Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-08 / 57. szám

1991. MÁRCIUS 8., PÉNTEK C BALASSAGYARMATES KÖRZETE D Negyven év után szabadon IN MEMÓRIÁM HOLECZSÁNDOR Balassagyarmat. Az iskolában úgy tanultuk, hogy 1945. május 8-án véget ért a II. világháború. De valóban véget ért ezen a napon? Azoknak is, akik szeretteiket még évtizedekig várták vissza? Holecz Sándor egyike volt azoknak az áldozatoknak, akiket hiába vártak vissza hozzátartozók. Mennyi Holecz Sándor volt!... Az elmúlt korszak egyik legnagyobb bűne. hogy még az emléke­zéstől is megfosztotta a hozzátartozókat. Balassagyarmaton gyakori név a Holecz. Amikor hajdanán a törököket kiűzték a városból, szinte csak pusztaság maradt. Fel­vidékről telepítettek be családokat, és már ezek között érkeztek Holeczek. Azóta mintegy háromszáz év telt el. A kései leszármazottja a Nádor utcai Holecz család. Négyen voltak gyerekek: Sándor, Árpád, Olga és Hilda, s közülük ma már csak Hilda él. A négy testvér közül legtragikusabban Sándor végezte, Szibériában. O volt az, akire még emlékezni sem volt szabad. Elesett a Donnál, suttogta a három testvér, és reményked­tek. hogy egyszer talán mégiscsak visszajön szeretett testvérük. Mert Sándor nem esett el a Donnál, hiszen még csak katona sem volt. A trianoni békeszerződés annak idején szigorúan megszabta Magyarország számára, hogy mennyi katonát tarthat. így egész korosztályok kimaradtak a sorozásból. Közéjük tartozott Holecz Sándor is. „ Azonban 1945 telén. Gyarmaton egy szovjet járőr megállította azzal, hogy ..davaj málenkij robot". És már robogott is Sándor­ral a vonat Szibéria felé, hogy ott elnyelje őt egy bánya, és a sztálini rabszolgamunka. Az embertelen robot, az elégtelen élelmezés megtette hatását: az emberek hullottak, nem győzték egymást temetni. Aztán tífusz ütötte fel a fejét a táborban. De a betegeket is arra kényszerítették, hogy a bányába szenvedjenek, míg fel tudnak állni. Holecz Sándor utolsó erejével szembeszegült, megtagadta a munkát. Erre puska­tussal agyonverték. Három testvére 1953-ban tudta meg ezt egy hazatérőtől. Hivatalosan értesítést azóta sem kaptak erről. Negyven évig a nevét nem volt szabad kiejteni Holecz Sándor­nak, csak titokban gyújtottak a testvérek egy-egy szál gyertyát a temető bajáratánál, mindenszentekkor. Azok, akik a háború után születtek, már csak hírből ismerik Auschwitzot, vagy Dachaut. Felháborodott keserűséggel veszik tudomásul az ott elkövetett gaztetteket. Ugyanakkor az emlékekben is szelektálni kellett jó néhány hozzátartozóknak hazánkban. Ezért most emlékezzünk Holecz Sándorra és a holeczsándorokra, mert róluk már csak az emlék maradt. Soós Géza Fuvoladuó­találkozó Balassagyarmat. A fuvo- ^ laduó-kamarazenélés nép- ’ szerüsítésére — az alka­lomra íródott zeneművek bemutatásával is—, egyben a szakmai megmérettetés ; céljával rendez zenei talál­kozót május 24—26. között (ellátás, szállás a nevezési díjból) a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola. Négy korcso­portban (12, illetve 14 éve­sek, vegyes korcsoportban tanárokkal együtt) indul­hatnak a részt vevő diákok a ' fuvoladuó-találkozón. A most közreadott kiírás­ban olvasható az is, hogy a gyarmati találkozó ebben a kategóriában országosan az első és egyetlen olyan rendezvény (szakmai talál­kozó s végeredményben va­lamelyest minősítő is), ame­ly zenei fórumként nyújt le­hetőséget afuvola-kamara- * zenészeknek más országos ‘‘ versenyekhez kapcsolódá­sukban. Két különböző stílusú mű legfeljebb nyolcperces, előadását várják a jelentke- I zőktől. A kortárs szerzők műveinek kiemelkedő tol­mácsolásáért különdíjak nyerhetők. A bemutatókat szakmai zsűri értékeli majd — élén Pröhle Henrik fuvo­laművésszel. Nívódíjakat osztanak ki és mindenki kap a részvételét bizonyító em­léklapot. Két este a zsűri tagjai és meghívott vendég- művészek adnak majd hangversenyt a találkozón. Privatizációt, de sokszínűén Enyém, de mégsem az enyém.., Miért a részvénytársaság? A megyei gyógyszertári köz­pontban is foglalkozik a vezetés a privatizálás gondolatával, kutatja a lehetséges variációkat, keresi azt a formát, amely minden tekin­tetben megfelel az állam által előírt követelményeknek, ugyan­akkor a dolgozókat sem fenye­geti a munkanélküliség, s a leg­jobb forma megtalálásával eljut­nak odáig, hogy a jelenleginél is kedvezőbb helyzetbe hozzák a központban és a hálózatban tevé­kenykedőket. Gyógyszerészek legyenek — Erős törekvés és jogos igény tapasztalható, hogy a privatizálás során a tulajdonosok a gyógysze­részekből kerüljenek ki. Jelenleg nincs tudomásunk arról, közülük bárki is foglalkozna azzal a gon­dolattal, hogy magángyógysze­részként tevékenykedik, mond­juk a jelenlegi, de általa megvásá­rolt munkahelyén. Ez azonban a jövőben reális igényként megje­lenhet. A privatizációval kapcso­latos vélemények megoszlanak. A kezdéshez, a gyógyszertár megvásárlásához jelentős tőke kell, nálunk pedig az ellenkezője a jellemző: a hiány. A kezelé­sünkben lévő 35 gyógyszertár közül 25 a kiskategóriába tarto­zik, és veszteséges. Máról holna­pra megszüntetni azért sem lehet, mert ellátási felelősségünk van. A veszteséget lehetne oly módon csökkenteni, hogy mondjuk, 50 százalékkal mérsékeljük a dolgo­zók létszámát. De ebben az eset­ben sem érnénk el a kívánt célt. Ellenkezőleg: amennyiben az itt dolgozó kvalifikált szakemberek, akár csak átmenetileg is az utcára kerülnének, még nagyobb lenne a veszteség — foglalja össze a pri­vatizációval kapcsolatos eddigi tapasztalatainak lényegét dr. Szi­geti József, a megyei gyógyszer­tári központ megbízott igazgató­ja, megyei főgyógyszerész. Legyen színes a paletta — Ha jól emlékszem, ön ko­rábbi beszélgetésünk alkalmával amellett voksolt, hogy a privati­zációt differenciáltan kell megol­dani, mert bármilyen törekvés a mozgástér csökkentésére, leme­revíti az "egész rendszert. Ennek megfelelően a választási palettán éppen úgy kapjon helyet a ma­gánvállalkozás, az önkormány­zati megoldás, vagy az egyéb for­ma: kft., részvénytársaság stb. — Annak elismerése mellett, hogy a jövőben semmiféle garan­cia nincs arra, a jelenlegi rend­szerben tevékenykedünk tovább, nem gondolkodhatunk csak üzle­tekben. Figyelembe kell venni az reseti lehetőségek kialakításá­hoz, a szakmai színvonal emelé­séhez, s ami fontos: a legkisebb megrázkódtatást okozza. Nem lenne szerencsés, ha a vállalat véglegesen és kizárólagosan a megyei önkormányzat irányítása alá kerülne, mert az részben a pri­adottságokat és az igényeket. A gyógyszerészi kamara közgyűlése a személyi jogú gyógyszertárak mellett voksol. Ez a forma jogrendszerünkben ismeretlen, ezért módosítani kellene az alkot­mányt is. Ettől függetlenül az ő álláspontjuk nem azonos a magán­gyógyszertárak megvalósításá­val. „Enyém, de mégsem az enyém, de nem is az én tulajdo­nom” állapotot konzervál. Valójá­ban csupán a kezelői jog gyakorlá­sáról van szó. Ez ismét megerősíti véleményemet a sokszínűség fon­tosságáról. — Érdekelne, hogy önök mi­lyen formában gondolkodnak, miként képzelik el jövőbeni tevé­kenységüket? — A nagy gyógyszertárak ese­tében a társasági forma kínálja a megoldást, de nem zárunk ki más lehetőséget sem. Arra viszont ügyelünk, nehogy csöbörből vö­dörbe essünk. A mai bizonytalan állapotnál rosszabbat el sem tudok képzelni. Nem ismerjük az Állami Vagyonügynökség, a Népjóléti Minisztérium privatizációs lépé­seinket meghatározó, befolyásoló végleges véleményét, hiányzik az önkormányzati törvény. Ilyen fel­tételek és ismeretek birtokában a részvénytársaság mellett kardos­kodunk, mert ez biztosítja a legna­gyobb függetlenséget, hozzásegít bennünket a legoptimálisabb ke­vatizálás ellen hatna — állítja a megbízott igazgató, majd a kö­vetkezőkkel indokol: — Ebben az esetben a felelős­séget teljes mértékben a megyei testület viseli. De nem biztos, hogy az eredményesség növelése érdekében meg tudja tenni a szükséges intézkedéseket. Olasz jelentkező — Mostanában sikk, hogy át- szervetódést Célzó elképzelé­seknél nem maradhat ki a külföl­di tőke bevonásának szükséges­ségére utaló kérdés. — Ausztriában sikerült össze­jönnöm a Milupa osztrák cég képviselőjével. Jelentkezett egy olasz partner is a megyénkből elszármazott kapcsolat révén, akinek saját gyógyszertára van. Hajlandók vegyes vállalati for­mában társak lenni. Később egy saját, önálló gyógyszertárat is el tudnának képzelni, amennyiben ezt a törvények megengedik. Je­lenlétük űj színfoltot hozna tevé­keny ségürikben. Első időszakban gyógytápszerekkel, babaápolási cikkekkel, netán állatgyógyásza­ti szerekkel látnák el a lakossá­got, később pedig törzskönyve­zett gyógyszereikkel bővítenék a választékot évi tíz-húsz millió forint értékben — fejezte be gondolatait dr. Szigeti József. Venesz Károly Hány éves a pataki templom? Egyháztörténeti érdekes­ségre (is) bukkantunk, ami­kor a minap a most 190 éves római katolikus templomról készítettünk felvételt Pata­kon. A Borovszky-féle nagy Nógrád megyei monográfiá­ban — kiadva 1911-ben — ugyanis az olvasható, hogy a templomot 1801-ben építet­ték s ez valóban 190 évvel ezelőtt történt. A helybeli plébánián, ami egyébként még régebbről, 1772-ből származik (a kö­zépkorban Patak város volt!) megtudhattuk, hogy a temp­lom, amely messziről látha­tóan kiemelkedik a dimbes- dombos tájból valójában 1731—1740. között épült meg. Pataknak korábban a közeli Derék-patak mellett álló torony nélküli templo­ma volt. A mostanit, amelyet 1937-ben még meg is hosz- szabbítottak, az esztergomi érsekség kegyura építtette mintegy háromszáz négyzet- méteres alapterületen. 190 évvel ezelőtt, tehát már nem kevesebb mint 61 éve állt, 1801-ben ugyanis a benedi- kálása volt, a felszentelése Szentháromság védelmébe ajánlva Isten házát. Egyháztörténetileg való­ban érdemesnek látszik ez­után megkutatni, mi történt 61 éven keresztül, miért vá­ratott magára a felszentelés, voltak-e misék azalatt a pa­taki, ezek szerint most 251 éves templomban? —pat— Szilágyi felv. 12EUH-JU 5 BALASSAGYARMAT ÉS KÖRZETE Kiállítás a szerb templomban Balassagyarmat. Ma délután négy órakor dr. Kecskeméthy Gyuláné nyitja meg Kovács Al­fonz grafikáiból rendezett kiállí­tást a szerb templomban. A tárlat megtekinthető április 4-ig. Fejlesztésre közel egymillió Terény. Az idén önállóvá vált község képviselő-testülete a legutóbbi ülésén elfogadta az ez évi költségvetést. Ebben fejlesz­tési célokra csaknem egymillió forintot irányzott elő. Ez az első esztendő, amikor ilyen jelentős összeget költenek fejlesztésre. Az elképzelések szerint az orvo­si rendelő felújítása '200 ezer forintba kerül. A művelődési ház melléképületének rendbeté­telére 250 ezer forintot költenek. A sportöltözők felújítását pedig 50 ezer forint szolgálja. A fej­lesztéshez tartozik az az összeg is, amit a polgármesteri hivatal létrehozására, kialakítására for­dítottak. Ez 350 ezer forintot képvisel. Ebben szerepel számí­tógép, fénymásoló berendezés, új bútorok megvásárlása. Privatizálás — belső vállalkozás (jrhalom. A termelőszövet­kezet vezetősége a már koráb­ban megkezdett privatizációs folyamatban újabb lépést tett előre. A közgyűlés határozatá­nak megfelelően kialakította a belső vállalkozás rendszerét. Ennek megfelelően megszüntet­te az ágazati rendszert s helyette bevezette a kerületit mind a nö­vénytermesztésben, mind az ál­lattenyésztésben. Az új sziszté­ma szerint a kerületek vezetői és dolgozói, amennyiban a részük­re megszabott fedezeti hánya­dot, eredményt túlteljesítik, akkor a többletösszegből ledol­gozott munkájuk arányában ré­szesülnek. Nyereséggel Magyarnándor. Előzetes in­formációnk szerint a Cserhátvi­déke Körzeti Takarékszövetke­zet március 18-án, Balassagyar­maton tartja az elmúlt évet érté­kelő idei feladatokat meghatáro­zó küldöttgyűlését. Amennyi­ben a meghívott százhúsz kül­dött eljön, megtudhatja Holes Imre ügyvezető igazgató beszá­molójából, milyen munkát vé­geztek azért, hogy a tavalyi évet 3,4 millió nyereséggel zárják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom