Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-07 / 56. szám
1991. MÁRCIUS 7., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP II [•!•! JTH! Fekete január a nógrádi munkaerőpiacon Csökkentett apanázzsal Kié legyen a középiskola Salgótarjánban? • Lehetetlen helyzetbe hoztuk őket! (Folytatás az 1. oldalról) — Mi van a „fekete január” hátterében? Űjabb elbocsátási hullám söpört végig a megyén? — Nem tudjuk, mi az oka a helyzet hirtelen rosszabbodásának. Kevéssé magyarázható az előzőleg már jelzett létszámleépítésekkel is. Meglehet, pusztán arról van szó, hogy ebben a hónapban csengett le a már elküldött emberek felmondási ideje. Annyi mindenesetre tény, hogy ezzel a megyében január végén 5224 állástalan ember volt. a munkanélküliségi ráta pedig három tizeddel haladta meg az öt százalékot. Ami tovább ront a kialakult szituáción, az* az, hogy ugyanebben a hónapban újabb ötvennel csappant meg a betöltésre váró álláshelvék száma. — Némileg azért sejtették a kritikus szint elérését az előzmények is. — A tavalyi évre sem a munkaerőpiac kiegyensúlyozottsága volt a jellemző. Négyszeresére duzzadt az állást keresők száma, december végére elérte a 4130 főt, ugyanakkor majdnem egyharmadára fogyatkozott a felkínálható munkahelyek száma. Ezekből decemberben már csak 482 volt. ami akkor is iszonyúan kevésnek bizonyulna. ha egyébként a kereslet találkozna a kínálattal. Tavaly januárban több mint egy állás jutott egy munkanélkülire. év végére viszont tíz állástalanra egyetlen foglalkozási lehetőség! — Segít-e valamelyest a helyzeten a foglalkoztatási törvény? — Annyiból mindenesetre, hogy kimondjam: a támogatással létrehozott új munkahelyeken csak a munkaerő- piacról tartósan kiszorultak foglalkoztathatók. — Túl azon, hogy e kitétel a legkevésbé sem nevezhető piackonform-intézkedés- nek, legalább alakulnak-e új munkahelyek? — Korántsem a szükségletnek megfelelően. Két év alatt támogatással 900 új állás jött létre a megyében, ugyanakkor csak a tavalyi évben négyezer munkahely megszűnéséről szereztünk tudomást. — Mire lehet az idén számítani? — További rosszabbodásra. Feltehetően létszám-felszabadulással jár majd a kereskedelem privatizációja, a földtörvény elfogadásával a mezőgazdasági termelőszövetkezetek is létszámleadókká válnak, a külföldi tőkeérdekeltségek megjelenése ugyancsak a létszám racionalizálásával kezd. Februári adataink még nincsenek, úgy vélem, óvatos becslés szerint is hatezerre ugrptt a munkanélkyliek száma. — Számítása szerint mikor válik kezelhetetlenné a munkanélküliség Nógrád megyében? — Már most az. A segélvt persze mindenki megkapja, nem erről van szó. A munkaerő-szolgálati irodák azonban egyszerűen nincsenek felkészülve ekkora tömeg fogadására. A meredeken felfelé ívelő statisztika adatait már csak a számítógépek'tíir jak; Szendi Márta A középfokú oktatás dologi kiadásainak fedezésére 66 millió forintot terveztek 1991-re. Az előző évben elfogyott ugyanilyen feladatokra 74 millió. Ha a 30 százalékos inflációt kalkulálják, 96 millióra lenne szükség. A hiány 30 millió. Dicséretes dolog a ragaszkodás. Álmodozni is lehet, de sokszor legjobb a realitás talaján maradni. Mindezek a döntést követően jutottak eszembe. Salgótarján képviselő-tes- tülete legutóbbi ülésén olyan határozat született, melynek értelmében minden középfokú oktatási intézményre igényt tart a város. Az előzmények. A megyei pedagógiai intézet — felkérésre — készített egy részletes elemzést a salgótarjáni középfokú oktatási intézmények 1990. évi kiadásairól és bérhelyzetéről. Ez szolgált vitaalapul. A február 11-én keltezett 22 oldalas, 10 mellékletet tartalmazó munkában javaslatot is tettek a megoldásra. „Várhatóan a gimnáziumok fenntartása külön ön- kormányzati forrásból származó támogatást is igényel. .. A szakképzést folytató intézmények közül a normatív támogatáson belül marad a Táncsics, a kereskedelmi és esetleg az egészségügyi. A többi intézmény esetében a bevétel önkormányzati szinten éppen fedezi a kiadásokat, illetve pótlólagos támogatást igényel. Annak azonban kevés a realitása (és megkérdőjelezhető > a döntés tisztessége), hogy majd az önkormányzat válogat. Megtartja, amiből nagyobb a bevétele, mint a kiadása és átadja azokat, ahol veszteség jelentkezik. A városban több — nem oktatási — intézmény működik, amelyet a megye tart fenn.” Az önkormányzatnak törvényi kötelezettsége az alapfokú intézmények fenntartása, ugyanakkor a középfokú legfeljebb vállalható feladat. * Az önkormányzat oktatási bizottsága amellett foglalt állást, hogy a középiskolák sorsáról Salgótarján rendelkezzen, az ISZI (szakmunkásképző) pedig kerüljön a megyéhez. Cserháti József alpolgármester más javaslattal állt a testület elé. Minden középfokú intézmény felett a megyei önkormányzat diszponáljon. Csak így van esély a biztonságos működtetésükre, fennmaradásukra, ugyanis az önkormányzati törvény értelmében a megyei testületnél ez kötelezettség, míg a város esetében csupán vállalható feladat. Márpedig, ha vállalják, az anyagi feltételeit illik előteremteni! — De honnan? — kérdezi Cserháti József. Pénzünk nincs rá, mégis ragaszkodunk hozzá. A betervezett felújításokra (Bolyai, Táncsics, Stromfeld szakközép.) már egy fillér sem jüt. A működtetés esélyei se jobbak. A 211. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola ’91-re tervezett költségvetési támogatása 79 millió. A tényleges kiadásuk már tavaly 92 millió volt. De említhetnék más példákat is. Lehetetlen helyzetbe hoztuk a középiskolákat! Mint, fegyelmezett ember, tudomásul veszem a testület döntését, de ellenvéleményemnek szeretnék hangot adni. Egyébként érdekes a késő estébe nyúló ülés szavazati aránya is. A 27 tagú önkormányzatban 10 igen és 10 nem született, úgy 9 óra 30 perc tájékán. Négyen hiányoztak, hárman tartózkodtak. A minősített többséget (14) tehát nem kapta meg a javaslat. A tíz középfokú intézmény sorsa mintha megpecsételődött volna. Csak reménykedhetünk, hogy túlélik! Sánta János Úi szolgáltatások az autósoknak A Salgótarjáni Autójavító Kisvállalatnál egy hónapja üzemel egy új diagnosztikai állomás, mely két új szolgáltatással várja az autósokat. A nemrég felépült csarnokban üzemelő két mérőrendszer percek alatt igen pontos eredményt szolgáltat. Képünkön: a megyében is egyedülálló digitális lengéscsillapító vizsgálóműszeren Kőrtélye- si Ervin dolgozik. Gyurián Tibor felvételei RÁCSON INNEN Kitartás RÁCSON TÚL A komoly külföldi tőke még óvatos Lilinger László világéletében makacs ember volt. Eddig számos esetben állt bíróság előtt lopásért, " sikkasztásért, garázdaságért, rongálásért. Egy napon Káliéról segédmotor-kerékpárral orvoshoz indult, csak előbb felöntött a garatra. Éppen annyira, hogy ez az őt igazoltató rendőröknek azonnal feltűnt. Mivel Lilin- ger nem volt hajlandó a szondába belefújni, vérvételre előállították. Időközben az is kiderült, hogy járművezetői engedéllyel sem rendelkezett. Pár nappal később Kálión a rendőr járőrnek feltűnt, hogy egy ház udvarán használati tárgyak vannak kirakva. Megállapította, hogy a betörő rámolt ki, de még nem vitte el a holmit. Néhány nap múlva ismét észlelte a járőr a betörést, mégpedig ugyartott. Am ekkor a nyomkövető kutya egyenesen Lilinger lakásához vezette a rendőröket. A megtartott házkutatás során rengeteg holmi került elő, ám a tárgyaláson Lilinger csak az ittas vezetést ismerte el. A betörésből származó dolgokról azt állította, hogy azokat a szemétdomb környékén találta, illetve általa ismeretlen személytől vette. Ez az átlátszó hazugság nem segített Lilingeren* akit a Pásztói Városi Bíróságon dr. Hegedűs János tanácsa ítélt el. Lilinger, mint többszörös visszaeső, halmazati büntetésül tíz hónapi börtönbüntetést és négyévi közügyektől eltiltást kapott. Mindezt folytatólagosan elkövetett lopás bűntettéért, egyrendbeli lopás vétségéért, egyrendbeli ittas járművezetés vétségéért. Az ítélet nem jogerős. — S. H — A Nyugatról beáramló tőke — a pénz pénzt vonz törvénye szerint - messze elkerülheti Nógrád megyét. 1989-ben lépett életbe a társasági és befektetési törvény, most már a külföldi tőke is segíthet áthidalni gazdasági válságunkat. A nógrádi tulajdonviszonyok átrendeződéséről, vegyes vállalataink összetételéről a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóságának vezetőjét, dr. Balogh Miklóst kérdeztük.- 1990-ben ugrásszerűen megnőtt a külföldi tőke bevonásával működő szervezetek száma. Ezek három szervezeti formában gazdálkodnak: 28 korlátolt felelősségű társaság, négy részvénytársaság és négy betéti társaság alakult Nógrád megyében.- Milyen törzstőkével alakultak a vállalatok?- A 36 egység összes törzstőkéje 818 millió 657 ezer forint, ennek majdnem negyven százaléka a külföldi tőke. Meghatározó része öt országból származik: Japánból 35, az USA-ból 23,6, Németországból 11,6, Franciaországból 10,7, Ausztriából pedig 10,5 százaléka érkezett. A vártnál jóval kisebb az osztrákok részesedése, ugyanakkor érdekes, hogy ennek ellenére ők állnak a második helyen a befektető országok listáján. Ezt a gazdálkodóegységek száma szerint Németország vezeti (12 egységbe való befektetéssel, de az össztőkének csak 11,6 százalékát mondhatja magáénak). Ezzel szemben Japán csak egy vegyes vállalatba „szállt be”, viszont a legnagyobb tőkével, 35 százalékkal. — Milyen a befektetett tőke szakágazatonkénti megoszlása? — 1990 előtt a tőke csaknem teljes egészében az iparba irányult. 1990-ben az ipar részaránya 75,8, az építőiparé 2,7, a kereskedelemé 13,8, személyi és kulturális szolgáltatásé 7,7 százalék volt. Az összes külföldi tőke 58 százaléka az építőanyag-iparban, ezen belül is az üveggyapot-rt.-nél található. — A gazdálkodóegységek újonnan jöttek létre, vagy a meglévők alakultak át vegyes vállalatokká? — 1990-ben döntően új cégek alakultak. A nagyobb ipar- vállalatoknál rendkívül lassan halad ez a folyamat, bár legtöbbjük tervezi az átalakítást. A külföldi partnerekkel folytatott tárgyalások sok esetben szüneteltek, félbeszakadtak az igazgatók újbóli megmérettetése miatt, vagy az igazgatócsere miatt teljesen meghiúsultak. Lassúbb ez a folyamat azért is, mert a nagyobb ipar- vállalatoknál nagyobb a kockázat, így ez hosszabb előkészítést igényel. — 1990 előtt kilenc, 1990- ben 27 szervezet alakult, tehát biztató a tendencia. Mire számíthatunk ezután? — Igazi nagy roham akkor lesz, ha beindulnak a privatizációs folyamatok. Amíg az Országgyűlés nem fogadja el a kárpótlási és a privatizációs törvényt, addig a komoly külföldi tőke még óvatos! D. I. Vasárnapi lapárusitás Salgótarján. Keresi a posta a vasárnap megjelenő újságok árusítására az ideális megoldást. Többen panaszkodtak ugyanis, hogy vagy egyáltalán nem, vagy csak hosszas utánjárás, buszozga- tás után juthatnak friss olvasnivalóhoz, mert a kisebb elárusítóhelyeket nem nyitják ki. Mint megtudtuk, az egyszemélyes pavilonok dolgozóit így megfosztanák a szabadnapjuktól. Az ideális megoldás az lesz, ha sikerül „kooperálni” a vasárnap is nyitva tartó vendéglátóhelyekkel. Erről még nem született megegyezés. Vezetékes viz három faluban Karancsság. Három polgármesterség fogott össze annak érdekében, hogy közösen megoldják a községek vízgondját. Szalmatercs, Karancsság és Ságújfalu közműtársulást hozott létre. A tervek már elkészültek, megegyeztek a kivitelezővel is. Az ALTERRA — a megbízást kapott kivitelező — egyébként versenytárgyaláson tizenhárom jelentkező közül vitte el a pálmát, vagyis a jól gépesített társaság építi meg a szükséges, gerincvezetéket. Karancssá- gon és Ságújfaluban a lakosságnak mintegy nyolcvan, Szalmatercsen kilencvenöt százaléka csatlakozott a közműtársuláshoz, vállalva azt, hogy tíz esztendő alatt harmincezer forintot fizetnek családonként. Véradásból jelesre vizsgáztak Nógrádsipek. A település mintegy kilencszáz lakosa közül hetvenen jelentek meg a napokban megtartott véradó napon. Ez az eredmény kiemelkedő a községi véradások tekintetében. Köszönhető a megelőző orvosi előadásnak, a gondos szervezésnek és talán annak, hogy a nemrégiben megtartott falugyűlésen sokak előtt méltatták a többszörös véradók önzetlenségét, a helyi Vöröskereszt alapszervezete pedig ajándékokkal viszonozta segítségüket. ü „fuvarosmaftia” helyett vállalja Fuvarosmaffia Salgótarjánban címmel „névtelen” olvasónk tollából lapunkban nemrégiben megjelent írás felkeltette a bátonyterenyei Vincze Sándor figyelmét is, aki a napokban felkereste szerkesztőségünket. Elmondta, a leírtakkal egyetért, de nem csupán ezt kívánta közölni, hanem felajánlotta, hogy ő elszállítja a szenet a levélírónak, amennyiben igényt tart erre. Vincze Sándor még hozzátette: ő ugyan nem szállító kisiparos, hanem „sírköves”, de szívesen vállalja a fuvart. Címe: Bá- tonyterenye (Kisterenye), B'ajcsy-Zsilinszky út 7. Hozom-viszem szolgáltatás Endrefalva. Sok faluban okoz gondot a mesteremberek hiánya, nincs kihez fordulni, ha valamit javítani kell a házban. Endrefalván egy vállalkozó szellemű fiatalember segítségével megöl- dották a gondok egy részét. A vállalkozó, aki „civilben” cipész, hozom-viszem szolgáltatást alakított ki. A volt mozi pénztárában várja az ügyfeleket minden kedden , és pénteken délután kettőtől este hatig.
