Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-01 / 27. szám
1991. FEBRUÁR 1., PÉNTEK c BALASSAGYARMATÉS KÖRZETE D LlUFLEHJ II úgy ági helyzetkép „HOZOK EGY KILINCSET!” Riczi István, a hugyagiak polgármestere közvetlen, szívélyes férfi. Mindvégig nyíltan, őszintén beszélt a község előtt álló megoldatlan problémákról. Merthogy van elég gond Hugyagon, az nem kétséges. A megoldás korántsem tűnik egyszerűnek, s nem is titkolja a falu első számú vezetője: kemény meccsre számít.. A gondok kategóriájában első helyen említi a helyi segélyeket. Csak az elmúlt esztendőben 1.1 millió forintot fizeteU ki a tanács az igénylőknek. Ez év január 15-től már 18 igény fekszik a polgármester asztalán! Többségében olyan emberek igénye, akik havi tizenötezer forintot visznek haza, feleségük fizetése melleu... Ezért hozott létreaképviselő-testület egy bizottságot, mely kellő alapossággal elbírálja, hogy kik kapjanak szociális segélyt a jövőben. Természetesen, mintminden ön- kormányzatnak, a hugyaginak is komoly fejfájást okoz a helyi adók kivetése. Ebben a kérdésben még nem születeU döntés. Az viszont több mint érdekes, hogy a helyi lakosság tavaly mindössze 140 ezer forintot fizetett adóként, órhalom- ban, ahol mintegy 80 fővel nagyobb a lélekszám, ugyanez az összeg 450 ezer forint... Kissé Iclargikusan említi a polgármester a telefonhelyzetet. Nem minősíti, mindössze annyit fűz ehhez, hogy a segélykérő telefonra nagyon gyakran egy órát kell várRiczi István búcsúzóul körbevezet a nemrégiben felújított hivatalon. Mikor a kinti irattárhoz és a „pottyantós” vécéhez érünk, hoz magával egy kilincset. Ugyanis ezeken az ajtókon nincsen fogan- tyúa zárban. Ezisahugyagi polgár- mesteri hivatal, ez is a valóság. Zárszóként fogalmazza meg Riczi István: aki nem tud, vagy nem akar segíteni neki, az legalább ne gátolja a munkában. Ezt megtanulta már azéletben, hiszen főállásban az Állami Biztosító Rt. salgótarjáni fiókjánál osztályvezető-helyettes. A polgármesteri teendőket tiszteletdíjasként látja el. A fogyasztási hitel a sláger Hont. Az érsekvadkerti takarékszövetkezethez tartozó helyi kirendeltségen a kért hitelek jellege, tartalma jól példázza a lakosság anyagi lehetőségeit, érdeklődését, netán vállalkozói készségét. A kölcsönt kérők többsége a fogyasztási hitei mellett voksol, ami évi 32 százalékos kamat mellett elérheti a százezer forintot. Építési kölcsön felvételére igen kevesen szánják el magukat. Még akkor is, ha szociális kedvezményben részesülnek. Riasztólag hat az esetleg kölcsönt kérőkre, hogy a felvett összeg után egy éven túl változó kamattal kell számolniuk. Csak az kér hitelt, aki továbbra is helyben kíván lakni, ésazok a budapesti lakosok, akik olcsó áron vették meg a falusi házakat, a rendbetételükhöz kívánnak hitelt felvenni. Ezek száma is elenyésző: csupán egy-kettő. Tudós lelkész Balassagyarmaton A szolgálat mindenekfelett Miként van az, hogy egyházi személyiségek társaságában magamis felmelegszem, noha igazából nem mondható rám: vallásos ember vagyok? Hogyan lehet, hogy pihentetőnek, gyógyító erejűnek érzem a szót, s nem fáraszt a legkeményebb agytoma sem? Róka Lajos református lelkész balassagyarmati hivatalában, otthonában ülökegy régi, elnyűtt, de kényelmes fotelban, és hallgatom az idős férfit. Szép, ízes magyarsággal ejti a szavakat, ami félre is vezet, mert álmomban sem gondoltam volna, hogy ezzel a kiejtéssel a Felvidékről származik. A Vág völgyében a Pozsony megyei Zsigárd a szülőhelye, innen vetette át Magyarországra a történelem vihara 1946-ban, a csehszlovák—magyar kölcsönös kitelepítések idején. — Akkor már teológus voltam. A pozsonyi evangélikus teológiára jártam. Oda felvettek reformátust is, mert nekünk nem volt... De még óvoda sem, magyar nyelvű... Magyarországon Pápán kezdtem tanulni, még működött a református teológia. Pozsonyi tanulmányaimért évkedvezményt kaptam, így négy év alatt végeztem. Mire befejeztem a tanulást, megszűnt a teológia is Pápán. Róka Lajos nagyszerű útravalót kapott iskoláiban. Minden idejét a szolgálatnak, ismeretei bővítésének szentelte és szenteli. Természetes, hogy beszéli a szlovák nyelvet, és számára természetes, hogy megtanult csehül, hiszen akkoriban az istentiszteletek egyes részleteit ezen a nyelven gyakorolták. A Mi atyánk... című ima például még ma is előbb idéződik fel emlékezetében csehül, mint magyarul. Aztán elsajátította a latint. Olyannyira, hogy nem csupán fordított e klasszikus nyelvből, hanem levelezett is rajta. Számára élő nyelvnek tűnik, s mindazt, amit beszélgettünk, el tudja mondani latinul is. — Többek között bibliamagyarázatokat, egyéb írásokat fordítottam Kálvintól; a XV—XVI. század fordulóján működött magyar reformátor lelkésztől, Szegedi Kis Istvántól. Fordításaim egyházunk hivatalos lapjában, a Református Életben jelentek meg, de a Szegedi Kisről írott tanulmányomat átvették egy katolikus kiadvány számára is. Csodálkoztam mikor az egyik barátom újságolta: hogy kerülök én a katolikusok közé? Aztán megmutatja azt az óriás könyvet, melyet Baselban nyomtattak 1612-ben, és a prédikátornak a fordítás alapjául szolgáló 1904-ben rekordidő alatt építették. Márciusban rakták le az alapkövet, és augusztus utolsó vasárnapján már fel is szentelték a templomot. Zeke Károly gyermektelen helyi járásbíró kezdeményezésére fogtak össze a hívek, akik akkoriban körülbelül 80 főt számláltak. Adott és dolgozott, ki mit és mennyit tudott. Még a városi hivatal is segített: a járásbíró által felajánlott udvarhoz újabb területet ragasztott, s az imaház helyett eredeti latin nyelven írott munkáit tartalmazza. Drága kincs ez a balassagyarmati lelkész számára, aki sok-sok órát töltött e lapok fölött, spekulálva, keresve a legjobb fordítási megoldásokat. — Vannak, akik furcsállják, hogy a szerzetesi életeszményt vallom, református létemre. Nekem természetes. Sohasem volt családom, így minden időmet a szolgálatban hasznosítom. Róka Lajos a balassagyarmati gyülekezet lelkipásztora. Ebbe valamivel több mint 150 hívő tartozik. Az utóbbi időben szaporodott a létszám az Erdélyből történő bevándorlások következtében. Az innen érkezők zöme református, általábanmind aférjre.mind a feleségre vonatkozóan. A balassagyarmati templomot templom épülhetett. Losonc felügyeletének megszűnésével, B alassagyarmaton 1911- ben alkalmaztak először önálló lelkészt a templomban. Azóta anyakönyveznek itt, azóta működik az cgyháztanács. — Én vagyok az ötödik önálló lelkész, két részletben — mondja érezhető örömmel hangjában a tudós férfiú. Először, 1949 végétől 1955 végéig beosztott lelkészként szolgáltam itt. A gyülekezet 1972 tavaszán önállónak hívott vissza... Nem csodálkozom. Ha a gyülekezetbe tartoznék, bizonyára én is elégedett lennék a lelkész úr szolgálatával. Sulyok László Fotó: Szilágyi ŐSSZEL NYIT A PALÓC MÚZEUM Balassagyarmat. A város egyik nevezetessége, az országszerte ismert Palóc Múzeum 1987 májusában bezárta kapuit a látogatóközönség előtt. A múzeum felújítási munkálatai végett került sor erre a lépésre. Nem lehetett már tovább halasztani a munkálatokat. Mára kifestették a hatalmas épület termeit és beszerelték a központi fűtést, amire már igencsak szükség volt, hiszen az addigi olajkályhás fűtés nagy gondot jelentett. Egyrészt az ára, másrészt a kapacitása miatt. Ezért fordulhatott elő, hogy novembertől decemberig rendszeresen jégveremre hasonlított az intézmény. Ez nemcsaka látogatóknak volt felettébb kellemetlen, hanem a kiállítási anyagok állagának is. A központi fűtés azonban megoldotta ezeket a problémákat. A belső munkálatok 36 millió forintot emésztettek fel. A külső tatarozásra már nem is maradt pénz. Sőt, a munkatársak irodáinak berendezésére sem maradt egyetlen fillér sem. A látogatóközönség előtt várhatóan októberben nyitja meg kapuját a múzeum. Márjaiból rendezett tárlattal emlékeznek meg a centenáriumra. T ovábbá helyt adnak az Országos Néprajzi Társaság vándor- gyűlésének is. Az elkövetkező hónapok a ciusban azonban már benépesül néhány napra az impozáns épület, ugyanis ekkor ünnepük majd a Palóc Múzeum 100. évfordulóját Tudományos üléssel és az eddigikiállítások legszebb darabkiállítások tervezésével, előkészítésével zajlanak. A balassagyarmati Palóc Múzeum munkatársai ismét színvonalas kiállításokkal fogják várni az évi mintegy 60—70 ezer látogatót. Érsekvadkert. A helyi termelőszövetkezet vezetősége nem gondolt arra, hogy önmagának ad egy hosszú távra szóló nagy pofont, amikor három évvel ezelőtt, közgyűlési határozatra hozzáfogott a 65 millió forintot képviselő állattenyésztési telep korszerűsítéséhez, megépítéséhez. Ugyanis mára ugyanolyan nehéz helyzetbe kerültek, mint a hozzájuk hasonló, tejet termelő nagyüzemek és magángazdaságok. Az idén hárommillió liter tej értékesítését tűzték ki célul. Bár tej ük minősége kiváló, alkalmas tartós tejjé való feldolgozásra, ennek ellenére, a tejipar csupán a felkínált mennyiség 70 százalékát veszi át olyan kötelezettséggel, hogy a tejért járó összeg egy részét a hó közepén előlegként folyósítja, a másik részét a hó végi elszámolás keretében biztosítja. Ismerve a tejipar pénzügyi helyzetét, az előbbi egyezséget nem tudja betartani, ezért az innen származó bevétel nem jelent eléggé megbízható forrást a termelőszövetkezetnek. A vezetőség mégsem gondolkozik azon, hogy az állományt 1800 szarvasmarha — melyből 590 a tehén — drasztikusan csökkentsék. A tejfelesleg mérséklése céljából bevezetik a helyi értékesítést. Egy hónapon belül a nagyüzemhez tartozó községekben — Érsekvadkert, Dejtár, Patak — kannás tejet árusítanak, a jelenleginél olcsóbb áron. Takarékos gazdálkodás Magyarnándor. A Galgamentí Áfész az előzetes számítások szerint 1990. évi forgalmi tervét nem, nyereség-előirányzatát viszont teljesítette. Ez utóbbi annak is tulajdonítható, hogy takarékosan gazdálkodtak a költségekkel, ésszerűen használták fel a létszámot, csökkentették az ehhez kapcsolódó közterheket. A forgalomvisszaesésének okát pedig az erőteljesen csökkenő vásárlóképességben jelölik meg. Ugyanis a működési területükhöz tartozó termelőszövetkezetek, rossz természeti adottságaik miatt gyenge eredménnyel gazdálkodnak. Emellett jelentős vásárlóképes- ség-kiesést okozott az Ikladi Műszergyár berceli gyárának a bezárása, illetve a növekvő munkanélküliek száma. Négyütemű Trabantok javítói Balassagyarmat. A Balassagyarmati Autóipari Szolgáltató Kisvállalat a megyében elsőnek szerezte meg a MERKUR-tól, a négyütemű Trabant garanciális javításának jogát. Azóta naponta három-négy kocsi tulajdonosa veszi igénybe a MERKUR által biztosított garanciális szolgáltatást. Az előjelzések szerint a négyüteműek felfutását erőteljesen visszafogja a nemrég bejelentett jelentős áremelés. Hatására már eddig is sokan lemondtak vásárlási szándékukról. Kiwi és a Caraco Drégeiypalánk. A helyi termelőszövetkezet gyümölcsfeldolgozó üzeme jó évet utasított maga mögé; az általa gyártott termékekből teljesítette exportkötelezettségét is. Az idei esztendő első két hetében két műszakban oldották meg termelési feladataikat. A harmadik héten, az igények mérséklődése miatt csak egy műszakban dolgoztak. A mostani héten újra visszaálltak a két műszakra. Termelésiprogramjukban elsősorban szörpök előállítása szerepel. Kínálati palettájuk igen gazdag: húszféle közül válogathatnak a megrendelők. Újdonságként kínálják a Kiwi és a Caraco déligyümölcsből készült szörpjeiket. Az itt előállított termékek iránt a belföldi kereslet is jónak mondható. A mostani, úgynevezett uborkaszezonban naponta 5—6 áruval megrakott teherautó hagyja el az üzemet. Balassagyarmat. Alignyitotta meg kapuit a vendégek előtt a város legújabb szórakozóhelye, a Gösser Club, máris érdekesnek ígérkező eseménynek ad otthont. Olexa Miklós, a létesítmény tulajdonosa szombaton délután 4 órára várja a város vállalkozóik Elképzelése szerint egy vállalkozói klubot kell alapítani Gyarmaton, amely az érdekképviseletüket szolgálná. A továbbiakban állandó irodaként működne a vállalkozók klubja, mely a problémák, gondok megoldásában nyújtana segítséget a klub tagjainak. BALASSAGYARMAT ÉS KÖRZETE
