Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-25 / 70. szám
1991. MÁRCIUS 25., HÉTFŐ C BÁTONYTERENYE ÉS KÖRZETE j= Hangtompító dobok Németországba Ütemesen növeli nyugati exportját a Fütöber Bátonyterenyei Gyára, s az ez évre előirányzott 600 millió forintos árbevételének egynegyede külföldi értékesítésből származik. Az egyik legrégebbi exporttermék a tengerjáró hajók kéményére építendő hangtompító dob, melyből több százat szállítanak Németországba. Képünkön: Németh István csoportvezető és Szőnyi Csaba minősített hegesztő munkavégzés közben. Fotó: Gyurián Törpe vízműre pályáznak Lucfalva. A lakosság egészséges ivóvízzel való ellátását törpe vízmű létesítésével szeretné megoldani az önkormányzat. Elképzelése megvalósításához pályázaton kívánja megszerezni a szükséges összeg egy részét. Harmincszázalékos bérfejlesztés Bátonyterenye. Az önkormányzat képviselő-testülete úgy döntött, hogy a nevelési-oktatási intézményeknek biztosítja az összbértömegre vetített 30 százalékos bérfejlesztést. Az elosztás elveként azt határozta meg, hogy 10 százalékot kimondottan differenciáltan osszanak fel a dolgozók között, a munka színvonala és eredményessége figyelembevételével. A további 20 százalék felosztásáról saját hatáskörben döntenek az intézmények. A bérfejlesztés január elsejéig visszamenőleg érvényes. Fonalvásár Bátonyterenye. Tekintettel a nagy sikerre, ismételten megrendezik a kedvezményes fonalvásárt. Az akciót holnap 9-től 16 óráig a Petőfi Sándor Művelődési Házban, 10-től 16 óráig a kisterenyei művelődési házban tartják. A pórul járt pékek esete a szűkmarkú „báróval” Addig jártak a báróhoz, míg póruljártak. — Egy vállalkozás első néhány hetének krónikáját zárhatná ez a mondat. A történet röviden a következő: a Salgótarjánban élő Bakos Gábor — sokan csak „rongyosbáró” néven ismerik — a múlt év decemberében Bátonyte- renyén pékséget nyitott, mely nemrégiben váratlanul bezárt. Nyolc dolgozója közül néhá- nyan a biztos állásukat hagyták ott ezért az üzemért. December 12-én munkába is álltak, azonban a „báró” január 15-ét írta be a munkakönyvükbe a munkaviszony első napjának. — Dolgoztunk, azt hittük, minden rendben. Az volt furcsa, hogy zsebből, az éppen eladott kenyér árából fizetett — mondja a bátonyterenyei Berki Zefír, az egyik volt alkalmazott, aki áldja a szerencséjét. Ugyanis ő nem maradt munkanélkül: Taron van állása, pék a tanult szakmája. Deák Tibor né szintén bátonyterenyei. Férjével együtt ugyancsak Bakos Gáborhoz szegődött. —Mennyi volt a bérük? — A szerződés szerint 120 forintos órabért kellett volna kapnunk, de én például december 10- e és február 13-a (az utolsó munkanap) között mindössze háromszor háromezer, vagyis kilencezer forintot vettem át. Férjem a napi 24 órájából húszat a pékségben töltött. Sokszor már hajnali háromkor kelt, hogy felmelegítse az előző napokban sütött kenyeret. __99 — Azt árusítottuk. Napi 21 mázsát készítettünk, az eladatlan mennyiség pedig csak gyűlt... Mit kaptunk mi ezért, ha nem fogyott el az áru! Mi voltunk a hibásak akkor is, ha a tészta szétrepedt a kemencében, amelyben nem volt elég gőz. — Hallottam, a munkaadójuk egy időben furcsa szokást vett fel. —Tőrhöz hasonló, hosszú pengéjű kést kötött az oldalára, úgy járkált közöttünk. Nem tudom, mi a csodának csinálta ezt, de egyszeriben olyan mehetnékem támadt... Gyűltek a rossz tapasztalataink. Egy alkalommal Gabi bácsi nem tudott fizetni a férjemnek, aki ezután kérte a munkakönyvét. Erre a főnök figyelmeztette: „Ha elmegy, úgy megveretem, hogy nem dolgozni, de lábra állni sem tud!" — Olyan ez az egész, mint egy rémtörténet —jegyzi meg a fiatal- asszony, aki szinte beleroppant abba, amit átélt. S így folytatja: — Pedig, ha Gabi bácsi egy kicsit is hozzáértő, fantasztikus sikert arat. Minden egyebe megvolt hozzá: francia gépek, jó szakemberek. Csak ne bánt volna úgy velünk! Még az utolsó napon is vádolt, amikor a pénzemet kértem tőle: „Loptál eleget, mit akarsz még?!" Deák Tibornak van állása, a feleségének nincs. Kénytelen munkanélküli- segélyért folyamodni. — Nem tudjuk fizetni az OTP- tartozásunkat, ha nem igényelem a járadékot. Azonban Bakos Gábor az ehhez szükséges kérelem reá vonatkozó részét nem hajlandó aláírni — panaszolja Deákné. Ha éhen döglünk, azt sem bánja. — Ezt mondta, mikor megkerestem, s hozzátette: azért, mert voltam olyan szemét, hogy feljelentettem a társadalombiztosítási igazgatóságon. Igen, volt olyan érzésem, hogy nem vagyunk bejelentve, ezért mentem el oda. A hajukat tépték, ahogy megtudták... — Alapvető munkaügyi szabálytalanságok történtek — sommázza a történteket Orosházi Gyula, a munkaügyi döntőbizottság elnöke, a bátonyterenyei polgármesteri hivatalban. — A határozatban felszólítom Bakos urat, rendezze a tartozását és a többit! Kérdés: él-e a kereset lehetőségével, ugyanis a tárgyaláson nem jelent meg... Bakos Gábort mi is többször kerestük, hogy megszólaltassuk az ügyben. Azonban csak a feleségét találtuk meg, aki nem kívánt nyilatkozni, bár a vállalkozás az ő nevén fut. Mihalik Júlia Fogadónap Bátonyterenye. Romhányi Gyula jegyző március 27-én, 8-tól 12 óráig a kisterenyei ügyfélszolgálati irodán, 12 óra 30 perctől 16 óra 30 percig a nagybátonyi polgármesteri hivatalban tart fogadónapot. Menő társaság a Zagyvavölgye Kisterenye. Alighogy tavaly július elsejével megalakult, máris országos ismertségre tett szert a Zagyvavölgye Korlátolt ^Felelősségű Társaság. Tudniillik 10 ezer német katonasapka legyártására kapott megbízást, s a nem mindennapi üzlet híre több országos lapban megjelent. Mi újság jelenleg a jól menő kft. háza táján? — Igazán nincs okunk panaszra — válaszolta érdeklődésemre Tóth Kálmán igazgatóhelyettes, aki nem más, mint Tóth Károly ügyvezető igazgató édesapja. Amiből már könnyű kikövetkeztetni: afféle családi vállalkozásról van szó. — Annyi a megrendelésünk, hogy nem győzzük teljesíteni. A német hadseregnek nem dolgozik már a társaság, talán a második fél évre lesz újabb rendelés. A divatos farmerdzsekik is az utolsó szálig elfogytak raktárról. A munkavédelmi termékek és az ágynemű-garnitúrák, valamint a lepedők iránt ugyanakkor változatlanul élénk a kereslet. — A bőr, műbőr, vászon alapanyagú munkavédelmi kesztyűkből 400—500 ezer darabot készítünk az idén, aszerint, miként bírjuk kapacitással — mondta Tóth Kálmán. — Előállítunk továbbá lábszárvédőket, húsipari kötényeket, hegesztőkabátokat, térdvédőket. A megye valamennyi üzemét, gyárát mi látjuk el munkavédelmi eszközökkel, s három nagykereskedelmi vállalatnak szállítunk. A munkavédelmi kesztyűket hetven bedolgozó varrja. Az ágynemű-garnitúrákat, lepedőket Marinka Imréné: „Sehová sem mennék el innen’ viszont az áfésztól bérelt műhelyben szabják, varrják, csomagolják az asszonyok és lányok. Harminc- ketten vannak, egy műszakban dolgoznak. — A Kistextől vásároljuk a krepp, pamut, damaszt alapanyagot — tájékoztatott az igazgatóhelyettes, útban a műhely felé. Ebben az évben 50 ezer garnitúrát indítunk útnak, ehhez jönnek a lepedők. Négy nagykereskedelmi vállalat és harminc áruház tartozik a vevői körbe, igényük meghaladja a lehetőségünket. Korlátozott számban itt, helyben is vásárolhatnak tőlünk ágynemű-garnitúrát és lepedőt, mintegy húsz százalékkal olcsóbban, mint az áruházban. Végigkövettük a gyártási műveletet, megcsodáltuk a legkülönfélébb színű és mintázatú termékeket. Közben a varrónőkkel is szót váltottunk. — A BRG-ből jöttem ide — felelte kérdésemre Marinka Imréné, aki gomblyukazott. — Betanított munkás vagyok. Hazaviszem havonta a nyolcezer forintot. Sehová nem mennék el innen. A főnökhelyettestől még megtudtam: az idén 50 millió forint árbevételre és 2 milliós nyereségre számítanak. Ettől csak jobb eredménnyel zárhatják az évet, amidőn az egy jól prosperáló kft.- hez illik. (kolaj)—(gyurián) Könnyebb már az iskolatáska, de... Márkháza. Ezen az oldalon beszámoltunk már a település iskolásainak gondjáról. Történetesen arról, hogy korán kell kelniük a Salgótarjánból 6 óra 25 perckor induló iskolás járathoz, s miután 7 óra 15 perckor érkeznek Nagybár- kányra, háromnegyed órát tétlenkednek a tanítás 8 órakor való megkezdéséig. Mindez azonban már a múlt. Tudniillik, a polgármesternek sikerült elintéznie a Nógrád Volánnál, hogy a korábbi 7 óra 50 perces járatot7 óra 20 perckor indítsák. A busz 8 óra után néhány perccel van az oktatási intézménynél, s így 8 óra 10 perckor kezdetét veheti az első óra. Lucáné Lénárt Agnes, megbízott igazgatónő elmondta, két szünet lerövidítésével pótolják a tízperces kiesést. A tanításnak 12 óra 30 perckor van vége, s tíz perc múlva az iskolásokat szállító járat már indulhat Márkházá- ra. A március 4-től érvényes új rend viszont csak azokra vonatkozik maradéktalanul, akiknek öt órájuk van. Mert a hat órán át tanulóknak ma is gyalog kell hazautazniuk, mert a tanítás befejezésekor nincs busz. Megoldást jelenthetne, ha a sámsonházi Claudya Kft.- ből a nődolgozókat hazafuvarozó járat a tanulókat is felvenné. Gázcseretelepet létesítenek Nagybárkány. Az önkormányzat idei fejlesztési elképzelései között gázcseretelep létesítése, a villanyhálózat bővítése, valamint a temetői út felújítása szerepel. Ezeken kívül telkek kialakítását, lakásépítést, illetve lakásépítési hitelek adását is tervezik. Minderre mintegy 1,3 millió forint áll rendelkezésre. Eltűntnek nyilvánítva?... Mátraalmás. A tél közelgett, amikor a kis hegyi faluban eltűnt a 67 éves Gembiczki Gusztávné. Az eredménytelennek bizonyult kutatóakciók híre elcsendesedett, mire kitavaszodott. Mit végeztek eddig és hol tartanak a vizsgálatok ?—kérdé sünket a nyomozásban részt vevő Ka- zinczi József főhadnagyhoz intéztük, ki a következő választ adta: — Országos körözést indítottunk. Minden megyei kapitányságot értesítettünk az ügyről, s kértük a segítségüket. Ugyanakkor —, mivel felmerült az a gyanú, hogy Gembiczkiné valamiképpen elhagyta a megye területét — ellenőriztük a kórházakat, szociális otthonokat is, az ország különböző részein. — Bűncselekményre gyanakszanak? — Eddig erre utaló körülményt nem találtunk, s a kérésünkre érkezett válaszok is kivétel nélkül nemlegesek. A nyomozást természetesen tovább végezzük. A főhadnagy úr elmondta azt is, hogy ez az eset az olyan bűnügyekhez tartozik, amelyek húsz év után évülnek el. A hozzátartozó ugyan öt év után kérheti a holttá nyilvánítást, de erre inkább a sürgős vagyonrendezés miatt szokott sor kerülni. (mihalik) inznznu 5 Már kevésbé drága... Nagykeresztúr. A helybeliek nem is olyan régen nemcsak panaszkodtak „drága” áfészboltjuk miatt, hanem akik tehették, más helyeken szerezték be a szükséges cikkeket. A napokban azonban örömmel újságolták: az üzemeltető mérsékelte az árakat, s hozzátették, jó lenne, ha ez így is maradna. Mozgóboltok viszik az árut Szorospatak, Szúpatak. Az üzemeltetők a múlt évben mindkét kistelepülésen bezárták az élelmiszerboltokat. Bátonyterenye akkori tanácsa, illetve a jelenlegi önkormányzat a lehetőségek szerint gondoskodott a kereskedelmi ellátásról, s mozgóárusok viszik hetente a friss kenyeret, tejet és más áruféleségeket az ott élőknek, a többségben idős embereknek. Megépül a műút? Mátramindszent. Nincs pénz fejlesztésre, holott égetően szükség volna a Táncsics út kiépítésére. Az önkormányzat felvállalta, hogy kedvező ajánlat esetén felvesz egymillió forint hitelt, s ha a lakosság is besegít társadalmi munkával, akkor végre elkészülhet a 450 méteres műút. Nem kell a gyapjú Nagybárkány. Legalább félmillió forinttal tartozik a Gyapjú- és Textilnyersanyag-forgalmi Vállalat a Kis-Zagyvavölgye Termelőszövetkezetnek, mivel a tavaly átvett gyapjút a mai napig sem fizette ki. Legalább ugyanilyen rossz hír, hogy a budapesti cégnek nem kell a tsz juhairól idén lenyírt két és fél tonna gyapjú, amely a moly beleesése után hasznavehetetlenné válik. Elfogadják az idei költségvetést Bátonyterenye. Az önkormányzat képviselő-testülete március 28-án, 15 órától a városháza tanácskozótermében tartja következő ülését. A szervezeti és működési szabályzatnak megfelelően második fordulóban tárgyalják és elfogadják az idei költségvetést. Hasonlóképpen elfogadja a testület a II. negyedévi üléstervét. BÁTONYTERENYE ÉS KÖRZETE
