Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-29 / 74. szám

1991. MÁRCIUS 29., PÉNTEK í BALASSAGYARMAT ÉS KÖRZETE } Túlkereslet Sánták között könnyű futóversenyt nyerni Sohasem voltunk elkényeztetve Majer Antal: Miért mennénk szét? Balassagyarmat. A Balassa­gyarmati Faipari Kisszövetkezet németországi kisüzemeket jel­lemző gépi technikával oldja meg termelési-gazdálkodási felada­tait. Nemcsak ebben tér el más, kisszövetkezetektől, hanem ab­ban is, hogy itt nincs év eleji, év közbeni bérfejlesztés, hanem a hatékonyság növekedésének függvényében jövedelem-előle­get kapnak a dolgozók. Most különösen jó passzban vannak: túlkereslet jellemzi piaci helyzetüket. A katalógusukban ajánlott 36—40 féle kisbútor közül jelenleg a gardrobszekré­Cserháthaláp. Az önkormány­zati törvény szerint a választási ciklus végéig minden községben biztosítani kell az egészséges, ve­zetékes ivóvízellátást. Már most látszik, hogy az ehhez szükséges pénzt az önkormányzatok saját erejükből képtelenek előtermte- ni. Mi hát a megoldás? Elsősor­ban saját lehetőségüket illik fel­tárni. Ez megtörtént a községben. Az idei költségvetésből 600 ezer Hont. Az önkormányzat pol­gármestere, Strausz Józsefné he­tekkel ezelőtt lemondott tisztsé­géről. Az időközi választásokat április 14-re írták ki, s az indulók mezőnye nem túlságosan nagy: Pál Gábor, a jelenlegi alpolgár­nyek és az előszoba-garnitúrák a legkeresettebbek. Gyártási pro­gramjukban szerepel még éjjeli-, könyvszekrény, pelenkázóasztal előállítása. Egy dolgozóra két típus igényeknek megfelelő előállítása jut. Érdekesség, hogy kívánságoknak megfelelően, csaknem kétnaponként új termék gyártására állnak át. Hogy ez a technika és anyagi ösztönzés mi­lyen előnyös, mutatja az elmúlt évi átlagjövedelem, amely 228 ezer forintot tesz ki. Ehhez még jön, a vagyonjegy utáni osztalék, ami újabb 27 ezer forintot jelen­tett egy főnek. forintot fordítanak a vezetékes ivóvizet ellátó új kút létrehozá­sára. A másik 600 ezer forintot pályázat útján kívánják meg­szerezni. Az előbbi két összeg kevés az elképzelés megvalósí­tásához, mert az új kút létreho­zása két és fél millióba kerül. Ennék megfelelően a követke­ző évben is ugyanezt a megol­dást alkalmazzák, mint ebben az esztendőben. mester és Nitkulinec Olga — képünkön — színművésznő — akinek szereplése a múlt őszi választásokon nagy port kavart nemcsak a faluban, hanem az egész országban — száll harcba a polgármesteri funkcióért. — Mint ember jól érzem magam, mint vezető ezt egyál­talán nem mondhatom el. Na­gyon nyomaszt, megnehezíti munkámat az, hogy hiányzanak az alapvető pénzügyi jogi és po­litikai szabályok. Az ebből adó­dó bizonytalanság miatt nehe­zen találja meg az ember a he­lyét —, érzékelteti bevezetőjé­ben a mára kialakult miliőt Majer Antal, a drégelypalánki termelőszövetkezet elnöke, aki gazdag, megalapozott fantáziá­járól, életrevaló elképzeléseiről nemcsak a megyében, hanem az ország különböző részein is ismert, s akit eddig még senki sem tudott elkeseríteni. — A múlt évi eredményeket ismerve most sem lenne oka a pesszimizmusra. — Huszonhatmillió nyereség­gel zártuk a múlt évet. Ezzel a hivatalos értékelés szerint a me­gye termelőszövetkezetei közül mi értük el a legjobb eredménye­ket. Csakhogy ennek az összeg­nek a döntő részét adó formájában elveszi tőlünk az állam. Ami megmarad olyan kis összeg, hogy alig tudunk belőle egy tisztessé­ges, korszerű munkagépet meg­vásárolni. Senkit sem akarok megsérteni, csupán az állam által garantált tudatos, szegényítő fel­tételeket minősítem, amikor eredményünkkel kapcsolatban megjegyzem: — Sánták között könnyű futó­versenyt nyerni. Ezért sem tartom dicsőségnek, de olyan hátránynak sem, amiért netán szégyenkez­nünk kellene. —Egyet kell érteni az előbbiek­kel. Ugyanis a közgyűlés által meghatározott három fó célkitű­zést teljesítette a szövetkezet veze­tősége. Megőrizték a nagyüzem­ben dolgozók munkahelyeit, az elért életszínvonalat, és tovább gyarapították a közösségi va­gyont. — Ugyanennek a megismétlé­sére az idén már nem merünk vál­lalkozni — jegyzi meg az elnök. — Miért? — Túlélésre kényszerítenek bennünket. A kormány, sokszor kiszámíthatatlan, bennünket há­trányosan érintő intézkedései, az igen változékony a pénzügyi rendszer, az alaptevékenységnél a piac hiánya a jellemző. Nyílik az agrárolló, megszűnik az állami támogatás. Fizetőképességünk fenntartása, a bérek fedezetének előteremtése, piaci pozíciónk megtartása megkívánja, hogy kö­nyörtelenek legyünk. Igaz, jelen­leg nem panaszkodhatunk. Szörp­üzemünk két műszakban és nem raktárra termel. Ettől függetlenül bebizonyosodott, hogy az üzleti életben nem lehet jótékonykodni. Megválunk azoktól a partnereink­től, akik fizetésképtelenek. E te­kintetben nincs általános recep­tünk, ahány annyiféle intézkedést kíván. Elvesztettük jól fizető szovjet piacunkat. Ebben az eset­ben az a szerencsénk, hogy soha­sem voltunk elkényeztetve. Min­dig nekünk kellett eldönteni, mikor, mit csinálunk, miért és mire számíthatunk — sorolja je­lenlegi ipari tevékenységük piaci pozíciójával kapcsolatos elkép­zeléseiket Majer Antal. —Az előbbi felfogás és gyakor­lat milyen sajátosságokkal érvé­nyesül az alaptevékenységben? — Árbevételünk huszonöt, nyereség ugyancsak huszonöt százalékát biztosítja ez az ágazat. Itt dolgozik a tagság kétharmada is. Mivel a búzát ősszel már elve­tettük, tudomásul kell vennünk, hogy a kiviteli-tilalmi lista fenn­tartása miatt, egyelőre csak belső értékesítésre és alacsony nyomott árakra számíthatunk, annak elle­nére, hogy alanyi jogon kérhetjük az önálló exponálási lehetőséget. A növénytermesztési ágazatunk az idén is nyereséges lesz, mert ennek megfelelően alakítjuk a ráfordításokat. Az azonban már most látszik: ebből nem fogunk megélni... — Milyen sors vár a korábban ön által státusszimbólumnak ne­vezett szarvasmarha-ágazatra? — Még elég „gazdagok” va­gyunk ahhoz, hogy az idén is megtartsuk. Tavaly 1 millió 800 ezer forint nyereséget hozott. Az idén, sem nyereséget, sem veszte­séget nem várunk az ágazattól. Ötszáz tehenünk van. Szaporula­tával együtt 1300—1400-ra nő az állatlétszám. Mivel több mint tíz évvel ezelőtt megszüntettük a tehenészetünket, és átálltunk a húsmarhatartásra —, nincsenek tejértékesítési gondjaink. Nincs igazuk a panaszkodóknak. A sza­porulatból dollárért az idén 500 állatot adunk el. Nincsenek túlhí­zott marháink, az elkészülteket a szerződésnek megfelelően idő­ben átvették. De csak jó minőség­ben! —Bizonyára az anyagi ösztön­zés is igazodik a megváltozott piaci követelményekhez. — Mindig gondban vágyók, nagyon zavar, sót nem is egészen értem, miért így vetődik fel ez a kérdés. Én ugyanis csak egyfajta ösztönzést, a teljesítményt isme­rem, ami magába foglalja a min­denkori piaci viszonyokat. Ta­valy 130 ezer forint volt az egy főre eső közösből származó jöve­delem. —Mostanában egyesek tudato­san arra törekszenek, hogy szétzi­lálják a termelőszövetkezeteket, lebecsülve az ország közhangula­tának alakításában betöltött jó irányú szerepüket, nem beszélve a különböző mocskolódásokról. Önöknél hogy döntött a tagság? — Fel sem vetődött a feloszlás, de miért is mennénk szét? — hangsúlyozza befejezésül Majer Antal. Venesz Károly Fotó: Szilágyi Lesz vezetékes ivóvíz? Újra fellép a színésznő Újvidékre — dollárért Új elvek Terény. A szociális és az ifjúságpo­litikai bizottság felülvizsgálja a koráb­bi években meghonosodott segélyezé­si elveket és gyakorlatokat, majd a ta­pasztalatok birtokában alakítja ki, szabja meg az új feltételeket, illetve a követelményeket. Vonatkozik ez a nevelési segélyre éppúgy, mint a köz- gyógyszer-jogosultság támogatásá­nak elbírálására, vagy az étkezési térí­tés nagyságára. Balassagyarmat. Kanyó And­rásnak, a helyi zeneiskola fuvola­tanárának a minap levelet hozott a posta. A Kecskeméten, április 2—5 között sorra kerülő országos fuvolástalálkozóra invi­tálták a fiatalembert, aki a zeneis­kolai fuvolatanítás tapasztalatai­ról tart mintegy másfél órás előa­dást. Az országos találkozón a szak­ma legjobbjai mellett fellépnek Ember Dániel, Kanyó Dávid és Márton Zsófia, a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola hallgatói, Ka­nyó András tanítványai is. Balassagyarmat. Hétfőn Ju­goszláviából, közelebbről Újvi­dékről, az egyik ottani cég képvi­selője üzletkötés céljából felkere­ste a PENOMAH balassagyarma­ti gyárát. Vele jött egy állat­egészségügyi szakember is, aki miután megtekintette az üzemet és jónak találta a higiéniai feltéte­leket, létrejött az üzlet. Szerdán, már útnak indult az első kamion, amelyben 18—19 tonna negye­delt marhahúst szállítottak, ami 2,2 millió forint bevételt jelent a gyárnak. Az üzletet a Konform Szövetkezet részvételével bonyo­lították le. A következő héten újabb szállítmány indítására van kilátás. A Máltai Szeretetszolgálat látogatása Balassagyarmat. A Máltai Magyar Szeretetszolgálat ve­zetője, Kozma Imre plébános, máltai lovag a hét közepén az Ipoly-parti városban járt, a szervezet helyi csoportjának lelkes tagjainál. Az egész na­pos program során ellátogatott a Szántó Kovács János Szakkö­zépiskola és Gimnáziumba, ahol a szervezet a tervek szerint szep­temberben, osztályokat kíván in­dítani. A Máltai Szeretetszolgálat hazai vezérkara tárgyalt arról is a gyarmatiakkal, hogy szállást kí­vánnak létesíteni a hajléktalanok, valamint ingyenkonyhát az éhe­zők számára. Kozma Imre, a Máltai Ma­gyar Szeretetszolgálat vezető­je zsúfolt napi program után elégedettségét fejezte ki, s abbéli ígéretét, hogy terveik hamarosan valóra válnak a városban, a helyi szervezet segítőkész együttműködésé­nek is köszönhetően. Kanyó András —előadóként Minimális nyereség Szandán A döglődő piac ellenére a helyi termelőszövetkezet liba­tenyésztési ágazata és az álta­luk megvalósított tömési in­tegráció minimális nyereséget hozott az elmúlt évben a gaz­daságnak. Ez kötődik egyrészt az ágazat 50 millió 400 ezer és a tömési integrációból szár­mazó 37 milliós árbevételhez. A viszonylagos zökkenő- mentes értékesítésben szerepe van annak, hogy felvásárló partnerük az elfogadható, fi­zetőképes vállalatok közé tar­tozik. Az idén, akárcsak az előző évben, komplexen old­ják meg a tenyésztéssel, a töméssel és az értékesítéssel kapcsolatos feladatokat. immun 5 BALASSAGYARMAT ÉS KÖRZETE (5. oldal) Közmunkára helybelieket Magyarnándor. A körjegyző­ség közhasznú munkára öt főt alkalmazna. Az ezzel kapcsolatos levelüket — amelyben a 70 száza­lékos állami támogatást kérik — két hete elküldték a megyei mun­kaügyi hivatalhoz. Amennyiben megkapják a támogatást a kivá­lasztásnál csak azok jöhetnek számításba, akik munka nélküli segélyen vannak és helybeliek. A közmunkát végzők három köz­ségben oldják meg a települések­kel kapcsolatos fenntartási és részben a szépítési munkálatokat. Otthon a családdal Dejtár. A helybeli általános iskola vezetősége úgy döntött, hogy a tavaszi szünetre nem szer­veznek programokat a gyerekek­nek. A legcélravezetőbbnek azt tartják, hogy a tanulók szüleikkel töltsék el szabadnapjaikat, és se­gítsenek az otthoni időszerű munkában. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden szórakozási, műve­lődési lehetőséget elzárnak az ér­deklődőktől. A helyi népművelé­si ház és a könyvtár a szokásos időben szívesen fogadja az ide kí- vánkozókat. A tavaszi szünet le­hetőséget ad arra, hogy elvégez- zék a szokásos nagytakarítást. Felújított faluház Herencsény. Az önkormány­zat kezdeményezésére megkezd­ték a faluház felújítási munkála­tait. A munkaintenzitásnak kösz­önhetően napokon belül elkészül­nek a munkások az átalakítással, s ennek megfelelően átadják a rég­óta várt vizesblokkot. A jövőben itt működik majd az öregek nap­közi otthona, ami az előzetes fel­mérések szerint mintegy tizenöt helybéli idős embernek nyújt a bebútorozott és színes televízió­val ellátott helyiségekkel nyu­godt, pihenésre alkalmas hely­színű ______________________ C sökkent a betétállomány Ersekvadkert. Az Érsekvad- kert és Vidéke Takarékszövetke­zeteiben januárban és februárban 26 millióval csökkent a betétállo­mány. A kivett összegeket az érdekeltek az OTP által lebonyo­lított kezdvezményes lakástör- le'sztési akció visszafizetéséhez használták fel. A folyamat már­ciusban sem állt meg, bár kisebb mértékű mint az előző időszak­ban. Az e hónapban kivett betéte­ket a lakosság a háztáji művelési előlegként hasznosítja. Tisztességes oszta­lék Drégelypalánk. Az ÓZDKER Kft. — melynek tagja a helyi tsz is — legutóbbi igazgatótanácsi ülé­sén bejelentették, hogy a palánki nagyüzem a tavalyi esztendő után 647 ezer forint adózott osztalékot kapott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom