek kell. hogy legyen önérzete! Szerintem mindezt csak azzal a növel teltetik meg a férfiak. aki hagyja magét. Ha egyszer jól kipakolna neki. vagy kitenné a szűréi otthonról. vagyis megmutatná a férjének. hogy ö is ember a talpán, lehet, hogy megfordulna a kocka, és nem merné ezt művelni vele. biztos, hogy nem véletlen, hogy már a második házassága alakult úgy. hogy ö a vesztes fél. Aki ennyire aláveti magát a másik nemnek, egész életében vesztes marad! Elvégre nem élünk már a XVIII. században! Nekünk is vannak jogaink!" .én EÉRFIAK. ÓH!" — jelige „A hölgy leveléből azt olvastam ki. hogy nem is fesz semmit annak érdekében, hogy a sorsa megváltozzon! Fordítania kéne magéira is időt —bár tudom, három gyerek mellett nem könnyű, hisz nekem is ennyi van. Legyen egy kicsit NÖ is. ne csak házvezetőnő! El kellene mennie fodrászhoz, kozmetikushoz. hogy összeszedje magét! Menjen el a barátnőjével cukrászdába. egy moziba, ráférne egy kis kikapcsolódás! Azért, mert valakinek ? gyermeke van és a férje meg- esalta. "még nem húzták le a redőnyt!" Mégha kedve sincs semmihez. majd megjön! Főleg, ha nem nagytakarítás után néz a tükörbe, hanem ápoltun. kicserélődve! Azért, mert kél házassága balszerencsésen végződött, csak rajta múlik, hogyan alakul a további élete! Sok tapasztalatot gyűjthetett arról, milyen hibákat nem szabad elkövetni egy házasságban!" Kedves ..KAKUKKFIÓK!" úgy gondolom, hogy az első levélnek— indulatos hangvétele ellenére is — nagy igazságtartalma van. Egy kapcsolatot csak úgy szabad „berendezni". hogy az egyenrangú viszonyokra épüljön! A kiegyensúlyozott házasság titka: ha
