Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-07 / 32. szám

1991. FEBRUÁR 7., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP ist-L-ir-vi 3 Vállalat lett a városgazdálkodási üzem Otthon az otthonban Anyukám eljön de nem visz ... Pásztó. A városgazdálko­dási és kereskedelmi üzem 1988-ig eredményesen gaz­dálkodott, akkor azonban egymillió 886 ezer forintos veszteséggel zárta az évet. (A veszteség oka a Csohány úti öt lakás építése.)) Az eredménytelen vállal­kozás következtében az üzem továbbra sem tudta enyhíteni a forgóalaphiányt, ami állandó finanszírozási nehézséget jelent. Jelentős gond volt az üzem számára mind szakmailag, mind fi­nanszírozás szempontjából a városközponti lakások fű­tés- és melegvíz-szolgáltatá­sának az ellátása. 1990. ok­tóber 31-től ezt a szolgálta­tást a Nógrád Megyei Hő- szolgáltató Vállalat vállalko­zásként végzi. Az .1988. évi veszteség után újra nyereségesen működött az üzem. ám ez a nyereség minimális lehetőséget ad a vállalkozásra. Az elmúlt évben megyénk­ben történt tűzesetek számok­kal kifejezhető mutatói — igen kevés kivétellel — jelentős emelkedést mutatnak. Mint Bállá Géza, a Nógrád megyei tűzoltóság parancsnoka el­mondta, az egységek 805 al­kalommal vonultak tavaly, még az előző évben 468-szor. Több volt a vaklárma, a téves jel­zés és sajnos más is. . . — A tüzek száma 1990-ben kétszerese volt az előző évi­nek, a káreseteké ha­sonlóan alakult. A be­csült kár értéke tavalyelőtt 18 és fél millió volt, míg a múlt évben már 34,8 millióra rúgott. A sérültek száma nem változott, a halálos áldozato­ké viszont igen: 1989-ben egy, míg 1990-ben öt haláleset fordult elő a tűzesetek során. Tavaly márciusban a me­gyei tanács közgazdasági fő­osztálya tájékoztatót készí­tett, amelyben az üzem jog­állás-változtatásának idő­pontját 1990. december 31- gyel jelölte meg. Az átala­kulásra jogilag a következő megoldások közül választ­hattak: önkormányzati vál­lalat. költségvetési szerv, illetve gazdasági társaság. Pásztó önkormányzati kép- viselő-testülete 1991. január 1-i hatállyal Pásztói Közszol­gáltató Vállalat néven ön- kormányzati vállalatot ala­pított. (így a vállalat önál­ló jogi személy, de az ön- kormányzat irányítja és el­lenőrzi a gazdálkodását.) A testület megállapította, hogy a költségvetési üzem. mint költségvetési szerv jog- intézménye jogszabály alap­ján megszűnt. Így a város­gazdálkodási és kereskedelmi üzem által ellátott önkor­mányzati feladatokra válla­lat alapítása volt indokolt. A tűzokok között az elekt­romos áram, az előfordulási helyek között a lakóházak, il­letve ezek környéke vezet­nek. Bállá Géza végül a múlt évi néhány legsúlyosabb tűz­esetre emlékeztetett: — Igen nagy — félmilliós - kárt okozott a salgótarjáni, Nyírfácska úti lakástűz, ahol az egész lépcsőház is kiég­hetett volna. A mohorai la- kástüzet egy tizennyolc éves fiú észlelte. ló néhány sze­mélygépkocsi is a tűz marta­léka lett, akár a jobbágyi asztalosműhely, ahol négymil­liós kár keletkezett. Sajnos, már az idén is vonultunk na­gyobb füzekhez, és megkez­dődtek az avarégetések is. . . „Qsóókolom!” A szép arcú copfos kislány azonnal ké­zen fog, és az egyik játszó­szobába visz. Kíváncsian jön­nek utánunk a többiek. Anita rendezkedik: engem a kiságyra ültet — máris alig tudok megmoccanni, egv-egy kislány bújik hozzám balról- jobbról —. Zsanettnek a fo­nott karosszéket hozza. Robi nem nagyon figyel ránk, fél­szemmel kitekintget. mert a másik szobában mesefilm megy a videón. * Két és fél, hároméves korban hozzák a felsőpetényi nevelőotthonba a gyerekeket, a balassagyarmati csecsemő- otthonból. illetve a salgótar­jáni GYIVI-ből. Negyven­öt óvodás gyerek él most az otthonban. Az iskolaérettek «18 éves korukig itt marad­hatnak. a többiek a horpá- csi korrekciós intézetben ta­nulnak majd. És hogy mi lesz velük, ha felnőnek?. . . Kalocsai Anita hat-, Berki Éva hét-, Pusoma Zsanett öt-, Rácz Róbert hatéves. Ara­nyosak, jókedvűek és csa- csogóak. Ha Anitának eszé­be jut valami, amit min­denképpen el kell monda­nia, de közben Évit is né­zem, mert ő is mesél, már szorítja is a kicsi kéz a ka­romat: — Tessék figyelni! — Ha renitenskedem, újra rám szól: — Tetszik figyelni? — Egész nap játszunk, és vendégségbe is szoktunk menni — ismertetik a prog­ramot. Anitának és Évának már fülbevalója is van. — Vették a születésna­punkra. Egyet lőttek, és már benne is volt. Nem is sír­tunk, ugye? Egy mukkanás se volt. — Pisszenés — szól közbe a fonott székből Zsanett. — Mukkanás! — Énnekem jönni szokott anyukám, de nem visz el, mert még most készül egy nagy lakásunk. Három apu­kánk van, de én legjobban az anyukámat szeretem. — Gyakran jön az anyu­kád? — Csak néha. Szokott hoz­ni a többieknek is valamit, igaz-e, Évi? Két testvérem van, mi itt lakunk hárman. Attila már iskolás. — Hiányzik neked az anyukád? — Nem. Itt is jó, meg anyunál is. — Mikor volt itt? — Régen. De ha jön, azt is meg fogom neki mon­dani, hogy Évit is vigyük haza. Egyszer volt úgy is az anyu, hogy már lefeküdtünk délben, jött az anyu és a Peti, és akkor csúszdáztunk is. — Ki az a Peti? — Az a mi apukánk. — Robi, téged is megláto­gatnak? — kis biccentés, és rövid válasz: — A nagypapa meg a nagymama. Majd hoz­záteszi : — Kettő anyukám van. — Kettő?! — Kettő. — És melyiket szereted jobban? — Mind a kettőt. — Megmondjam, hogy kit szeretek a legjobban? — vág közbe Anita. — Erika nénit! Évi azt mondja, ő már sokszor volt otthon, Zsanett csak egyszer. Ez az „otthon” mindannyiuknál Pestet je­lenti. — Itt jobb, vagy otthon? — Itt. De otthon is jó. — Én már sok helyen vol­tam vendégségben, és kocsi­val mentünk! — Értem is jött már az anyu. — Ti, hogy mentetek ha­za az anyuval? — Csinosan! — Évi, neked van apukád? — Van. ö is szokott meg­látogatni, csak most börtön­ben van. — Mi egyszer voltunk fa­lusi óvodában — veszi át a szót Zsanett. — Búza volt a jelem, és Zsófi volt a bará­tom. (Ezen aztán össze is vesznek, mert Robi szerint nincs is olyan név, hogy Zsófi.) Valakinek eszébe jut, az­tán egymás szavába vágva mesélik, hogy voltak nyá­ron a Balatonnál, levetkőz­tek és fürödtek. — Én tudok verset isi Mondjunk egy szépet? — Akkor énekeljünk! Anita Évi mellé ül, és egy­más kezét fogva, lelkesen rá kezdenek: — Karácsony este, jöjj el már, karácsony este jöjj el már...! Én ki­csit furcsán érzem magam, mert a nóta egy ideális csa­ládról szól, de rajtuk csak az látszik, hogy boldogok. Most — még — nem törőd­nek azzal, hogy az az édes­apa és édesanya, akiről éne­kelnek — nekik nincs. Az éneklés után Anita új­ból mellém ül, és közli ve­lem : — Ha készen lesz az a nagy házunk, nem jövünk ide soha. Csak látogatni. — Évit meglátogatod? — Ha elmegyek örökre? Igen. Dudellai Ildikó Fotó: Rigó Tibor II költségvetés terve a köz­meghallgatáson Magyarnándor. Szombaton tartanak először közfneg" hallgatást a község művelő­dési házában, délután 14 órától. A képviselő-testület itt ismerteti az idei költség- vetési tervét, amelyhez a lakosok megtehetik észrevé­teleiket, javaslataikat. Kevesebb közkút? Pásztó. A vízmű nyilván­tartása szerint 184 közkút üzemel a városban. A víz- fogyasztás 211 670 köbméter volt a tavalyi évben. A jog­szabály szerint Pásztó vá­rosrészben 70 közkút lesze­relhető lenne. Erre vonatko­zóan még szükséges a kép­viselő-testület döntése. Mi­vel a vízdíj 13 forint 50-ről 27 forint 50-re változik, ez indokolttá. teszi a költségek csökkentését. GYARMAT - helyi adók nélkül A balassagyarmati önkor­mányzat legutóbbi ülésén a városatyák úgy foglaltak állást, hogy. az első fél év­ben nem kerül sor helyi adók kivetésére. A második fél évben ezt a kérdést is­mét megtárgyalják és csak abban az esetben nyúlnak ehhez az eszközhöz, ha fel­tétlenül szükséges, és akkor is nagyon körültekintően. Balogh Erzsi festményei az iskolagalériában Bátonyterenye. Balogh Er­zsi, amatőr festőművész tár­lata tekinthető meg csü­törtöktől az Erkel Ferenc Ál­talános Iskola galériájában. A kiállítást délután fél há­romkor Brunda Gusztáv nyit­ja meg. (mihalik) RÁCSON INNEN} Borsot szőrt rendőrök orra alá Harmincnégymilliót „égettünk el”... Takarékszövetkezeti helyzet Szécsényben az értékpapír a sláger Meglehetősen furcsa be­töréshez vonultak ki nagy erővel január közepének egyik éjszakáján a szécsényi rendőrség bűnügyi csoport­jának nyomozói és az éppen ügyeletes járőrök Rimócra. Állampolgári bejelentés ^érkezett arról, hogy nagy csörömpölésre ébredtek a környékbeliek a posta és a vele szomszédos élelmiszer- boltnál. A gyors és ered­ményes nyomozás után ha­marosan elfogták a rendőrök a betöréssel alaposan gya­núsítható Bada Dezső 26 éves rimóci lakost, aki beismer­te tettét. Az ügynek azonban érde­kes előzménye van, a tettes műve pedig szintén nem mindennapi. Történt ugyan­is, hogy Dadának egy koráb­bi büntetése letöltésére de­cemberben kellett volna a börtönbe vonulnia, de ha­lasztást kért. Kérvénye kitöl­tésében a helyi postásasz- szony segített is. Talán ez a segítő szándék is motivál­hatta á betörőt, hogy bevo­nulását megelőzően „szét­néz” a postán, hátha talál valamit. Toldi Miklós ere­jét meghazudtolva egy kerti pad háttámlájával feszítet­te ki a hivatal egyik kis ablakának rácsát, majd benn körülnézett. Ügyetlen volt Bada, a lemezszekrényt ugyanis késsel feszítgette, s miután ez nem sikerült, mindent átkutatott, de csu­pán 1200 forintot talált: a halasztási kérvényt megíró postásasszony pénzét... Folytatva útját, a betörő a már említett „toldis” mód­szerrel bejutott a szomszé­dos üzletbe, ahol egy zsák­ba minden számára nélkü­lözhetetlen dolgot bepakolt: csokoládét, szalámit, kávét, kekszet és 108 doboz Sopia­nae cigarettát. A „batyuval” kimászott az ablakon, majd még egyszer visszament, hogy a nyomokat eltüntesse: végigszórta az üzletet bors­sal (hátha így borsot tör a rendőrök orra alá). Csele nem sikerült. A nyo­mozók szimatát nem zavhrta az ételízesítő, így Bada De­zső órákon belül hűvösre ke­rült. Jelenleg előzetes letar­tóztatásban várja, hogy a bí­róság ítéletet hirdessen ügyé­ben. Minden valószínűség szerint ezúttal nem kell kér­vényt írnia a ha’asztáshoz. Nyomban megkezdheti bün­tetése letöltését. (ŐRI) Közel egy esztendeje, 1990. március 10-én került sor a Lu- dányhalászi és Vidéke Taka­rékszövetkezet küldöttközgyű­lésére, melyen többek között módosították az alapszabályt: nevet változtattak. A pénzintézet azóta Szé- csény és Környéke Takarék- szövetkezetként működik, helyi székhellyel, hozzá pedig az endrefalvai, nagylóci, ludányha- lászi, nógrádmegyeri, varsányi, rimóci és a Salgótarján Gor- kij-telepi fiókok tartoznak. Az átalakulás óta eltelt időszak eredményeiről, elképzelése­ikről Balázs Nándorné ügyve­zető igazgatót kérdeztük.- A névváltozással egyide­jűleg bizonyára tevékenységi körük nem változott. — Valóban így van. Fő fel­adatunk a betétállomány gyűjtése, a hitelezés és egyéb pénzügyi, megbízásos alapon megvalósuló tevékenység vég­zése. Ezek mellett mintegy ki­egészítésként megbízásos munkában foglalkozunk bizto­sítások megkötésével, totó­lottó szelvények és autóbusz­bérletek árusításával, egyedül nagylóci kirendeltségünkön pedig az áramdíjak beszedé­sével.- Lassan elkészülnek a múlt év számszaki mutatói. Milyenek eredményeik, tapasz­talataik?- Takarékszövetkezetünk tag­létszáma a múlt év végén nyolcezer fő volt. A részjegy­állomány meghaladta az öt­millió forintot, mely a koráb­bi esztendőhöz képest tízszá­zalékos emelkedést mutat. Ugyancsak növekedés tapasz­talható betétállományunknál: a nálunk kezelt 131 millió fo­rint 11 százalékkal több, mint '89 végén volt.- Ezek a mutatók, elsősor­ban a növekedés mértékét nézve figyelemre méltók. • A különböző fajtájú betétek kö­zött akad-e valamilyen sláger?- Népszerű a pénztárjegy. Egy év alatt' közel 13 millió forintra emelkedett ebből a betétállomány. Talán ezt azért is kedvelik az emberek, mert rövid lejáratú, s a befektetett összeg három hónap után már huszonöt és fél százalékkal kamatozik.- Úgy hiszem, hogy a be­tétek kamatemelései csábító­ak a lakosságra.- Ezt talán nem lehet így egyértelműen megfogalmazni. Az ellenben tény, hogy janu­ár 1-jén emelkedtek a betétek kamatai, február 15-én az ér­tékpapírok kamatai „következ­nek" a sorban, s minden va­lószínűség szerint március 15- től újra emelkednek a betéti kamatok.- Van-e valamilyen friss, új akciójuk?- Ha nem is akció, minden­képp újdonság, hogy már fog­lalkozunk jogi személyek szám­lavezetésével. Noha e szolgál­tatásunkát ez idáig kevesen vették igénybe, reméljük, hogy ezáltal is javítani tudjuk ered­ményességünket, bizalmunkat növelve ügyfeleink felé.-vaskor- kép: mikuska Az ügyfélfogadóban sokan megfordulnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom