Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-12 / 10. szám

2 LlBTUnZJ HAZAI KÖRKÉP - KÜLFÖLD 1991. JANUÁR 12., SZOMBAT iS kormány közleménye ■ ■ Összhang az'Öböllel kapcsolatban (Folytatás az 1. oldalról) autóbusz-közlekedésé 55 szá­zalékkal emelkednek. A nem­zetközi gyakorlathoz igazo­dóan és gazdaságossági megfontolások alapján meg­szűnik a személy- és gyors­vonat díjak közötti különb­ség, ami a személyvonatok­nál átlagosan 110 százalékos, a gyorsvonatoknál átlagosan 50 százalékos díjemelést je­lent. Az iskolai kirándulá­sokra. ifjúsági rendezvé­nyekre igénybe vett külön­járati autóbuszok díja feb­ruár 1 -tői 55 százalékkal emelkedik. A távolsági közlekedésben a szociálpolitikai kedvezmé­nyek fennmaradnak. A vas­útnál a nagycsaládosok is­mét kedvezményt élveznek, ugyanakkor a vállalatoknak nyújtott, nem szociálpolitikai indítékú kedvezmények megszűnnek. A távbeszélő-szolgáltatások díjai február 1-ével emel­kednek. A helyi beszélgeté­sek díja 2 forintról 5 fo­rintra. a lakossági előfize­tési díj főállomásoknál 100 forintról 250 forintra, iker­állomásoknál 80 forintról 220 forintra emelkedik. A felemelt előfizetési dí­jak 20 helyi beszélgetést is magukban foglalnak. A bel­földi távolsági beszélgetési díjak átlagosan 46 száza­lékkal, a nyugat-európai or­szágokba irányuló beszélge­tések díjai 15—20 százalék­kal emelkednek. A távíró­szolgáltatások díjai átlago­san 60 százalékkal emelked­nek. Február 1-jétől 50 száza­lékkal drágul a villamos- energia-szolgáltatás. A nap­pali áram lakossági díja ki­lowattóránként 2,45 forint­ról 3,70 forintra, az éjsza­kai áramé pedig 1,30 forint­ról 1,90 forintra változik. Az emelt áramdíjat az áp­rilis 1-jét követő első leol­vasás szerinti számlázáskor (június 1-jétől) kell fizetni. A PB-gáz ára 80 százalék­kal lesz magasabb. A tv-előfizetés havi díja szintén február 1-jétől 130 forintról 200 forintra emel­kedik. A tankönyvek árai a kö­zeljövőben körülbelül 80 szá­zalékkal emelkednek, de ez számottevően csak az 1991 92-es tanév elején je­lentkezik. A hatósági árak egy részé­nél az árak megállapítása a helyi önkormányzatok hatás­körébe került. Az önkor­mányzati szándékokról ren­delkezésre álló információk szerint a helyi tömegközle­kedési díjak — átlagosan mintegy 50—100 százalék kö­zötti — emelésére legkoráb­ban február 1-jével. de legtöbb helyen csak március 1-jével kerül sor. A he­lyi tömegközlekedés szo­ciálpolitikai kedvezményeit a kormány határozza meg. En­nek megfelelően továbbra is 75 százalékos kedvezményes helyi bérletet vásárolhat­nak a tanulók és a nyugdí­jasok, a 70 éven felüliek pe­dig ingyen utazhatnak. A kieső bevételt központi költ­ségvetésből adott fogyasz­tói árkiegészítés ellentétele­zi. A lakbérek emelésére az önkormányzatok döntésétől függően eltérő mértékben és időpontokban, április 1-jét követően kerülhet sor. Az év elején a vállalatok döntése szerint emelkedik néhány olyan fontos ter­mék ára is, amely az ár­törvény alapján ugyan ja­nuár 1-jétől már szabad­áras, de az áremelkedés mértékét lényegesen befo­lyásolják az adózási-támo­gatási feltételek változásai. Az üzemanyagoknál január 14-ét követően az Ország* gyűlés által jóváhagyott fo­gyasztási adóemelés hatá­sára — az útalap némi mér­séklése ellenére — az üzemanyagálak emelkednek. Az új árakat a forgalmazó vállalatok közük. Ezt köve­tően az üzemanyagárak a világpiaci áralakulás függ­vényében változnak. A sza­bad árformába került ház* tartási tüzelőolaj (HTO) ára fokozatosan emelkedik. A gépkocsiárakat 1991-től alapvetően a beszerzési árak alakítják. A volt KGST-or- szágokból származó típusok­nál a konvertibilis elszámo­lásra* való áttérés és a vám-' kötelezettség hatására a fo­gyasztói árak jelentősebben emelkednek. A katalizátoros típusoknál — a környezet- védelem érdekében — vám- kedvezmény érvényesül és megszűnik e gépkocsik fo­gyasztási adója. A gyermekintézményi térí­tési díjak központi szabá­lyozása változik. A javaslat szerint a térítési díjakat a helyi önkormányzatok a szolgáltatóval és a szolgál­tatást igénybe vevővel közö­sen határozzák meg. Az élelmiszerár-változások következtében a nyersanyag- költségek emelkednek és várhatóan az önkormányza­tok emelik a térítési díjat is. A szolgáltatásoknál a díja­kat és tarifákat érintő válto­zásokról és az azok alkal­mazásával kapcsolatos egyéb feltételekről részletesebben az illetékes minisztériumok, valamint a helyi önkormány­zatok a bevezetést megelő­zően külön tájékoztatást ad­nak. A gyógyszerek térítési dí­ja — előreláthatóan április­tól — emelkedik. A terme­lői árak emelkedését és az importgyógyszerek nagymér­tékű drágulását kizárólag a társadalombiztosítási támo­gatás további növelésével már nem lehet ellensúlyoz­ni. A fűtési szezont követően a termelői és az importbe­szerzési árak emelkedése és a támogatások végleges meg­szüntetése miatt nagymér­tékben emelni kell a tüzelő­anyagok (szén, brikett, koksz, tűzifa) árát, a vezetékes gáz- és a távhőszolgáltatás díját. Ezt követően már ilyen mér­tékű áremelésre nem kell számítani, a fogyasztói árak a termelői árakat követik. III. Az év első harmadára szá­mított árszintemelkedés a la­kosság havi kiadásait átla­gosan, egy főre vetítve 850— 900 forinttal növeli. A köz­ponti indíttatású intézkedé­sek következtében egy négy­tagú család havi többletkiadá­sa — fogyasztási struktúrá­tól függően — 2500—4500 forint között változhat. Az áremeléseken kívül a lakosság terheit növeli még a lakáskamat, a biztosítá­si díjak emelkedése, vala­mint az év későbbi hónap­jaiban belépő, az önkor­mányzatok döntésétől függő helyi adók. „ A központi árintézkedé­sekhez közvetlenül nem kap­csolódnak tételes jövedelem- kompenzációk. A kormány úgy véli, hogy az áremelke­dések hatására bekövetke­ző lakossági többletkiadáso­kat az éves jövedelemkép­ződési folyamatok részben ellentételezik. Így a többlet- kiadások nagyobb részét fe­dezi — a gazdasági szférában tevékenykedőknél a gazda­sági teljesítménnyel össz­hangban álló béremelés; a költségvetési intézményeknél átlagosan 20 százalékos bér­növelési lehetőség, kiegé­szítve az egészségügyi, ok­tatási, közművelődési, igaz­ságügyi intézmények dolgo­zóinál előirányzott központi bérpolitikai intézkedéssel; — élsősorban az alacsony és közepes jövedelműeknél a személyi jövedelemadó-felté­telek módosítása és a gyer­mekkedvezmények bővítése is hozzájárul a többletkiadá­sok fedezetéhez. 1991. janu­ár 1-jétől a havi 1000 forint adóalap-kedvezmény kiterjed az 1 és 2 gyermekes csalá­dokra is. a gyermek 6 éves koráig. A szociális intézkedési ja­vaslatok kialakításánál a kormány azt a felfogást val­lotta, hogy a növekvő terhe­ket az aktív és az inaktív rétegek arányosan viseljék, s támogatásban, kompenzá­cióban a szociálisan legin­kább rászoruló, rétegek ré­szesüljenek, 1) A kormány javaslata a nyugdíjak éves szintű, a nettó átlagkeresetekhez iga­zodó 24 százalékos emelése; ez biztosítja, hogy az aktív és a nyugdíjas lakosság jö­vedelmi helyzete közel azo­nos mértékben változzon, a nyugdíjak átlagos értékvesz­tése ne haladja meg az ak­tív keresők jövedelmének átlagos reálérték-csökkené­sét. 2) A családi pótlékot — az 1991. évi állami költség- vetésben jóváhagyott ösz- szegből — gyermekenként átlagosan — a november ha­vi 100 forint emelésen túl — havi 350 forinttal (mint­egy 15 százalékkal) lehet növelni. A kormányzati ja­vaslat az intézkedési keret felhasználására 200—750 fo­rintig terjedő differenciált emelést tartalmaz oly mó­don, hogy nagyobb emelést kapjanak a 3 és többgyer­mekesek és a tartósan be­teg, továbbá az állami gon­dozott gyermeket nevelő szülők, valamint az egye­dülállók. 3) A gyermekgondozási szabadságon lévők köreben — a nyugdíjak emeléséhez igazodóan — szintén kétüte­mű intézkedésre kerülne sor. Januártól a gyermekgondo­zási díj legkisebb összege, valamint a gyermekgondozá­si segélyhez járó jövedelem- pótlék — a javaslat szerint — 600 forinttal lenne több. 4) A munkanélküliség ke­zelésére, a foglalkoztatás-, politikai eszközök finanszí­rozására az 1991. évi költ­ségvetés 12,6 milliárd forin­tot helyezett a foglalkoztatá­si alapba, s 9 milliárd fo­rintot a szolidaritási alapba. A parlament ez év január­jában dönt a munka nélküli ellátások új rendszeréről, a foglalkoztatással összefüggő eszköz- és intézményrend­szerről. A szociális i feladatok meg­oldásában, a piacgazdasági váltás terheinek megosztásá­ban a kormányzati intézke­dések mellett, fontos szerep hárul a múnkaadókra, a munkavállalókra, az önkor­mányzatokra és valamennyi társadalmi érdekképvise­letre. Az önkormányzatok szo­ciális feladatainak fokozot­tabb állami támogatása ér­dekében került bevezetés­re a szociális támogatások normatívája (egy aktív la­kosra vetítve éves szinten 3000 Ft), amely lehetővé te­szi a szociális alapellátás kö­rébe sorolt, kötelezően ellá­tandó feladatok teljesítését. Ezen túl 3,8 milliárd forint költségvetési céltámogatás áll az önkormányzatok ren­delkezésére az év folyamán a nevelési segélyezés forrá­sainak bővítésére. Ebből a leginkább rászoruló gyerme­kes családok differenciált támogatását kívánja a kor­mány bővíteni. Az ő esetük­ben lehetőség lesz a gyer­mekintézményekben kedvez­ményes —, akár ingyenes­ségig terjedő — térítési dí­jak megállapítására. Az 1991. évi állami költ­ségvetés 5 milliárd forintot irányzott elő a helyi önkor­mányzatok részére saját for­rásaik kiegészítésére, annak érdekében, hogy támogatást nyújtsanak a rászorultak ré­szére a lakáscélú kölcsönök megemelkedett törlesztő­részleteinek megfizetéséhez és a fiatal házasoknak első lakásuk felépítéséhez, vagy megvásárlásához. A kormány tudatában van annak, hogy a lakosság ter­hei 1991-ben jelentősen nő­nek, a megélhetési feltételek még nehezebbé válnak, ne­hezülnek. Javuló életfeltéte­leket azonban csak a gazda­ság javuló teljesítményei alapozhatnak meg. IV. A kormány kiemelt jelen­tőséget tulajdonít az inflá­ciós várakozások mérséklé­sének. Tisztában van azzal, hogy a mostani intézkedé­sek inflációs hatásúak, de ennek a lehetséges -mini­mumra történő leszorítását csak valamennyi társadal­mi és gazdasági szereplő kö­zös erőfeszítésével, önmér­sékletével érheti el. Ezért készen áll egy olyan, mun­kaadókkal és munkavállalók­kal kötendő — meghatáro­zott időre szóló — kölcsönös kötelezettségvállalásra: amelyben egyfelől a munka- vállalók nem követelnek tel­jesíthetetlen béremeléseket, és a gazdálkodók nem eme­lik indokolatlanul az árakat, másrészről a kormány sem hoz további inflációt ger­jesztő intézkedéseket. A kormány és a társadal­mi, gazdasági szereplők ered­ményes együttműködéséhez megfelelő alapot szolgáltat­nak az elmúlt évtől megin­dult kedvező folyamatok, a javuló külkereskedelmi és fizetési mérleg, a vállalko­zások számának rohamos gyarapodása, a külföldi tőke beáramlása, az érdekegyez­tetés intézményrendszeré­nek fejlődése, a gazdasági élet mindennapjaiban egy­re erőteljesebben érvénye­sülő piacgazdasági elemek. (MTI) Moszkva. Továbbra is összhang van a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött az Öböl-válság vonat­kozásában. Ezt George Bush amerikai elnök közölte pén­teken Washingtonban, mi­után megbeszélést folytatott Mihail Gorbacsov szovjet el­nökkel. A jelentésekből ki­Nicosia. Iszlám vallási ve­zetők mekkai tanácskozásuk befejeztével a . Kuvaitból történő azonnali kivonulásra szólították fel Szaddam Hú­széin iraki elnököt. A szaúd- arábiai zarándokhelyen — Mohamed próféta születésé­tűnt, hogy az öböl-válság volt a fő téma, s a hívó fél Gorbacsov volt. Bush a be­szélgetés után újságíróknak elmondta: biztos benne, hogy a Szovjetunió meg van róla győződve: Szaddam Huszein- nek ki kell vonulnia Ku­vaitból. nek helyén — tartott há­romnapos találkozó végén, pénteken kiadott közlemény egyidejűleg arra' hívja fel az iraki elnök egymilliós hadseregének tagjait, hogy ne engedelmeskedjenek ve­zetőjük parancsainak. Elnézést kérünk, olvasóinktól, hogy mai lapunkból a Huszeinről szóló sorozatunk, anyagtorlódás miatt ki­maradt. Következő számunkban folytatjuk. 1991. január 21-ón, délelőtt 10 órától KAPCSOLATBÖRZÉT rendezünk, ahol felajánlhatja szellemi kapacitását, munkaerejét, együttműködési készségét, feleslegessé vált eszközeit stb... Érdeklődni és jelentkezni 1991. január 15-ig lehet az ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI GAZDASÁGI KAMARA Nógrád megyei képviseletén Salgótarján, Tanácsköztársaság tér 1. Telefon: (32)16-476 (48/Sz) /ír 1990. évi áron ajánljuk 1991-ben is az alábbi erő- és munkagépeket, eszközöket raktárkészletünk erejéig — Szovjet gyártmányú erőgépek (T—25/A; MTZ—550) — Rakodógépek (UNIRAK—600; T—174/2) munkaeszközökkel — Kombájnok (E—514; E—517; Claas D—105; Claas D—85) — Kombájnadapterek (kukorica, napraforgó) — Silóbetakarítók (E—281/C; SP—8—050; SKPU—220) — Csillagkerekes rendsodró — Kisüzemi elektromos szecskázó — Burgonyabakhát-készítő (PK—S—004) — Rozsdamentes centrifugál szivattyúk — Takarmánykiosztók (UNIMIX—7,5; UNIMIX—10) — Magtisztítók (német, szovjet gyártmányok, mobil, stabil kivitel) — Szállítószalagok (német, csehszlovák gyártmány) — Gabonafeltöltők — Serleges felhordók — Takarmánykeverők (STK) — Pótkocsik (magyar, szovjet gyártmányok, fix- és billenőplatós, traktor és tehergépkocsi) — Trágyaszóró (műtrágya-, szervestrágya-szórásra) — Szippantok (DETK-család) — Tolólapok — Ekék — Gabona-, kukoricavető gépek — Erőgépre, tehergépkocsira szerelhető rakodók (KCR, Palfinger) — Permetezők (vontatott, függesztett kivitelű magyar és jugoszláv gépek). Részletesebb információval állunk szíves rendelkezésükre keressék meg a géposztályt a 06-1-2529-200 számú telefonon, vagy a 224-365 telexszá­mon, valamint személyesen vagy levélben az alábbi címen: AGROKER VÁLLALAT géposztály 1158 Budapest XV., Cservenka M. uT 107. * NE HALASSZA EL EZT AZ ALKALMAT!!! (40/Sz) ==J Iszlám vezetők a kivonulást sürgetik

Next

/
Oldalképek
Tartalom