Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-05 / 4. szám

LAPMpat CSAK NÓGRÁDBAN NINCSEN PÉNZ A LABDAJÁTÉKOKRA?! - 11. oldal II. ÉVF., 4. SZÁM ÁRA: 5,80 FORINT 1991- JANUÁR 5., SZOMBAT SALGÓTARJÁN, BALASSAGYARMAT, PÁSZTÓ, SZÉCSÉNY, BÁTONYTERENYE, RÉTSÁG VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA lakásnyi szemét évente (Salgótarján és körzete -5. oldal) Ismét üzemel a Gyula-rakodó — Bátonyterenye. Vala­mikor a 60-as évek második felében, több százmillió fo­rint ráfordítással építették meg Bátonyterenyén, a Rákóczi-telepen a Gyula-ra­kodót, ahol naponta 4 ezer tonna, szenet szándékoztak vagonba rakni. A gépi be­rendezések viszont szinte csak órákat működtek, mert közbejött a szénbányászat visszafejlesztése. Mostanában azonban is­mét üzemel a rakodó, mi­vel a meglévő és indítandó kéregbányák és külfejtések szenét olcsóbb ide beszállí­tani, mint a távolabbi szén­mosó műbe. Hamarosan napi 2 ezer tonna szén hagyja el a hosszúra sikeredett ál­mából felébresztett rakodót. Megyegyűlés A megyei közgyűlés, 1991. január 10-én, 10 órakor tart­ja újabb ülését, melyen vár­hatóan megválasztják az elnöküket és az alelnököket. A napirendi pontok között szergpel a Madách-díjak odaítélése is. Dr. Farkas Im­re, megbízott főjegyző ál­tal a megyeháza első emele­ti tanácstermébe összehí­vott megyegyűlés ezúttal is nyilvános. Az első kezelés Sok a vásárló, kevés a szén Folytatódott a nyomozás Nógrádsipeken Mint a rádió péntek reggeli híradásából is értesülhet­tünk, országos szénfelvásárlási láz tört ki a Tüzép-telepe* ken. Rengeteg a vásárolni szándékozó, de annál kevesebb a tüzelnivaló. Akadozik a szénellátás, fogytán a kész­letek. Rövid körtelefonunkban az iránt érdeklődtünk: a nógrádi Tüzép-telepeken, hogyan és mit tapasztaltak? — Pásztó: Az év végi lel­tározás után három napja tartanak nyitva. Érzékelik a nagy vásárlási kedvet. Ez idő alatt 240 tonna szenet adtak el. Szenük pillanat­nyilag nincsen, csak tűzifá­juk. — Kisterenye: Kevés fá­val, két napra való szén­készlettel rendelkeznek még, 1 vagon várpalotai és 4—5 vagon német brikett van a telepen. — Salgótarján: a Tüzép salgótarjáni telepén is nagy volt a forgalom, rengetegen szerettek volna tüzelőhöz jutni. A készletek azonban itt is végesek. — Szécsény: Az elmúlt három nap alatt több mint 500 tonna szenet adtak el, elmondásuk szerint annyit, mint tavaly hasonló időszak­ban egy hónap alatt. Készle­tük nincsen, illetve a be­érkező szén még azon a na­pon el is fogy. A megnöve­kedett szénvásárlási ked­vet már decemberben érez­ték. — Rétság: Hosszú leltáro­zás után csak január 7-én, hétfőn nyitnak, de a szén-, tüzelőórusítást, a leltározás (Folytatás a 2. oldalon) Áremelés lesz — blokád nem Nyakunkon az újabb benzináremelés. Az emlékezetes október végi taxisblokádot lezáró egyezményben az érde­kelt felek abban állapodtak meg, hogy az új évben majd liberalizált üzemanyagárakat érvényesítenek. Nos, az új év eljött. Az újabb áremelés is. Bár kormánykörök szerint egy szer majd csökkenhet' is ,a benzinár, elképzelhető, s, hogy a világpiaci árak változásaihoz havonta igazítják azt. Nos, ez a jövő. A jelen? Mindenkit érintő, mindennek árát magá­val rántó drasztikus emelés. Salgótarján főterén nagy az elkeseredés. Ott van a taxisok drosztja. Azoké, akik már értek el valamit. De, csak időlegesen. Ök is tud­ják mi készül, míg fuvarra várnak, dől belőlük a kese­rűség. Jóformán kérdés nél­kül panaszkodnak: — Megint nem csak ró­lunk van szó. Ez népsanyar­gatás! Még mindig csak teg­napban és mában gondolkoz­nak! Lehet így helyrehozni egy országos? — kérdi Tom- kó József. Slezák Zoltánnak sincs jó­kedve: — A múltkor meg­etettek minket. Mi már csak akkor megyünk az utcára, (akkor is gyalog), ha a töb­bi nyomorgó is kivonul. Néz­ze, negyvenöt éves vagyok, (Folytatás a 2. oldalon) Géppuskalőszereket is talált a rendőrség — Salgótarján. Egy hely­beli férfi beteget kezeltek elsőként a műveseállomáson. s ezzel az úgynevezett fan­tomműködés után ténylege­sen megkezdődött az oly­annyira várt gyógyítómun­ka. a megyei kórház II-es belgyógyászati osztályának részlegén — közölte a jó­hírt dr. Pethő Ferenc, a műveseállomás vezetője. Dr. Schablik Bélától, az intéz­mény gazdasági igazgatójától ugyanakkor azt is megtud­tuk, hogy várhatóan január második felétől már több beteget is fogadhatnak. Már nem kívánság — Mátranovák. Már nem kívánság, hanem január el­sejétől valóság a község önállósága. A korábban Ho- mokterenvéhez illetve Nád­újfaluhoz csatolt falu ugyan­is a kormány elnökének jó­váhagyásával különvált, és a továbbiakban ismét a ré­gi nevén szerepel. Ősagárdi ősbemutató Nógrádon Január 5-én, szombaton 18 óra 30 perces kezdettel Győ­ri János Sámuel ősagárdi származású evangélikus lel­kész karácsonyi oratóriumá­nak ősbemutatójára kerül sor Nógrád község római katolikus templomában, ős­agárdi fiatalok közreműkö­désével. Sokan már jó előre felkészülnek az áremelésre. Miként Rétsagon is — megy benzinért boldog-boldogtalan: mintegy 50 százalékkal haladja meg a korábbit a rétsági Áfor-kút forgalma. Fotó: Gyurián A két nap alatt lefoglalt lőszerek és fegyverek mini ki­állítása. Fotó: Mikuska István Mint pénteki számunkban arról hírt adtunk, a Szécsény Városi Rendőrkapitányság nyomozói egy nógrádsipeki házkutatás alkalmával, ki­sebb fegyver- és lőszerrak­tára bukkantak Oláh Miklós helyi lakos házában. Miután az előzetes letartóztatásba helyezett férfi igen beszédes volt, többek között elárulta azt is, hogy egy korábban el­követett betöréses lopásnál társai is akadtak. Vallomása alapján tartott házkutatást a rendőrség Il­lés Mihály, harminchárom éves, nógrádsipeki illetőségű lakásán, ahol újabb veretes zsákmányra bukkantak a jó szimatú nyomozók: ezúttal tíz darab PPS dobtáros gép­pisztolyba való lőszert, va­lamint három darab, pán­céltörő géppuskába való lő­szert találtak. Illés Mihályt lőszerrel va­ló visszaélés alapos gyanújá­val előzetes letartóztatásba helyezték, a nyomozás pedig tovább folytatódik ... KÜLÖNVÉLEMÉNY Üzenetek Bevallom, évről évre mind nagyobb izgalommal várom az állam- és kor­mányfők újévi üzeneteit, amelyekben rendszerint, megerősítenek bennünket jövőbe vetett ingadozó hi­tünkben, miután — úgy látszik — tisztában van­nak vele, hogy kétségkí­vül erre van a legnagyobb szükségünk. Ráadásul, mindez pénzbe se kerül, ami a mostani költségve­tési deficites világban ko­rántsem utolsó szempont. Külön öröm, hogy idén még maga a római pápa is üzent a magyaroknak, tapintatosan mellőzve, sze­rinte ki a magyar, amin — ugye — milyen jól elrá­gódtunk az óévben. Spongyát rá. Magyar, nem -magyar, észre kell vennie, több száz termék ára máris emelkedett, s miután csökkennek az adó­kulcsok, nőnek az adóter­hek, s minél több infláci­ós bért kapunk, annál több adót fizetünk be a költ­ségvetésnek, egyszóval, a reáljövedelmünk minden­képpen csökken, mivel a bér adótartalma növek­szik. Na, ezt hagyjuk, mi­előtt végképp belezava­rodnánk. Különben is, ami hiány­zik a megújhodás útjára lépett nemzetgazdaságból, majd kipótolja a Nemzeti Alapítvány (csekkszámla esténként a televíziós kép­ernyőn), meg a helyi adók sora, amit a kormányzat által sarokba szorított ön- kormányzatok kénytele­nek lesznek kivetni me­gint csak ránk, választó- polgárokra, akik a kor­mányzattól ily módon is megkapjuk a megérdemelt büntetést, amiért így vá­lasztottunk, és nem amúgy. Csoda-e, ha ezek után nem mi vagyunk a világ legoptimistább népe, sőt, egyenesen a legpesszimis­tábbak vagyunk, 82 száza­lékunk ugyanis semmi jót sem vár ettől az évtől. Va­lószínűleg, ezt meg is kap­ja hiánytalanul. Milyen jó lehet a világ legoptimis­tább népének, az izlandi­aknak, akik — lám — a jég hátán is megélnek, és milyen vígan. Miután azonban sehogy sem akar befagyni ez a mi kis szennyezett Du­nánk, akadályozván, hogy mielőbb jégre menjek, úgy döntöttem, optimizmus cél­jából körkörös védelemre rendezkedek be. Ételről, italról, lakásról, fűtésről közlekedésről lemondok, önmagam bővített újra­termeléséről önmagam szűkített fönntartására té­rek át. A Nemzeti Alap­ból átutalom önmagámnak a rám eső részt, lezárom határaimat, énbelém sen­ki és semmi se ki, se be, legföljebb a lélek, ami. hálni jár, a többi kár be­lém. Bizonyos vagyok ab­ban, hogy ezen vállalko­zásom eredményeként költ­ségvetési egyensúlyom előbb-utóbb helyre áll, jö­vőbe vetett hitem pedig elmélyül. Ügy vélem, ad­digra már magam is elég­gé mélyen leszek ehhez. S nyugodt szívvel várha­tom a jövő esztendei új­évi üzeneteket mindazok­tól, akik évente legalább egyszer oly nagy szeretet- tel gondolnak reám. Kö­szönöm szépen. (bte) ' Gyakoribb a hurut — járvány nincs! Tocsogósra váltott a ja­nuári időjárás, és mint az lenni szokott, ha enyhébb, nedves klíma köszönt ránk, — gyakori vendégünk a kö* högés, rekedtség, a hőemel­kedés és az ezekkel járó rossz közérzet. Ilyenkor a legtöbben influenzára gya­nakszanak. A megyei Köjál járványügyi osztályának il­letékesétől mi is megkérdez­tük, van-e influenzajár­vány; a válasz — legalább­is egyelőre — eloszlathatja a kételyeket, ugyanis nincs tudomásuk ilyen megbete­gedésekről. Hogy sokan fordulnak or­voshoz ezekben a napokban, hurut, megfázás miatt — ez tény, de mint dr. Kovács (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom