Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-15 / 63. szám
8 tmnznu MAGAZIN 1991. MÁRCIUS 15., PENTEK Nógrád megye címere és zászlója Nógrád megye közgyűlése február 28-án határozott a megye régi címerének és zászlójának visszaállításáról. A széles közvélemény tájékoztatása érdekében szeretném ezeket’ a régi jelképeket bemutatni. A címer A szakirodalomból ismert tény. hogy megyénk a XII. században jött létre és korai kiterjedéséhez képest, utóbb jelentősen módosultak határai, főleg észak felé nyert nagyobb területeket. Ezzel megbontotta Hont megye területi egységét s enk- lávévá változtatta az utóbb, Kis-Hontnak nevezett Rima-völgyi vidéket. A megváltozott területű Nógrádban alakult ki a XIII. század vé- gén a nemesi vármegye. A XV. századtól ez a vármegye, mint politikai és bíráskodó szervezet funkcióinak teljesítéséhez — az ország többi vármegyéjéhez hasonlóan — igényelte az önálló pecsét-, majd a későbbiekben a címerhasználatot. A megyék hiteles címeres pecsétjének elkészítését az 1550. évi 82. törvénycikk tette lehetővé. bár tudjuk, hogy Hamvad megye pecsétje már 14í)0-ben elkészült. Nógrád vármegye — talán ezüst színű — páncélos lovagot ábrázoló címeres pecsétjét 1551-ben vésték a felirata szerint. A címer ábrája meglepő hasonlóságot mutat Sopron vármegye 1558-ban metszett és szintén páncélos lovagot ábrázoló címerével. A szomszédos Hont megye címere is harcias, egy kardot fogó páncélos kart, ábrázol. A píme- rünk eddig bizonyított, eredetéről csak Mocsárv Antal vélekedő sorai árulkodnak: ....miképpen n yerte ezen Vármegye Cor- vinus Mátyástól a' mostani Petsétjét. talán azért, minthogy ennek a’ Nemesi Rendje a’ Királyok’ személlyének őrzője, oltalmazója, sőt a’ legveszedelmesebb ütközetekben is és akármi köny- nyülállásokban, mint fekete sereg annak védelmezője volt.” Az első címeres pecsétet még I. Ferdinánd adomá- , nyozta 1551-ben, a másodi-J kát 1655-ben, I. Lipót ko-1 ronázásának évében Forgách I. Ádám gróf, a megye akkori főispánja újíttatta meg Bécsben. Ez a pecsét abban különbözik az elsőtől, hogy míg az 1551-esen összezárt lábbal álló, egyenes kardot tartó páncélos alak látható, addig az újabbon már lépő páncélos vitéz támaszkodik bal karjával az ország címerét ábrázoló pajzsra. A vármegyék címereinek újabb megállapítására a török kiűzése utáni időkben került, sor, amikor több megye —, főleg a XVIII. században — új. vagy módosípajzsfőt aranyleveles korona díszíti. A címerpajzs takarói veresarany színűek. A zászló A vármegye zászlójának kérdése már nem ennyire . egyöntetű. írásos adataink Szerint a török elleni általános felkelés . kihirdetése után, 1684 júniusában GáMocsáry Antal 1826-ban közölt megyei címeres pecsétábrázolásai. Nógrád vármegye címere egy hivatalos iraton (1830—) i'rfs? Hun,« nvv tolt címert vett fel. Megyénk újabb címeres pecsétjét 1813- ban metszették, az 1655-ös motívumok felhasználásával. A pecsétről lekerült, önállósult jelképként is használt megyei címereket egy időre ugyan felfüggesztette II. József az általa hozott rendelettel, , de hamarosan ismét ezek a színes képek szerepeltek egészen 1949-ig, a belügyminiszteri . rendelőitek történő megszüntetéséigNógrád megye eddig az időpontig a következő, címert használta: kék színű pajzson, zöld színű pajzstalpon, jobbra néző páncélos, sisakos magyar vitéz, jobbjában ezüst kardot tart. A bal kezével ovális pajzsra támaszkodik, amelyen Magyarország címere látható. A csőn tartották meg a nemesi felkelők szemléjét, s bontották ki az 1663-ban készített megyei zászlót. Zászlójukon, írja Niedermann Imre: „Nógrád megye címere áll, felül ez az írás: "Királyunkért, szabadságunkért«, alul pedig "Comitatus Neogradi- ensis amat victoriam«. Vagyis: Nógrád megye szereti a győzelmet. Másik oldalon Jézus olajfestésű képe van ezzel a jelmondattal: »Non nobis, Domine, séd nomini tuo da glóriám«. Ne nekünk, hanem a magad nevének ad.j’ dicsőséget. Ez ereklyének színe arannyal szegélyezett kék, feliratai aranybetűsek." A vármegye újabb zászlója — a fecskefarkú gonfalon — a napóleoni háborúk idején, 1797. június 18-án készültei. A megyei monográfiában Reiszig Ede úgy tudta, hogy május 31-én adták át a zászlót a felkelt nemességnek, de gr. Pálffv Miklós a zászlót nehéznek találta, s elrendelte a régi megyei zászló átadását a seregnek .,Június 18-ára elkészült az új zászló is, amelynek egyik oldalán az Üdvözítő képe volt e felirattal: Benned bizodalma van a vitézségnek. A másik oldalán pedig Nógrád vármegye címere e felirattal: Nógrád vármegye a Királyért és a Hazáért." Ezt az új zászlót még az átadás napján Zerdahelyi Gábor címzetes püspök, a váci püspök helytartója felszentelte. A felkelt nemesség június 20-tól október 30-ig használta gr. Forgách Antal pa- : rancsnoksága alatt,. A zászlót a megyei múze- , íga^ggtós^g. Kubinyi Ferenc Múzeuma őrzi' Szécsénvi ben*., í"i :.. . Nógrád vármegye zászlója (1797-böl) Hova lati Ceausescu jogara ? Hol van a szocialista köztársaság elnökének fejedelmi szimbóluma, a korlátlan hatalom drágakövekkel és gyémántokkal kirakott aranyjelképe, melyet a diktátor oly. dölyfosen emelgetett a televízió kamerái előtt? Az olasz Panorama keresni kezdte — számos aranytárggyal együtt —, de csak azt ; állapíthatta meg a Bukarestbe küldött tudósító, hogy „egy; esztendővel a Conducator elleni felkelés, valamint Nicolae és Elena Ceausescu kivégzése után mind a jogarnak, mind ’ a több^ aranytárgynak nyoma veszett". Megtalálták viszont az ékszerekről, különféle aranyedényekről készített diafelvételeket. „mintha csak eg.v ékszerkatalógus számára készítették volna őket". A bordó, mohazöld és kék háttér előtt hivalkodóan csillog az arany, s hogy létezett, erről csupán így értesült az ország. De hol és ki rejti? A Panorama román újságírókat idézve annak a véleményének ad hangot, hogy Iliescu erős embere. Victor Stanculescu tábornok, hadügyminiszter ismeri a rejtekhelyei, Romániában is, Svájcban is. A lap Bukarestben járt tudósítója egvébként úgy értesült. hogy a tábornok november végén. Valentin Ceausescu kíséretében, titokban Svájcban járt. G t/űjtőszeuvedéli/ A tőzsde mételyétől gondosan óvott pekingi olvasók érdeklődéssel, ha ugyan nem megdöbbenéssel fedezhették föl a China Daily árfolyam híradását. Nem szokványos portéka pozícióját jelezte a lap, ráadásul meglehetősen cinikus hangnemben. Megírta, hogy még mindig 2-3 márkát kérnek az agyonfirkált berlini betonfal néhány kilós darabjáért. Sőt - és ez az újdonság - ,,a gátlástalan üzletemberek viselkedésén” borongva arról tudósit, hogy az ajándékkollekció Pekingben is föltűnt: ,,a berlini fal eredeti darabját 100 jüanért bárki magáénak mondhatja". Armstrong, a Holdon járt amerikai űrhajós, visszatérve azt mondta, hogy fentről felfedezni vélte a kínai nagy fal húzódó csíkját. Rejtély, hogy aki mindezt lentről is megnézheti, miért ad 100 jüant a berlini fal egyébként garantáltan eredeti darabjának meg bámulásáért. Elethíí , alakítás Gerard Öepa'rclí^'u francia filmszínész, hölgyrajongóinak legnagyobb bánatára, összeütközésbe került a törvénnyel. Az ügyben eljáró bíróság két hónap börtön- büntetésre ítélte, ezt azonban felfüggesztették. Vezetői jogosítványát viszont bevonták. Az előzmény: Depardieu tökrészegen vezetett, balesetet okozott, és ebben két nő is megsérült A művész, az AFP szerint, teljes megbánást tanúsított. Mentségére egyetlen érvet kívánt felhozni: a szóban forgó napon háromszor vették ugyanazt a filmjelenetet. amelyben bártulajdonosként tökrészeg állapotban végeznek vele. És ezt a szerepet nem volt képes csupán átéléssel megcsinálni. A piros-fehér-zöld nemzeti színként csak alig másfél évszázada vált jelképünkké. A magyar színekben és címerben több évszázad zászlóinak és címereinek hagyományos formái, színei ötvöződnek. A nemzeti színek, a nemzeti zászló törvényes elismeréséért az ország haladó erői . csak az 1789-es nagy francia forradalmat követő évektől folytattak kiélezett harcot. Nemzeti zászlónk, nemzeti színeink eredete azonban jóval korábbra, a honalapítást követő évszázadokra nyúlik vissza. Piros és fehér Több forrás is bizonyítja, hogy már a honfoglaló magyar törzseknek is voltak zászlóik, az Árpád-ház első királyai pedig egyszínű, feltehetően vörös, illetve bíborszínű zászlók alatt vezették háborúba csapataikat. (A vörös vagy bíbor színnek akkor egészen más jelentése volt, mint később, vagy napjainkban; a méltóságot fejezték ki vele, és Nemzeti zászlónk története „királyszínnek” is nevezték.) A XII. század végén, III. Béla uralkodása idején kezdték alkalmazni mind címer-, mind zászlóformában a vörös alapon lebegő kettős ezüst (fehér) keresztet. Nem sokkal később, már a XIII. század elején címer- és zászlóalakban egyaránt megjelent a vörössel és ezüsttel (fehérrel) hétszer vágott mező, amely tehát nyolc, váltakozva vörös és ezüst vágásból — más. néven pólyából — állt. Ettől kezdve, nagyjából a XV. század végéig, a királyi zászlók és a címerek mindkét változatát használták. A vörös-fehér (ezüst) színt megjelenésük .után nem sokkal már magyar színeknek tekintették. A Habsburg-uralom következménye volt egyebek között az is, hogy a XVI. századtól kezdve, a magyar zászló és a magyar címer használata csaknem teljesen megszűnt, és a zászlók, beleértve a hadizászlókat is, egyre inkább elnémetesed- tek. Az ősi magyar pirosfehér színt azért sikerült megőrizni bizonyos formákban a XVI—XVII. század folyamán is. A harmadik szín Az ősi magyar színek mellett nemzeti zászlónk harmadik színévé a magyar címerbe az ezüst kettős kereszt talpa alá a XVI. században beiktatott új motívum, a hármashalom zöld színe vált. . A francia forradalom, s a köztársaság jelvénye és jelképe: a trikolór (kék-fehér- vörös kokárda és zászló) hatására a polgári átalakulás és a nemzeti önállóság legradikálisabb harcosai a XVIII. század végétől Magyarországon is a polgári forradalom és a nemzeti állam jelvényének tekintették a piros-fehér-zöld színt. (Martinovics Ignác, a magyar jakobinus mozgalom ve.zetője, elfogatása után, vallomásában kifejtette, hogy a nemzet színeiül a zöld-vörös-fehér színt kívánta bevezetni.) Az 1840-es években egyre szélesebb méreteket öltött Magyarországon a nemzeti színnek forradalmi jelvényként való viselése. Egyesek, ugyancsak a frarucia forradalom példája nyomán, vörös szalagok felöltésével és vörös tollak viselésével nyilvánították ki radikális, republikánus érzelmeiket A szabadságharctól napjainkig A reformkor országgyűlésein az ellenzék ismételten felemelte szavát a nemzeti színek és az ország címerének mellőzése miatt, különösen sérelmezve azt. hogy a magyar katonaság nem a magyar nemzeti színek és jelvények alatt szolgál. Az ellenzék javaslatait azonban visszautasították. Elérkezett azonban az 1848 március 15-i forradalofn. amely kiharcolta a jobbágyfelszabadítást és a nemzeti függetlenséget, ugyanakkor kivívta a jogot a magyar nemzeti szín és az ország címerének szabad viselésére is. A piros-fehér-zöld nemzeti zászló 1848—1849-ben a haladás, a szabadság, a nemzeti függetlenség és a haza jelképévé vált. Így tekintettek rá a magyar emberek a szabadságharcot követő évtizedekben is. De mint tudjuk, legújabb kori történelmünknek is volt közel négy olyan évtizede, amikor „talonba tették” eredet) címerünket és háttérbe szorították a nemzeti trikolórt. Napjainkra azonban már mindkettő visz- szanverte méltó helyét és jelentőségét. <B. I.) A tíz legdrágább utca Mi adhat rangot valamely utcának? Azt gondolná az ember, hogy a róla szóló dalok, versek, történe- tek. De 1 vajon mit mond egy amerikainak, ha egy boldog magyar a Csap utcáról énekel? Nos, a Hubert és Peters ingatlanügynökség semmit sem bízott az érzelmekre, az üzletek bérleti díja alapján állította össze a világ 10 legrangosabb utcájának listáját. A sort a tokiói Ginza vezeti, itt egyetlen négyzetlábért 625 dollárt fizetnek havonta. (Tíz négyzetláb 1 négyzetméter.) Ezt a honkongi Nathan követi (500 dollár). Harmadik a New York-i 5th street (400), s valamivel kevesebbel az 57th street következik. Ezután jön Európa, azaz a párizsi place Vendome (325). De a hatodik helyezett megint New Yorkban található, a Madison Avenue (300). A londoni Bond Street 280 dolláros ázsiója a hetedik, a genfi rue de Rhone 225 dolláros „rangfokozata” a nyolcadik helyre elegendő. A kilencedik Rómában található. a Spanyol lépcső közelében, ez a Via Condotti (175), kevéssel megelőzve az amerikai Rodeo Drive-et. A listát összeállító amerikai ügynökség szerint Európa vitathatatlanul gazdagodik, és ezt a négy nagyváros említett utcái is jelzik. Hirsfeld fxir olvasatában az utcák toplistája egyébiránt azt jelenti, hogy ..a csillagászati összegekért bérelt üzletnek közös vonása: a leggazdagabb vásárlóknak kínálják divatos és formatervezett portékáikat, azoknak, akik sohasem bajlódnak az árcédula vizsgálatával”. Es ez lehet a magyarázata, hogy a legszebb dalok sohasem a fényes, hanem mindig a csendes. neve- sincs utcákról szólnak. Nógrád vármegyei (1911) monográfia megyei címeráb- ráxolása- • • „ ........ ..
