Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-05 / 30. szám
1991. FEBRUÁR 5., KEDD Piliny: kevés a pénz, sok a feladat A kistelepülések legnagyobb gondja, hogy a legtöbb helyen hiányoznak azok az alapvető feltételek, amelyek az önálló működéshez nélkülözhetetlenek. — Jogos igénye a lakosságnak, hogy legalább az alsó tagozatos gyermekek itt a közr ségben járjanak iskolába. Viszont nincs iskolánk. Szeptembertől az első osztályosoknak már nem kell Endrefalvá- ra utazniuk: a kultúrházban van a tanítás. Az elkövetkező években az évfolyamok száma emelkedni fog. A terveink között szerepel 2—3 tantermes iskola építése — magyarázta Horváth Istvánné, a pili- nyi önkormányzat jegyzője. —A körzetesítés előtt a községben volt iskola... — Igen, de átalakították óvodának. Jelenleg az óvodánk még az Endrefalvai Általános Iskolához tartozik, de március elsejétől önkormányzatunk önálló intézménye lesz. — A polgármesteri hivatal is mostoha körülmények között működik. Szeretnénk megalakítani a tűzoltószervezetet. — Nincs a faluban játszótér. Lakossági összefogással kialakítunk egy olyan területet, ahol különböző játékokat helyezünk el. Elhanyagolt a falun keresztül folyó patak medre. Ennek a rendezésére is gondolnunk kell. A temetőről sem szabad megfeledkezni. A sportpálya körülkerítésének az igénye is felvetődött. Azt mondhatom: bőven akad tennivaló, ám a legnagyobb gond: mindezt miből? Ami a helyi adók kivetését illeti, mi Is a 22-es csapdájában vagyunk. Fejleszteni kellene, hiszen a lakosság ezt várja tőlünk, de a családok szociális helyzetén sem akarunk rontani — vélekedett a falu jegyzője. F aluszervezök tanácskoztak Szécsény. Az önkormányzatok leterheltségét, a működési és működtetési gondok feszítő terheit ismerve a megyei közművelődési központ kezdeményezte a faluszervezők tanfolyamát. Olyan jelentkezőket vártak a kurzusra, akik ismerve saját közösségüket, nyitottságukkal, szervezőképességükkel eddig is valamilyen módon részt vettek, vagy részt kívánnak venni településeik önszerveződésében, kezdeményezésükkel tevékenyen segíteni kívánják azt. A közelmúltban Szécsényben töltött együtt két napot a kisszámú, de igen lelkes hallgatóság. Ezúttal többek között a szociális-mentálhigiénés alapkérdésekről tárgyaltak. Ponyi Sándor, a megyei ön- kormányzat egészségvédelmi titkára megdöbbentő adatokkal támasztotta alá a szociális veszélyeztetettség megyei állapotát. Alkoholfogyasztásban Nóg- rád, tizennyolc megyét megelőzve felküzdötte magát a dobogó legfelső fokára. Mindez akkor igazán elgondolkodtató, ha figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy az első hely megszerzésében nem segített bennünket a Balatonhoz, vagy Budapesthez hasonlítható idegenforgalom, avagy számottevő belföldi turizmus sem. Mocsári Csaba Etes lelkésze az egyház karitatív szerepét, a társadalmi szervezetekkel, egyéni kezdeményezésekkel való kapcsolódási lehetőségét elemezte. Mondandóját mindvégig átszőtte a hit, a szeretet, az emberi méltóság kikerülhetetlen kérdése. Kása Béla, a Borsod Megyei Közművelődési és Módszertani Központ munkatársa a már gyakorlatban működő csereháti falugondnokok munkáját mutatta be a rendszer gondolati megfogalmazódásától a megvalósulás buktatóin keresztül a mai gyakorlat sikereivel és gondjaival együtt. Dr. Bodnár Szabolcs családjogász a tiszabői Széchenyi István falusegítő szolgálat tevékenységét és gyakorlati mindennapjait tárta megkapó szemléletességgel hangos együttgondolkodásra a hallgatóság elé. —zs— Vezetékes víz három községben Régi vágya teljesül Ság- újfalu, Karancsság és Szal- matercs lakóinak az idén azzal, hogy végre vezetékes vize lesz a településeknek. Gréczi Zsoldos Miklós Karancsság polgármestere elmondta, hogy a kivitelezéssel a szegedi ALTERA Építő Vállalatot bízták meg. A kivitelező február elején elkezdi a munkálatokat. Az 50 millió forintos költségvetéssel épülő vízhálózat ez év végére készül el. — Petőfi rádió, Budapest... — Időjárás- és vízállásjelentést olvasunk fel... — ... az Ipoly Nógrádszakálnál 105 centiméter, alig változik... . * Csendes kis falu Nógrádszakál. Amikor az első szembejövő helyi polgártól útbaigazítást kérünk, nyomban segít: ő is, mint mindenki a településen, jól tudja, hol lakik a „vízállásjelentő”? Egy kis utca sarki házánál állunk meg. Kopogtatunk, mire nyílik is a bejárati ajtó. Elmondjuk mi járatban vagyunk, a gazda pedig szívélyesen beljebb tessékel. Az 52 esztendős vízállásjelentőt, Urbán Józsefet életéről, hétköznapjairól faggatjuk. Özvegyember. 15 esztendős lányát — aki szakközépiskolás — egyedül neveli. Ő rokkantnyugdíjas. Szakmája műszerész, ám vallja, sok máshoz is ért. Amolyan ezermestertípus. A hétköznapok? Szépen, lassan, munkával, de múlnak. 39 évesen lett rokkantnyugdíjas. Vízállás-jelentői tevékenységét négy éve végzi. * Urbán József papírlapokat, diagramokat vesz elő. Mutatja, milyen összesítéseket kell havonta küldenie a központnak, azaz a KŐVIZIG vízrajzi csoportjának. Nem csak a vízállást juttatja el, hanem a vízhőfokot is. SZÉCSÉNY ÉS KÖRZETE j vissza, hogy nyolcvan fő részére szeretnék a tábort igénybe venni. A Budapesti Pastaigazgató- ság háromszor kilenc napra, háromszáz gyermek részére kéri a tábor szolgáltatásait. Levelezek a Budapesti Húsipari Vállalattal. Az Észak-magyarországi Vízmű dolgozóinak gyermekei helyzetben van-e arra lehetőség, hogy jobbak legyenek? —Igen. Ennek egyik feltétele, hogy az elő- és utószezonban a tábor kihasználtsága jobb legyen. Egy része téliesítve van. A hideg időszakban 52 vendéget tervezünk fogadni. El kellene gondolkodni azon, hogy a konyEmlék a múltból: szlovákiai gyerekek a rárósi tölgyek alatt. Hideg, néma, téli Csend telepedett a rárósi ifjúsági táborra. Hogy a szezonban hányán fogják élvezni a tábori élet romantikáját a tölgyek alatt, az még bizonytalan. Pedig évekkel ezelőtt, januárban, februárban már „programozott” volt a tábori nyár. A legnagyobb forgalmat mindig az iskolák, ifjúsági szervezetek bonyolították le. Most csend van ezek háza táján. — A legnagyobb gondot az jelenti, hogy nincs biztos árajánlatunk. Tavaly személyenként egy éjszakára 70 forint volt a szállás és 110 forint a napi étkezés. Most csak a szállásdíjat ismerem: ez 120 forintra emelkedett. Az étkezési norma még nem jelent meg — panaszkodott Pusztai Kálmán, táborvezető. — S van egy személyes bizonytalanságom: nem tudom, hogy mi lesz a tábor felügyeletével, ki lesz a gondozója. — Eddig a szécsényi gamesz- hez tartoztunk — folytatja. — Megjegyzem, jobb lett volna, ha a művelődéshez tartozunk. Úgy hallottam, hogy a gamesz megszűnik. így most nem tudom, hogy közvetlenül hová tartozunk majd. Volt, aki azt mondta: fütyüljek az egészre, mit töröm magam a szervezéssel! — Tavaly hányán táboroztak Ráró son? — A szezonban, az iskolai szünet idején 837-en. Az előszezonban 973-an, míg az utószezonban 292-en. —Milyen most az érdeklődés ? — Nagyon sok iskolával, vállalattal levelezek. Székesfehérvárról egy intézmény jelzett évek óta nálunk táboroznak. Most nyolcvan főt jeleztek. —Tudom, hogy a szécsényi és a környező települések iskolái korábban cseretábor formájában vették igénybe a tábort. Például a hajdúszoboszlói gyermekek Ráró son, a szécsényiek pedig Hajdúszoboszlón táboroztak. Mi a helyzet az idén? — Egyetlen helyi iskola sem jelezte ez irányú igényét. — Az elmúlt években a tábor gazdaságilag nem volt rentábilis. Most a nehezedő gazdasági hát, amelyet jelenleg a szécsényi áfész üzemeltet, hogyan lehetne olcsóbban működtetni! Én abban bízom: a városi önkormányzat megkeresi azokat a formákat, hogy viszonylag alacsony árfekvés mellett gazdaságos működtetéssel, minál több gyermek táborozhasson a szép rárósi környezetben. A vendégkönyv bejegyzései, a táborba visszaküldött levelek arról tanúskodnak, hogy lakói jól érezték magukat a rárósi hegyek oldalán. Sz. F. Aztán befejezzük az otthoni diskurzust, s elindulunk a „tetthely”, azaz a mérőkút felé. Jó másfél kilométer az út. Ezt teszi meg naponta Urbán József kerékpárján. Nyáron, télen, fagyban, hóban, melegben. Említi nyári időszakban a reggel hétórai, téliben a reggel nyolcórai vízállást kell adnia. Jó esetben tehát egyszer kell ellenőriznie naponta, ám, ha nagyon emelkedik a vízszint, akkor szigorú szabályok szerint szükséges eljárnia. Nagy szakértelemmel meséli az árvízhelyzetekben szükséges tennivalókat. 250 centiméteres vízállásnál van az úgynevezett első fokozat: ekkor 12 óránként kell adnia a jelentést. A második árvízfokozatnál hatóránként méri a vízszintet. Itt jegyzi meg, hogy a múlt év decemberében bizony Lépcső — „vízszinttel” csupán négy centiméter hiányzott itt, az Ipolyon ehhez. A harmadik fokozatnál kétóránként kellene jelentést adnia, de hál’ Istennek ilyen nem volt az ő praxisában. • * A mérőhely egy kúthoz hasonlít. Mellette egy lépcsőfokon látUrbán József a mérőhelynél ható a víz szintezése. Ha befagy a folyó, akkor ezen a lépcsőn ballag le a vízállásjelentő, hogy léket vágjon, szabad utat engedve a víznek a mérőhelyhez. Mondja, a reggeli mérések után nyomban megy a helyi postahivatalba, s a mérőműszer által jelzett vízszintet bediktálja a központnak. Hét végeken — amikor a szakali posta zárva van — a segélykérő telefont használja. Mert ha törik, ha szakad, neki mindennap akad kötelessége! Miközben gyönyörködünk még egyet a téli .tájban, s már búcsúznánk, majd elfelejtjük, hogy megkérdezzük: — Mennyi pénzt kap ezért a munkáért? Szerényen jegyzi meg, hogy nem is annyira a pénz fontos az egészben, de valamicskét kap. Negyedévenként 3550 forintot hoz neki ezért a postás. Ám, ez a kevés összeg is jól jön, hiszen a nyugdíja sem valami hatalmas. Mindössze havi 5260 forint. És ugye a mai árak mellett bizony beosztósan kell élni-megél- ni. Vízállás-jelentői munkája mellett ezt teszi a szakali Urbán József is Vaskor István Fotó: Rigó Tibor Bridzsezőket várnak Szécsény. A II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ újabb lehetőséggel áll látogatói rendelkezésére. A házba most a bridzs szerelmeseit hívják, s megfelelő létszámú jelentkező esetén beindítják a bridzsezők klubját. Jégpálya az iskolában Szécsényben az általános iskolában — kihasználva a hideg napokat—jégpályát alakították ki a Magyar úti épület udvarán. A munkálatokat Soproni Béla testnevelő és Deszkovics Mihály karbantartó végezték. A pályát a testnevelési órákon kívül, délután és hét végén is benépesítik a téli sport kedvelői. Fogadóórák Szécsény. Juhász Péter országgyűlési képviselő minden hónap első péntekén 9 órától 15 óráig fogadóórát tart a városházán. Varga Tibor polgármester hétfői napokon reggél 9 órától 16 óráig fogadja az érdeklődőket. Dr. Percze Ágnes jegyző fogadóórája pénteki napokon van 9—16 óráig. Ha kedd, akkor... Szécsény. Az önkormányzat a mai ülésén dönt a helyi adók bevezetésének időpontjáról. A testület megvitatja az önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények vezetői pályázat útján való betöltésének szabályozását. Felülvizsgálják a közterületi díjakat is, és megbízzák azt a jelölőbizottságot, amelynek feladata Benczúrfalván és Pősténypusztán a településrészi önkormányzat létrehozása. A testület elfogadja idei munkatervét is. A nyilvános ülés 13 órakor kezdődik a városháza nagytermében. Új üzletsor Szécsény. A városi önkormányzat egyre nagyobb figyelmet fordít a település központjának csinosodására, szépítésére. A közelmúltban fogadták el azt a tervet, melynek értelmében a posta előtti téren egy modem, öt üzletből álló pavilonsort építem nek, ezzel is javítva a lakossági szolgáltatásokat.
