Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-19 / 42. szám
1991. FEBRUÁR 19., KEDD LlEPtezj 5 r SZÉCSÉNY ÉS KÖRZETE Népszerű a könyvtár Varsányban Nógrádmegyerben nem szednek helyi adót A könyvtár is segít a téli unalmas órák színesebbé tételében a varsányiaknak. Szép Vencelné könyvtárvezető, a bázisállományról a nógrádsipeki önkormányzat megalakulását követően már leválasztotta a nekik járó közel háromezer kötetet. A békés elválást követően még így is mintegy hétezer könyvből válogathatnak az olvasók. Érdekes ellentét, hogy amíg a beiratkozottak száma az utóbbi időkben némileg csökkent, ugyanakkor közülük a rendszeres olvasók száma folyamatosan növekszik: idén közel háromszáz főről mondható el, pedig még csak februárt írunk. Mivel a helyi általános iskolának csak kézikönyvtára van, a tanulók naponta keresik a kötelező és ajánlott olvasmányokat itt. Sokan közülük a szülőknek és nagyszülőknek is rendszeresen válogatnak olvasnivalót. A felnőttlátogatók a régebbi időkben többnyire kalandregényeket, krimiket kerestek, de újabban ezeket „lekörözik” a kézi- és szakkönyvek, barkácskötetek. Kedveltek a hanglemezek és a kazetták is — az olvasótermi látogatók rendszeresen kérik. A könyvtárvezető a jól bevált gyakorlatot követve idén is tervez író-olvasó találkozókat, együttműködve a szécsényi Krúdy Gyula könyvtárral, illetve a megyei könyvtárral. Annál is inkább szívesen teszi ezt, mivel Fasching Károlyné szécsényi könyvtárvezetővel és munkatársaival, mind pedig a megyei kollégákkal hagyományosan jó szakmai kapcsolat alakult ki az elmúlt évek során. G. Szűcs — Korunk típusgondját mi is érzékeljük. Kevés a pénz, sok a feladat — magyarázta Verbói Gábor Nógrádmegyer polgár- mestere. — Az önkormányzatnak 26,5 millió forint felhasználásáról kell dönteni. Ez jószerével csak a működésre és fenntartásra lesz elég. Az intézmény vezetőivel több alkalommal is beszélgettünk: mennyi lenne az a minimális összeg, amely az intézmény zavartalan működéséhez szükséges? A közmeghallgatás után döntünk majd a költségvetésről. Nem szedünk helyi adókat: inkább szerényebb anyagiakkal gazdálkodunk, az amúgy is súlyos lakossági terheket nem lenne szerencsés tovább növelni. — Abból a kevés pénzből, ami rendelkezésükre áll az idén mit szeretnének megvalósítani? las. Ezeket a gondokat megoldjuk. Viszont az iskolavezetés felé az elvárásunk, hogy ezt pozitív irányú tartalmi változás kövesse. — Úgy tudom, hogy a faluban sok a munkanélküli. — Igen. És sajnos folyamatokerül, nem „folyik” el. Másrészt közhasznú munkalehetőséget biztosítunk a munkanélküliek számára. — A községen végigsétálva azt tapasztaltam, hogy elég sok a vállalkozó. Rimóci postagond A község postája mindössze kilenc négyzetméteres helyiség. Kis túlzással azt mondhatnánk, ha egy ember bemegy, egynek ki kell jönnie, mivel egy telefonfülke is van még a csöppnyi épületrészben. Ráadásul ez a terem nem a posta tulajdona, hanem a helyi áfésztól bérlik. Az önkormányzat vállalná az új épület létrehozását, de ehhez a posta anyagi segítségére is szükség lenne. A javaslatot megtették a Budapesti Postaigazgatóságnak, ám új beruházásra ott sincsen pénz. A probléma így továbbra is megoldásra vár. Korszerű, új lakóházak csinosítják a települést. Králik Andor kiállítása Szécsény. Tíz éve tanítványai, barátai, művésztársai, rokonai végső búcsút vettek Králik Andortól. Az emlékére, a szécsényi művelődési központban megnyílt kiállítás tisztelgés a pedagógus-festő emléke előtt. Králik Andor Nagylócon született. A jászberényi tanítóképzőben jelesen képesítőzött. Tanított Hollókőn, Rimócon, Szécsényben. Glatz Oszkár fedezte fel tehetségét. Tagja volt az észak-magyarországi képzőművészeti terület csoportjának. Sohasem hódolt a különböző divatos művészeti áramlatoknak. Szerényen, csendben alkotott. Úgy ahogyan élt. Az akvarellfestészet egyik hódolója volt. Képeinek lírai hangulata, művészi élményt vált ki a szemlélőből. A természet iránti rajongásáról több képe is tanúskodik. Alkotásai szólnak a mához, egy évtized után is hirdetik alkotójuk üzenetét: az emberek egymás iránti tiszteletét, a békét, a harmóniát, az egymás megbecsülését, a természet és az ember örök kapcsolatát. Fotó: Szenográdi Tamás — Kiemelt szerepet kap az oktatás. Az iskola borzalmasan elhanyagolt állapotban van. Rossz a kerítés, az udvar egy „átjáróház”. Az ablakokat, ajtókat át kell festeni. A vizesblokkot fel kell újítani. Régiek a táblák. Az első osztályosok kénytelenek sima táblára írni, mert nincs vonaRendelésre várva Szécsény. A volt pártházat egészségügyi centrummá alakítják át. Ennek első „lépcsőfoka” a Fizikoterápiás kezelés megvalósítása. A rendelőt, a foglalkozási termeket és a várót az épület földszintjén alakították ki. Borik Albert kivitelező február végéig fejezi be az átalakítást. Várhatóan március elejétől fogadják a betegeket. Az orvos heti két alkalommal rendel, illetve végzi a vizsgálatokat. A hét többi napján nővér — az orvos előírása alapján — kezeli a betegeket. A fizikoterápiás mozgás- szervi, degeneratív megbetegedések, sérülések utáni rehabilitációra és ideggyógyászati kezelésre lesz lehetőség az új rendelőben. Nem panaszkodnak Nógrádsipeken Törekvő, szorgalmas, a falujukat szerető emberek élnek Nógrádsipeken. Szandai László, a falu fiatal jegyzője tősgyökeres nógrádsipeki. — Annak ellenére, hogy ma divatos a panaszkodás, mi nem siránkozunk — említi. A falu központja parkosított, rendezett. Négyosztályos iskolánk, üzletünk, postánk, könyvtárunk, kul- túrházunk van. Működik a helyi mozi is. — Jellemző-e a fiatalok elvándorlása? — Volt idő, amikor a fiatalok nem szívesen maradtak a faluban. Kilátástalannak látták a helyzetüket. A sokat emlegetett körzetesítés Nógrádsipekre is rányomta bélyegét. Húsz évvel ezelőtt 1110-en éltek e kis településen. Ma 903 személyt tartanak nyilván. Nagyon sok az idős ember. Az utóbbi öt évben egy kicsit nyitottabb lett a légkör, Nógrádsi- pek is jobban fejlődött. Azt megelőzően szinte elfelejtettek minket. Ma bízunk és reménykedünk. Tudjuk, hogy az önállóság önmagában kevés. De azt is tudjuk, hogy amit teszünk, magunknak tesszük. — Mik a közeljövő tervei? — Akad sok tennivalónk. Az iskolát két tanteremmel kell bővíteni, hogy a felső tagozatosok is itt helyben járjanak iskolába. Négy utcában hiányzik a szilárd burkolatú úttest. A legrosszabb a helyzet az Arany János utcában, ahová esős idő esetén lehetetlen járművel bemenni. Nógrádsipek nevét az egykori okiratok már 1265-ben említik. A XVII. században a nagy pestisjárvány idején a falu elnéptelenedett. Az idén ünnepük az újratelepítés 300. évfordulóját. A kis falu mindig is magára vonta az érdeklődők figyelmét. A két kastély közül az egyik a mai napig elhanyagolt állapotban van. — Többen is érdeklődtek a Balás-kúria iránt — mondja Szandai László. — Úgy szeretnénk értékesíteni, hogy munkahelyet is biztosítsunk ezzel az embeSzandai László: nem siránkozunk” rek számára. Okosan kell sáfárkodnunk a lehetőségeinkkel, az önállóságunkkal és azzal a kevés pénzzel, amivel gazdálkodik a község. —i—c san emelkedik a számuk. A szociális segélyezettek nagy része ebből a körből kerül ki. Ezen a téren kettős elképzelésünk van. Egyfelől a szociális juttatásokat természetben adjuk, a gyermekek étkezési díját, annak egy részét közvetlenül kifizetjük. így legalább tudjuk, hogy a pénz jó helyre — Igen. Segítjük azokat, akik olyan szolgáltatást honosítanak meg, amelyre a lakosságnak igénye van. Ilyenek letelepítésébe mi is közvetlenül segítünk. A Salgó Cipő például megnyitja az olcsó cipők boltját községünkben. —sz.f.— Szalmatercsi összefogás A községi temetőben a ravatalozó tetőszigetelése rossz. Állandósultak a beázások, így ki kell azt cserélni. Egyúttal a harangtorony tetejét is kifesti a lakosság, társadalmi munkában. Változó tarifák Szécsény. A városi önkormányzat megtárgyalta a közterület használatba vételi díját. A képviselők megállapították, hogy a négy évvel ezelőtt meghatározott díjak egy része alacsony, azok emelése szükséges. így például az önálló hirdető- táblák egy négyzetméterének havi díját 10 forintról 100 forintra emelték. Megyeriek a müveseállomásért Sok kicsi sokra megy — tartják a nógrádmegyeriek is. Hétezer forint gyűlt össze abban a lezárt perselyben, amelyben a megyei műveseál- lomás megvalósítására gyűjtöttek. Erre a célra a helyi önkormányzat még plusz húszezer forintot szavazott meg. Charley nénje Szécsény. Február 24-én 18 órai kezdettel kerül sor a Józsefvárosi Színház társulatának vendégjátékára a városi művelődési központban. A művészek a „Charley nénje” című zenés vígjátékot adják elő, három felvonásban. Az előadásra a bérletek érvényesek, de jegyek is vásárolhatók még a művelődési központban. Üdülőfalu lesz Ludányhalászi? Megyénk legtöbb kistelepüléséhez hasonlóan Ludányhalászi is hátrányos helyzetű. Területén kevés a munkahelyek száma, alacsony színvonalú a lakosság alapellátása. Nem megfelelő az infrastruktúra. Az önkormányzat 1991. évi bevételei is csak az intézmények működtetésére elegendőek. A költségvetés készítésekor a képviselők nem láttak lehetőséget a helyi adók körének bővítésére sem, mivel a lakosság anyagi tűrőképessége is véges. Ezek ismeretében az önkormányzat felmérte azokat a lehetőségeket, melyek — ha nem is azonnal, de — a közeljövőben bevételi forrást jelenthetnek a lakosság adóztatása, anyagi terhelése nélkül. A tervek kidolgozásánál alapot biztosított az a tény, hogy az önkormányzatok nagyobb szerepet és lehetőséget kaptak arra, hogy beleszólhassanak a területükön történő dolgokba, valamint jogot formálhassanak arra, hogy a falu természetes és mesterségesen kialakított természeti kincseiből is részesüljenek. Ludányhalászi egyik legnagyobb kihasználatlan értéke a bányaművelés alól kivont sóderbányató. Az ónkormányzat természetesnek tartja: ha a falu viselte a termelés során ért hátrányokat — végre előnyeiből is részesüljön. Ismerve a megye természetes vizeinek hiányát és azt, hogy a falu a turizmus fellegvárai — Hollókő és Ipolvtarnóc — közötti közút mentén terül el, a tó idegenforgalmi jelentősége felbecsülhetetlen. Az önkormányzat a tó területén és környékén többcélú szabadidős-központ kialakítását tervezi. Fontosnak tartja a vízisportok, a szörfözés, a strandolás feltételeinek megteremtését: korszerű, kulturált vendégvárást és vendéglátást biztosítani. Később a lehetőségek ismeretében egy kis üdülőfalu kialakítását is célként határozta meg. A tó horgászati célú hasznosításához a II. Rákóczi Termelőszövetkezet hozzájárult. Egy kis létszámú horgászegyesület az önkormányzat szervezésében már megalakult. A tó önkormányzati tulajdonába kerüléséhez még meg kell várni az új földtörvényt. A nehézségek mellett biztató az a törekvés, hogy ami a falu értéke, azt mindenki élvezheti, aki a vizet, a vízisportokat szereti. Ebből a ludányhalászi ember is részesülni akar. Részesülni a javakból is, ha már a magyar falvakkal járó hátrányok ellenére ott gyökerezett le, és ezek a gyökerek a falu földjében mélyebbre hatoltak annál, hogy ezt a települést — az ő települését megtagadja. (vaskor) Boldog korongozók Szécsény. Hogy meghonosodik-e a jégkorong a városban, még nem tudni. Annyi ellenben biztos, hogy az általános iskola udvarán létesített jégpálya igen népszerű a kisdiákok körében. Ha a korcsolya olykor hiányzik is, a hokiütő megvan, így kedvükre korongozhatnak a Fiúcskák. —Szenográdi Tamás felvétele— SZÉCSÉNY ÉS KÖRZETE
