Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-15 / 63. szám
6 mzunzzj FORRADALOM ES SZABADSAGHARC — EMLEKEZES 1991. MÁRCIUS 15., PÉNTEK Egy forradalmi nap krónikája (1848. március 15.) Irinyi János megmutatja a népnek a szabad sajtó első nyomtatványát, a Petőfi Sándor írta Nemzeti dal legelső példányát (az illusztráeió egykorú fametszet után készült). 4 szabadságharc külföldi katonái Hajnali órák Petőfi pesti lakásán: Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bu- lyovszky Gyula — a márciusi ifjak vezéralakjai — megállapodtak abban, hogy még aznap nagyarányú tömegmegmozdulást szerveznek. Ezzel megerősítették előző délutáni elhatározásukat: ütött a cselekvés,órája! A Pilvax kávéházba együtt mentek, szívük felett háromszínű kokárdával.* Kora reggel a Pilvaxban: Jókai az egybegyűlt -fiatalok előtt felolvasta a kiáltványt (a tizenkét pontot), melyet március 11-re készítettek el Kossuth Lajos kezdeményezésére. az Ellenzéki Kör vezetőinek felkérésére. A polgári forradalom átfogó programjának szövegezésében Jókain kívül részt vett Petőfi, Bulyovszky, Vasvári és'Irinyi József. — Petőfi a bécsi forradalom hírére és a tervezett népgyűlésre két nappal korábban írt versét, a Nemzeti dalt szavalta el. Délelőtt az utcán: Vasvári indítványozta, hogy mozgósítsák az egyetemi ifjúságot, és a 60—70 főnyi csapat elindult. Az egyetemisták és a Pilvax írói is nagyobbrészt nemesifjak voltak. Tíz óra körül a Hatvani utcában: A mintegy kétezer- főnyj tömeg bizottságot választott (Petőfi. Vasvári. Irinyi, Jókai, Degré Alajos és Vidacs János joghallgató) a sa.jtó lefoglalására. A nyomdászok lelkesülten a fiatalok mellé álltak. A tizenkét pont a sajtószabad- saggal kezdődik. Déli órák: Elkészültek a szábad sajtó első termékei, a tizenkét pont és a Nemzeti dal. Az emberek örömmel kapkodták szét a röplapokat. Délutánra gyűlést hirdettek. Délután-három óra. Nemzeti Múzeum előtti tér: Körülbelül tízezer ember gyűlt össze a szakadó eső ellenére. A fiatalok mellett már ott voltak a vásárra feljött néprétegek is. valamint a nemesi ellenzék Pesten tartózkodó vezetői, például Klauzál Gábor és Nyáry Pál. továbbá az iparosok, céhlegények. Petőfi, elmondta a Nemzeti dalt, Jókai felolvasta a tizenkét pontot. Bizottságot választottak, hogy elfogadtassák a városi tanáccsal a kiáltványt. Városháza: A tanács éppen ülésezett, miközben a nép bevonult az épületbe. Elfogadtatták a tizenkét pontot és ..közbátorságra ügyelő" választmányt alakítottak. Tagjai között volt: Petőfi, Vasvári, Irinyi. Klauzál, Nyáry. Elnöke Rotten- biller Lipót alpolgármester lett. Elhatározták a nemzetőrség felállítását. Buda. a helytartótanács épületében: Többen a forradalom elfojtását, a főkolomposok letartóztatását javasolták, de a húszezres tömeg tiszteletet parancsol. A nádor távollétében Zichy Ferenc gróf, a helytartótanács elölülője békességet indítványozott, s kényszerből elfogadták a cenzúra eltörlését és Stancsics (akkor még) Mihály szabadon bocsátását (Nyáry kezdeményezése). Este hat óra után pár perccel: Megnyílt Táncsics börtöriének ajtaja. Hét óra, Nemzeti Színház: A délelőtti események, hatására műsorra tűzték Katona József Bánk bán című drámáját. A lelkesült közönségnek nem volt türelme végignézni az előadást, s a Nemzeti dal élszavalása után a színészek és a közönség hazafias tüntetésben oldódott fel. Vér nélkül győzött a forradalom. „Szerencsés nap — írta később Petőfi —, szerdán házasodtam meg.” Az 1848-as európai forradalmak leverése után a magyar szabadságharccal kezdődik meg az a folyamat. ami az akkori Európában a legjelentősebb és leghosszabb ideig tartó küz.-' delmet indítja meg a Magyarországot elnyomó Habs- burg-ház ellen. A levert forradalmakban részt vevők közül sokan Magyarországra siettek, hogy harci tapasztalatukkal segítsék országunkat. Idegenek voltak ugyan, de tudták, hogy segítségükkel — ha közvetett módon is — saját népük ügyét szolgálják. 1848, második felétől sorra alakultak a külföldi légiók. Ezek közül kiemelkedik a lengyel légió és a bécsi, illetve a német légió. A Magyarországra érkező lengyelek jó része a Demokrata Társaság tagjaiból állt. A légió fő szervezője 'Josef Wysocki, aki szembekerült Josef Bemmel, mivel ő ellenezte a külön lengyel légiót és magyar alakulatokban kívánta látni honfitársait. Kossuth sokat habozott, s így a lengyel légió csak a tavaszi hadjárat idején Dembinski fővezér- sége alatt jutott méltó sze' rephez. Megkezdődött a jeles haditettek sorozata Szolnoknál. ahol Damjanich parancsnoksága alatt harcoltak. Bicske elfoglalásával folvtatódott.. maid Isaszeg. Gödöllő. Vác. Nagysalló voltak a tanúi a lengyel hősiességnek. Az 1848 októberi bécsi forradalom leverése után sokan menekültek Magyarországra. főleg azért, hogy a harcot a magyarok oldalán folytassák. Közülük is kiemelkedik Peter Giron, akit Kossuth azzál bízott meg, hogv a bécsi menekülteket Sopronban gyűjtse össze és szervezzen belőlük egy katonai alakulatot. A felhívások következtében hamarosan megalakult az 1. század Berger kapitány vezetésével. A 2. századot Pesten szervezték meg. Később a német légió a toborozótisztek segítségével az ország egész területén szervezi a német lakosságot, s így, a Hadügyminisztérium jelentése szerint április 13-án már megvolt az I. zásklóalj 820 fővel, ekkor még a 7. és 8. század zömét a bécsi légió tette ki. Pest visszafoglalása után folytatták a II. és III. zászlóalj szervezését. Harcoltak még a magyar szabadságharcban franciák, havasföldi románok, törökök, svédek, angolok, amerikaiak is. Képviseltette magét a honvédseregben az etnikai" lág sokszínű Magyarország valamennyi nemzetisége. Aulich Lajos tábornok, hadügyminiszter, aki magyarul nem tudott ugyan, de az alkotmányra tett esküt mindhaláláig megtartotta. Damjanich János. egy szerb katonacsalád gyermeke. A herkulesi erejű tábornok hozta létre a szabadságharc leghíresebb alakulatát. a fehértollas III. zászlóaljat, s az ő március 5ri szolnoki győzelmével kezdődik az 184i1-es dicsőséges tavaszi hadjárat. Knezic Károly tábornok, egy határőrvidéki horvát katonacsalád fia. Damjanich utóda a III. hadtest élén. az 1849, április 2(5-i komáromi ütközetben az osztrák állásokat bravúros rohammal veszi be. A német Leiningen'Wes- terburg Károly gróf, akj már az első összecsapásokban bebizonyítja, hogy kiváló katona. A III. hadtest lelkesedett érte, pedig csak néhány szót tudott magyarul. Rá és csapataira minden körülmények között lehetett számítani. Az osztrák Poeltenberg Ernő tábornok, a téli hadjárat egyik hadosztálypa- ranésnoka, majd a«VII. hadtest vezetője. Aulichhoz hasonlóan hadilábon állt a magyar nyelvvel. A dokumentumok tanúsága szerint a kiváló huszártiszt magyarul csak káromkodni tudott. Lázár Vilmos és Kiss Ernő tábornokok félig örmény származásúak voltak. Jellemző az angliai születésű Guyon Richárd tábornok sorsa. A téli hadjárat idején káprázatos rohammal foglalta el a kulcs- fontosságú branyiszkói szorost. A szabadságharc bukása után Törökországba ment, és Kursid pasa néven, mint idegen szolgálta a szabadság ügvét. K. S. T. így élt Táncsics Mihály 4 magányos küzdő Á csteszéren (ma Komárom megye) született Stancsics Mihályként 1799. április 21-én jobbágycsaládban. Hét életben maradt testvére közül ö a negyedik. Ügyes, tanulékony, szorgalmas gyermek. Tizenkilenc éves korában lázad fel sorsa,ellen. ...Gazdája helyett szántott úrdolgában, vagyis robotban sokadmagával a földesúri földön, a Kopasz-domb melletti dűlőben. Kora tavasz lévén, rossz bőrben voltak az ökrök, szenvedtek az eke előtt. M.ihály, aki nem szívelhette az állatok kínlódását, egyfordulón.vi időre kiállt a barázdából. A robo- tos ' jobbágygazdákra ügyelő hajdúnak több se kellett. Mihályra rontott, nem fogyott ki a szitokból, mogyo- irófa pálcájává] végigvert rajta. Ez a szégyen drámai hirtelenséggel vetett véget Mihály paraszti sorsának, földművelő jövendőjének.” Kitanulja a takács mesterséget, gimnáziumi tanulmányokat folytat, az ország számos nagyvárosában megfordul. Segédtanítóskodik, házi- tanítóként kérési megélhetését. Nyelveket tanul. Rengeteg gyaloglása közben sok csizmát elkoptat. „Pestre úgy tér vissza, mint végképp megszokott helyére. .. írással tölti idejét. Elkészíti Magyar és német beszélgetések című könyvét. .. Heckenast nyomdász és kiadó. .. 1833-ban megjelenteti.” T ovábbi müvei: Budapesti levelek (kézirata egyszerűen eltűnik a cenzorok kezén), Kritikai értekezések (a közállapotok javítására tesz javaslatokat), Pazardi (egy gazdag földbirtokos pazarló életmódjáról), Rényképek. Ezekben a polgári átalakulás Széchenyi István által megfogalmazott programját népszerűsítette, míg a Pesti Hírlap megjelenésétől Kossuth Lajos mellé állt. „Személyes tapasztalatoktól fűtött, kemény mondanivalója van a császári zsarnokságról, a cenzúra minden alapvető szellemi jogot meggyalázó önkényéről. Megírja a Sajtószabadságról nézetei Egv rabnak című híres művét. . . Ilyen könyvet képtelenség megjelentetni az osztrák császár birodalmában. Lipcsébe csempészte a művet kinyomtatás végett, de a nyomtatás színhelyéül Párizst tüntették fel. Természetesen a szerző neve. sem szerepelt a könyvön.” M egházasodik, két leánya és egy fia születik, de valamennyien még gyermekkorukban meghalnak. .. Bejárja Európát (1846). Nézetei miatt a titkosrendőrség figyeli, t rejtőzködni kényszerül. 184 7 márciusában fogták el. és sajtóvétségért bűnvádi eljárást indítottak ellene. Börtönéből . 1848. március 15-én szabadul. „Végre estefelé bejön Stancsicshoz a térparancsnok, aki egyúttal a börtön felügyelője. Igen tisztelettudóan elmondja, hogy Pesten- Budán forradalom van, Petőfi és társai fellázították a népet, megtagadták az engedelmességet 1 a Helytartótanácsnak, a pesti városházán ülésező forradalmi bizottmány átvette a hatalmat. A térparancsnok valósággal referál, mintha felettesének tenne jelentést, majd védelmet kér. mert — úgymond — a tömeg máris útban van .Stancsics Mihály kiszabadítására. Néhány perc múlva el is érik a börtönt. Nyáry Pál és Klauzál Gábor érkezik a tömeg élén. Stancsics cellájába hatolnak. . . Felesége, Teréz ezekkel a szavakkal repül a fogoly karjaiba: — Mihály! Nincs többé cenzúra! Fogat várakozik rá, a pesti fiatalok leveszik a hámot a lovakról, maguk húzzák lelkesülten a hajóhídon át Pestre a kocsit, amelyben a boldog-restelke- dő Stancsics és felesége ül.” Emlékül Táncsicsra változtatja nevét; egyik kislánya ejtette így. Az országgyűlési választásokon a siklósiak jelölését fogadja el. Lapot alapít. A_emélves dicsőségre. \7 csillogásra soha nem 11*'“ törekedett, nem is volt alkalmas ilyesmire nehézkes. töprengő természetével. Szellemi és erkölcsi maga- biztosságát nem tudta kifejezni fellépéssel, élőszóval... Lelkiismeretesen részt vett minden ülésen, törvényhozói rangját élete legnagyobb megtiszteltetésének tekintette, de véleményét inkább a Munkások Újságjában. a széles nyilvánosság előtt mondta el.” „Táncsics a legutolsó menekültekkel, július 8-án (1849 — a szerk.) hagyta el Pestet családostul... Családját Aradon helyezte átmeneti biztonságba, ő maga a világosi táborban siratta a bukást. Végignézte, hogyan váltak meg fegyvereiktől a szabadságharc katonái.” . „ ... Sok távollevőhöz hasonlóan kötél általi halálra ítélték, s az ítéletet jelképesen végre is hajtották — nevét táblára írva bitóra kötötték.” „A végleges búvóhelyet Az Arany Trombita szerkesztője 1799—1884. között élt. Teréz eszelte ki és rendezte be. Nem tudjuk pontosan, hogv milyen volt. 'Táncsics szándékosan hagyta homályban. mert arra gondolt, hátha a rendőrséget okosítja leírásával.” I Az általános amnesztiakor, 1857-ben hagyhatta el rejtekhelyét. „Bármihez kezdett Táncsics, mindenben iparkodtak lehetetlenné tenni, hol nyíltan, hol burkoltan. Lapot akart indítani a falusi lakosság számára. Ném engedélyezték. írásait rendre visz- szaiitasították a szerkesztőségek. . . A gyűlölet, az eltökélt meg nem bocsátás természetesen kölcsönös volt.” Az egyetemi ifjúság körébe járt, hallgattak rá. Tüntetést szerveztek, s Táncsi- csot 1860. március 15-én ugyanabba a börtönbe vitték, ahonnan tizenkét éve kiszabadították. Az 1867-es kiegyezéskor csaknem megvakulva szabadult. Nem sikerültek könyvterjesztési, tanítói vállalkozásai. 1869—• 72. között az orosházi választókerület országgyűlési képviselője, s csatlakozott az Általános Munkásegylethez. 1869 tavaszán megalapította az Arany Trombita című lapot. amelynek minden új száma valóságos kihivás volt a fennálló hatalom, a dualizmus rendszerével szemben. m a Ö néletírásán dolgozott, műveinek gyűjteményes kiadását tervezte, de a nyomdakölt- ségék miatt anyagilag tönkrement, házát elárve~ rezték... Nyolcvankét évesen nagyapa lett, de kisebb leánya — sorrendben az ötödik gyermeke — belehalt a szülésbe. Ö maga hosszas betegeskedés után 1884. június 28-án búcsúzott el az élettől. „Ott kapott örök nyughelyét, ahol az árverezéssel földönfutóvá tették: a Józsefvárosban. a Kerepesi úti temetőben. Rokon lelkű barátja. az ugyancsak mélyről felvergődött nagy tudós, Herman Ottó búcsúztatta a forradalmár írót. A Népszava a munkásság halottjának nevezte.” (Az idézetek Gerencsér Miklós Így élt Táncsics Mihály című könyvéből valók.) Oasmeállí tóttá: Sulyok Lánaló Balról jobbra: Bem, Dembinski, Görgey
