Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-06 / 55. szám

1991. MÁRCIUS 6., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP im-THEJ 3 A szécsényi Newtec—Hunpack Agárdon bemutatta a „Mini Bocit” Tízmilliós nyereség Mátramindszent. Az aszályos időjárás ellenére viszonylag jó eredményekkel zárta a múlt évet a Mátragyöngye Termelőszövetke­zet. Az alaptevékenység árbevé­tele 63 millió, az ipari termelésé és a szállításé együttvéve 30 mil­lió forint volt, s mindehhez 10,4 milliós nyereség párosult. A ha­szon 70 százaléka a növényter­mesztésből és az állattenyésztés­ből származik. Iskolabővítést terveznek Nógrádsipek. Több mint 12 millió forintból gazdálkodik eb­ben az évben a helyi önkormány­zat. Fejlesztésre ebből mintegy hárommillió forint jut. Az összeg egy részét útépítésre fordítják, illetve az általános iskola bővíté­sét is idén szeretnék elindítani. Több mint egymillió segélyekre Nógrádszakál. Gondban van az önkormányzat a faluban, ugyanis sok a rászoruló idős ember és nagy család, akiknek rendszeres szociális segélyeket juttatnak. Erre a célra az idén is egymillió-kétszázezer forintot tartalékolt a polgármesterség. Az idős embereknek házhoz szállít­ják az óvodából az ebédet, ezt a feladatot egy főfoglalkozású és három tiszteletdíjas gondozónő végzi. Kedvezményes étkeztetés­ben huszonötén részesülnek. A nevelési segélyt pedig úgy álla­pítják meg, hogy abból az óvodá­ban és az iskolában az önkormá­nyzat befizeti a gyerekek napkö­zis díját. Vagyon­megosztás — függőben Ipolytarnóc. Miért nem történt már meg a vagyonmegosztás? — vetették fel a nemrégiben lezajlott falugyűlésen a-helybeliek. Ipoly- tamóc ugyanis Lükéhez tartozott, de a vagyon dolgában még nem si­került a leválás, pedig már több megbeszélést tartottak ez ügyben a két település vezetői. Megoldást a leendő megyei vagyonátadó bizottságtól várnak. Hasznosítható bérlakások Salgótarján. A lakásgazdálko­dásban az elmúlt években gondot jelentett a komfort nélküli és fél- komfortos lakások hasznosítat- lansága. A minőségileg alacsony színvonalú lakásokat a kiutalási névjegyzéken levő igénylők álta­lában nem fogadják el, így azok vagy üresek, vagy még a lakás- igényléssel sem rendelkező önké­nyes „otthonfoglalók” költöznek be. Mint kiderült, vannak bőven olyan családok, akik meghatáro­zott időre, avagy véglegesen is szeretnének ilyen lakások jogsze­rű bérlői lenni. Ezért legutóbb a polgármesteri hivatal úgy dön­tött, hogy a rendelkezésére álló ilyen jellegű bérlakásokat a kiuta­lási névjegyzék mellőzésével hasznosítja. A Newtec—Hunpack Szécsényi Csomagológép-gyártó Kft. nemcsak beadta a pályázatát a tejtöltó gép megvalósítására, hanem csütörtökön, Agárdon, az Agromilk Kft. már be is mutatta az érdeklődőknek és a szak­embereknek. A kettő darab töltőgép kezdő prototípusa a később kialaku­ló családnak. A jelenlegi két tejadagoló kannás és tartályos tej kis fogyasz­tásának megoldására alkalmas, akár kannából, akár tartályból történik, hűtés nélkül. Ez utóbbiból szabványos vagy tetszőleges szájú üvegekbe képes adagolni az életet adó folyadékot. A tejtartályt hűtőpultba is be lehet helyezni. Saját, egyedi fejlesztésű termékekről lévén szó, amelyek rozsdamentes acélból készülnek, és hűtőpult nélkül is jól hasznosíthatók. Kapacitásuk 100/300 liter között váltakozik óránként. A hazai igények kielégítését szolgáló ..Mini Bocin” kívül Szovjetunió­ból érkezett olyan kívánság, hogy e családon belül — SCSF — az itteni Ipari üzem települt alájuk BŰNÖS DECIBELEK A hivatal nem hibás? Helyszín: Salgótarján, Úttörők útja 31/A. A négyszintes ház egyik oldalról egy teret zár le. Túloldalán a vasúti pálya. Dübör­gés, zaj, mindenfelől. Talán nem is az egyetlen á megyeszékhe­lyen. Az 1970-es évek elején épült állami lakás földszintjére annak idején a Gelka költözött. A terve­knek megfelelően történt mindez. A fölötte lévő szinteken lakáshoz jutók számoltak ezzel. Előnyös helyen kaptak lakást. A belváros­ban. A ház földszintjén szerviz. Rádiókat, magnókat, kevéske te­levíziót, annál több mosógépet javítottak. Még bizonyos fokú előnyt is jelentett a javítóműhely közelsége. Nem így ma! ű 77 2 \ A zaj es a harc még csak fokozódhat ^ Átok ül a műhely fölött lakó­kon. Büntetés ott élni. A csöndes szerviz nincs többé. Nyolc éve odatelepült a villanymotorokat tekercselő részleg. Másfél éve (1989 szeptemberében) egy nyomdai üzem is helyet kapott odalent, ami momentán egy mű­szakban üzemel. Csakhogy a gondok most kez­dődnek. A ház teljes földszintjét elfoglaló, a hajdani Gelkából áta­lakult JAKÍV (javító, karbantartó vállalat) által fizetendő bérleti díjat négyszeresére emelte a bér­be adó. Ez alighanem azzal jár majd, hogy egy műszak helyett akár többen is dolgoztatni kény­szerülnek gépeiket. Tehetik? Alighanem rá is kényszerülnek, hisz megrendelésük akad bőven. Ki kell termelniük a magasabb kiadást fedező összeget. ^litakar ^ a háziúr? ^ Az ingatlankezelő vállalat (IKSZV) ajobb üzlet reményében eladni szándékozik a házban lévő lakásokat. Innen a konfliktus. Természetesen közel sem érhet­nek annyit az itteni lakások, mint Salgótarján szebb és nyugodtabb környezetében fekvők. Mostani lakóik érthetően ragaszkodnának megszokott „otthonaikhoz”. Tudva ezt, az IKSZ magasabb vételárat szeretne elérni. A lakók még ezt megelőzően, 1990. szeptember 19-én kifogá­solták a lábuk alatt folyó, egyre elviselhetetlenebb zajt termelő ipari tevékenységet a városházán. Kérték az engedélyek felülvizs­gálatát. Megmérették a zajszintet. Idézünk a szakvéleményből: „Célszerűnek tartanánk felül­vizsgálni a nyomda fenti helyen való megszüntetésének lehetősé­gét, mivel ilyen jellegű ipari tevé­kenység engedélyeztetése — füg­getlenül a zaj- és rezgési eredmé­nyektől — a lakóházban minden­képp veszélyezteti az ott élők egészségét és nyugalmát.” (Kö- zép-duna-yölgyi Környezetvé­delmi Felügyelőség levegőtiszta­ság és zajvédelmi osztály. Buda­pest, 1991. 01. 31.) A lakásban mért zajszint 38,2 dB. A hazai normák szerinti kriti­kus tűréshatár 40 dB. Mi csak nyugalmat v szeretnénk Horváth Gyula, aki az egyik szenvedő állampolgár, így véle­kedik, egyszerűen nem lehet pi­henni az otthonunkban. A házban sok nyugdíjas lakik. A reggel 7- től este fél 8-ig engedélyezett tevékenység minket nappal is zavar. Egyre idegesítőbb, elvisel­hetetlenebb a dübörgés; a gépzaj. Megpróbáltuk békésen előrébb vinni az ügyet. Úgy látszik, nem megy. Kértük a polgármesteri hivatalban, mutassák meg, mi­lyen tevékenységet engedélyez­tek a vállalatnak a bérleményben és milyen feltételek mellett. El­utasítottak. Mi békés emberek vagyunk, akik pihenni szeretnénk otthonainkban. Oly teljesíthetet­len kívánság ez? Az üzemeket nem lehet az ipari negyedbe tele­píteni? Sánta János Aláírásokat gyűjtenek Természetvédelmi területen ne nyissanak bányát! Profilváltás az iskolában Bátonyterenye. Az önkor­mányzat képviselö-testülete a legutóbbi ülésén jóváhagyta a 3. számú általános iskola profil- váltását. E szerint az értelmileg fogyatékos gyermekek kisegítő iskolája normál általános isko­laként működik. Abban is dön­tés született, hogy a két középis­kola, tehát az ISZI és a gimná­zium, továbbra is önkormány­zati keretek között látja el a feladatát. Tiltakozunk a ceredi önkor­mányzat azon terve ellen, hogy a salgótarjáni önkormányzathoz tartozó Rónafalu körzetében lévő területen külszíni szénbányát nyisson! Indokaink: A külszíni fejtés munkálatai a Medves-fennsík szélén, termé­szetvédelmi területen folynának, hosszabb távon veszélyeztetve ezt az Európában egyedülálló bazaltfennsíkot. A bánya megnyitása végleges talajeróziót okozna, s a bánya bezárása után megígért terület­rendezés sem biztosítaná az ere­deti környezet visszaállítását. Elítéljük, hogy a’ földtörvény megszületése előtt akarják bánya- művelésbe venni ezt a területet, amit a Ceredvölgye Mgtsz csupán használ, mert 1959-ig — az erő­szakos szövetkezetesítésig — ezek a földek rónafalui gazdák tulajdonában voltak. A bánya üzefnbe állítása a ké­sőbbiekben Rónafalu természeti kincsének kiaknázásán túl a ma még használható erdőinket, lege­lőinket, esetlegesen mezőgazda- sági művelésre alkalmas szán­tóinkat, útjainkat fogja tönkreten­ni. Nem lehet nyomós érv a ceredi önkormányzat részéről a környe­ző települések szénellátása, mivel ez csak időleges, terveik szerint is csupán öt évre szól. Ugyanígy a munkalehetőség biztosítása is csak néhány ember — nem töme­gek — számára jelent megélhe­tést. Jól tudjuk, hogy a szén egyszer elfogy, a lerombolt környezet pedig megmarad! Ezért NEM AKARUNK KÜLSZÍNI BÁ­NYÁT! fejlesztőgárda tervezzen egy fóliás, tej tasakolásához szükséges gépet is, amelynek kapacitása 2000 liter/óra legyen. Az idesereglett, jó képességű szakemberek a kívánságnak eleget tettek. Az elkészített prototípus — amely bizonyára sorozatgyártással jár együtt — próbaüzemelés alatt van. A kintről kapott tájékoztatás szerint, az előbb említett masinát a szovjet megrendelők a kolhozoknak és a szovhozoknak kívánják értékesíteni, akik ily módon oldják meg dolgozóik tejellátását. A tejtasakoló gépet nemcsak a Szovjetunióban, hanem idehaza is jól lehet használni. Főleg azok a magángazdák használhatják, akiknek húsz. harminc tehenük van, és a tejet helyben kívánják értékesíteni. A tejtasako- lót ezer liter/óra kapacitással is gyártják majd. Ara, az alapanyag változását is figyelembe véve, rövid időn belül kifizetődik. A kft. ügyvezető igazgatója, Kiss Sándor okleveles villamos- és okleve­les kohómémök szerint, tasakológépüket a második negyedévben ajánlják értékesítésre. Akik velük szerződést kötnek, azoknak vállalják a beüzeme­lést is. Értékesítését az Agárdi Agromilk Kft. vállalta magára. Ezzel egy időben készpénzért helyben is meg lehet vásárolni. Fotó: Rigó Czaga Ferenc fejlesztési osztályvezető-helyettes és Pajor Nándor lakatos, szállítás előtt az utolsó műveleteket végzi a „Mini Boci” tejada­golón. Délelőtti pillanatok Galgagután

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom