Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-22 / 45. szám

1991. FEBRUÁR 22., PÉNTEK unnnzzj 5 Megnyílik a bezárt gyárkapu Bereden Hazajönnek a központba bejárók... Szemenstedett hazugság... ^ BALASSAGYARMA T ÉS KÖRZETEJ a Újabb házhelyek Ipolyvece. Ahogy itt mondják a polgármesteri hivatalban dolgozók, községük nem tartozik az elöregedétt falvak közé. Sok fiatal telepedett le az utóbbi években, talált otthonra, döntött úgy, hogy jövőbeni életét is ide köti. Ebben szerepe van annak, hogy jó a közlekedési lehetőség Balassagyarmatra, ahol ugyan szűkülnek a lehetőségek a munkaválla­lásra, ennek ellenére az ide igyekvő, de a községben lakók is még mindig találnak hosszabb távra szólóan munkát, mai állapotainknak megfelelő biztonságosabb megélhetést a város különböző termelő­gazdálkodó egységeiben. Mindezt figyelembe véve a képviselő-testü­let döntése alapján folyamatban van az új házhelyek kialakítása, a vasútállomás mellett, a Petőfi utca végén. Nyolc fiatal juthat ezer négyzetméternyi telekhez. A birtokbavétel ellenértékét még nem hatá­rozta mpg a testület. Helyi adók nélkül Drégelypalánk. Az önkormány­zat abban bízik, hogy az idén nem lesz szükség a helyi adók vala­melyikének kivetésére. Ezt két dologgal indokolja: az egyik sze­rint múlt évről kétmillió forintot „mentettek át” az idei kiadások fedezésére. A másik az, hogy a helyi gazdálkodó szervek nem csak megértik, hanem el is fogad­ják az önkormányzat azon állás- foglalását, hogy akárcsak eddig, úgy az idén is, bizonyos összeggel járuljanak hozzá a közös fenntar­tási költségekhez. Ez utóbbi összeget ötszázezer-egymillió forint közötti összegben képzelik el. Amennyiben az utóbbira nem kerül sor, akkor a lakosságnál a helyi adók valamelyikét beveze­tik, a termelő-gazdálkodó egysé­geknek pedig kommunális adót kell fizetniük. A pedagógusok megkapják Magyarnándor. Míg másutt gondot okoz, hogy a pedagógusok a kormány által ígért és biztosított 10 százalékos béremelésen kívül megkapják-e az önkormányzatok által biztosítandó újabb plusz húsz százalékot, addig az előzetes felmérés és információk alapján a polgármesteri hivatalban meg­tudtuk, hogy a képviselő-testület valószínűleg a harminc százalék megadása mellett voksol. Ez azt jelenti, hogy az állami költségve­tésből biztosított összegen kívül, a béremeléshez nyolcszázezer fo­rintot az önkormányzatnak kell előteremteni, akár a költségek átcsoportosításával, akár a bevé­telek növelésével. Az összeg szét­osztásának mikéntjét a pedagógu­sok érdekvédelmi szervezete és a tantestületek együttesen alakítják ki. Igaz-e a hír, hogy a tavaly bezárt berceli gyárban rövidesen újra megkezdődik a termelőmunka, ki­nyílik a gyár bezárt kapuja — kér­deztem Szőcs Ferenctől, az Ikladi Műszergyár műszaki vezérigazga­tó-helyettesétől. — Igaz. Amikor a bezárás körül folyt a nyilvános vita, akkor is azt hangsúlyoztam, ideiglenes megol­dásról van szó, tekintettel arra, hogy a gyár nagyon veszteségesen ter­mel, nem bírjuk el az ezzel kapcso­latos jelentős pluszköltségeket. A dolgozókkal akkor sem volt semmi baja a vezetésnek. A bezárás óta tíz külföldi céggel tárgyaltunk. Ered­ményeként, az elmúlt év októberé­ben kristályosodott ki, hogy német cég lesz a partnerünk. A velük kötött szerződés szerint közös vállalko­zásban, lazább formában működünk együtt. Ok abbahagyják annak a motornak a gyártását, amit mi átve­szünk tőlük, az általuk meghonosí­tott technikával, technológiával, az ő követelményeiknek és hallatlan precizitásuknak megfelelően. A gyártásra kerülő ötszázezer darab motorhoz ők adják a szükséges anyagot is. Az előbb említett meny- nyiség 12 hónapra jelent folyamatos megbízást. Március 2-án utaznak ki a német gyárba a betanuló csapat tagjai: munkások és vezetők. Há­romheti kinti, alapos szakmai ismer­kedés után április elsején Bercelen az első szalagon megkezdjük a ter­melést. A kezdeti lassú felfutás után folyamatosan felgyorsítjuk az üte­met, majd júliustól kezdve mind minőségben, mind mennyiségben ütemesen állítjuk elő az esedékes darabszámot. — Kik kapnak helyet a szerelő- szalagnál? — Azok a dolgozók, akik a gyár bezárásakor hajlandók voltak elvál­lalni, hogy átmenetileg a központba járnak dolgozni. Számuk hetven fő, vezetőkkel és a kiszolgálókkal együtt, valószínű nyolcvanhat főre növekszik számuk. Tulajdonkép­pen a berceliek vissza-, illetve haza­jönnek. Helybeliek felvételére csak nagyon elvétve kerülhet sor. Mivel a meglevő épületek közül többre nem lesz szükségünk, ugyanakkor ezek leválaszthatóak és elkeríthe- tőek, ismételten felajánljuk őket az önkormányzatnak hasznosítás, il­letve újabb termelőrészlegek bete­lepítése céljából, megfelelő ellen­szolgáltatás ellenében. A helyi ön­tödét viszont raktározás céljára to­vábbra is fenntartjuk magunknak. — Milyen lesz a hazaérkezők bérszínvonala? — Forintban és teljesítmény után kapják majd bérüket, amely esetleg szerény mértékben lesz több, mint jelenleg, itt a központban. — Nem tudom, találkozott-e az­zal a híreszteléssel, amely mögött esetleg provokatív szándék, vagy egyéb más húzódik meg? Állítólag vezető beosztásba nem kerülhet olyan, aki a korábbi időben párttag volt, bánnilyen magas legyen a szakmai tudása, hozzáértése, veze­tői rátermettsége. Szemenszedett hazugságról van szó. Eddig sem néztük, de a jövőben sem nézzük senkinek sem a „szí­nét”. A múlt nem jelent sem előnyt, sem hátrányt. Egyedüli szempont a rátermettség, a magas szakmai hoz­záértés stb. Például a telepvezető­nek illik egy idegen nyelvet — an­gol, német — beszélni, rendelkez­zen villamosmérnöki képesítéssel, ezen belül jobban értsen a gyenge áramkörhöz. A művezetőknek pe­dig ugyanazt a szerepet kell betölte- niök, mint a németeknél a mesterek­nek. Vagyis, ha szükség van rá, akkor tevőlegesen be kell avatkoz­niuk, részt kell venniük a felmerülő műszaki problémák megoldásában. Ennek alapján történt kiválasztásuk is. Mindkettő a gyár — Bércéi —- dolgozója volt. Egyikük pedig je­lenleg munkanélküli — fejezte be tájékoztatóját Szőcs Ferenc, majd hozzáfűzte, hogy az újabb lehetősé­gekről, amennyiben azok nyilvá­nosságra érettek, szívesen tájékoz­tatja az Új Nógrád szerkesztőségét. Venesz Károly A pályázat sikeres elnyerése után... Ki fakaszt vizet Nógrádgárdony ban ? Hétmilliót ad a megyei önkormányzat Múlt heti, pénteki Balassagyar­mat és környéke című összeállítá­sunkban jeleztük, hogy mai olda­lunkon foglalkozunk a nógrád- gárdonyiak nagyon régóra húzó­dó, megoldásra váró vízellátási problémájának lehetséges megol­dásával, felvázolva az ehhez ve­zető út konkrét lehetőségeit is.- * A lakosság már huszonkét év­vel ezelőtt érzékelte, hogy a ké­sőbbiekben esetleg kisebb vízel­látási gondokkal kell számolnia. Az akkori kis jelzés a tavalyi év­ben aztán kemény valósággá vált. A száraz esztendő, az aszály egyértelművé tette, hogy minden tekintetben jogos az állami tüdő­szanatórium orvos igazgatójának, dr. Ferenczi Györgynek azon vészhelyzetet jelző írásos doku­mentuma, amelynek visszatérő lényege a következő: amennyiben nem történik gyors intézkedés, akkor bekövetkezhet a katasztró­fa... A tavalyi szárazság nem csak egyértelművé tette a korábbiak indokoltságát, hanem egyúttal felgyorsította a megoldáshoz vezető folyamatot. Ebben megha­tározó momentumot képviselt a tavaly tavasztól őszig terjedő víz­korlátozás. Erre naponta két időintervallumban került sor: dél­után 2-től 6-ig, este 9-től reggel fél 5-ig. Mondani sem kell, hogy ez a kényszerintézkedés milyen következményekkel járt higiéniai szempontból. A dokumentumok szerint a víz elapadásában szerepe volt annak a meliorációnak, amit az őrhalmi szövetkezet végzett a korábban használhatatlan, vízfolyásos föl­dek termővé tételére. Az érdekeltek közül többek egybehangzó véleménye szerint, ha a grófi és a régi kisasszonykút meglenne —, amelyeket annak idején bővizű források tápláltak —-, akkor ma nem küszködne víz­gondokkal a tüdőszanatórium. A megoldások keresésekor a többi között szóba jött, hogy majd Dejtáron keresztül, egy gerincve­zeték-rendszer segítségével Őr- halmon át kerül ivóvíz a nógrád- gárdonyi intézménybe. Mégpe­dig öt év múlva, s jelentős költ­séggel. Az ezt követő újabb el­képzelés szerint a Mihálygergétől induló gerincvezeték-hálózatot — amely Rimócot is ellátja vízzel és Varsányig van kiépítve — a kijelölt helyeken átvezetik. Ez utóbbi elgondolás megvaló­sítását gyorsította fel a Közleke­désügyi, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium politikai államtit­kárának, Rajkai Zsoltnak a köz­benjárása. Ugyanis a megyei ta­nács költségére, a MÉLYÉP- TERV soron kívül elkészítette a kiviteli tervet. Mint fővállalkozó, azt is közölte, hajlandó a tervben szereplő elképzeléseket megva­lósítani, ehhez azonban arra van szüksége, hogy birtokában legyen az érvényes fedezet igazolásának. Ez garantálja, hogy a munkála­tokhoz szükséges összeget az ál­lami költségvetés biztosítja. A MÉLYÉPTERV-en kívül még több vállalat tett ajánlatot, igyekezett elnyerni a beruházás kivitelezését. Az egyik 11, a másik 16 millióra szólt. A legked­vezőbbel, a Salgótarjáni Építő és Karbantartó Kisszövetkezet ruk­kolt elő: ajánlata 9 millió 500 ezer forintra szólt. Jelezte azt is, hogy a pénz megléte esetén ez év már­cius 15-ére elvégzi a kiviteli terv­ben szereplő munkákat. * Jelenleg, hol tart a folyamat, végül ki fakaszt vizet Nógrádgár- donyban? . A megyei közgyűlés legutóbbi tanácskozásán foglalkozott az ez évi költségvetéssel. Ennek során meghatározta, milyen célokra, mennyit lehet költeni, milyen célok elnyerésére nyújt be pályá­zatot a Belügyminiszériumba. Ezek között szerepel a tüdőszana­tórium vízellátásának megoldása, 14 millió forint bekerülési-beru­házási összeggel, melyből a me­gyei önkormányzat 50 százalé­kot, azaz hétmilliót vállal magára. A másik 50 százalékot a pályázat elnyerésével kell előteremteni. A kedvező igen kimondása után, valószínűleg áprilisban már hoz­zá lehet kezdeni a kivitelezéshez. Idekívánkozik annak közreadása, hogy az átvezetés során, olyan keresztmetszetű — átmérőjű — ivóvízhálózat-vezeték kiépítését valósítják meg, amely a későb­biekben lehetővé teszi a környék­beli községek bekapcsolódását a saját ivóvízhálózatuk kiépítésé­be. V. K. Mire készül az aranysapkás cukrász? Ipolyvece. A képviselő-testü­let legutóbbi ülésén foglalkozott az idei költségvetéssel. Eldöntöt­ték, hogy a rendelkezésükre álló 12 millió 200 ezer forintot magá­ba foglaló, működéshez szüksé­ges pénzből mire, mennyit fordí­Becske. Az önkormányzat fo­glalkozott azzal, hogy miképpen tudná helyben maradásra késztet­ni a fiatalokat. Ennek megfele­lően úgy döntöttek, hogy az a fia­tal házaspár, aki hárorfi éven belül házat épít, a kétszáz négyszögöl telekért tízezer forintot kell fizet­nie. Ez a lehetőség egyáltalán nem borzolta fel a fiatalok érde­Pármai sonka dollárért Balassagyarmat. A PENO- MAH balassagyarmati gyára, ja­nuárban, jugoszláv megrendelő­nek dollárért, több tételben két és fél tonna Pármai márkanévre hallgató sonkát szállított. A kért termékeket Ljubljanában vásárol­ták a fogyasztók. tanak. Az eszmecsere során fog­lalkoztak azzal is, milyen bevé­telre számíthatnak a helyben működő intézményektől. Például az óvodai és napközi otthonos iskola térítési díjaiból. klődését, vállalkozó kedvét. Lát­va a kialakult helyzetet, a testület felülvizsgálta korábbi döntését, és így módosította; aki vállalja a korábbi feltételeket, az ingyen kapja meg, változatlan nagyság­ban az új otthonhoz szükséges telket. Eddig egy fiatal házaspár jelentkezett házépítési szándéká­val. Mire, mennyit? Drágul a buszozás Balassagyarmat. Az önkormányzat képviselő-testülete leg­utóbbi ülésén döntött a helyi tömegközlekedés viteldíjairól. Ennek megfelelően március elsejétől a menetjegy ára a jelenlegi 8 forintról 14 forintra emelkedik. Az egyvonalas bérlet 290 fo­rintba kerül majd (a jelenlegi ára 140 Ft), míg az összvonalas bérlet ára 410 Ft (most 200 Ft) lesz. A tanuló- és nyugdíjasbér­leteket 100 forintért lehet kapni március elsejétől. Ingyentelek fiatal házasoknak BALASSAGYARMAT ÉS KÖRZETE Nincs tabutéma Szügy. Február 23-án, szomba­ton este hatórai kezdettel a műve­lődési ház ad otthont a polgár- mesteri hivatal szervezésében sorra kerülő falufórumnak. A helyi önkormányzat szívesen lát minden érdeklődőt, hiszen kije­lentésük szerint nem ismernek ta­butémát, minden felvetésre válas­zolnak. A Uj polgármester Cserháthaláp. Mint arról már hírt adtunk, Tolnai József polgár- mester munkahelyi beosztása és az önkormányzati munka össze- egyeztethetetlensége miatt nem­régiben lemondott a falu vezeté­séről. Az időközi választáson a minap járultak az urnákhoz a vá­lasztópolgárok, s nagy többséggel Mészáros Jánosnak szavaztak bizalmat. Az új polgármester tisz­teletdíjasként látja el teendőit. Margaréta a volt pártházban Magyarnándor. A helyi képvi­selő-testület pályázatot írt ki a volt pártház hasznosítására. A beérkezett jelentkezések közül végül is a Margaréta Gmk pályá­zatát fogadta el az önkormányzat. A társaság vegyesboltot nyit a kö­zeljövőben a művelődési házzal egybeépített épületben. Nincs érdeklődés Bércéi. A polgármesteri hiva­tal által kijelölt építési telkek iránt — amelyekért négyzetméte­renként 30 forintot kellene fizetni — nincs érdeklődés. Jelenleg a folyamatban lévő otthonok befe­jezésére koncentrálják az anyagi eszközöket, erőfeszítéseket. Ér­dekesség, hogy a korábbi eszten­dőkben, évenként 9—10 új otthon felépítésére volt vállalkozó. Polgárőrség Patak. Hatvan fővel megala­kult a vagyonvédelmi polgárőr­ség, amely egyesületként műkö­dik, és a bíróság felvette őket a cégnévjegyzékbe. Háromtagú vezetőség közreműködésével ala­kítják az ügyeleti beosztást. Két fő járja a falut gyalogszerrel, őrzi a lakosság nyugalmát, megpró­bálja védeni értékeit. Az önkor­mányzat 20 ezer forintot adott az elemi feladatok elvégzéséhez szükséges felszerelések beszer­zéséhez. A polgárőrségben a leg­fiatalabb huszonévestől kezdve a legidősebbekig, hetvenévesig minden korosztály megtalálható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom