Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-11 / 9. szám
1991. JANUAR 11.. PÉNTEK 5 C BALASSAGYARMAT ÉS KÖRZETE D anjnmn BOJTORJÁNI LEGENDÁK Kibírta Robinson panamája Gonosz egy város Bojtorján, annyi szent. Nem átallják azt a szemenszedett hazugságot terjeszteni, hogy a város várvédelmi osztályának volt vezetője telekpanamába keveredett. Kibírta Robinsonról — hiszen róla van szó — azt beszélik, hogy a Tölgyesben telekhez jutott, potom nyolc forintért! És ha már ilyen olcsón adták négyszögölét, és ha már éppen arra járt, vett egyet a fiának is, hadd örüljön az a gyerek. Ez még nem lenne bűn. Vett ott más is, ha elég közel volt a tűzhöz. Amit ez a fránya város nem tudott lenyelni, az az út. Az út, melyet állami és maszek földekből akartak kihasítani, hogy az a szépreményű gyerek ne koptassa apja telkét az átjárással. Erre mondta Jani, az öreg hátvéd: — Uraim, itt nem csak bor fog folyni!... A bojtorjáni elöljáróságon is akadt egy Bajtársné, aki az út egyengetéséhez partner volt, ha már a várvédelmi osztály századparancsnoka ezt kívánta. Bojtorján meg háborog. Mert gonosz, mert irigy. De majd a helyi adók elveszik a kedvét. — Soós — Jobb lesz, mint az IKEA-é Többet a természetes anyagokból AZ ORVOSI GÁRDA NEM PAZAROL Mihez képest fogyasztunk sokat? Az Ipoly Bútorgyár Kft. balassagyarmati központi gyárának menő terméke a Columbia Lux elemes bútorcsalád életgörbéje még elég jó. Sokoldalú variálhatóságának - és széles körű felhasználásának köszönhetően továbbra is keresik és vásárolják a fogyasztók. Ez azonban nem téveszti meg a hosszú távon gondolkodó vezetőket. A folyamatos termelés feltételeinek megteremtésén kívül foglalkoznak az újabb gyártmányok előkészítésével is. Egyrészt új család kialakításán fáradoznak, másrészt a külföldről érkező terveket adaptálják. Ez utóbbi törekvés az irodabútorokra és az exkluzív, divatos hálószobabútorra irányul. Az előbbire holland vevő jelezte szándékát, az utóbbira Belgiumból érkezett kívánság. Az utóbbi a tőkés cég tervei alapján készül, erre a belga cég tízéves garanciát vállal, amikor az a piacra kerül. Az általa kért, Balassagyarmaton gyártott mennyiségből csupán öt-tíz garnitúra marad hazai értékesítésre. Az új gyártmányok minőségével kapcsolatban olyan követelményeket állít a gyár szakemberei és munkásgárdája elé a belga cég, hogy az innen kikerülő bútorok minősége haladja meg az IKEÁ-ét. Ennek elérésében, a feltételek megteremtésében is közreműködik. Képünkön: háttérben a menő Columbia Lux. Előtte a gyártásra kerülő új hálószobabútor. Fotó: Gyurián Tibor Sok, vagy kevés gyógyszert fogyasztunk? Pocsékoljuk, vagy takarékoskodunk vele? Egészségünk védelmében elfogyasztjuk-e a kiírt mennyiséget? Milyen az ellátás színvonala? Nő, vagy csökken a hiánygyógyszerek száma? E gondolatok jegyében kerestem fel dr. Szigeti Józsefet, a megyei gyógyszertári központ megbízott igazgatóját, megyei főgyógyszerészt és megkértem, válaszoljon a témával kapcsolatos kérdéseimre. — Ön milyennek minősíti az-ellátás jelenlegi színvonalát? — Hazánkban 1000—1100 gyógyszerkészítmény van forgalomban, amelyből 800—900 a hazai, a többi pedig külföldi. Amennyiben a jelenlegi választékot a nyugati piacok nyújtotta kínálathoz viszonyítom, akkor ott gazdagabb a választék. Németországban például mintegy 10 ezer féle készítmény kapható. Ha csak ilyen megközelítésben, felfogásban vizsgálódnánk, akkor irracionálisán gondolkodunk, mert az azonos készítmények más névvel szerepelnek a listán. Egyes külföldi gyógyszerekhez való jutást, a részünkre megszabott keretek határozzák meg, megkapni pedig a szakfőorvosi kar szakmai kompetenciája alapján lehetséges. A külföldi gyógyszerek egy részének elosztását a rendelési szabályok írják elő. Ami az ellátás színvonalát illeti, nehéz lesz nem szubjektívnak lennem. Az országos átlagnál jobbnak ítélem meg, s nem szívesen cserélnék más megyével. A megye 35 gyógyszertára az országos átlagnál jobb körülmények között nyújtja át a felírt, kért gyógyszereket a gyógyulásra váróknak. Nehogy elfogultsággal vádoljanak, elismerem, hogy egy-két területen jelenleg is van gondunk. A jó ellátásban szerepe van annak, hogy kis megye vagyunk, a területet jól be tudjuk fogni, könnyen megállapíthatjuk, hol milyen az ellátás, milyen gondok merülnek fel, hol szükséges átcsoportosítás. Az előbbieket fenntartva el kell ismernem, hogy nem olyan rég még jobb volt az ellátás. — Folytassuk a hiánycikkek felsorolásával, az okok közreadásával. — Korábban 10—15 volt, ma 30— 35-re tehető. Okát az 1989 januárjában bekövetkezett változásokban látom, amikor más lett a forgalmazási és árrendszer. A Hungaropharma Nagykereskedelmi Vállalat — mint egyedüli nagykereskedő — súlya megnőtt az ellátásban. Utána volt, amikor a szükségesnél kevesebbet, máskor meg óriási gyógyszermennyiséget kaptunk havonta. A hullámzó ellátás a készletek jelentős felhalmozódásához vezetett. A jó színvonalú ellátás fenntartása érdekében külső segítséget is igénybe vettünk az országos átcsoportosításra. Úgy látom, hogy a korábbi forgalmazási rendszabályok megváltoztatásával megbillent az egyensúly. Mi is csak sziszifuszi küzdelem árán értük el, hogy eredményesebben szolgáljuk ki a betegeket. A kritikus időszakok ellenére a készletek nálunk nem fogytak ki. Nem túlzók, ha azt állítom: minden tekintetben kibírjuk a megmérettetést. — Sok vagy kevés gyógyszerrel él megyénk lakossága? — A megyei gyógyszerterápiás bizottság visszatérően és célvizsgálat formájában állapítja meg, hogy sokat, vagy keveset fogyaszt a megye lakossága. Jelenleg az országos egy főre eső átlagnak a 80 százalékát érjük el. Tavaly a lakosság saját zsebéből gyógyszerekre 450 milliót költött. Megítélésem szerint az orvosi gárda nem pazarol, nem lehet túlgyógyszerezésről beszélni. A fogyasztás összetételében azonban fontos szerepe van a szokásoknak, annak, hogy mely gyógyszereket lehet kézi eladás formájában, vény nélkül megvásárolni. Például Salgótarjánban és körzetében a megye többi területeihez képest 15—20 százalékkal nagyobb egyes nyugtatok kéziforgalma. A gyógyszer felhasználását, az adagolást és azok hatásait megyei tudományos üléseken alkotó, érdemi eszmecseréken vitatják meg az orvosok, majd ennek birtokában alakítják ki a tennivalókat. Ilyen tudományos ülés után következett be a kombinált kezelési gyakorlat általánossá tétele a magas vérnyomásnál. Sok, vagy kevés, kérdi ön tőlem. Visszakérdezek: mihez képest? Más véleményre jutok, ha a környezeti hatásokat is figyelembe veszem, más következtetéshez érkezek el, ha az emberi szükségletekhez képest mérem. Az utóbbi esetben sokat fogyasztunk, amit nemcsak lehet, de mindenképpen szükséges bizonyos mértékben természetes anyagokkal felváltani. Bízom abban, hogy a másutt kialakult zöldhullám minket is elér, mivel a megye igen jó adottságokkal rendelkezik természetes gyógynövényekből. A jövőben ezekkel is befolyásolni kívánjuk a gyógyulni vágyókat. — Távol áll tőlem, hogy bárkit is megbántsak, ezért nehezen hozakodom elő azzal a kérdéssel, egyeseket jogos-e illetni azzal, hogy „gyógyszer- imádók"? — Elöljáróban hangsúlyozni szeretném, hogy a gyógyszer egészséget visszaadó hatásában való feltétlen bizalom fél gyógyulást jelent. Amikor arra biztatom a lakosságot, hogy minél kevesebb gyógyszert fogyasszon és helyezze előtérbe a természetes anyagokat, akkor önmagam és a központ dolgozói ellen beszélek, mivel anyagi érdekeltségünk á minél nagyobb forgalomhoz kötődik. Egyébként sem mi döntjük el, hógy érdekeltségi és finanszírozási rendszerünk milyen korszerűsítést kíván, milyen területeken és milyen formában indokolt az előnyös változtatás. Annak örülnék a legjobban, ha az életmódbeli szokások minél kisebb arányú fogyasztást indokolnának, és főleg az egészséget jobban szolgáló természetes anyagok fogyasztásának irányába mozdulnának el az igények, a kívánságok — fejezte be gondolatait dr. Szigeti József. * A megyei gyógyszertári központ, továbbá hat megye és Budapest nagykereskedelmi kft.-t alapított, a svájci Opopharma céggel szindikátusi szerződést kíván kötni a jobb ellátás és a választék bővítése céljából. Erről és a gyógyszertárak privatizációjával kapcsolatos elképzelésekről lapunk későbbi számában tájékoztatjuk olvasóinkat. Venesz Károly Németnyelvoktatás Herencsény. Német nyelvtanfolyamot indított be a helyi önkormányzat. A felnőttek és gyerekek egyaránt heti két órában sajátíthatják el az ismereteket, a négyszázötven forintos részvételi díj ellenében. Közel harminc fő felnőtt, s mintegy húsz gyermek jár rendszeresen Koplányi Gábomé foglalkozásaira. A tízhetes kurzus alapfokú ismereteket biztosít a résztvevőknek. A cigányság érdekében Drégelypalánk. A község polgármestere azon fáradozik, hogy az itt élő cigányság különösebb megrázkódtatás nélkül, minél hamarabb belesimuljon a község életébe. Ne csak tudomásul vegyék az írott és íratlan törvényeket, hanem be is tartsák azokat. Ennek • érdekében összehívja az érdekelteket, s arra kéri őket, saját maguk közül válasszák ki azokat, akiket alkalmasnak találnak arra, hogy képviseljék őket, a képviselői testületben. A polgármester elképzelése szerint, rajtuk keresztül kapnak rendszeres és folyamatos tájékoztatást, választ az érdekeik védelmével kapcsolatos kérdésekre, s megismerhetik kötelezettségeik mellett jogaikat. Újjáéledt kultúrélet Cserhátsurány. Ismét megkezdte működését a hosszabb időn át szünetelő helyi ifjúsági klub. A fiatalok ezenkívül újból felkereshetik a könyvtárat és látogathatják a művelődési házat, azt a két intézményt, amelyek szintén több hónapja már nem fogadták az érdeklődőket. A helyi önkormányzat most tiszteletdíjas vezetőket keres a fiatalok szórakozását szolgáló egységek élére. Az önkormányzatok képviselőtestületeinek tagjai Szügy: Markó Antal (polgár- mester), dr. Érsek Ervin, dr. Danes Imre, Hrahovszki Lász- lóné, Török János, Török Sámuel, Szalai Istvánná, Cserve- nák Pál, Urbán Pál,. Zvara Gyula, Pleva Mihálvné (nemzetiségi) Mohora: Fajcsik József (polgármester), Magyar József, Gál Tibor, Antóni Józsefné, Szilfai Mihály, Fajcsik Józsefné, Hutyánszki Tiborné, Tóth Mihálvné. Cserhátsurány: Szántó József (polgármester), Deme János, Benkó Jánosné, Sági István, Jusztin Jánosné, Koplányi Zoltánná, Pongrácz János, Katalin Károly. Herencsény: Magyar Sándor (polgármester), Bartus János, Demkó György, Horák István, Horák János, Hevérné Tácsik Klára. Jusztin Józsefné, Majdán István. Mohora. A helyi önkormányzat hivatalba lépésekor meghirdette értékesítésre az impozáns Zichy—Vay kastélyt. A hatalmas, fákkal és bokrokkal gazdagon díszített parkkal körülvett, ma is hívogatóan szép épületre több jelentkező is van már. Az érdeklődök között van olasz cég is. A legtöbb potenciális vevő megtette ajánlatát, nyolc- és tizenkétmillió forint közötti összegekben. Az önkormányzat döntésében első számú szempont, hogy munkahelyteremtő beruházás létesüljön a kastélyban. Mikuska István felvétele Kelendő a Zichy—Vay kastély Munkanélküliek lesznek Szügy. A termelőszövetkezet jó nyereségforrásának bizonyult az elmúlt években a lakatgyártó üzem. Tavaly a belföldi igények erőteljes visszaesése miatt az idesereg- lett dolgozók tervezett árbevételüket sem érték el. Ennek következtében mérséklődött az elérhető nyereség nagysága. A kapacitás kihasználása, az árbevétel növelése céljából megpróbálkoztak külföldi megrendelők megszerzésével. Eddigi fáradozásaikat még nem koronázta siker. Az igények múlt évi ötvenszázalékos csökkenése, és az idei kilátások arra kényszerítették a tsz vezetőségét, hogy mérsékelje a dolgozók számát. Valószínűleg tizenöt-tizenhét dolgozónak adják át majd munkakönyvüket. Hiánypótló szeméttároló Mohora. Az új önkormányzat egyik legfontosabb, megoldásra váró problémája a szemétlerakás megoldása. Mivel eddig nem volt kijelölt tároló, rohammunkában elkészültek a tervek. A falu szélén lévő területen már megkezdődtek a munkálatok is: kiirtották a bozótost. A közeljövőben a helyi Mikszáth Kálmán Mgtsz nyújt segítséget gépeivel a szükséges földmunka elvégzéséhez. Közmunka Herencsényben Napi jelleggel közmunka folyik a községben múlt év karácsonya óta. Megkezdődtek a művelődési ház, a polgármesteri hivatal és az általános iskola vizesblokkjai kialakításának munkálatai. Több utcát és az iskolaudvart is megtisztították a munkában részt vevő helyi lakosok. Azok a munkanélküliek, akik szociális segélyért fordultak Magyar Sándor polgármesterhez. A falu vezetője határozott úgy, hogy ezek az emberek, akiknek bőven van szabad idejük végezzék el lakóhelyük fontos munkálatait. Általában napi nyolc- kilenc ember végzi a kijelölt, említett munkákat, negyvenforintos órabérért.
