Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-06 / 31. szám

1991. FEBRUÁR 6., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP IZEFHinJ 3 üónós-telepi víz Salgótarján mostohagyereke ? Létszámelbocsátás nélküli siker Két, Jónás-telepi fiatalasz- szony kálváriát járt nemrégi­ben, melyre azért került sor, mert lakóhelyükön az ivóvíz minőségével komoly gondok vannak. Sajnos, már évek óta. Gondolták, panaszt tesznek az illetékeseknél, s ehhez termé­szetesen vízmintát is szolgál­tatnak. A polgármesteri hiva­talból így kerültek a KÖJÁL- hoz, onnan pedig az acélgyár laboratóriumába, de szinte csak problémájuk taglalásáig jutottak el. Tudni kell ehhez, hogy a salgótarjáni Jónás-telepen fo­gyasztott viz — bár egészségre nem ártalmas valóban — sok­sok kívánnivalót hagy maga után: időnként igen magas a vas-, illetve mangántartalma, ennélfogva szerényen szólva gusztustalan. Főzni, mosni is csak muszáj­ból használják. Az SKÜ szol­gáltatja ezt a vizet, s itt mind­járt meg kell jegyezni, hogy o gyár is régóta szorgalmaz­za a gondok megoldását, mely nem csak a telepet, hanem egy egész térséget érint. Az ok, amiért ihatatlannak tűnik a víz, az elégtelenül ki­épített, túlterhelt rendszerben keresendő. Ez ugyanis hol tel­jesen feltöltődik, hol leürül, melynek következtében szinte átmosódnak a vezetékek, fel­kavarva az üledéket. A községi művelődési ház igazgatója szerint a legcél­szerűbb az lenne, ha a jö­vőben is a Palóc Kulturális Egyesület rendezné a szőt­test, természetesen az ön- kormányzat fokozott fi­gyelembevételével. Ennek részleteit az egyesület el­nöke és az önkormányzat polgármestere tisztázzák. Ter­mészetesen Hollókő adott­ságai, a szőttes hagyományai szükségessé teszik a nyári Nem a vizsgálatokkal van baj, amint ezt megtudtuk Mát­rámé Bakos Máriától, a KÖ­JÁL közegellenőrétől, illetve Puffá Sándortól, az SKÖ ener­gia-főosztályának illetékesétől. Ugyanis a vizet rendszeresen — negyedévenként — ellenőr­zik, amiért az acélgyár fizet. A megoldás a gyárnak is ér­deke, hiszen épületei vannak a térségben. Azonban a' re­konstrukciós munka, illetve át­építés a város ügye is! Támo­gatás nélkül nem tudja ezt vállalni az üzem, a jelentős költségek miatt. A korábbi években jó né­hányszor ,.terítékre" került már ez a gond, de a város (volt) vezetői soha nem tekintették szívügyüknek az orvoslást — mutatja a mostani helyzet.- Megbeszéléseket folytat­tunk, folytatunk a megyei víz- és csatornaművel, mert a gond, nekünk is gond —mond­ja Puffá Sándor. Azonban — érthetően — ők is külső segít­ségre várnak. Amennyiben megindulhat a kivitelezés, a terveket ingyen elkészítik. A továbblépéshez pedig mindenképpen az kell, hogy a város önkormányzata szánjon a költségvetéséből megfelelő ösz- szeget a szükséges és régóta esedékes munkálatok elvégzé­séhez! —mihalik— szezon intenzívebb kihasz­nálását a „Bánki Nyár”-hoz hasonló programsorozat szer­vezését. Ez többek között a saját bevétel nagyságát is növelné. Továbbra sem szabad le­mondani a megyei céltámo­gatásokról, illetve az alapít­ványoktól, szponzoroktól származó bevételek megszer­zéséről. A megyei közmű­(Folytatás az 1. oldalról) ményeinek teljesítése nem okozott gondot, mert évek óta, a legválasztékosabb igé­nyeket előíró nyugati szab­ványoknak megfelelő termé­keket gyártottunk, — zöm­mel tőkés exportra. Értékes a magunk mögött hagyott esztendő eredménye, mert létszámelbocsátás nélkül úgy oldottuk meg felada­tainkat, hogy közben előte­remtettük a működésünkhöz szükséges nyereséget is. En­nek révén jelentős bérszín­vonal-emelésre került sor. Rátérve az idei esztendő ki­látásaira a következőket mondja: — Az első negyedévet is bizakodással kezdtük. Ügy néz ki, hogy elképzelésein­ket realizálni tudjuk. Remél­jük, hogy jó lesz a folytatás is. — Változott-e nyugati ve­vőkörük? — Régi és új vevőink­nek, és nagyon sok helyre szállítunk, ami jelzi, hogy meghatározó partnerünk, amelyik termelésünk nagyobb részét magáénak vallhat­ná — nincs. Vevőkörünk majdnem kiterjed az egész világra. Szállítunk az USA- ba, Finnországba, Svédor­szágba, Németországba, Tö­rökországba, Olaszországba, velődési központ közreműkö­dése továbbra is indokolt, úgy a pályázatok megfogal­mazásában, mint a konkrét szervezőmunkában. A szá­mításba vehető alapítványi pénzek: Soros, Idegenfor­galmi, Palóc Kultúra, Pro Cultura, Magyar Népművé­szetért stb., működtetni kell a felelős szervezeteken — szervezeten — belül a rek­lám-, szponzori bevételek ju­talékos rendszerét. hogy csak néhányat említ­sek. Az olasz cég képviselő­je éppen ma veszi át az ál­tala kért szabadvezetékeket. — Ha jól értettem, akkor az első három hónapban a meglévő létszámot foglalkoz­tatni tudják? — Három műszakban ter­melünk, egyenlő leterhelés mellett. Egyébként minden piaci lehetőséget igyekszünk a magunk javára kamatoz­tatni, ezért minden tender elnyerésére ráhajtunk. — Ki a legerősebb ver­senytársuk? ■ — Nincs egyetlen cég sem! Mindegyik nyugati verseny­társsal meg kell küzdenünk. akik a legmodernebb tech­nikával és technológiával rendelkeznek. A világvetél­kedésben az nyeri el a kül­földi megbízást, aki a leg­kedvezőbb árat ajánlja. Nyu­gaton, a jó minőség garantá­lása természetes, akárcsak a határidő betartása, a napra­kész szállítás. Ez utóbbi meg­kívánja a folyamatos belső munkaerő-átcsoportosítást. Igaz, ennek nem örülnek a dolgozók, de nem is ber­zenkednek, mert több év óta ez nálunk magától érte­tődő gyakorlattá vált. Olyan munkásokra van szükségünk, akik több munkahelyen, re­szorton is jól megállják a helyüket. A változások szele a Függet­len Kisgazdapárt balassagyar­mati szervezetét is elérte. A napokban tisztújítást hajtottak végre, és elhatározták — amit elnökük, Osztroluczki Mihály is megerősített —, hogy ezentúl Ahogy nehezednek a meg­élhetés feltételei, úgy törik a fejüket az emberek egyre gyakrabban kiegészítő jöve­delmek szerzésén. Ma már azok is „szívesen” végeznek alkalmi munkát, akik eddig csak a főfoglalkozásuk utá­ni fizetésükből éltek, és nem is szándékoztak más munka után nézni. Keresnek tehát — és még többnyire talál­nak is — lehetőséget, s így kisebb-nagyobb összegekhez jutnak. Megszámolják, és mivel tudják, hogy a mun­káltató a törvényesen előírt részét eleve levonta, zsebre is teszik munkabérüket. Eszükbe sem jut, hogy ezzel még nem mindig fejeződött be ez a folyamat, és vannak olyan jellegű elkötelezettsé­gek, amelyekről a „zsebre tétel” közben sem célszerű megfeledkezni. Ilyen például a gyermek- tartás. — Jár-e ez az összeg a jogerősen gyermektartás fi­zetésére kötelezett személy nem főfoglalkozású jövedel­méből? — kérdezem dr. Benkó Jánostól, aki ügyvé­di gyakorlata során gyak­ran foglalkozik ilyen esetek­kel is. — Bizony jár. A családjo­gi törvény alapján hatályos jogszabályok írják elő. Ab­ban az esetben, ha munka- szerződés alapján valaki hosszabb-rövidebb időre má­sodállást, vagy más jellegű tevékenységet vállal — és természetesen bejelenti mun­káltatójának —, akkor a megítélés szerinti mértékű — A dolgozóknak biztosít­ják a sikerhez szükséges fel­tételeket, mondjuk a folya­matos és jó minőségű alap­anyagot? — Nem panaszkodhatunk az alapanyaggyártók szállí­tókészségére. A kívánt ütem­ben kapjuk meg a nekünk szükséges huzalokat. — Ha jól vettem ki sza­vaiból, akkor ön optimistán néz az idei esztendő elé, s ebben a szellemben, felfo­gásban végzi irányító-, veze­tő-, ellenőrző munkáját? — Optimistán bizakodom De nem csak én. hanem kollégáim is. Erre megvan minden okunk. Tavaly, a második fél évben sem lát­tunk tisztán, aztán mégis­csak bejött az, amire számí­tottunk. Hozzá kell szok­nunk ahhoz, hogy manap­ság az már jó pozíciót je­lent, ha egy negyedévre, netán fél évre előre tud­juk mit és mikor kell gyár­tanunk. A külföldi piacról érkező kívánságok pedig nyomatékosan arra is fi­gyelmeztetnek, hogy hallat­lan nagy a tülekedés a meg­bízások megszerzéséért. Ezért ha száz tender közül négyet megnyerünk, akkor már eredményes üzletpolitikáról beszélhetünk — zárja gon­dolatait Császár Ferenc. Venesz Károly rendszeresen tartjók a kapcso­latot a párttagsággal, amit úgy kívánnak megvalósítani, hogy minden hó első keddjén nyílt körű gyűlést tartanak a Táncsics út 17. szám alatti he­lyiségükben. részt már a számfejtés so­rán levonják tőle és a ha­tározatban rögzített címre folyósítják. A probléma többnyire akkor jelentkezik, ha a munkavállaló elmu­lasztja közölni, hogy ilyen kötelezettsége van. Igaz, rendkívül gyakori az olyan eset, amikor az érdekelt sze­mély nincs is tisztában — (nem is sejti!) —, hogy e jövedelméből is teljesítenie kell ez irányú kötelezettségét. Általában akkor történik ez, amikor nem „komoly” az összeg: többnyire kétezer fo­rint alatti, vagy azt éppen elérő. — Mit köteles tenni az állampolgár? — Feltétlenül be kell je­lentenie — saját érdekében — munkáltatójának ezt a tényt. — És mi történik abban az esetben, ha mulasztásáról csak késve szerzett tudo­mást? — Ebben az esetben is jogszerűen köteles eljárni. A tárgyhónapot megelőző hat hónap jövedelméből minden­képpen köteles fizetni. Ez magyarul azt jelenti, hogy amikor tudomására jut kö­telezettsége, haladéktalanul be kell szereznie visszame­nőlegesen a megelőző fél­éves jövedelem adatait. He­lyesebb, ha így tesz, mintha a saját emlékezetére ha­gyatkozik. Az így kézhez vett adatokból kitűnik, hogy nyugdíj-, társadalombizto­sítási és személyi jövedelem- adó jellegű levonásra mi ke­rült. Az így kiszámított net­Jó jel Felsöpetényben az elmúlt év­ben társadalmi munkában, ko­torták ki a patakot, s a teme­tőbe is a' település lakói ültet­tek hatvan facsemetét. Lórik József polgármester szerint jó jel, hogy a falu polgárai haj­landók tenni lakóhelyük szé­pítéséért, segítségükre a jövő­ben is számítanak. Vagyon- és önvédelmi egyesület alakult Magyarnándor-Debercsény. Vagyon- és önvédelmi egyesü­letet alakított a két község a szabálytalanságok, bűncselek­mények megelőzésére. A ti­zennégy tagú csoport rendsze­res éjszakai járőrözést, figyelő- szolgálatot szervez. Változnak az utcanevek? Nagyorosziban lakossági kez­deményezés indult a mostani Szabadság út nevének Fő út­ra való megváltoztatására. En­nek nyomán a polgármesteri hivatal a képviselő-testület elé terjeszti a többi utcanév módo­sításának kérdését is. A vál­toztatásokról a képviselők ké­sőbb döntenek Férum a költségvetésről Salgótarjánban a KIOSZ- székház tanácstermében (Klap­ka György tér 3.) rendez anlcé- tot a Magyar Demokrata Fó­rum salgótarjáni szervezete február 7-én 17 órától, „Fó­rum a költségvetésről” címmel. A városi önkormányzat képvi­selő-testületének MDF-tagjai adnak tájékoztatást Salgótar­ján 1991. évi költségvetésének tervezetéről, koncepciójáról és fontosabb számairól. tó részből az előírt mértékű — (amennyiben nem fix ösz- szegről van szó, akkor szá­zalékos arányú) — levonást saját maga kiszámolja. Ki­tölt egy postai befizetési csekkszelvényt, és elküldi a gyermek(ek) eltartója címé­re. Ezt követően pedig — szintén a saját érdekében — a beszerzett munkáltatói bér­adatokat. illetve a posta fel­vételi bélyegzőjével ellátott feladóvevényt megőrzi. Ez­zel bizonyítja ugyanis hitelt érdemlően, hogy eleget tett feladatának. — Kifizethető személye­sen is? — Természetesen, de igen tanácsos szabályos átvételi elismervényen rögzíteni a kifizetés tényét. Személyes tapasztalatom, hogy a pos­tai befizetés a legpraktiku­sabb megoldás. Naiv megol­dás viszont hivatalos, vagyis az előzőekben ismertetett mód valamelyike nélkül, kézből kézbe adni. Ugyanis a későbbiek során igen ne* héz, vagy egyáltalán nem is lehetséges bizonyítani a megtörténtét. — Beperelhető-e az illetői utólag, ha így járt el? — Mivel jogszerűen járt el, biztos lehet abban, hogy a bíróság a ténykedését meg­felelően értékeli. Ismételten hangsúlyozom: ha jogszerű­en, bizonyíthatóan és ponto­san végzi el a „procedúrát”! Ezzel jelentős gondot vesz le a saját válláról. És a bí­róságok „dolgát” is meg­könnyíti. G. Szűcs László A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár hidegüze­mi gyáregységének szereldéjében végzik a különböző típusú gáztűzhelyek és olaj-, illetve szilárd tüzelésű kályhák szerelését. A vásárlók körében jól ismert Karancs család több típusát gyártják az üzemben. Naponta mintegy 400 darabot szerelnek készre az egyik gyártósoron. A másik szalagon olajkályhák ké­szülnek exportra, 260 darab összeszerelt kályha hagy­ja el a gyártósort műszak végén. A harmadik sza* lagon főleg belföldi értékesítésre szánt Tarján család egyes típusait szerelik, amelyek szilárd tüzelésű, önt­vényből készült kályhák. Az utóbbiból általában 100 darabot készítenek naponta. Felvételeink a gyártás egyes mozzanataiba enged­nek bepillantást. Fotó: Gyurián Tibor Ki szövi tovább a Palóc szőttest? Tisztújftás után a gyarmati kisgazdáknál Nemcsak a főfoglalkozás jövedelméből jár! Gyakran „rázós ügy” a gyermektartás

Next

/
Oldalképek
Tartalom