Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-14 / 38. szám

1991. FEBRUÁR 14., CSÜTÖRTÖK PÁSZTÓ ÉS KÖRZETE Aggódás a Kastélykertért Tisztelt szerkesztőség! Pásztó lakosai érdekében szeretném az Önök segítségét kérni. A városban elterjedt a hír, hogy Pásztó egyetlen parkját, a „Kastély­kertet” az önkormányzat eladja a Mechanikának, mivel a gyár svájci tőke segítségével fejleszteni akar. Az egyik lakossági gyűlé­sen a lakók egyhangúlag kijelentették, hogy Pásztó egyetlen ifjúsá­gi parkját nem adják és ezt vegye figyelembe az önkormányzat. Nyáron a város iskoláiból, óvodáiból és a gyógypedagógiáról a gyerekek idejárnak kirándulni, pihenni, játszani. A parkban száz­nál több a harmincéves fa, amit mi lakók értéknek tartunk, míg az önkormányzat ezt el akarja pusztítani a parkban lévő játszótérrel, színpaddal együtt. A lakosság úgy ítéli meg az önkormányzat jelen­legi döntését, hogy az nem a város lakóinak érdekét képviseli. Felháborítónak tartjuk, hogy még más városban azon dolgoznak, hogy a lakók nyugalma érdekében a gyárakat kitelepítsék, itt Pász- tón viszont az ellenkezője történik. A városi önkormányzat kihagyta számításából a környezetvédel­met is. Mivel a Mechanika öntödével is rendelkezik (a környékbe­li lakók nagy bánatára) a városközpontban a park mellett, amelynek fái a levegőt is megszűrték a szennyeződéstől. A város lakossága nem ellenzi a gyár fejlesztését, csak nem ilyen áron, 12 ezer lakos érdekét figyelmen kívül hagyva. Kérem segítsenek abban, hogy Pásztó városának az egyetlen ifjú­sági parkja megmaradjon. * Köszönjük pásztói kedves olvasónk levelét, amelyben maga és a környéken lakók nevében a Kastélykert sorsáért aggódva írt ne­künk. Bár már foglalkoztunk a témával, ismételten megkérdeztük Bordár Lajost a város főépítészét a polgármesteri hivatal álláspont­járól: — A rendezési tervvel kapcsolatban nem a polgármesteri hivatal, hanem a városi önkormányzat rendelkezik hatáskörrel. Tudom, hogy a testület háromszor is foglalkozott a Kastélykert sorsával. Biztos, hogy nemcsak a levélíró, hanem az önkormányzati képvise­lők is szeretik városukat. Mégis úgy döntöttek, hogy a jövő szem­pontjából fontosabb, ha a városrendezési tervben a mostani Kas­télykertet iparterületté nyilvánítják. De, hogy ott iparterület lész-e valójában, annak számos tárgyalás is a függvénye. Folytatjuk — a pénzügyi lehetőségektől is függően — az elkez­dett szabadidőpark építését, ahol szabadtéri színpad is készül. A vá­rosközpontban szintén egy több funkciójú park kialakítását szeret­nénk a közeljövőben fásítással, sétálóval, játszótérrel. Ennek makettje már megtekinthető, bár kivitelezése nem annyira idő. mint anyagi kérdés. Sajnos lehet, hogy a kastélykertért aggódó levélírót ez a válasz nem elégíti ki, de ezt tudom pillanatnyilag válaszolni. Három évestől a nyugdíjasig Hagyományőrző baráti kör Ecsegen A munka dandárját, a szervezéssel járó lótást- futást 1989-ben még Kelemen János végezte el. Azután Bagyinszki Istvánnéval, Stadler Árpáddal és még mások tevékeny közreműködésével életre hívták az ecsegi hagyományőrző és baráti kört. A hivatalosan is bejegyzett, önszerveződő kis közös­ség azóta is működik, egymás, és a községbeliek örömére. Életükben csak két jelentősebb változás történt: Kelemen Jancsi más vizekre evezett, külföldi ven­dégmunkára, helyette Bagyinszkiné vette át az irá­nyítást. A kezdeti 20 fős létszámuk jelentősen megnőtt. Jelenleg mintegy hatvanan tagjai az egyesületnek a 3 éves kortól a nyugdíjasig minden korosztály randevút ad itt egymásnak. Életükről Bagyinszki Istvánná, a kör két hónapja megválasz­tott vezetője vallotta: — „A művelődési ház klubjában kaptunk helyet. Itt beszéljük meg terveinket. A szülők elhozzák a gyerekeket is, de akad idősebb ember, aki az uno­kájával jön. Valódi családias légkör alakulhat ki. Míg a nagyok beszélgetnek, addig a gyerekeknek meseolvasást, tévénézést, társasjátékokat szerve­zünk, vagy éppen bevonjuk őket a programjainkba, így született meg a Rezeda gyermeknéptánc - együttesünk is, akikre nagyon büszkék vagyunk. Hasonló módon jött létre a nótakor. A május elsejei zenés ébresztőtől a szüreti felvonulásig, az ara­tóünnepségtől a falunapig, a gazdakörtől a férfiak - nők sportvetélkedő megszervezéséig sokféle programot kezdeményeztünk a faluban. Önszerve­ződésről van szó, tehát a kötöttség a rendszeresség­hez való merev ragaszkodás távol áll tőlünk. Az alkalomszerűség, az ötlet és az igények szerint dolgozik a hagyományőrző baráti kör. Minimális tagdíjat is fizet a tagság, de ebből nem igen lehet megélni. Pályázatokkal próbálkozunk. A közelmúltban nyertünk 100 ezer forintot azért a tervünkért, hogy gyerekek számára kialakítunk egy táborhelyet. A Szuha-patak folyása mentén a Bézma és a Közép-hegy találkozásánál festői völgy a Hármas-forrás vidéke. Valamikor a 30-as években már balassagyarmati és budapesti cser­készek jártak ide táborozni. Szeretnénk, ha a mi gyerekeinknek, s a környéken élőknek is sok-sok élményt nyújthatna. Esetleg turnusokban táboroz­í hatnának a völgyben. Ezt még igaz csak a fantá­ziám mondatja, de miért ne lehetne megvalósítani? A tereprendezést már tavaly ősszel elvégeztük, tavasszal folytatjuk a munkát. Kelemen Jancsi nagy rutinnal és rengeteg ötlettel hozta létre ezt a kis művelődési közösséget, nehéz őt pótolni. Én dolgozom a helyi Vöröskereszt­szervezetben, a szülői munkaközösségben is. Most pedig a hagyományőrző csoport vezetése... Hasonló kezdeményezésekből elég sok van már Nógrádban. Tapasztalatszerzésre, kapcsolatfelvé­telre mindig van lehetőség. Tanulunk tőlük, s ne­künk is van már egy-két jó ötletünk a számukra. Amíg bírom, s a család is engedi, csinálom, teljes erővel, és nem félgőzzel, mert annak nincs értei­_. _ n me. B rinkmann professzor Pásztón? REFLEKTOR­FÉNYBEN Csak annak lehet közömbös, aki nem ismeri. Tavasszal a parla­menti választások legnagyobb megyei veszteseként könyveltük el. Nyáron két évre Dél-Afrikába utazott, de fél év elteltével újra itthon volt. Február elején már a Pásztói Városi Kórház orvos­igazgatójával beszélgettünk dr. Novák Lászlóval. —Az igazgatói pályázatnak volt köze ahhoz, hogy hazajött decem­berben? — Nem. Családi okok miatt kel­lett hazajönnünk. Néhány hét múlva szül a feleségem, és két­éves a kislányom, így már nem tudtuk vállalni az ottani bizonyta­lanságot. Ott nem tudja az ember, mi lesz a következő pillanatban, ki lesz a következő, aki sorra kerül. A feketék éppen csak ágyúval nem lövik egymást. Életemben annyi lőtt, vágott és szúrt sebet nem operáltam, mint Dél-Afrikában: naponta nyolc-tíz embert. De a fehérek sincsenek biztonságban. Én mégis maradtam volna — an­nak ellenére, hogy most itt ülök az igazgatói székben. — Tehát hazajött. — A pásztói kórházban már nem volt meg az állásom. Gondolkod­tam, menjek el Salgótarjánba, vagy Hatvanba? Itt akartam ma­radni. Nem akartam én igazgató lenni, de végül nem maradt más választásom. Beadtam a pályáza­tot — és megválasztottak. — Milyen érzés most ebben a székben ülni? — Ezt a kórházat rendbe kell hozni. Itt nem igazgatóváltás tör­tént, itt struktúraváltozás lesz! Ez jó érzés. Az már nem olyan jó, ha arra gondolok, olyan változtatá­sokra van szükség, amik sértik majd bizonyos emberek érdekeit. De ezen túl kell lépni. A régi érte­lemben vett papírmunkát szeret­ném megszüntetni. Az adott szó számítson! Ezzel megszűnik a krónikus döntésképtelenség, a felelősség nem vállalása. A pász­tói kórház ebben, állítom, úttörő lesz! Miért ne lehessen szabad orvos­választás? Ha a kocsimat arra a szerelőre bízhatom, akiben meg­bízom, miért ne tehetném ezt meg saját magammal? Annál az orvos­nál szüljön, az operálja, akit a be­teg választ. Ez bizony azzal jár, hogy egyes orvosokat keresnek majd, másokat nem,... — A szabad orvosválasztás ed­dig is megoldható volt annak, aki győzte pénzzel... — Igen, álingyenesség volt az egészségügyben. Pénzért lehetett orvost, ágyat, nővért vásárolni. Ez nonszensz! Közben pedig min­denki tudta, XY mennyiért operál. A régi struktúra bebizonyította „nagyszerűségét”. Új módszer kell, ennek szeretnék elébe men­ni. — Az új rendszerben már nem játszik szerepet a hálapénz? — Kizárt dolog. A gond csak az, hogy mikor valósul ez meg. És várunk a törvényekre is. Az orvo­sok között verseny lesz, erre fel kell készülni! Az egymásra muto­gatás is megszűnik. — Az egészségügy ezután sem számíthat sok pénzre. Milyen el­képzelései vannak a kórház fej­lesztésére? — Valamennyiről nem beszél­hetek addig, amíg nem konkreti­zálódnak. Egy angol vagy svéd kórházzal szeretném felvenni a kapcsolatot. Ez amolyan koldu­lással összekötött kapcsolat len­ne. Nekünk még újnak számítaná­nak az általuk már nem használt gépek. Nevetségesnek hat, de szo­morú, hogy így van. Tárgyalunk a MÁTRAMED-del és a SOTE gyógynövény- és drogismereti tanszékével is. — Ha megvalósulnak az álmai, fekete-erdei klinika lesz Pásztón? — Néhány év múlva biztosan. Évek óta le akarják írni a pásztói kórházat. Ki fog finanszírozni egy veszteséges céget? Bizonyíta­nunk kell! Orvosoknak és nővé­reknek egyaránt szigorúan tanul­niuk szükséges. Aki ebben nem partner, attól el kell búcsúznunk. Dudellai Ildikó A nézőtéren megszűnik minden morajlás és mozgás. A figyelem középpontjában már a színpad áll. S a „világot jelentő desz­kákra"-egy fiatal, bájos lány, Si- micska Tünde lép. Egy diák, aki­nek mindig sikerül belopnia ma­gát a közönség szívébe. — Tudom, hogy Pásztón a Mikszáth Kálmán Gimnázium IV. osztályos tanulója és már sokszor szerepelt széppróza­mondó versenyen kimagasló eredménnyel. — Középiskolában két első és egy harmadik helyet szereztem. Tavaly 2. lettem, és eljuthattam Sárospatakra is, az országos diáknapok rendezvénysorozatá­ra. — Mennyiben döntő tényező a szöveg kiválasztása? — Nagyon fontos, hogy az ember megtalálja a számára legmegfelelőbb, úgy is mondhat­nám, „testreszabott" szöveget, hogy azután könnyűszerrel meg­formálhassa a szereplők jelle­mét és azonosulni tudjon velük. — Simicska Tündénél ez ho­gyan történik? — Én minden esetben Móricz- novellát választottam, amelyek témái női és fétfi konfliktusán alapulnak, mindezt humoros vi­dám formába öltve. — Miért Móriczra esett a vá­lasztás? —Azért, mert szerintem ő az az író, aki közvetlen és emberi tu­dott maradni a mai korosztály számára is. Ugyanakkor egysze­rű és érthető módon világítja meg a mindennapok problémáit, ami a ma nyelvére lefordítva is ugyanazt jelenti. — Milyen érzés reflektorfény­ben állni a színpadon ? — Szereplésbe lőtt, mint min­denki másnak, nekem is nagy lámpalázam van. Amikor aztán felgördül a függöny, minden fé­lelmem megszűnik, és jó érzés tölt el ha látom, hogy a közönség nevet. — Ki segít a felkészülésben? — A tanáraim mellett, legfőbb kritikusom a családom, akik minden szereplés előtt meghall­gatnak. bírálnak és tanácsokkal látnak el. •—Hogyan alakul a jövő? — A prózamondással csupán hobbibólfoglalkozóm. A terveim éppen ezért más irányúak. Mivel nagyon szeretek gyerekekkel foglalkozni, úgy döntöttem, hogy jelentkezem Jászberénybe, a ta- nítónöképző főiskolára. —Hová tűnnek majd aMóricz- novellák és a hozzá fűződő emlé­keik a versenyek? — Megőrzőm őket azért, hogy később átadhassam majdani ta­nítványaimnak. Jancsó Henriette PÁSZTÓ ÉS KÖRZETE Mozgalmas hét végék Csécsén Sportolók és sportbarátok talál­koztak január 26-án a művelődési ház nagytermében. Az óvodások farsangi karneváljára került sor február 2-án. Délután az iskolások öltöztek jelmezbe, február 9-én, este pedig a felnőttek szórakoz­hattak a hagyományos farsangi bálon. Ezek a rendezvények is azt jel­zik, hogy a művelődési ház veze­tője, segítői, valamint a fiatalok megtették az első lépést, hogy álmából felébresszék a klubot, s ezzel is kulturált és tartalmas szó­rakozási lehetőséget teremtsenek a falu fiatalságának. Már a sakko­zók is megtartották első foglalko­zásukat. Rendelet, munkaterv, pályázat Pásztó önkormányzati képvise- lő-testülete február 15-én 14 óra­kor tartja soros ülését. A város­atyák a szervezési és működési szabályzatról szóló önkormány­zati rendelet megalkotásáról, a te­stület első félévi munkaprogram­járól, a vágóhíd hasznosítására kiírt pályázat elbírálásáról, az ön- kormányzati tulajdonban lévő építési telkek értékesítéséről, il­letve vevőjének kijelöléséről ta­nácskoznak. Világítás­korszerűsítés Szirákon és Béren ezekben a napokban újították fel -.. közvilá­gítást. Az EMÁSZ szerc:oi a re­giek helyére korszerű lámpateste­ket szereltek. Fogadóóra Cserhát­szentivánban Noskó Sándor polgármester minden csütörtökön 17 és 19 óra között várja az állampolgárokat a művelődési ház könyvtárhelyisé­gében kialakított hivatalban: Az önkormányzati képviselők közül minden hónap második csü­törtökén tartanak fogadóórát ugyancsak a művelődési házban 17 és 19 óra között. Nincs még igazgató Pásztó. A Városgazdálkodási és Kereskedelmi Üzem helyett meg­alapított Pásztói Közszolgáltató Vállalat igazgatói munkakör be­töltésére pályázatot hirdetett. Az igazgató kinevezéséig az önkor­mányzat Darázs Jánost bízta meg a vállalat alapításával kapcsolatos teendők elvégzésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom