Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-11 / 59. szám

1991. MÁRCIUS 11,. HÉTFŐ r BÁTONYTERENYE ÉS KÖRZETE „Kivágják” az állványerdot Harag nincs, csak pereskednek Fotó: Mikuska (archív) a verebélyi polgármesteri hivatal jegyzője adta meg. — Elkészült a parkoló első üte­me, az ivóvíz-gerincvezeték, il­letve a szennyvíztisztító mű, to­vábbá a patakmeder áthelyezés is megtörtént. A csúnya, elhanya­golt, a közlekedést is akadályozó állványerdő egy része, viszont saj­nos, még áll, pedig az ízléses új pavilonokat folyamatosan építi a városgazdálkodási vállalat. Eddig huszonkettőre kötöttek szerző­dést, s mintegy tizenöt „beköltöz­hető”. — Megvallom, nagyobb érdek­lődésre számítottunk. Nem állí­tom, hogy olcsók ezek a kis épüle­tek — tavaly négyszázezerbe ke­rültek, idén ennél valamivel többe —, de kényelmesek, korszerűek és esztétikusak — mondta a jegy­zőnő, akinek meggyőződése, hogy érdemes befektetniük az árusítóknak is? - mihalik ­Nem ti—Mátra mindszent. Ki legyen a tulajdonosa a la­punkban már többször szerepelt Nemtiben lévő crossbar-köz­pontnak, melynek működését már nagyon várja Mátramind- szent, Mátraalmás és Dorogháza is? A vita szép csendesen már több hete tart Nemti és Mátra- mindszent önkormányzatai kö­zött. A felek egyike a tulajdonjo­got, a másik abból egy részt sze­retne. Hogy miért éppen ők ket­ten ostromolják (persze, csak finoman) egymást, holott mások is hozzájárultak a létesítéshez, arról igazán nem szól a fáma. A két falu két fő embere azonban a következőket mondja: Molnár Gábor, Mátramind­Autóvásárok Kisterenye. Az idén először március 17-én. utoljára október 20-án rendeznek autóvásárt a vá­sártéren. A két időpont között, minden hónap harmadik vasár­napján lesz autóvásár, az említett helyszínen. Fonalakció Kisterenye. Tekintettel a koráb­bi sikerre, illetve a helybeliek ké­résére, ismét rendez fonalvásárt, a körzeti művelődési ház. A fonalat Pomázról hozzák nagy mennyi­ségben, sokféle színben, s már­cius 12-én, délelőtt tíz órától áru­sítják. Új szeméttelep liátonvterenye. Lassacskán be­telik a jelenlegi szeméttelep, ezért szükség lesz új létesítésére. A ter­vezése már megkezdődött, s Nemti és Gyula-rakodó között, az egykori llona-bánya területén je­lölték ki a helyét. Start! — de csak óvatosan... Mátramindszent. Az Autóköz­lekedési Tanintézet nemrégiben befejeződött gépjárművezető­képző elméleti tanfolyamán húsz helybeli vett részt. Közülük né­gyen segédmotorra, egy fiatal pedig nagymotorra szeretné megszerezni a jogosítványt. A szintén helyben megtartott sike­res rutinvizsgák szerint minden reményük megvan erre, ám ez csak két hónap múlva válhat való­ra. Ekkor fejeződik be a képzésük záróvizsgával. Ötmillió raklapokból Mátramindszent. Leginkább a „mini” jelző illik a Mátragyön- gye Termelőszövetkezet fűrészüzemére. Legjobb esetben is mindössze hatan dolgoznak itt műszakonként, de mostaná­ban inkább négyen, mert betegeskednek az emberek. így aztán a három fűrészgépből egy rendszerint nem üzemel. Két műszakos a munkarend, s a tsz erdejéből kitermeltfát dolgoz­zák fel raklappá. A megrendelő a Dunai Kőolajipari Vállalat. Az akác-, éger-, gyertyánfából készített raklapok az idén több mint ötmillió forintot „hoznak” a mezőgazdasági üzemnek. Fotó: Gyurián szent polgármestere: — Bíró­sághoz fordultunk, mert Nemti magának akarja a tulajdonjogot, pedig abból mi is szeretnénk ré­szesülni. Azzal érvelnek: nem tettünk semmit. Hát igen. „Sem­mit”, vagyis félmillió forintot adtunk. Ráadásul olyankor, ami­kor tudván tudtuk, hogy deficit­tel zárjuk az évet. Az áfész nem kért a tulajdon­jogból, ellenben javasolta, hogy mivel Nemti adta a telket, kapja meg a tulajdonjog nagyobb ré­szét, Mindszent pedig a kiseb­bet. De ebben sem sikerült meg­egyezni. Utóbbi pedig azért ra­gaszkodik a követeléséhez, mert — úgymond — már eddig is meghiúsult néhány határidő a működés megkezdésével kap­csolatban. Molnár Gábor el­mondja, nem szeretnék, ha így járnának a posta ígéretével is, miszerint két nyilvános fülkét kap majd a község. Tehát a rész­tulajdonlásban látják a garan­ciát. Mellesleg megjegyzik: ha­rag nincs, de ami kell, az kell! Táborita Sándor, Nemti pol­gármestere mosolyogva konsta­tálja a szomszéd falu álláspont­ját, s az elmondottakhoz csupán annyit fűz hozzá: — Nem kívánunk osztozkod­ni. Ám, ha pereskedni kell, hát állunk elébe. De szerintünk in­kább örülni kéne egy ilyen léte­sítménynek. Egyébként mi nem haragszunk a mindszentiekre... (mihalik) Egy kis profiligazítás... Tízóraiznak az iskolások Fotó: Gyurián Bátonyterenye. Profilváltást emlegetnek a Kisterenyei 3. Szá­mú Általános Iskolával kapcso­latban a településen. Mit jelent ez konkrétan, és miért került rá sor? — kérdeztük Szabó Istvánnét, az intézmény igazgatóját. — Valóban ezzel a kifejezéssel illetnek bennünket, de tényleges váltásról nincs szó, csupán egy kis profiligazításról. Ez azt jelenti, hogy eddig főként értelmi fogya­tékos gyerekek jártak hozzánk, ezután pedig ép értelmű, tanulási nehézségekkel bajlódó tanulóink is lesznek. Azonban nagyon lé­nyeges, hogy csak hatéveseket fo­gadunk, mert ezek az apróságok tízéves korig a legfogékonyab- baj<, legtanulékonyabbak. Tehát ez az optimális időszak, amikor a legtöbbet lehet elérni náluk, szin­te minden téren. Mint az igazgatónő elmondta, azért döntöttek a változtatás mel­lett, mert az értelmi fogyatékos gyerekek száma csökken. Lega­lábbis papíron. Ugyanakkor az iskolákban ott ülnek a különböző magatartászavarokkal küszködő diákok. Az iskola fő feladata azonban továbbra is a csökkent szellemi képességűekkel való tö­rődés, foglalkozás. —m.j.— Megtekinthető a lakásjuttatási névjegyzék Bátonyterenye. A lakásügyi társadalmi bizottság elkészítette az idei lakásjuttatási névjegyzék­tervezetét, amely megtekinthető a nagybátonyi polgármesteri hiva­talban és a kisterenyei ügyfélszol­gálati irodában. A tervezettel kapcsolatban április 3-ig lehet kifogást emelni, szóban, vagy írásban. Ez idő alatt a bizottság minden hét szerdáján fogadóna­pot tart a városházán. A pálinkafőzés ünnep Nagybárkány. Kőhajintásnyi- ra a községtől sokak által dicsért és látogatott épület található. Mielőtt bárki félreértené, sietünk leszögezni: a pálinkafőzdéről van szó. A kisterenyei áfész birtoká­ban lévő egységet Sánta Lajos bérli, akinek a „jobb keze” Sejben Nándor. Nélküle nincs pálinkafő­zés széles e vidéken. — Szezon vége felé járunk — mondja a fiatalember. — Most már csak egy műszakban dolgo­zunk. A minap összeszámoltam, több mint 16 ezer liter pálinkát főztünk az elmúlt öt hónapban. Ne vegye dicsekvésnek, de az itt fő­zött pálinkáról mindenki csak elismerően beszél. Kóstolják meg! Jómagam nem kérek belőle, fotós kollégám viszont megiszik stamponyit a tüzes vízből. Bár ne tette volna, mert pillanatokig alig kap levegőt. Hiába, az ötven fok, az ötven fok! Mert errefelé ilyen méregerősre hagyják az itókát... Televízióval, rádióval, olvasni­valókkal ellátott a pálinkafőzde, igazán nem unatkozhat az alkal­mazott. No, meg azért sem, mert itt mindig legalább két ember tar­tózkodik. A főzetőnek ugyanis saját kezűleg kell raknia a tüzet. Mi több, a fáról is önmagának muszáj gondoskodnia. Tíz liter pálinka lefőzéséhez csaknem egy mázsa tűzifa szükséges. — Nyolcszáz liter törkölyt, köHe-alma-szilva cefrét hoztam — válaszolja érdeklődésemre Boros Pál, aki a vejének főzet. — A három felöntésből negyven liter vegyes pálinkára számítok. Lite­renként száznegyven forintot kell fizetni, ebből száz forint a szesza­dó, ez az államot illeti. A pálinka- főzés ünnep. Főleg az idősebbek készülnek úgy rá, miként a vásár­ra, vagy a búcsúra. Olykor többen is összejönnek a főzdében; s régi történeteket mesélnek. A jóféle pálinka szárnyakat ad a képzelet­nek... — Nincs is annál jobb, mint amikor magának főzet az ember. Ilyen pálinkát nem kapni sem a boltban, sem a kocsmában. Nem is kívánok már mást az élettől, mint­hogy száz évesen is ezt igyam — vallja meg Boros gazda, s egyhaj- tásra fenékig üríti a féldecis poha­rat. Váljék egészségére! \ (kolaj) BÁTONYTERENYE ÉS KÖRZETE Eladó házak Kányás. A Nógrádi Szénbányák két évvel ezelőtt nyolc házat épít­tetett a községben, hogy ide köl­töztessék azokat a mátraverebélyi családokat, akiknek a lakása az alábányászás következtében bá­nyakárt szenvedett. Mivel a ká- nyási akna termelésének szüne­teltetésével megszűnt ez a ve­szély, ezért értékesítik a 38 négy­zetméter alapterületű, szobából, konyhából, spájzból, fürdőszobá­ból álló otthonokat. Még három ház vár gazdára, egyenként mind­össze 600 ezer forintos áron. Kazetta és buszbérlet a takarék- szövetkezetben Nagybárkány. Jó évet zárt az Ecseg és Vidéke Takarékszövet­kezet nagybárkányi kirendeltsége — ez derült ki a nemrégiben meg­tartott részközgyűlésen. A kiren­deltségen sokoldalú munka fo­lyik; kölcsönfolyósítással, betét- gyűjtéssel, könyv, kazetta, totó, lottó, buszbérlet árusításával, sőt hirdetésfelvétellel is foglalkoz­nak. Napirenden a helvi adók *­_______________ Bá tonyterenye. A város képvi- selő-testülete március 14-én (csü­törtökön) 15 órától a kisterenyei mozgalmi ház tanácskozótermé­ben tartja következő ülését. Javas­lat hangzik el az önkormányzat képviselő-testületének idei költ­ségvetését tartalmazó 1991. évi 7. számú rendeletére, valamint a helyi adók bevezetésével kapcso­latos feladatokra. Továbbá közmeghallgatásra kerül sor. Készülnek az ünnepre Lucfalva. Március 15-ét az álta­lános iskola tanulóival és pedagó­gusaival együtt ünnepli meg a helyi evangélikus gyülekezet. Az eseményre kulturális összeállí­tással készülnek. Bátonyterenye. Március 15-én a kisterenyei művelődési házban a Kossuth Lajos Általános Iskola tanulói, a nagybátonyi Petőfi Sán­dor Művelődési Házban a Bartók Béla Általános Iskola növendékei adnak ünnepi műsort. Mindkét esemény 15 órakor kezdődik. Fogadónap Kisterenye. Szomszéd Tamás alpolgármester március 13-án (szerdán) 14-től 16 óra 30 percig a kisterenyei ügyfélszolgálati iro­dán tart fogadónapot. Mátraverebély-Szentkút. A vallásos embernek áhítatot, lelki feltöltődési, megnyugvást nyújt Szentkút, a közismert kegyhely. A turistáknak látványosság, s ha nem is kényelmes, de szép pihe­nőhely. A nagybúcsúkon hat­van—nyolcvanezer, évente több millió látogatója van. A hívek na­gylelkűen adományokkal érkez­nek a „lélek szanatóriumába’', s a megye sem szűkmarkú, ha segíte­ni kell. A zarándokhely azonban többet érdemel, mert egyre keresettebb, így látták, látják ezt sokan, ezért született meg tavaly az alapítvány is Szentkútért. Tízmilliós tőkéjét a volt verebélyi és a megyei ta­nács, a Bátonyterenyei Városgaz­dálkodási Vállalat és a ferences- rendház adta össze. Mivel gyara­podott eddig a kegyhely, mi válto­zott a közös munkálkodás során? A választ Tóthné Percze Tünde, Az. egyik szép pavilon

Next

/
Oldalképek
Tartalom