Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-12 / 60. szám
f unnnzzj LÁTÓHATÁR 1991. MÁRCIUS 12., KEDD VIGASZTALAN KÓRTÜNET „A film egy fényképésztanulóról szól, aki úgy érzi megoldódott az élete, mert állást ajánlottak neki egy lapnál”. E „beharangozó” mondat — a legrégibb műsorújság hasábjain — sejtetett ugyan valamit a főhős baljós sorsából, mégis váratlanul éri, megdöbbenti a nézőt az a sok megpróbáltatás, kudarc, amelyet az ifjú riporterjelölt átélni kényszerül. A Nem minden eladó — vedd meg Uram! című tévéfilm a nyolcvanas évtized utolsó éveiben játszódik. Eredetiben hallani Orbán Viktor hangját Nagy Imre és társai temetéséről, egy másik jelenetben viszont Grósz Károly egyik beszédének foszlányai „szerepelnek”. E két személyiség szimbolizálja azt a politikai, társadalom környezetet, szituációt, amely a magyarországi rendszer- váltást megelőzte. A történet mikrovilágában zajló cselekmény mintegy akarva-akaratla- nul illusztrálja, hogy miért volt szükség a gyökeres fordulatra. Feri szétesőben lévő, egymásra acsarkodó családban él. Este választhat: vagy ő alszik egy ágyban beteg nagyanyjával, vagy a mama éjszakázik a földön. Öccsétől — aki nem tudni miért a léha erkölcsű apával tart — elhidegül. Luxusszínvonalhoz szokott barátnője az első adandó alkalommal Az ipari robotok fejlesztése egyre inkább az emberszemléletű fejlődésre irányul, vagyis olyan rendszerek létesítésére, amelyek a legkevesebb testi megerőltetést és beavatkozást teszik szükségessé. Segítségükkel lehetővé válik akár az ember nélküli műszakok szervezése is, a balesetmentes kiszolgálás. Az ipari robotokkal megoldható az anyagmozgatás és a szerelés gépesítése, az emberi munkaerő átcsoportosítható kevésbé fárasztó, és egyhangú műveletek végzésére, amelyekben az emberi értelem hatékonyabban érvényesül. elhagyja egy pénzes, autós szakmabeli, illetve egy párizsi utazás kedvéért. Az iskolából kinézik a tanárok, mert mást, többet akar a „tucatfotózásnál”. Sőt egy jóhiszemű —.másokkal együtt elkövetett vétségért — egyedül őt — el is tanácsolják az intézményből. Egyetlen biztos pénzkereseti forrása — a vagonpakolás — is bedugul: a munkások gyenge fizikuma, állandó fáradtsága, kialvatlansága miatt nem hajlandók vele dolgozni. Egy galeri agyba-főbe veri, mert a Petőfi Csarnok környékén „szipósokat” fényképezett. Csalatkozni kénytelen barátjában — aki az ő képeivel araszol előre a ranglétrán — is, s ugyancsak becsapják az újság szerkesztőségében, ahol átmenetileg gyakornokként alkalmazták. Nincs hát egyetlen szalmaszál sem, amiben megkapaszkodhatna, nincs egy reménysugár, amiben bízhatna a pályáján éppen csak tipegő fiatalember. Egyenként valamennyi — a filmben ábrázolt — jelenség igaznak tetszik, a mérhetetlen önzőség, az igénytelen munka, az elvtelen összefonódás, a szemforgató karrierizmus esetei ismerősnek tűnnek a hétköznapokból is. De így — az együvé zsúfolt tünetek nyomán valahogy hitelét veszti az Az ipari robotok robbanásveszélyes, mérgező, valamint forró és radioaktív környezetben is elvégzik a szükséges műveleteket, anélkül, hogy a távvezérlést ellátó kezelőt egész látlelet. Egy ilyen velejéig romlott, ennyire korrupt társadalom ugyanis képtelen lett volna felismerni önnön érdekeit s a rendszerváltást sem tudta volna — minden disszonáns hang ellenére — békés úton, végsősoron „európai” módon abszolválni. S a látottak alapján az is megkérdőjeleződik, hogy egyáltalán lehet-e ebből a mélységből valaha feltá- pászkodni. Nem először tapasztalni tévéfilmekben az emberi magatartás- formák erősen túlzott, szélsőségesen negatív értelmezését. Divat végletesen sötétnek, nyomasztónak ábrázolni a közelmúlt magyar valóságát. Sultz Sándor és Kálmán János forgatókönyve alkalmazkodni látszik e tendenciához, sőt az utóbbi rendezőként már nem is cselekedhetett másként. Kálmán számláját azonban a színészválasztás és vezetés gyengéi is terhelik. Zömében ismeretlen szereplőket, új arcokat játszat, s ez akár még dicséretes is lehetne. A fel-felbukkanó amatőrizmus azonban semmiképp nem az. Sajnos ilyen hibát helyenként — a főhőst megformáló — Széles László is elkövet. A kései órán vetített tévéfilm nem ajándékozta meg egy kiérlelt alkotás művészi élményével a „vele tartó” nézőket. — csongrády — egészségi ártalom vagy balesetveszély érné. Képünkön ívhegesztő robotokat láthatunk munka közben, a német Daimler-Benz autógyárban. Környezetükben egyetlen ember sem látható. nr / •• •• Tronorokösné kerestetik A hagyományait oly következetesen őrző Japánban különös szertartás zajlott február 23-án. A 30. évébe lépett trónörökös 300 kiemelkedő személyiség jelenlétében vehette át a császári atyjától jövendő hatalmának zálogát, a kardot. Ezzel hivatalosan is a trón első számú várományosának tekinthető. Az eseményről beszámoló tudósítások nem mulasztották el az előkészületek . precíz voltát hangsúlyozni, nem feledkezve el arról, hogy a szertartást egyetlen formai akadály veszélyeztette: Naru- hito trónörökös még mindig nem találta meg azt a személyt, aki nélkül a ceremónia féloldalas, az öröklés pedig meg- való-íthatatlan; menyasszony nélkül nézett a nagy esemény elé. A jól tájékozottak ugyan tudni vélték, hogy egy amerikai ftlmszínésznő, — Brooke Shields — is számításba jött. Az érzelmi hátteret, ha ugyan volt ilyen, elhomályosította a haza iránti kötelesség. Annál is inkább, mert szigorú normáknak kell megfelelnie annak a hölgynek, akit majd császárnéként tisztelnek a japánok: japánnak kell lennie, nem lehet több 25 esztendősnél, ne haladja meg a 163 centimétert, (vagyis ne nőjön a férje feje fölé), beszéljen angolul, ha lehet franciául is, kiváló iskoláit állítsák ki a bizonyítványát, a papa lehetőleg a nagyiparban, esetleg a diplomáciában vagy a tudományban jeleskedjék, kedvelje a sportot, és legyen bájos. A trónörököst pedig majd megszereti. Ipari robotok térhódítása PÁRTOK POLITIKAI VITAFÓRUMA Válasz egy szabad állampolgárnak Tisztelt „Szabad Állampolgár"! Sajnos csak így tudjuk szólítani Ont, mert hozzánk — a Munkáspárt Salgótarjáni Koordinációs Bizottságához—írott levelében nem említi nevét, aláírás helyett a fentebb idézett szignóval zárja levelét. Mint bizonyára emlékszik, levelét egy az MSZMP által készített, s általa aláírt kis szórólapocska hátlapjára írta. Négy pontban foglalt véleményével a szórólap szövegére reagál. Soraiból mintha nem a szeretet sugározna. Idézzük vissza, mit is mond a röplapocska? „Mi vár az országra 1991-ben? Kormányzati tehetetlenség, parlamenti szócséplé- sek, drága államigazgatás, elszegényedő önkormányzatok, romló közbiztonság, növekvő káosz, katasztrófa-politika? Nem ezt ígérték! MUNKÁSPÁRT" Tessék mondani, tisztelt „Szabad Állampolgár", a rövidke szövegnek melyik pontja nem igaz? Talán az, hogy nem ezt ígérték, mármint hogy a hatalom birtokába került új állampártok? Tessék megnézni programjaikat, s látni fogja: valóban nem ezt ígérték! Vagy a felsorolt, s a Munkáspárt által fenyegetőnek ítélt veszélyek, jelenségek valamelyike valótlan? Tessék csak beleolvasni a sajtókiadványokba, belehallgatni a rádió, a tv sok-sok műsorába! Naponta tapasztalni fogja, hogy azok a félelemkeltő jelek, jelenségek valóságosak! Ilyen, vagy még súlyosabb, élesebb megállapításokat tesznek a parlamenti ellenzéki — sőt nemcsak ellenzéki — pártok, a legkülönfélébb területeken dolgozó jeles személyiségek is. Higgye el, a Munkáspárt örülne a legjobban, ha az említett veszélyeket az idő nem igazolná, hiszen mindezek éppen az általunk képviselt tömegeket: munkásokat, bérből, fizetésből élőket, kisnyugdíjasokat és más kisembereket sújtják, fenyegetik leginkább! Nézzük ezek után az Ön reflexióit, s csatoljuk hozzájuk a mi — terjedelmi korlátok miatt rövid— válaszainkat. 1. ,Amit 40 éve az MSZMP vetett, azt most aratjuk' ’ — írja. Enyhén szólva igazságtalan tetszik lenni! Megfeledkezik arról, hogy az MSZMP olyan magokat is vetett, mint új városok, városrészek, falvak, közintézmények, gyárak stb. építése, vagy például a gyes, teljes foglalkoztatottság, létbiztonság, elfogadható élet- színvonal, közbiztonság, és így tovább. Ami a válságot illeti: egyrészt a régi MSZMP számos hibás döntésével valóban vetett válságmagot is. Ezeket a megújult Munkáspárt elítéli, tanulságait levonta, s mindent elkövet azért, hogy ne ismétlődhessenek meg. A válság magvait mások is nagy szorgalommal vetették, köztük olyan erők, mint a '80-as évek elején minél rosszabb, annál jobb jelszavával operáló korabeli ellenzékiek. 2. „Pár évvel ezelőtt egy ilyen röplapért a pártállam meghívott volna néhány évre egy kényszerű vendégségbe’ ’ — írja Ón. Megjegyzésünk: azért ne tessék annyira készpénznek venni a kegyetlen diktatúráról szóló meséket. A volt szamizdatosok például nemrég ünnepelték működésük 10. évfordulóját. Igaz, működésük nem volt teljesen zavartalan, de a röpla- pocskánknál sokkal súlyosabb iratok szerzőire sem várt néhány év. Sőt! Ama kegyetlen diktatúrában a mai bíráló urak jelentős része jól kereső ügyvédként, megbecsült egyetemi tanárként, külföldi ösztöndíjas egyetemistaként, elismert íróként, többszörösen kitüntetett művészként nyomorgóit. 3. Jtt öt éven belül semmilyen kormány, kizárólag az Isten tud csodát tenni” — jelenti ki Ón levelének harmadik pontjában. Hát ennyire nem bízik Ón sem a jelenlegi kormány törekvéseiben? 4. Ami a negyedik pontot, az „örülök, hogy még van pénzetek papírra” megjegyzést illeti: köszönjük a bizalmas pertut, s örömének kifejezését. Pénzünk egyébként nagyon kevés van, a munkások érdekeinek szolgálatával járó legfontosabb feladataink ellátásához is (mivel a költségvetési támogatás gyéren csurran- cseppen, nyugati, vagy más égtáji mecénásaink meg egyáltalán nincsenek) gyakorta kell kérnünk kispénzű párttagságunk és szimpatizánsaink anyagi hozzájárulását. Végezetül: a szabaddá válást, a szabadságot mi magunk is fontos értéknek tartjuk, azzal az egyetlen, természetes határával, hogy ne sértse más emberek szabadságát. Tisztelettel üdvözli Ónt a: Munkáspárt Salgótarjáni Koordinációs Bizottsága. DIÁKIRA NO RÁ MA Finn—magyar gyermekrajz-kiállítás Nem mindennapos eseményre került sor nemrégiben a salgótarjáni Kodály Zoltán Általános Iskolában. Új kiállítás nyílt meg galériánkban. Anyagát Varga István tanár úr gyermekrajzokból állította össze, melyek között finn testvériskolánk tanulóinak rajzait is megtalálhattuk. A megnyitón ott voltak a vantaai iskola küldöttei is. Ők az elsők, akik a kölcsönös vendéglátást élvezhették. A két hatodikos diákot ugyanis Csak így tovább A farsangi karnevál színpompája, megtartása nagy eseménynek számít diákjaink körében. Ezt bizonyítja a rovatunkhoz érkezett több élménydús beszámoló. Hely hiányában ezeket nem tudjuk közreadni. Viszont akik tollat fogtak, megérdemlik, hogy nevük feltűntetésével dicséretben részesítsük őket, ezzel is biztatva a következő esemény megírására. Doboróczki Gabriella Nóg- rádkövesd, Sulyok Szilvia Tar, Hegedűs Klára Szurdok- püspöki, Sándor Marietta Mátraverebély, Antal Márk Ságújfalu, Kaizler Melinda, Pintér Zsuzsa, Illyés Ágnes Mátranovák általános iskolákból. Boda Róbert és Ökrös Dóra tanulók látták vendégül, mivel e hónapban ők mennek — iskolánk képviselőjeiként — Finnországba. A rendezvényen az osztályokat 10-10 fő képviselte. A többiek iskolarádión keresztül hallgatták az ünnepi műsort az igazgató beszédét a két iskola kapcsolatáról. Ezt a finnek kellemes hangvételű műsora követte, majd a 4/B népi játéka zárta. Magyar Zoltán A legeredményesebb versenyzők A szépre (a februári nagy havazás) és a jóra (szánkó- és síverseny) mindig szívesen visszagondolunk. Tesszük ezt most is, amikor közreadjuk — kissé megkésve —a szánkó- és síverseny győzteseinek nevét. Szánkó: fiúk: 1-2. o.: 1. Szabó Tibor (2.o), 3-4. o.: 1. Szoó Dániel (3.O.), 5-6. o.: 1. Maruzs Ottó (6.O.), 7-8. o.: 1. Kecskés Viktor (7.o.). Lányok: 3-4. o.: 1. Gerő Veronika (3.o.), 5-6. o.: 1. Pet- róczki Szilvia (6.o.) Sí: fiúk: l.o.: 1. Petróczki Dániel, 5-6. o.: 1. Bakó Tamás (5.O.), 7-8. o.: 1. Maruzs Tamás. Lányok: 7-8. o.: 1. Kecskés Éva (8.O.). Kaizler Melinda, Pintér Zsuzsa Illyés Ágnes Mátranovák Két levél a Salgótarjáni Gagarin Iskolából: Köszönet a segítségért Nemcsak tanáraink, de mi, diákok is csak megvetéssel tudunk gondolni azokra a betörőkre, akik behatolva iskolánkba megfosztottak bennünket több értékes műszaki cikktől. Az 52 darab videokazettát is ellopok nem gondoltak arra, hogy nekünk az eszmei értékük sokkal nagyobb volt, mint az anyagi, hiszen az iskola ötévi élete volt megörökítve rajtuk. De szerencsére vannak jó emberek is, akik segítik iskolánkat. Ilyen például a Székesfehérvári Videoton Gyár, akik kölcsönadtak három videomagnót és egy kamerát. Köszönjük nekik. A bűnözőknek pedig csak annyi mondanivalónk van, hogy szégyelljék magukat, hogy az amúgy is szegény iskolánknak nem hagynak békét. A1 Ghaoui Hesna, Bánhegyi Zsófia Múzeumi séta A Nógrádi Sándor Múzeumban megtekintettük Mikszáth Kálmán életéről és munkásságáról szóló kiállítást. A terem dísze a Mikszáth- korabeli kávéház és az író dolgozószobája. A múzeum dolgozói pályázatot hirdettek, melynek témája természetesen Mikszáth élete volt. A dolgozatok eredményhirdetése már megtörtént. A díjakon a Petőfi, a Kodály és a Gagarin iskola hetedikesei osztoztak. Berczeley Réka REJTVÉNY Az alábbi szavakat olyan sorrendbe kell beírni az ábra függőleges soraiba, hogy a sötétített mezőkbe kerülő betűk sorban összeolvasva egy aktuális eseményre hívják fel a figyelmeteket! Áruda, Fiume, kabát, kasza, latin, madár, ócska, ölelő, puszi, réten. Beküldési határidő: március 22. Legutóbbi fejtörőnk helyes megfejtése: „Samantha Fox”. Könyvjutalmat nyertek: Halaj Bernadett Érsekvadkert, Fürst S. u. 63., Illés Erika Szente, Ady E. u. 5„ Kajtor Tamás Salgótarján, Munkás u. 6. Helybeli nyertesünk szerkesztőségünkben veheti át nyereményét, míg a vidékieknek postán juttatjuk el. Összeállította: Kovács Margit
