Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-23 / 46. szám
1991. FEBRUÁR 23., SZOMBAT NÓGRÁDI 7 Angyal Adám már nem magánzó MIT TART A DOLGOZÓI RÉSZVÉNYLÉSRŐL A VÁLLALKOZÓI TÁRSADALOM FENEGYEREKE ? t Van egy Skálája, de nem érdekli őt Nemrégiben Salgótarjánban járt Angyal Ádám címzetes egyetemi docens, az Economix Közgazdász Egyetemi Részvénytársaság Privatizációs Ügynökség igazgatója. Szakemberek előtt tartott előadásában a privatizáció során oly gyakran és ellentmondásosan emlegetett dói gozói részvényekre helyezte a hangsúlyt. Nem lehet érdektelen, mit tart e kérdésről a hazai vállalkozói társadalom fenegyerekeként is emlegetett Angyal Ádám. — Ügy tűnik, ön nem helyesli a dolgozói részvényeket. — Nem' vagyok ellene, de egyszerűen nem hiszem el, hogy érdemben növelné a vállalat hatékonyságát.- Ettől még nem működik jobban a cég, mintha mondjuk külső tulajdonosok szekíroznák miatta a vezetőket. — Nem lát előnyt benne? — Dehogynem, nagyon barátságos dolog, s végül is kétségkívül szorosabb kapocs ez dolgozó és munkahelye között, mint mondjuk a munkaszerződés. Csak éppen a gazdaság nem bizonyította eddig, hagy nagyobb intenzitásra, jobb teljesítményre sarkallná az értékpapír tulajdonosát. Közönséges befektetési vállalkozás, hogy a dolgozó saját vállalata részvényeiből vásárol, vagy máséiból. — És mi van akkor a tulajdonosi szemlélettel, a beleszólási joggal? — Ez az esetben lehet mérlegelési szempont, ha a dolgozók kezében olyan részvénycsomag lenne, amely- lyel a közgyűlésen fontos dolgokban dönthetnének szavazataikkal. Ha viszont a többi tulajdonoshoz képest kevés részvényük van, akkor hiába az akármilyen ravaszul megfogalmazott, tehát a dolgozók szavazati többségét garantáló alapszabály, úgyis a nagytulajdonosok döntenek! — < Lehet hogy félreértelmezzük kissé a részvénytulajdonosi mentalitást?. — Biztos vagyok benne. Hogy mennyire másképp működik az mint ahogyan mi elképzeljük a bankok példáját a legérdemesebb felhozni. Az ember a pénzét bizalmi alapon viszi a bankba. Ha elégedetlen vele nem kritizálja, hanem fogja magát,. kiveszi a pénzét és átteszi egy másik bankba. A kis részvényes ugyanúgy nem vitatkozik az üzletpolitikán, a menedzsmenten, hanem eladja a részvényét és vesz helyette másikat. Ezt tehetik a dolgozók is a részvényeikkel mindaddig, míg nem kerülnek meghatározó részvénytulajdonosi pozícióba. — ön részvényes? — Hogyne, van egy darab Skála részvényem. De, hogy ezzel az egy értékpapírra! megpróbáljam befolyásolni a kibocsátó tevékenységét, ez eddig eszembe sem jutott. — Egyáltalán minek vette? — Kíváncsiságból. Tőzsdei praxist akartam folytatni, hogy működik egyáltalán, de nem érdekel, menynyi az árfolyama, az osztaléka. Ez egyszerűen kísérlet volt részemről. A pénzemet mindenesetre nem így fektetném be, sőt, ma Magyarországon egyáltalán nem részvényt vennék rajta. — Tegyük fel, ön privatizációt menedzselne, és bejönne ebből egymilliárd forintja. Mit csinálna vele? — Ha én vezényelném a privatizációt, akkor a külfölditől három dolgot kérnék: hozzon be technikában, technológiában, műszaki kultúrában annyit, amennyit csak bír, adjon nekem any- nyit, hogy legyen elegendő forgóalapom, és ne kelljen a bankoknál sorbaállnom érte 35 százalékos kamatért, a többit meg befektetném piaci hálózatomba Ettől a háromtól lesz jó egy vállalkozás. A legnagyobb pofonokat egyébként feltehetően piaci kultúrálatlanságun'k miatt fogjuk kapni, amint végre megnyílik előttünk az Európa-ház. Mindjárt kapunyitáskor két akkora Hemmet kapunk, hogy az csak na, mert nem tudjuk, hogy kell egyáltalán ott viselkedni. — Mikor látjuk újra vállalati menedzserként? — Nemrégiben még magánzó voltam, hála istennek sikerült bekerülni az . egyetemre, ezt akartam. Privatizációs ügynökségnél dolgozom, a gazdaságból nem cseppenek ki. De nem akarok sem vállalatot alapítani, sem meglévőben fontos, szerepet betölteni, ebből elég volt. Most másként akarom az életemet berendezni. — sz. m. — A KAMARA SARKA Q Hogyan lízingeljünk? Alig van olyan vállalat, vállalkozás Magyarországon, mely ne kerülne valamilyen módon kapcsolatba a L1Z1NG- gel. Ugye ön sem kivétel? Bármennyire is egyszerűnek tűnik a dolog, sokszor akkor támadnak nehézségeink, amikor már megkötöttük a szerződési. Segítséget ajánlunk önnek a Hogyan lízingeljünk? című tájékoztatóval egybekötött konzultációnkkal. Rendezvényünkön szeretnénk megismertetni a lízing előnyeit, a legfontosabb tennivalókat és felhívni figyelmét a nehézségekre, buktatókra. Segítségükre lesz ebben az Észak-Magyarországi Centrum (Park) Rt. salgótarjáni képviselete. Rendezvényünk ideje: 1991. március 5. délelőtt 10 óra. Előadó és konzulens: Szilágyi István, TCP területi főmérnök. Helye: MTESZ székháza (Salgótarján, Rákóczi út 11.) Költséghozzájárulás: 700 forint, az Észak-Magyarországi Gazdasági Kamara tagjainak 300 forint. Jelentkezni 1991. március 1-ig képviseletünkön (Salgótarján, Tanácsköztársaság tér 1.) lehet. > üzlet, üzlet, üzlet... Az Észak-Magyarországi Gazdasági Kamara e rovatban rendszeresen közzétesz a hozzá érkező üzleti ajánlatokból. Az itt közöltek külföldről érkeznek, ezért ellenőrizni azokat nincs módunkban. Az ajánlatokkal kapcsolatban, szíves tájékoztatásul közöljük, hogy egy információ ára 600 forint -j- áfa, az ÉMGK tagjainak ingyenes. 1. BV—0015. Stájerországi (Ausztria) fővállalkozó közel-keleti piacra keres: — lakókocsikat és lakókonténereket, — portland cementet, — ajtókat, ajtókereteket, ablakokat, — előre gyártott gipszfalelemeket. 2. BA—0015. Osztrák élelmiszer-kereskedő keres szárított meggyet, szamócát, aszalt körtét, biökertészeti sárgabarackot. 4. BV—0010. Olasz sportruházatgyártó cég elad sportruhákat (jeans, dzseki, trikó, stb.). Mintakollekció, esetleg kis hibás termékek is szóba jöhetnek. 5. BV—0009. Olasz cég Venetoból ipari együttműködés iránt érdeklődik — esetleg vegyesvállalat-alapítási szándékkal is — a harisnyagyártás területén, A pénzügyi és műszaki feltételek adottak. Mindenütt elfogadják Az ENSZ iparfejlesztési szervezete, az UNIDO célkitűzése a fejlődő országok ipari fejlesztésének elősegítése és meggyorsítása. Ezt a tevékenységét kiterjesztette a volt szocialista országokra is. A milánói ipari promóciós irodájuk ingyenes szolgáltatásai közé tartozik, Hogy ezen országokban történő ipari termelő be- ruhásokra alakítandó vegyes vállalatokhoz a partnereket összehozza. A beruházás lehet új termelőkapacitás létrehozása, már meglévő felújítása, vagy átalakítása, új típusú működtetése, menedzselése. Megfelelő érdeklődés esetén a szándékok tisztázása után az Olasz Külkereskedelmi Intézettel (ICE) együtt 2/3 részben, de rríaximum 40 ezer USD értékhatárig finanszírozzák a Viegvalósíthatósági tanulmányt. Ennek előnye abban rejlik, hogy az UNIDO normái szerint kidolgozott megvalósíthatósági tanulmányt minden nemzetközi szervezet elfogadja, és megkönnyíti a projekt finanszirozásra való befogadását. HÍREK — Kamaratagjaink önköltségi áron rendelhetik meg az egyik legnépszerűbb vállalkozói magazint, a Privát Profitot. — A finn exportőrök teljes nyilvántartásával rendelkezünk, amelyet bárki megtekinthet. — A Magyar Gazdasági Kamara támogatásával készülő Cégkódex-be rendkívül jutányos áron kerülhet be. Kérjen tájékoztatót! — Irodánkban bárki elolvashatja a Figyelőt, a Tőzsde Kurírt, a Privát Profitot, a Napi Világgazdaságot, a Hungarian Trade Jurnal-t, .valamint napilapokat és tájékozódhat a kamarai kiadványokról — A dél-koreai exportőrök katalógusai az érdeklődök rendelkezésére állnak. Az ügyvéd rovata Az ALAPÍTVÁNY csábító „trükkjei’" Bármilyen évszak alkalmas az alapítványok létrehozására, érdekes módon azonban az év vége közeledtével számuk jelentősen gyarapodni szokott. Az adakozó kedvet nemcsak a közelgő szeretet ünnepe motiválja az emberekben, hanem az adóalap-csökkentés finom öröme is. Miért divat manapság alapítványt létrehozni? Ha lényegét egy tömör mondatban kellene meghatározni, ez talán így hangzana: az alapítvány az alapítók által közérdekű célra elkülönített — rendkívül kedvező feltételek mellett működő — vagyonból és szervezetből áll. s akár sikeres vállalkozási tevékenységet is folytathat. Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy aki ezzel kívülről vagy belülről kapcsolatba kerül, az mind jól jár. Milyen előnye származik az adakozónak, ha pénzzel vagy vagyontárggyal támogatja az alapítványt? Ha az adakozó alanya a vállalkozási nyereségadónak, akkor az általa fizetett összeggel csökkentheti az adóalapját. Ha nem tartozik ebbe a kategóriába, akkor valószínűleg személyi jövedelemadót kell fizetnie, de ezen adóalap is csökkenthető az adomány ösz- szegével. Egyszerűbben fogalmazva, az adakozó mindenféleképpen csökkent- heti az adóalapját. Egy másik perspektívát vizsgálva, ugyancsak felfedezhetünk kedvezményeket. Ha valaki alapítványtól kap bizonyos juttatást, az előnyös lehet számára. Emeljünk ki két fontos területet. Az egyik ilyen eset. ha az alapítványtól magánszemély ösztöndíjat kap. ezen juttatás után nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Egy másik példa: nem kell személyi jövedelemadót fizetni valamennyi szociális. egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, bűnmegelőzési, művelődési célra, illetve diák-, vagy szabadidősport szervezé- re adott juttatás után sem. Végül, de nem utolsósorban előnyös a dolog magának az alapítványnak az oldaláról nézve is. Maga az alapítvány is adómentességet élvez. Természetesen ez csak az alapítványi célokat szolgáló gazdálkodásra értendő. Amennyiben az alapítvány az eredeti céljaitól eltérő vállalkozásba kezd, az így képződő nyereség adóköteles. Ha e kis ízelítő alapján kedvet kapnánk alapítvány létrehozására, mi a teendő? Elsőként találnunk kell egy közérdekű célt. mely felkeltheti az adakozók kedvét. Ezután egy vagy több alapítót kell találnunk, akik lehetnek magánszemélyek. de jogi személyek is. Az alapító okirat elkészítése következik ezután. A legkevesebb, amit az alapító -okiratnak tartalmaznia kell: — az alapítvány neve, — székhelye. — célja. — az alapítványi vagyon és annak felhasználási módja. (Itt meg kell jegyezni, hogy van olyan hiedelem. miszerint csak az alapítványi vagyon kamatai illetve hozadéka használható fel. Tévedés. Az alapítói vagyont is fel lehet használni, csak akkor ezt az alapítói okiratban már előre meg kell határozni.) — meg kell jelölni, hogy kik jogosultak az . alapítványi vagyon feletti rendelkezésre (ezt a szervet általában kuratóriumnak nevezik) ; — az alapítványhoz való csatlakozás lehetőségét is meg kell határozni (nyitott vagy zárt alapítványról van-e szó), — élettartamáról, azaz, hogyan szűnik meg az alaTévé a falon pítvány. (Legtipikusabb eset, amikor a kassza kiürül). Ha mindezen túljutottunk, irány a Cégbíróság, ahol be kell jegyeztetnünk az alapítványt. Nem utolsó szempont az sem, hogy semmilyen illetékvonzata nincs a cégbejegyzésnek. A sok teendő között nyilván nem feledkezhetünk meg a bankszámla megnyitásáról, ahová az adományokat várjuk. Nem árt, ha tudjuk, hogy az alapítvány feletti törvényességi felügyeletet az ügyészség látja el. A vállalkozókat is több alapítvány támogatja ma Magyarországon. Ezek közül talán a legnagyobb és legismertebb a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, mely Salgótarjánban a közeljövőben bemutatkozik. Dr Berente Tibor A televíziógyártók közül elsőként döb piacra a Sharp japán elektronikai cég olyan folyadékkristályos televíziót, amely a falra akasztva használható. Más gyártók is próbálkoznak folyadékkristályos kijelzőkkel — ezek teszik lehetővé a minél laposabb változatok előállítását —, de falra függeszthető típussal, amely állítólag elég nagy méretű, és még éles képet is ad, eddig még nem álltak elő. A Sharp elnöke sajtóértekezleten jelentette be, hogy a készülék mindössze 3 centiméter vastag, képernyőjének átmérője 24 centiméter, súlya pedig másfél kilogramm. Miniatürizált méreteivel szemben az ára viszont meglehetősen tekintélyes: mintegy 120 ezer forintnak megfelelő összegért kapható. A Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezettől szerződéses üzleti formában működteti Szabó Pálné a Prima fagy- laltozót és teázót. A több mint egy éve üzemelő gyorsétkezdében nyáron fagylaltot, a téli hónapokban pedig lángost és melegszedvicseket vásárolhatnak a városközpontba érkezők. —Fotó: Rigó—
