Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-02 / 28. szám

FARSANG ’91 X V-"' | ? Nógrádi népszokások A farsangi ünnepkörhöz fűződő szoká- J sok többsége — német hatásra — a kö­zépkorban honosodott meg hazánkban. A vizkereszttől hamvazószerdáig tartó far­sangi ünnepekhez sok népszokás fűződött, melyeket még a legutóbbi évtizedekben is gyűjthettünk megyénk falvaiban. A nógrádi falvakban — a 17. század végéig — a lakodalmak többségét a far­sang időszakának vasárnapjain tartották. A 18. század húszas éveitől az esküvő napját a hétfői és a keddi napokra tet­ték át. Csak a huszadik század elejétől lett ismét a házasságkötés napja a vasár­nap és az 1930-as évektől a szombat. Et­től kezdve a lakodalmakat már nem farsangkor (január—február), hanem má­jus és október hónapokban tartották. A népszokások többsége a farsang utol­só három napjához — farsangvasárnap, farsanghétfő, farsangkedd — kötődött. A 19. század végéig általános szokás volt, hogy e" három napon nem dolgozhattak, nehogy a nyári hónapokra megbetegedje­nek. A farsang a fiatalok .szórakozásának idejét jelentette. Litkén például a far- sangvasárnap előtti vasárnapot „leányok vasárnapjának-' nevezték, E napon, litá­nia után táncmulatságot rendeztek, a ze­nészeket is a leányok fogadták. Célja az volt. hogy a fiatal lányok és legények megtanuljanak táncolni. Dejtáron, Ipolyvecén, Patvarcon. Csitá- ron és még néhány nógrádi faluban, a farsangi bálon került sor a legényavatás­ra. A bál előtti napokban a 14—16 éves fiúk, keresztapát választottak az idősebb legények közül. Éjfél tájban a kereszt­apa bemutatta a legényt a mulatság részt­vevőinek, és ezzel a legény nagykorú lett. Ettől kezdve udvarolhatott a leányoknak, nótát rendelhetett a zenészeknél, a falu közössége felnőttnek tekintette, meghall­gatták és kikérdezték véleményét, ellenez­hette, vagy helyeselhette a szülők akara­tát. A három nap alatt nem hiányozhattak a maskarások („bambulázók") sem. A le­gények szamár-, vagy kecskebőrbe bújtak, női ruhát vettek magukra, arcukat ko­rommal bekenték, majd táncolva végig­járták a falut. Amerre elhaladtak, min­den háznál tojást, szalonnát, bort, pálin­kát, kalácsot kaptak, amelyet a fonóház­ban vagy erre az alkalomra bérelt ház­ban megsütöttek és megettek. A megye nyugati részén az iskolás fiú­gyermekek is köszöntötték a farsangot. Farsangvasárnap reggelén három-négyes csoportokban jártak, kezükben csörgös botot vittek. Minden házba bementek, a csörgős botok ütögetésének ritmusával kí­sérve verset mondtak. Haj szőkicske, szőkicske, hajtsátok ki a farsangot, majd szép éneket mondok. A gyerekek diót, pénzt, szalonnát kap­tak. A háromnapos farsangi mulatság előkészítője volt a házasságoknak is. A leányok farsang vasárnapján bokrétát küldtek szeretőjüknek. Egy legény több bokrétát is kaphatott, de a mulatságba azzal kellett először * táncolnia, akinek bokrétáját a kalapjához tűzte. Ha a kivá­lasztott leány a fiú szüleinek is tetszett, húsvétkor rózsás pántlikát küldtek neki. Zólyomi József ,,Farsang van...’ Ah, azok a megdobálok! Kis és nagy mulatságok, bálok és bálocskák, szüle­tésnapi népes társaságok, ahova illet elmenni, de mégis! — a megyebálok, a reformkor vidámságai, vagy a századelőn, hoz­zánk közelebb, a mik­száthi kor vége felé a né­pes-dicső Nógrádi megyei mulatságok. . . Az utolsó megyebál egészen nyilván­valóan Balassagyarmaton lehetett a vármegyeháza nagytermében. Szép feladat lenne teljes leírását adni (a korabeli sajtó segíthet ebben), hogy ugyanis kik rendezték, kik vettek rajta részt, honnan jött és mi­lyen volt a zenekar és mi minden más volt ottan ak­kor még! S hogy’ lehetett mindenkor a farsangi me- gyebállal, a losoncival, a gyarmatival. Mindenesetre nem kis ügy volt feltehetően, hi­szen erre az alkalomra kü­lön toalett is készült. A férfinép éppúgy megadta a módját mint az emberiség szebbik fele, s hogy tán csak néhány asszony lett volna — de főként egy! a „ledér Fráter Erzsébet”—, aki mindig új ruhát, báli miegyébét követelt a far­sang közeíedtén... Aligha hihető komolyan. Kisebb ügyek, például egy házi táncos estély is kivetkőz- tette (de inkább beöltöz­tette) még a férfinépet is rendes hétköznapi modo­rából és külsejéből. Ho­zom is a példát egy oly valakitől, aki bár sokat betegeskedett — Madách Imre — mások szerint is szívesen járt bálokba, mu­latságokba és szívesen — sokat is táncolt. Sőt, egy alkalommal versenyt tán­colt legjobb barátjával Szontagh Pállal. A „ko­mornak” festett költő amúgy is két megyebál között élte házasságát. Az egyiken megszerette jö­vendőbelijét, a másikon meg elvesztette, s mert nélküle ment a mulatságba hamarosan elvált tőle. De nézzük sorjában: amikor losonci mulatságra készült Kubinyiékhoz, hogy azt miként írja le maga levelében; „Felfegyverkezve kellőleg indultam öcsémmel Lo- sonczra. Egy órát tartó pi­pere után, melyben nem kevés izzadságba kerülő csatát üzentünk hárman Ottlilckal a mostohácska természetnek, némileg ma­gunkra illesztettük a rossz hírbe jött arszlánbőrt. Hét órát dobolt a toronyban, midőn mi is Kubinyinéhoz robogtunk. .. Igen lassan gyültya férfitársaság. Gon­dolom; nem tudták a fi- lík, hogy enni kell. . . A so­dorna csak tíz óra után je­lent meg. fráternén fehér ruha, fehér és veres szala­gokból készült igen nagy rózsa-kávéscsésze amphi- bilim volt, balfüle felett két hosszú lefüggő tapogató poliplábbal, mellyel a kö­zeljövő híveket ugyan po­lipmódra megragadta, po- lizia-elleni módon a ,pén­zedet vagy életedet’ felki­áltást kissé czélzatosan így változtatva: .Hódolat vagy halál.!’ Fárterné víg volt — és korán lefeküdt. .. Ellen­tétekben nyilatkozik meg az élet.” Es itt aztán a Szontagh- nak írt levélben persze Er^si leírása következik. De hogy az érdeklődést csigázzam — ezt most el­hallgatom. Van eszembe leírni, képzelje, Fráter Pálné leírása után min­denki olyannak, amilyen­nek szeretné. Losonc víg volt és tö­rekvő. Már a századelőn (múlt század természete­sen) volt Kaszinó Egyesü­lete, amelyben minden rendű és rangú, felekeze­tű losonci polgár tag le­hetett és amely egyesület magába ötvözte például a honismerettel -foglalkozó kört is, tehát éppúgy ossz- városi volt mint teszem azt később Balassagyarmaton a Madách Társaság. A loson­ci Kaszinó , rendezte a bá­lokat és azok is lehettek megyebálok egészen füg­getlenül attól, hogy a me­gyeszékhely meg Balassa­gyarmat volt (habár Lo­sonc éppen eleget tört ép­pen ez ellen, felhozva nem egy,- sem kettő nyomós okot, iparosodást, nagyobb fejlődést mint maga a székhely — persze hiába!) Losoncon maradva még. ott a Fekete Sasban estek meg a farsangi és minden más alkalombeli bálok A Fekete Sast azonban hiá­ba keresnénk, helyén ma a Vörös Hadsereg útja ötös számú ház található. A gyarmati megyebálok per­sze a vármegyeháza nagy­termében voltak. S ha báli meghívóval nem is szolgál­hatok — előttem egy, a bálos korszakot záró és egy kevésbé hálózó időszakot megnyitó díszes meghívó mintául szolgálhat. Maga a meghívó egyéb­iránt ünnepélyes közgyű­lésre invitál (de ilyen le­hetett a megyebálé is), ahol majd 1948. június ötö­dikén szombaton Szkladán Ágoston újonnan kineve­zett főispánjának fogada­lomtétele és beiktatása tör­ténik. ő lehetett az utol­só főispánja a megyének. S talán az utolsó megye­bálon, farsangkor is rá szá­mítottak a nyitótáncnál. Manapság a gyarmati Ma- dách-ünnepségeken olvas­hatni a meghívón „megye­bálról”. Ami bizony nem csupán elhatározás, ki­nyomtatás dolga. Bál, me­gye nélkül. T. Pataki László ., ■ " - , A salgótarjáni <5aga- rm Általános Iskola di­ákjai már a farsangi ünnepségre, készülnek, melyei a Jövő hét végén rendeznek még. Az el­sősök. másodikosok és a harmadikos diákok ha gyoraányőrző műsort ta­nulnak he, régi farsatt gt népszokásokat eleve­nítenek fel és táncolnak el. A mintegy háromszáz kisiskolás szorgalmasan prohálja a műsort. Fel­vételeink a harmadiko­sok táncos próbáján ké­szültek, * ffff jM ffffßtt jffff .M) f- -•**$.'» iß ff ff\ ff" /f ff\ ffff ff* Lj — Fotó: Rigó Tibor — KORDA-EST A TARJAN VENDÉGLŐBEN '1991. február 8-án, 21 óra-A MŰSORBAN FELLÉP NEK: BALAZS KLÁRI KORDA GYÖRGY » , ANGYAL JANOS . BLUM JÓZSEF > KANGYAL FERENC ’ BARATH VALÉRIA MINDEN KEDVES ” VENDÉGET SZERETETTEL VARUNK! ► JEGYEK ELŐVÉTELBEN A ► HELYSZÍNEN, VAGY A ► 12-951 -es telefonon ren ^delholők. ► KEDVES VENDÉGÜNK! Szeretne kikapcsolódni? Szeretné néhány órára el­felejteni a napi munka terheit? Erre egyetlen gyógyszer létezik csupán: BÁLI MULATSÁG A SOMOSI FOGADÓBAN. Rendezze nálunk farsang bálját, ahol kellemes ze­ne, hangulatos szórakozás mellett szolid árakon ajánljuk önöknek farsan c)i menüinket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom