Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-09 / 34. szám

*

6 un-nzn

NÓGRÁDI

v?UaIzkoPk

1991. FEBRUÁR 9., SZOMBAT

Sörpatika

és még valami más...

M & M Magyar—Kanadai Kft. Salgótarjánban

• Amikor 1984-ben Müller László és felesége családi házat vásárolt Salgótarjánban, a Kemerovo körút 6/a- ban, még nemigen gondoltak arra, hogy néhány év múlva egy magyar—kanadai kft. működik majd az épületben. Akkor még csak az volt a szándékuk, hogy a lakás szuterén részében üzlethelyiséget alakítsanak ki. A Nógrád Megyei Vendéglátó Vállalat üzemeltetésében ez egy évvel később meg is valósult. A többire még egy kicsit várni kellett. ..

1989 nyarán Müllerék elhatározták, hogy meglátogatják a kanadai Vancouverben egy régi ismerősüket, az oda emigrált Menyhárt Józsefet. Kintlétük idején került szóba az építmény, amit esetleg bővíteni lehetne.

— Menyhárt Józsi régi barátom — mondja Müller László — pontosabban most már

szórakozási lehetőségeire, III. osztályú Sörpatikánk hajnali 02 óráig várja a vendégeket kultúrált felszolgálással, videóval, játékautomatákkal.

— Feleségének, Müller Lászlónénak ismerősen cseng a neve a vendéglátós szakmában, hosszú évekig a Hotel Salgóban dolgozott. A kiegészítő tevékenység ehhez képest valami egészen új. Hallhatnánk valamit erről is?

— Ha vállalkozásunk megerősödik, a tevékenységi kör bővítésének gondolatával is foglalkozunk. Ez a ruházati ipar kanadai exportját foglalná magában. Mai, munkanélküli világunkban a Salgótarjántól kieső településeken, kis falvakban munkahelyeket kívánunk teremteni olyan varrni tudó asszonyoknak, akik családjuk mellett, otthon maradhatnának, s ott dolgozhatnának. Lesz munkájuk, nem

rokonom is, komák vagyunk. Szívesen beszállt volna egy kis tőkével, de a gazdasági szabályzók ezt nem engedték. S csak nemrégiben, 1990. december 22-én jegyezték be az M. és M. Magyar—Kanadai Kft.-t 1 100 000 forintos törzstőkével.

— Mi a kft. tevékenységi köre?

— A fő profil á kereskedelmi vendéglátás. Tekintettel a megyeszékhely meglehetősen szegényes éjszakai

kell ingázniuk. A textilipari gépeket kanadai társam, Menyhárt József apportként hozná be az országba. Ez még ugyan egy kis időt igénybe vesz, de mindenképpen szeretnénk hozzájárulni a kultúrált szórakoztatáshoz éppúgy, mint a meglehetősen beszűkült

munkavállalási lehetőségek bővítéséhez.

Mit tagadjuk, mindkettő alaposan ráférne Salgótarjánra és környezetére...

B. J. — R. T.

NÓGRÁDI

Polgárm*st*r*k, vállalkozók figyolom!

>■

Önkormányzati Forró drót

Jószolgálati tanácsadó tevékenységet hozott létre a Települési önkormányzatok Országos Szövetsége felkérésére a Kultúrin- nov-Közigkonzult. Az önkormányzati Forró drót néven beindított ingyenes közigazgatás-fejlesztési tanácsadószolgálat a várakozásokon messze túlmutató sikert aratott. Ismételten igazolva azt, hogy új vállalkozásokhoz — s a nemrégiben alakult önkormányzatok működőképessé válása ezek egyik legfontosabbika — mindenekelőtt információ^, tanácsadásra van szükségük.

A december végéig eltelt egy hónap alatt 135-en fordultak a Forró dróthoz eligazításért. A tanácsot kérők 234 kérdést tettek fel, melyre a szolgáltatásban közreműködő szakéj-tők gyors, érdemi, szakszerű választ adtak: több mint 200 kérdésre azonnalit. Jellemző, hogy a kérdezők döntő többsége önkormányzati tisztségviselő, pl. polgármester, jegyző volt, de igénybe veszik a díjtalan szolgáltatást állampolgárok, vállalkozók is.

A bevált szolgáltatásra mi is felhívjuk a figyelmet. Ha diszkrét választ, konkrét segítséget, tanácsot vár valamely ügyes-bajos dolgában, próbálja ki ön is! (Az Önkormányzati Forró drót telefonon elérhető hétköznap 9—16 óráig a 155-0122 számon, telefaxon éjjel-nappal a 175-1886-os számon.)

Egy kis

család plusz tizenkettő...

Nyárjas tanya: méhésztanya

Vincze Jánosné beleszületett a méhészkedésbe. Édesapja szerezte be az első méhcsaládokat, s akácvirágzáskor mindig útra kelt velük. Lánya örömmel szegődött mellé, s addig-addig segédkezett a méhek körül, míg már könnyedén tűrte, aztán szinte észre sem vette a csípéseket. Ha csak tehette, ott „téblábolt” a kaptá- rak körül, s közben elleste a méhészet csínját-bínját.

Nagyon megkedveltem ezt a munkát, így apám halála után sem hagytam abba — mondja Vinczéné, aki lassan már hét éve él özvegyen a megyeszékhelyhez közeli Nyárjas tanyán. — A lá- nyom is szívesen besegít és persze mind a ketten tudjuk: szükségünk van erre a jövedelem-kiegészítésre, főleg amíg ő tanul. Arról nem is beszélve, hogy az én takarítói állásom sem tűnik valami biztosnak. Tehát nemhogy túl' nem adok a méheken, hanem szaporítani fogom őket.

Vincze Jánosné tagja a zagyvapálfalvai méhészklubnak, mely segít a mézleadásban, a füstölőcsík és az egyéb kellékek beszerzésében. A mézet a tarján! áfésznek adja le.

— A múlt év viszonylag gyenge volt a késői fagyok miatt, s ehhez a mi esetünkben azt is hozzá kell számítani, hogy — mivel nem vándorolunk tavasszal — a méheinknek nehezebb a gyűjtés. Szeretnénk menni, de egyelőre sajnos, nem áll módunkban.

A tizenkét méhcsalád még „alszik”. Első táplálékukat, a cukorlepényt márciusban kapják, s ezzel tulajdonképpen kezdődik a szezpn. Persze a méhésznek télen is akad körülöttük tennivalója: meg kell javítani, ki kell tisztítani a kaptárokat, vagyis készülni kell a tavaszra.

/ M. J.

Fotó: Mikuska István

„Nyájas" mértéktartás

Akinek a vérében van, egykönnyen nem hagy fel vele! — jegyzi meg a bá- tonyterenyei Oravecz Mihály, aki, hogy a bányászéletnek búcsút mondott,

Mihály bácsi ötven darab birkát tart. Házától viszonylag messze — Nagy keresztúr közelében — van az istállója, a téesz legelőit használja. Az utat naponta kocsival

tem, egyelőre kitartok a juhászat mellett.

Hogy felduzzassza a nyájat — mint mondja — már szóba sem jöhet.

— Elég így is a jövésnyugdíjas lett, juhtartásba fogott. Módjával ugyan már korábban is foglalkozott ezzel.

— Tán még a dédapám is ezt csinálta — mondja az idős ember, — Ki tudja? Talán a szabad élet, a mezőn járás tartja fogva az embert — töpreng a juhász, akinek egészséges arcszínét, nevetős tekintetét sokan megirigyelhetnék.

teszi meg, reggel eljön hazulról és csak az este veti haza. Foglalatossága hasznára terelve a szót, nem kerekedik túl rózsás kedve.

— Balassagyarmatra adom le a gyapjút, a bárányokat. Egészen a múlt évig szépen jövedelmezett mind a kettő, de tavaly aztán jócskán megvékonyodott a fizetség: a korábbinak a felét adták csak. De hát, mindjárt azért nem adom fel, úgy döntötmenés, hisz’ a hatvan év, az hatvan év! — hangzik a magyarázat.

Nem titkolja nyugtalanságát, aminek az oka, hogy betegeskedik a felesége, aggódik érte. Gondja el is csendesíti, szedelődzködik, indul a nyájához. Távolról is hallatszik, ahogy a jószágot szólítja.

M. J.

Fotó: Mikuska István

Pénz van benne!

KERESKEDELMI, PIACI INFORMÁCIÓK

Vállalkozók figyelmébe ajánljuk a MOSZ információs kiadványából válogatott alábbi információkat. Sose lehet tudni, ki melyikből tud üzletet, pénzt csinálni!

— 100 ezres nagyságrendben, tojást keresnek.

— Külföldi megbízót érdekel gyümölcskoncentrátum, tisztított zöldség, szárított vagy mélyhűtött gyümölcs, dióbél, mák, mandula, mogyoró, étolaj, rizs, gyümölcslé nagy tételben.

— Német nagykereskedő cég, termelőt és szállítót keres, illetve szállítási szerződést kötne 1991. évre, az alábbi termékekre :

uborka (friss, előhűtött) hossz szerint válogatva, (3—5, 6—9, 9—12 cm), csomagolás 20—25 kilós zsákokban, az apraja ládában,

egres (mélyhűtött).

Pritamin paprika (előhűtött) egész és negyedelt.

— Francia cég hasított dongából 2000 darab, 250 literes ko- nyakérlelő-hordót keres.

— Export céljára vásárolnának tarka-, cirmos, és fehérbabot.

— Felajánlanak hasznosításra 1 db Bl.—15.d. típusú szárítót, járulékos berendezéseivel együtt.

— Felajánlanak megvételre 180 vagon étkezési búzát.

— Eladó Kamaz billenőplatós tehergépkocsi, egy db azonnal, három db február közepétől, márciustól további mennyiségekre előjegyzést vesznek fel. Ar: 1 millió Ft db + áfa.

— Eladó tiszta szesz: 96 százalék alkohol, 3 százalék glicerin, 1 százalék egyéb. Kiszerelés: 250 literes hordókban.

— Eladó étkezési száraz bab (fehér). Mennyiség: 30 tonna, ár 95 Ft'kg ömlesztve, telephelyen.

— Eladó 100 ezer db fertődi származású feketeribizke- gyökeres-dugvány, származási tanúsítvánnyal.

I. o. 25—30 Ft db (tételtől függően)

II. o. 20—23 Ft db (tételtől függően)

III. o. 18—19 Ft'db (tételtől függően).

— Megvételre ajánlanak csőbilincseket, 16—48 mm-ig. Irányár: 9—11 Ft db. Értékesítés esetén 5 százalék jutalék.

— 3 tonna/nap kapacitású exportminőségi követelményeknek megfelelő zöldség-, gyümölcsfeldolgozó-kisüzem létesítéséhez partnert, kisüzemi hálózat kialakításához támogatókat keresnek.

— Holland nagykereskedők hagymát termeltetnének. Nincs előhűtési feltétel, éréskor, illetve szedéskor kamion viszi az árut. Döntő az árajánlat, mert a hagyma világpiaci ára alacsonyabb a belföldinél.

(Bővebb felvilágosítás a Nógrád Megyei Mezőgazda- sági Termelők Szövetségénél, Salgótarján, vagy a MOSZ- nál. Budapest.)

Bemutatjuk a finn hitelt

„A Nógrádi Vállalkozódban egy új sorozatot indítunk el. Bemutatjuk azokat a hitelkonstrukciókat, amelyek a megyében működő kereskedelmi bankoknál a vállalkozók rendelkezésére állnak.

Ez alkalommal ismerkedjünk meg a finn kormány által a magyar vállalkozások számára nyújtott hitel- lehetőséggel. A hitelkeret csak a Finnországból származó beruházási javak, szolgáltatások, valamint

know-how vásárlások finanszírozására használható fel. Fontos, hogy az áru értékének 3/4 része finn eredetű legyen. Ezt igazolni kell, Az igénybe vehető finn hitel minimális összeghatára 100 ezer dollár, ez az összeg nem lehet több mint a finanszírozandó létesítmény 85 százaléka. A fennmaradó részt (15 százalékot) a vállalkozónak készpénzben kell fizetni.

Érdemes megjegyezni, hogy a minimális hitellehetőséget több vállalkozó együttesen is kérheti.

A hitelt az OTP és a Budapest Bank helyi képviseletein keresztül vehetik . igénybe.

A hitelkérelemhez mellékelni kell egy részletes megvalósíthatósági tanulmányt, amelyben legyen benne a hitelfelhasználás célja, a megtérülésre vonatkozó lényeges adatok, számítások. A hiteligény nem haladhatja meg a vállalko-- zás saját tőkéjének kétszeresét.

A hitelt a vállalkozások devizában vagy forintban vehetik igénybe, azt a szerződő felek határozzák meg a külkereskedelmi szerződésben. Ha devizában veszi igénybe a kamat mértéke a mindenkori londoni kamatláb, ami most 11 százalék körül mozog. Ehhez hozzá kell még számítanunk az MNB 1 '4 százalékos és a folyósítható Kereskedelmi Bank 1—1,5 százalékos kamatrését. A kamatot és a költségeket is devizában kell visszafizetni.

Ha forintban veszi igénybe, a kamat mértéke a Kereskedelmi Bankoktól függően 25 százalék körül mozog. Ehhez is hozzá kell számítani a Kereskedelmi Bank kamatrését, amely 1,5—2,0 százalék körüli.

A hitel visszafizetését 1993. február 23-tól számítva 17 egyenlő. féléves részletben kell teljesíteni.

Szőllősi Sándor befektetési tanácsadó