Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-26 / 48. szám
*• 1991. FEBRUAR 26., KEDD C SZÉCSÉNY ES KÖRZETE INDIKATOR Szécsényben több mint két éve működik az Indikátor Klub. A közösségben 50—60 fiatal találja meg a szabad idő kulturált eltöltésének lehetőségét. Vannak közöttük tanárok, közép- és főiskolás diákok, az élet legkülönbözőbb területén dolgozó fiatalok. A divatos kifejezéssel élve, alulról jövő önszerveződéssel jött létre az Indikátor Klub. Vezetőjük Oláh József. — Honnan az elnevezés? — Jelezni szeretnénk a fiatalok tettrekészségét, tenni akarását. A klub programjával jelzi, a fiatalokban él a belső önmegvalósítás vágya, igénylik egymás társaságát, megmutatják, hogy a szabad időt jól töltsék el. Nem fontos a füstös kocsmákban, presszókban üldögélni. A klubot mi hoztuk létre a semmiből. Az akkori városi vezetéstől kaptunk egy romos épületet. Most így néz ki. Mindez a klubtagok lelkes munkájának köszönhető. Pályázat útján kaptunk 100 ezer forintot, a berendezést abból vásároltuk. — Ki lehet a klub tagja? — Minden fiatal, aki elfogadja a szabályzatot, házirendet. Az egésznek a lényege a rend betartása, egymás tisztelete. Nem szeretjük az ittas fiatalokat. Közöttünk többen is antialkoholisták. Persze ha valaki megiszik egy-egy pohárral, azt nem tekintjük bűnnek. Lényeg, hogy az ember megőrizze méltóságát. Egyébként öttagú vezetőség dönt a felvételről. — Azon kívül, hogy táncolnak, beszélgetnek, zenét hallgatnak, milyen programokat szerveznek még a fiataloknak? — Fő irányunk a kulturális tevékenység. Van két akrobatikus tánccsoportunk, jazzbalettünk, beatzenekarunk. Tavaly 23 nagyobb rendezvényünk volt. Közöttük olyan, mint a balatoni, velencei táborozás, budapesti kirándulás. Ezek fakultatív programok. Természetesen ezeket mind önköltségesen szervezzük. Az idén szeretnénk eljutni Görögországba. Szécsényben van egy másik ifjúsági társulás is, a Szimat, egyértelműen kulturális közösség. Hozzánk hasonló módon, ők is saját maguknak teremtették meg a működés feltételeit. Nagyon jó a kapcsolatunk. Több közös rendezvényünk van. Most szombaton farsangi diszkót rendeztünk.tl(,, ...... ír — Mi az a kohéziós erő, ami a klubot összetartja? — Maguk a fiatalok, és az öntevékenység, az önmegvalósítás lehetősége, a közös program összeállítása, az autonómia, amivel a fiatalok rendelkeznek. Senki sem szereti, ha behatárolják minden cselekedetét, gondolatát. Ez az a belső erő, ami a csoportot összetartotta, összetartja, és a jövőben is élteti. —i—c Falugyűlés Szalmatercsen Az elmúlt héten tartották meg Szalmatercsen a közmeghallgatást, közismertebb nevén falugyűlést. Az ott történtekről Szmorad Ferenc polgárméster- rel beszélgettünk: — Néhány tényt szeretnék elöljáróban elmondani, így érthetőbbé teszem: miért van olyan sok gondunk. Szalma- teres 529 fős kis falu. Nagyon jó, hogy községünk lakóiban erős az összetartás, olyanok vagyunk, mint egy nagy család. Ha ez nem így lenne, még sokkal szerencsétlenebbnek érez- hetnénk magunkat, mint amilyenek vagyunk. Nos, az elmúlt heti közmeghallgatáson a költségvetésből kivitelezhető és mindannyiunk számára legfontosabb problémákat vitattuk meg. Az első az ivóvízellátás megoldása. Szalmatercsen ugyanis nincs vezetékes ivóvíz, ami víz van, az nitrátos. A mi felkérésünkre a Nógrád Megyei Beruházási Vállalat pályázatot írt ki, amelyet a Budapesti Közmű és Mélyépítő Vállalat (ALTER- RA) nyert el, mert mind műszakilag, mind anyagilag a legkedvezőbb ajánlatot tették. Több mint egy tucat pályázó közül rájuk esett a választás. Előzőleg már kértük a lakosságot, hogy a vízműtársulási belépési nyilatkozatot tegyék meg. A költségeket 2—5, illetve 10 év alatt fizethetik meg. A budapesti vállalat ez év decemberére elkészíti az egész vízvezetékhálózatot, ha rendelkezésre áll az anyagi fedezet. Úgy gondolom, erőfeszítéseink eredményesek lesznek. Ezzel párhuzamosan szeretnénk az utakat felújítani, mert az utóbbi néhány évben új utak épültek ugyan, de a régiek szinte teljesen tönkrementek. Még nagyon sok más fel- adatunkvan ám a lakossági összefogás, a felajánlott társadalmi munkák sokat enyhítenek az anyagi gondokon. Többek között ezért sem fogunk helyi adókat mert így önálló marad mindkét község anyagilag. Nem váltunk szét azért, mert a közös gondokat könnyebb együtt megoldani. Arra gondolok, hogy új iskola építésébe kezdtünk. A közmeghallgatáson feltett kérdésekre, úgy érzem, kielégítő válaszokat tudtunk adni. Erős az összetartás — mondja Szmorad Ferenc polgármester kivetni, mert nem akarjuk az amúgy is nehéz helyzetet súlyosbítani. Karancssággal közösen körjegyzőséget hoztunk létre, ennek költségeit a lakosság létszámának arányában viseljük. Közös képviselő-testüle- tet viszont nem alakítottunk, Megköszöntem a község lakóinak, hogy ránk szavaztak, a megelőlegezett bizalomnak igyekszünk megfelelni. Az is nagyon jó érzés volt, hogy nem évente egyszer, hanem legalább kétszer igényli a lakosság a közmeghallgatást. Gera Éva Fotó: Rigó Lesz-e béremelés az iskolákban? Mint ismeretes, a költségvetési törvény a pedagógusok részére 20 százalékos normatív béremelést írt elő. Az önkormányzati törvény szerint a helyhatóságok a normatív juttatást szabadon arra használhatják fel, amire épp szükségesnek látják. A 20 százalékon túl a 10 százalékos béremelés államilag garantált. Az oktatási dolgozók 30 százalékos béremelése körül elég sok probléma, vita alakult ki. Mi a helyzet Szécsényben és környékén? Kiss Gyula, a mezőgazdasági szak- középiskola igazgatója elmondta, hogy a 20 százalékot a városi önkormányzat az elég szűkre szabott költségvetésben biztosította. Ha a központi 10 százalékot is megkapják, akkor január 1 -tői visszamenőleg a dolgozók megkapják a 30 százalékos béremelést. Hasonló a helyzet a város általános iskolájában is. Az óvodai dolgozók részére ugyancsak az elfogadott költségvetésből kell a béremelést megvalósítani. Verbói Gábor, Nógrádmegyer polgármestere arról tájékoztatott, hogy ők biztosították a 20 százalékot, az államilag beígért 10 százalékot pedig megelőlegezték. Antal Józsefné, a Pedagógus Szak- szervezet körzeti bizottságának titkára azt mondta, a legutóbbi ülésükön a bizalmiak arról számoltak be, hogy az iskolákban a nevelők megkapták a 30 százalékos béremelést. Nógrádsipe- ken az önkormányzat a pedagógusok részére csak az államilag garantált 10 százalékot biztosítja. Itt az óvodai dolgozók béremelése 20 százalék.-SzAz önmegvalósítás reménye Az alkotások mindig magukban hordozzák alkotójuk egyéniségét, lelkivilágát, függetlenül attól, hogy professzionista vagy amatőr az illető. Mártonka Gyula nevét nem nagyon ismeri a szakma. Pedig teli reményekkel indult. Budapesten a képzőművészeti gimnáziumban érettségizett. Aztán következett 1956 majd pedig a meghurcoltatás, börtön és a munka utáni kilincselés. A mindennapok megélhetésének gondjai háttérbe szorították képzőművészeti ambícióit. Meghittebb, magányosabb perceiben a festőtábla mellé állt, hogy kifejezze önmagát. Lírai hangvételű portréi, csendéletei a magába zárkózott, magányos embert juttatják eszembe. Nógrádmegyerben született, és ott tört meg a szép ívű élet első szakasza, de ott él a mai napig is. Ott festi a palóc házakat, a falut átölelő hegyeket, a palócföld szépségét. Színvilága komor, zöld. Olyan komor, mint az életút, amit eddig bejárt. Nem kilincselt mecénásért, nem tolakodojt, hogy képeit kiállítsák. Nem volt aki menedzselje, ő maga pedig nem ilyen alkat. Az amatőr festők kiállításán többször is látni lehetett alkotásait. Salgótarjánban a Volán-telepen rendezett tárlaton képeivel elnyerte a közönségdíját. Most korkedvezménnyel ment nyugdíjba a salgótarjáni Volántól, ahol 1960-tól fizikai munkásként dolgozott. — Végre azt tehetem, amit igazán szeretek. Úgy érzem, hogy adósa vagyok önmagámnak. Egy szép tájat látva gyakran elfog a belső kényszer, hogy lefessem. Mártonka Gyula mintegy 70 grafikát és 70 olajképet készített eddig. A közeljövőben szülőfalujában kiállítást rendeznek alkotásaiból. Talán most kárpótolja mindazért az élet, ami eddig nem adatott meg számára. Önkormányzati ülés Szécsény.A városi önkormányzat ma 13 órától a Kubinyi Ferenc Múzeumban tartja ülését, ahol Hausel Sándor igazgató tájékoztatja a testületet az intézmény munkájáról. Dr. Sümegi Sándor, a múzeum baráti körének elnöke ismerteti a kör munkáját. Erdős István, a Nógrád Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója a helyi mozi munkájáról ad tájékoztatót. A testület elfogadja Szécsény város 1991. évi ellenőrzési tervét. Korszerűsítik * a kultúrházat Szalmatercs. A község kultúr- otthona tatarozásra szorul, a közeli parkban pedig a tönkrement, elöregedett padokat kell kicserélni. A kultúrotthon korszerűsítésére és a karbantartási munkálatok elvégzésére a helyi önkormányzat 288 ezer forintot tervezett elkölteni, mely elsősorban anyag- vásárlást jelent. Színes televízió, video, több játék, és kályha is kellene a kultúrház számára. A helyi téesz jutányos áron biztosítja a fát a padok kicseréléséhez, a munkát a község lakói végzik el társadalmi összefogással. Közmeghallgatás Nógrádmegyer. Az önkormányzat ma délután 2 órától közmeghallgatást tart a polgármesteri hivatalban. A község vezetői várják a lakosság közérdekű észrevételeit, bejelentéseit, javaslatait. Teremfoci Szécsény. Az öregfiúk voltak annak a teremlabdarúgó tornának a főszereplői, amelyet az elmúlt hét végén az általános iskola tornatermében tartottak. A két szervező, Pénzes István és Czele Ferenc elmondták, a tornával az volt a célúk, hogy a volt aktív játékosok részére mozgáslehetőséget biztosítsanak. Tavasztól őszig ezek a játékosok a városi kispályás labdarúgó-bajnokságban vesznek részt. Nemzetközivé emelte a rendezvényt a csehszlovákiai ipolybalogiak részvétele, akik megnyerték a tornát. Második helyen a keverőüzem, harmadikon pedig a szécsényi öregfiúk első csapata végzett. A gólkirály címet holtversenyben 7 góllal Mihalovics M. és Boros Sándor kapták. Szomszédvárak — hasonló gondokkal Rimóc, Varsány. Meglepő hasonlóságot mutatott a két, egymáshoz igen közel eső és azonos feltételekkel küszködő község. Még a falugyűléseik is érdekes módon ugyanazon időpontban zajlottak: vasárnap, 15 órai kezdettel. A rimóci „új” iskola, a falu legnagyobb létszámot befogadó helyisége adott lehetőséget az esemény megtartására. Zsúfolásig megtelt az érdeklődőkkel, akiket Beszkid Andor polgármesternek nem sokszor kellett noszogatni, hogy mintegy húsz perces beszámolóját észrevételeikkel, javaslataikkal kiegészítsék. Mintegy negyven értékes hozzászólás mutatta, hogy a helybélieket érdekli lakóhelyük sorsa, és különösképpen a jövője. Legtöbben az utak állapotát és az elkövetkező javítási-felújítási terveket érintették. Többen szóltak a nem mindig elfogadható közterületi viszonyokról, a község rendezettségének soron következő lépéseiről. Szóba került a temető felé vezető út- és járdahelyzet is. A helyi gazdasági és műszaki ellátó szervezet közelmúltbéli megszűnésének személyi feltételeivel, kérdéseivel is foglalkozott a lakosság. Alighanem a két szomszédos község mellett még sok más vidéki településnek is hasonló gondja lehet, ugyanis mindkét faluban nagyon sokan érintették a hiányos jogi feltételeket, mint a szükséges változásokat gátló tényezőt. Különösen a földtörvény, a kárpótlási törvény és a szövetkezeti törvény megalkotásának késedelmes voltát említették gyakran a két helység hozzászólói. Varsány községben a helyi művelődési ház nagytermében még a pótszékeket is igénybe kellett venni. A gyűlésen Bárány Dénes polgármesternek a község útjainak és járdáinak állapotával, az ivóvízvezetékkel és az önkormányzat működési feltételeivel kapcsolatosan tették a legtöbb észrevételt. Többen csatlakoztak a helybéli katolikus plébános példaértékű kezdeményezéséhez: a községi temető kerítésének teljes renoválásához. Megnyugvással hallgatták a résztvevők, hogy lehetőségeihez mérten nem csupán a község lakossága, hanem a termelőszövetkezet is részt vállalt a felújításból. Mindkét falugyűlés létszáma, az események hangulata arra enged következtetni, hogy a lakosságot érdekli a község helyzete. Nem csupán kritikus észrevételek, hanem kezdeményező javaslatok is segítik a két pogármester felelősségteljes munkáját. G. Sz. L. SZÉCSÉNY ÉS KÖRZETE Mártonka Gyulát a mai falusi élet is foglalkoztatja Fotó: Sz. T.
