Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-28 / 50. szám
4 anFHTEJ LÁTÓHATÁR 1991. FEBRUÁR 28., CSÜTÖRTÖK------------------------------------------- • • film%rn Ördögünk van „Rossz anya vagy, vacak feleség és borzalmas szakács. Tulajdonképpen azt sem hiszem, hogy egyáltalán nő vagy. Te... Te... Nőstényördög!” A fenti megállapítás nem bírósági jegyzőkönyvből való, nem válóperes tárgyaláson hangzott el. s nem Kovács II. János, nem Szabó III. István, s még csak nem is Nagy IV. József summázta ilyen lakónikus egyszerűséggel tömör, de velős véleményét. Persze, kis hazánkban ez sem lenne meglepő, elvégre dobogós helyen állunk a széthullott házasságok 'képzeletbeli világbajnokságán. Kérem szépen, az idézet — elárulom, mert sohasem találnák ki — egy bizonyos Robert Patchett- től származik. Ne kutassanak lázas izgalommal lexikonok után — semmi értelme. A szóban forgó illető nem költő, nem író, nem zenész, s nem is tudós (hiába ilyen frappáns és találó a megállapítása). Nem, nem Patchett úr még csak nem is hős (bár aki ilyen kijelentést mer tenni egy hölgyre, történetesen a házastársára, az sokak szemében megérdemli e minősítést). Mindössze egy könyvelő, aki kifakad felesége, Ruth előtt. Igazán nem kívánom mentegetni szegény Bobot, de hát a helyzet az, aki ismeri a hitvesét, s azt a nőt, akibe beleszeret, az már másodpercig sem csodálkozik a kijelentésén. Ugyanis Ruth asszony olyan csúnya, hogy az már szinte szép. Emellett még ügyetlen is, túlsúlyos is, viselkedni sem tud, szóval — köztünk legyen szólva — nem egy főnyeremény. Ezzel szemben Mary Fisher, Bob szerelme rendkívül csinos, karcsú, okos, s népszerű írónő. A magam részéről tökéletesen megértem szegény Bob döntését. Ruth asszony azonban nem. Bosszút forral. A cél: tönkretenni a férjét. Készít is egy tervet, „ELVÉGZENDŐK” címmel, ami részletesen tartalmazza, mely területeken kell bosszút állni szegény Bobon. S a nőstényördögnek titulált asszonyság akciója beindul. Any- nyit elárulok, hogy tökéletesen sikerül tervét valóra váltani, vagyis tönkreteszi volt férjét. A módszereket természetesen nem árulom el, mert még tippeket adnék asszonytársainknak, amitől isten ments (éljenek a férfiak!). A főszerepet nem más alakítja mint Meryl Streep (Mary Fisher) és Roseanne Barr (Ruth asszony). Az előbbit a világ legnagyobb színésznőjét nem kell bemutatni, s alakítását is teljesen felesleges minősíteni. Kiváló mint mindig. Roseanne Barr új arc a hazai mozinézőknek, s csak örülni tudunk, hogy ilyen kiváló színésznővel találkozhatunk. A vígjáték pedig bájosan szellemes, könnyed és gördülékeny. Az év eddigi legjobb komédiája. Ez még akkor is igaz, ha történetesen egy nő rendezte. Igaz, hogy produkciójában jól lehúzza a keresztvizet a férfiakról, s büszkén mutatja a női nem diadalát, deháf kedves Susan, én még ennek die j nére sem tudom Önnek azt mon/ dani, hogy nőstényördög. Elvégre ilyen kellemes másfél óra után nem lehetek hálátlan. Szilágyi Norbert NŐSTÉNYÖRDÖG írta: Barry Strugatz és Mark R. Burns Fényképezte: Oliver Stapleton Zene: Howard Shore Főszereplők: Meryl Streep, Roseanne Barr, Ed Begley Rendezte: Susan Seidelman amerikai, szinkronizált Forgalmazza: Saturnus Film Készülőben az új oktatási törvény Mennyit ér a munkás, ha nyugdíjas? Nehéz igazságot tenni, ha pénzről van szó. Különösen érvényes ez, ha éppen az én fizetésem kevesebb, mint kollégámé, vagy ismerősömé. De engem most nem is ez késztet írásra. Hanem a nemrég elfogadott nyugdíj-kiegészítésről szóló törvény. Elkészült az oktatási törvény szakmai tervezete. A kidolgozott koncepció, mint Spengler Györgyné, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közoktatási főosztályvezetője az MTI munkatársának elmondta, még nem törvényi szöveg, csupán lehetőségeket és elképzeléseket vázol fel: milyen irányba haladjon a közoktatás a rendszerváltást követően. A tervezetet ezekben a hetekben pedagógusközösségek, több szakmai fórum, politikai pártok, társadalmi szervezetek, önkormányzati szövetségek vitatják meg. Bár a törvénytervezetet a Tisztelt Ház várhatóan csak novemberben tárgyalja, annyi már bizonyos: jelentős változtatások lesznek az iskolarendszerben. Híres és gazdag akart lenni ANDY WARHOL NYOMATAI „Az üzleti művészet olyan fokozat, amelyik a művészet után következik. Én reklámgrafikusként indultam, és üzleti művészként akarom befejezni. Miután már csináltam azt a dolgot, amit »művészetnek« vagy minek hívnak. átmentem a bizniszbe. Művészeti üzletember, vagy üzleti művész akartam lenni. Jó üzletet csinálni az egyik legcsodálatosabb művészet... Pénzt csinálni művészet, dolgozni művészet, és a jó üzlet a legjobb művészet” — írta 1975-ben Andy Warhol, Amerika talán legismertebb művésze. Neve épp úgy fogalommá lett, mint leghíresebb művének modellje, Marilyn Monroe-é. Ahogy Monroe Amerika első számú szexszimbóluma, úgy Andy Warhol a pop-arté. Marilyn Monroe (1987) Holdséta (1987) Andy Warhol a csoda, a legenda, a modem amerikai életérzés egyik első megfogalmazója természetesen nem volt amerikai. Szülei a századelőn vándoroltak ki a mai Csehszlovákia területéről. És ezt éppen a most megnyílott budapesti műcsamokbeli kiállítás kapcsán fontos megemlíteni. Hiszen a kiállítás úgy született, hogy a prágai Narodni galéria kéréssel fordult a New York-i Museum of Modem Arthoz, hogy állítson össze egy kollekciót Warhol műveiből. Azért, hogy a művész munkásságát ősei hazájában is bemutathassák. A New York-i múzeum teljesítette a kérést, az utaztatáshoz pedig a francia Car- tier Alapítványtól érkezett segítség. A Cartier Alapítvány, amely főleg a francia kortárs művészettel óhajtja megismertetni a világot, vállalkozott a profiljától eltérő feladatra. És úgy határozott, hogy európai turnéra viszi az anyagot. Előbb Jouy-en Josas- ban, az alapítvány székhelyén mutatták be tavaly nyáron a kollekciót. Most pedig Prága és Drezda után, Belgrád és Varsó előtt Budapestre is megérkezett a szenzációs kiállítás. Az 1928-ban a pennsylvaniai Pittsburgban született és 1987-ben New York-ban elhunyt Warhol eredetileg reklámgrafikusnak készült. És ez az indíttatás, a használati tárgyak alkalmazásával, fetisizálásával mindvégig jelen volt a művészetében. Pályája kezdetén elhatározta, hogy híres és gazdag lesz. Ezért aztán híres emberek portréit kezdte készíteni. Sikerrel. A 60-as években már ő volt a pop-art legfőbb képviselője. Képei szitanyomatok, amelyek felnagyított fotók, különböző variációinak reprodukciói. Ezekről más-más színű nyomatokat készített. és ezeket egymás mellé helyezte. Motívumai mindennapi használati tárgyak, fogyasztási cikkek, vagy a modem idők bálványai, mint Marilyn Monroe vagy Elvis Presley. Ez a kiállítás 85 nagyméretű szerigráfiát (nyomatot) tartalmaz. Itt vannak Warhol legismertebb portréi, Marilyn Monroe-ról, Maóról,Jackie Kennedyről, Mick Jaggerről, Leninről. Itt vannak a Virágok és a híres-nevezetes Campbell leveskonzervdobozok. Itt vannak a rajzfilmsorozatok hősei: a Superman és Miki egér, meg Moonwalk, az űr legyőzője. Láthatjuk a Sarló és Kalapács, a Villamosszék, a Vezúv című nyomatát. Az Andy Warhol- kiállítás március 24-ig látható a Műcsarnokban. (kádár) Múlt és jövő határán Idén is lesz honismereti pályázat Ami dicsérni való: örvendetes az a szándék és akarat, hogy igenis a •munkával töltött évek száma, azaz a szolgálati idő kapjon fontos szerepet. A nyugdíjak emelésénél ne a jelenlegit figyelembe véve, annak bizonyos százalékával, egységesen történjen az emelés. Ez a módszer hangzatos volt ugyan, de tovább növelte a magas nyugdíjjal rendelkezők juttatását, ugyanakkor alig bővítette a kisnyugdíjasok pénzforrásait. Kinek, miért kicsi a nyugdíja? Az megint megér egy misét! Kicsi lehet azért is, mert csak ,,néhány' ’ évet dolgozott. Az ellenkezője is igaz. Évtizedeket robotolt. Hála a sorsnak, egészséges, ennél fogva régóta élvezi a megérdemelt pihenést. A díjból viszont a napi megélhetésre is alig telik!! Valami megmozdulni látszik. Terítéken vannak a kiemelt nyugdíjak. De mikor kerül napirendre a tisztességes munka bére? (sánta) Világunkban különféle időszámítások léteznek. A legismertebb környezetünkben a január elsejével kezdődő naptár, de akad bőven másféle is. Az egyik ilyen kevéssé ismert a honismereti pályázati rendszer, melynek az időpontmeghatározásai sajátos „naptárat” alkotnak. Mint több évtizede minden évben, idén is február vége felé látott napvilágot az a sajátos „kalendárium”, amely külsejében is hirdetve a résztvevő intézmények igényességét, öt egész oldalon ismerteti az előző pályázat nyerteseinek sorrendjét, a következő év kiírási feltételeit, és természetesen a figyelembe veendő időpontokat. Erről a karcsú füzetecskéről, illetve annak tartalmáról Hídváry István múzeumi népművelővel, a Nógrádi Történeti Múzeum munkatársával beszélgetünk. — Milyén eredménye volt a Nagy Iván honismereti pályázat előző fordulójának? —Igen szép eredményről tudok beszámolni. A rendkívül nehéz, mondhatni, történelmi idősza sem vette el sok kutatónk kedvét a gyűjtőmunkától.Olyannyira.hogy a meghirdető intézmények, vagyis a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Nógrád Megyei Levéltár, a Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei csoportja és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Nógrád megyei tagozata az eredetileg tervezett díjaknál többet is „kénytelenek voltak” kiadni. így például két első helyezettünkről is számot adhatok felnőtt kategóriában, a történeti dolgozatok tárgykörében. Vertich József a „DYMI” című munkájával -— Erdődi Mihály tanító, publicista és író életét feldolgozó tanulmányával —, Reiter László pedig a balassagyarmati harangok történetével foglalkozó kutatási anyagával érte el a legmagasabb elismerést. Második helyezettünk ugyancsak kettő lett végül is, mivel Földessy Lászlónak, a Független Kisgazdapárt egykori megyei tevékenységét feldolgozó, igen értékes adatokat tartalmazó dolgozata és dr. Oroszné Rónai Szilvia Mátraverebély elemi népiskolájának mintegy hetvenéves történetét felölelő tanulmánya között a bírálóbizottság ugyancsak nem tudott dönteni, ezért mindkettőt egyforma helyezéssel ismerte el. Harmadik díjban Prak- falvi Péter és Galcsik Zsolt részesült, míg Fazekas Melinda és Fráter Loránd, illetve Kárpáti Zsuzsanna, Vongrey Béla, Molnár Péter, valamint Hemerka Gyula oklevél-elismerésben részesült. — Néprajzi dolgozatok kategóriájában sorrendben Vidéki Tibor, Pinczés Rudolfné és Verebélyi András nevét említem meg. Ifjúsági kategóriában első helyezést nem ítéltünk oda, a további helyezettek: Virág Adrienn, Mikó Zsuzsanna, valamint Mércsei Bernadett. — Hogyan ítéli meg a tanulmányok és gyűjtött anyagok színvonalát a bíráló testület? — Egységesen minden intézmény szakemberének az volt a véleménye, hogy pótolhatatlan munkát végeztek a pályázók. Olyan területeket dolgoztak fel, amelyek jelenleg még hozzáférhetőek, de rövid idő múlva ez már nem biztos, hogy így lesz. Csak a tisztelet és a megbecsülés hangján szólhatok valamennyiükről, hiszen szabad idejüket áldozták fel azért, hogy a múlt egy-egy kis szeletkéjét munkájukkal maradandóvá tegyék és mások számára is kutatási-feldolgozási tevékenységhez alkalmas egységgé alakítsák. —Idén is meghirdeti pályázatát a négy intézmény, illetve testület? — Örömmel számolhatok be arról, hogy habár szinte jelképes pályadíjakat meghatározva ugyan, de lesz pályázat: néprajzi, történeti és tárgyi-dokumentációs kategóriákban. A pályázaton részt vehetnek egyének és csoportok, tehát bárki, aki múzeumi gyűjtéssel vagy történeti kutatással hivatásszerűen nem foglalkozik. Természetesen felnőtt és ifjúsági tagozat külön-külön lesz. Lényegében pályázni lehet bármely önálló helyszíni gyűjtésen alapuló, levéltári kutatáson nyugvó, eredeti ismeretet és tényanyagot feltáró tanulmány beküldésével. A benyújtási határidő: 1991. augusztus 31. és az eredményhirdetés október 9-én lesz. Mint említettem, sajnos, szűkös keretek között tevékenykedik a meghirdetők „stábja”, ezért minden bizonnyal a pályázatok színvonalát emelné vállalatok, intézmények, testületek csatlakozása szponzorálási céllal — fejezte be tájékoztatását Hídváry István. Múlt és jövő határán állunk. Ami egyszer megsemmisül, utóbb igen nehezen, s többnyire már egyáltalán nem is rekonstruálható. Hát még a történelem egy-egy mozzanata. Érdemes lenne többet áldozni múltunkra, a jövőnk érdekében. Mindannyiunk érdekében. G. Szűcs László