Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-13 / 61. szám
1991. MÁRCIUS 13., SZERDA C RÉTSÁG ÉS KÖRZETE ) Fogynak a gyerekek Bánkon Influenzán kívül más baj nincs Egykoron ötven gyerekre tervezték a bánki óvodát. Abban az időben még majdnem telt házzal működött — mára azonban alig több mint húszán töltik itt boldog gyermekkoruk egy részét. Egyetlen vegyes csoportban huszonhárom 3—6 éves gyermekkel foglakoznak. — Most még kevesebb a létszám — mondja Varga Istvánná óvodavezető — sokan influenzások. De ha mindenki itt van, akkor sem szorongunk. Hiába, csökken a gyermekvállalási kedv! — Biztos, hogy csak az influenza miatt hiányoznak? Beszélik, hogy az óvoda körül erős a földsugárzás, több az asztmatikus megbetegedés, mint máshol... Vargáné meglepődik: — Tényleg ilyket beszélnek? — és azonnal elém teszi a bizonyítékokat, az óvoda létszámnyilvántartásait, napi bontásban, s olyan messzire visszamenőleg, amikor még fotós kollégámmal magunk is az óvodábajártunk. A hatvanas évek végéig. — Valóban előfordult 2—3 gyereknél az asztma, de nem „tömegesen”. Ez a talajvízszint számlájára írható, de hogy földsugárzás...? Ha már arra jártunk, átnéztük visszamenőlegesen azokat a bizonyos létszámnyilvántartásokat. Pillanatnyilag a rétsági egyes és kettes óvoda, valamint a tolmácsi és a bánki egyazon költségvetésből gazdálkodik. És a papírokból kiderül: vészesen csökken a gyermekvállalási kedv Bánkon (is). Hát ez az, ami egy óvodavezetőt elkedvetleníthet. És gyanítom, nem csak őt... B. J.—Sz. N. ¥\ • S • // 1*^1* • Dios.ieno diákjai sportkedvelők Józsa Csaba diósjenői testnevelő, mindössze negyedik éve van a tornaszőnyeg „másik” oldalán. Lelkes fiatalember. Büszke is rá igazgatója, Mocsári Gergely. Versenyek, vetélkedők egymást követik. Három éve kapcsolódtak be a minikosárlabda küzdelmeibe, de van labdarúgócsapatuk, mások úszni tanulnak vagy éppen atlétizálnak. A tanár úr még nem elégedett, több gyerekkel szeretné megkedvelteim a sportot, a rendszeres mozgást. Noha a 320 iskolai tanuló közül, 120 gyerek rendszeresen sportol, máris újabb terveket sző a fejében, hogyan tudná a többieket is megnyerni a nemes cél érdekében. Az edzett, rendszeres mozgást végző ember, képes magasabb szellemi tevékenységre is. Nem csorbítja realitásérzékét a nem vártnak tűnő siker, a megyei szintű verseny harmadik helye, sőt újabb lökést ad munkájának. Annak, amit már alsó tagozatban elkezdhet. így a második, harmadik és negyedik osztályosok részére rendezett sor- és váltóversenyen kis diákjai egyetlen ponttal szorultak a második helyre, a salgótarjáni Beszterce-lakótelepi iskola mögé! Ha még azt is hozzátesszük, hogy egyetlen falusi iskolaként versenyeztek a megyei döntőn, még értékesebb a megszerzett második díj. Az iskolából kilépő nyolcadikosok közül, 17-tel nemrég a fővárosba Utazott, hiszen kosárlabdából országos tehetségkutató versenyt tartottak. Ha nem is lesz mindenkiből hazai vagy világbajnok, már az is elég, fontosnak tartsa a rendszeres testedzést, a sportolást. Ezt minden bizonnyal beléoltja tanítványaiba Józsa Csaba, diósjenői testnevelő tanár. Sok sikert hozzá! (sánta) Új polgármestert választottak Nézsátt Teheneket tart, de nem marháskodik A polgármester régi ismerősöm. No nem a valamikori tanács végrehajtó bizottsági tudósítások során ismertem meg. Azokról ugyanis ö írta az anyagokat. Surányi János, Nézsa 42 esztendős — alig két hete megválasztott — polgármestere néhány éve még kolléga volt. A Nógrádnál munkatársként jó néhány esztendőt töltöttünk együtt a napi robot minden örömével és nehézségével. Talán azért is volt minapi találkozásunk az általában szokottnál oldottabb és barátibb. Mert számomra — diskurzusunk során — a polgármester úr a volt jó kollégát jelentette. — Egy „hajdani" újságíróból lett polgármester igazán nem csoda. A mai községi vezetők között szinte minden szakmabelit megtalálunk. Am számomra meglepő, hogy te erre a felelősségteljes megbízásra adtad a fejed, mert a környéken köztudott, hogy magángazdaként jól élsz, s ezáltal nem volt nagy szükséged erre a „bársonyszékre”. — Megközelítésed helytálló, bär látod, hogy ez a hivatali székem közel sem bársonyból készült. Ám azt is tudni kell, hogy magánvállalkozás ide, vagy oda, mivel Nézsán élek és fiatalembernek vallhatom magam, nekem is érdekem, hogy érdemes legyen ide kötődni: helyi munkalehetőségekkel, elfogadható viszonyok között, a lakossági szolgáltatások színvonalának fejlesztése közepette. Alapvetően ezek a dolgok motiváltak akkor, amikor elindultam a választáson. — Ha emlékezetem nem csal, a szeptemberin is a jelöltek között szerepeltél. Am akkor nem jött össze a dolog. Miután az akkor megválasztott polgármester Koncz László lemondott, talán érzékelhetővé vált, hogy ez a megbízatás nem egy nagy öröm. Erre te -— ha úgy tetszik első bukásod után — újra jelöltetted magad. — Nézd, én a múlt év szeptemberében sem buktam. Semmiféle korteskedést nem folytattam, miként a mostani választás előtt sem. Csupán az volt közismert, hogy újra indulok a választáson. Egy stencilezett lapon ugyan kértem a lakosságtól, hogy az eredményes szavazás érdekében minél többen jöjjenek el szavazni. Ennek érdekében megkértem a helyi tisztelendő urat is, hogy hirdesse ki, de elzárkózott ettől. Mint említette, a kéréstől a volt tanács óhajai jutottak az eszébe: „azok” is fontos ügyeknél kérték a felhívást. Például a kutyaoltásnál... — Minden előzmény ellenére meggyőző szavazati többséggel választottak polgármesternek. Hogyan fogadta a valóságot a községi hivatal apparátusa? — Tudod a „jóakaróim” már a választás előtt híresztelték, hogy kora tavaszi könyvheteket rende—Azzal kezdtük beszélgetésünket, hogy említettem: szükséged van-e magángazdaként a közhivatali szereplésre? Valóban, hogyan áll vállalkozásod? — Hetven tehenem és ötven borjúm van. Reggel fél négykor kelek, megyek fejni és etetni, zek majd, azaz néhány embernek felmondok. Nos, az első polgár- mesteri munkanapomon azt tartottam legfontosabbnak, hogy közöljem a hivatal alkalmazottaival: a rémhíreknek semmilyen alapjuk sincsen. — A jelek szerint viszont nem mindenki tapsolt megválasztásodnak! — Mondj egy olyan települést az országban, ahol ennek az ellenkezője igaz. Surányinak sem örült mindenki! Mi több, a kilenctagú képviselő-testületből ketten azonnal visszaadták megbízólevelüket. Persze ettől nem áll meg az élet, hisz a mondás is erősíti az igazságot, pótolhatatlan ember nincs. — Polgármesterséged néhány napja alatt hogyan teltek a hivatalban töltött órák? — Köztudott, hogy tiszteletdíjas vagyok. Ez a tény azonban nem ment fel. az alól, hogy ne menjek be a kollégákhoz mindennap. Jelenleg ismerkedem mindennel. Őszintén mondom, a páncélszekrényemben lévő iratok mindegyikét sem ismerem. Intézkedni még nem intézkedtem, de volt egy aranyos sztorim. Egy berceli férfi erősködött a hivatalban. Munkáját ajánlotta, de a hölgykollégák nem tudták meggyőzni, hogy nem kell. Én aztán elmondtam neki, hogy nincsen pénzünk, mire az „úr” közölte, adjak neki legalább buszra pénzt. Kapott egy húszast! majd délután négykor ismétlődik a „műszak”. Aztán ha ellik valamelyik marha, azt is én „intézem”, így gyakorta csak éjfél után esek az ágyba. Itthon árulom a tejet, tizenöt forintért literét, szóval van mit csinálnom. Kedvem is van hozzá és nem is panaszkodhatok. — Annyit még hadd kérdezzek meg: lehet ezt bírni energiával? — Nem félek az elkövetkező időszaktól. Ugyan én nem akarok nagy ember lenni itt a faluban, de ha már vállaltam a polgármesterséget, s emögött bizalom is érzékelhető, mindent megteszek, hogy a nézsai embereknek ne legyen helyben panaszra okuk. Nem a pletykák döntenek ezentúl a településen, hanem az elvégzett munka, a faluközösségért való tennia- karás. Amikor mindezt jó barátaimnak elmondom, mindig hozzáfűzöm: én nem marháskodom! S bár vállalkozásomat ismerve ez olykor mosolyt fakasztó mondat, én komolyan gondolom. Bizonyítani szeretnék! — Rendhagyó módon most én fejezném be beszélgetésünket. Csupán annyit mondanék, hogy ezekhez az elképzelésekhez csak minden jót kívánhatok. Még írnod sem kell Nézsáról, mert volt kollégaként megtesszük ezt helyetted. .Persze akkor is, ha nem melldöngető dolgok történnek... Vaskor István Fotó: Szilágyi Norbert Mint ahogy a képünk is mutatja, keresettek a könyvek a Nagyorosziban működő Helyőrségi Klub könyvtárában. Népszerű a könyvtár Nagyorosziban Tóth Sándorné könyvtárvezető méltán lehet büszke az általa vezetett, mintegy ötezer kötetes, tematikusán válogatott állományra. A látszatra nem feltűnő „kollekció” felöleli a látogatók szinte minden érdeklődési területét. Ottjártunkkor éppen a helybeli általános iskola tanulói válogattak az ajánlott irodalomból, de mosolyogva mutatták, hogy rögtön e könyvek mellett rábukkantak az ifjúsági (lány)irodalom legújabb kiadásaira is. Az átelleni polcokon pedig a tudományos és ismeretterjesztő témákat kedvelők lelték meg a számukra nélkülözhetetlen szak- irodalmat. A körültekintő és rugalmas állománygyarapítási munka eredménye, hogy a klub legújabb kiscsoportos foglalkozásához, a számítógépes ismeretek megszerzéséhez is segítséget tud nyújtani az intézmény. Nem csupán a „törzslátogatók", hanem a helybéliek, sőt a környék falvainak érdeklődői is igénybe vehetik az itt nyújtott lehetőségeket. A Nagyorosziban működő községi könyvtár és a klub könyvállománya együtt biztos lehetőséget nyújt, tehát mind a szórakoztató és szépirodalom, mind pedig a hobbi, kiskert és más területek megismerésére. G. Szűcs László (Fotó: Gyurián) unFnnu 5 RÉTSÁG ÉS KÖRZETE Fogadóóránk elmarad A március 15-i ünnep íViiatt kissé átrendeződnek szokásaink a héten. Szokásos csütörtöki fogadóóránk is elmarad a rétsági polgármesteri hivatalban—legközelebb március 20-án várjuk az érdeklődőket! Két utca sötétben Alsópetény. A napokban az ÉMÁSZ szakembereinek is panaszkodtak a község lakói, hogy gyakoriak az áramkimaradások. Főként a Béke és az Úttörő út borul gyakran sötétségbe rövi- debb-hosszabb időre. Kinyitott a Tó A vendégek nagy bánatára bezárt a Tó vendéglő Bánkon. A bánatot azonban hamarosan öröm követte, mert mindössze néhány napos karbantartás folyt az épületben —, így ismét lehet keresni a vendéglátó egységet. Új választások Alsópetényben Alsópetény most nagyon csendes. A közelmúlt harcai elcsitultak —, s egyelőre nem lángolnak fel újra. Vagy ki tudja...? A község népére ismét felelős döntés kényszere nehezedik. Áprilisban újra választani kell, mivel az önkormányzati képviselők kettő híján elfogytak. Kétfős testülettel pedig döntésképtelen a falu. Már folynak az új szavazás előkészületei — a jelöltek állításának itt az ideje. Remélhetőleg jövő hónaptól olyanokat választanak a község irányítására, akik kitartanak1 a következő országos helyhatósági választásokig. Bár 1994. még nagyon messze van... Az önkormányzat színre, a kultúra olajra lépett v-v --V _ ÍJ r L| * I iß S
